Vasárnapi Ujság – 1921

1921-07-10 / 13. szám - A Szépművészeti Múzeum új magyar szerzeményei. Petrovics Elek 148. oldal / Tárczaczikkek, napi érdekű közlemények

<4­. szám, 1921. 68. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 149 művészt jóformán csak úgy ismerték nálunk, mint valami legendás alakot, a­kiről sok rege kering egykori tanítványai ajkán. A legen­­dás alak most megfogható valósággá lett, s általa fontos vonással gazdagodott modern festészetünk kialakulásának képe. Kiállításunk más kiegészítésekről is beszámol, a­melyek talán kevésbbé fontosak, de a magyar művé­­szet történetét egy vagy más tekintetben megvilágítják s olykor tiszta művészi örömöt is szereznek. Györgyi (Giergl) Alajosnak, az 50-es és 60-as évek kiválóan tehetséges festő­­jének két női arczképe legjobb értékei közé tar­­tozik akkori festészetünknek, s különösen az 1856-ból való, Rahl befolyása alatt készült arczkép festésének lágyságával és kifejezésé­­nek bájával messze kimagaslik a Rahl re­­c­eptje szerint készült sablonos arczképek tömegéből. Kiegészítésszámba megy a mú­­zeumban különben jól képviselt Barabás Mik­­lósnak 1856-ból való női arczképe is, mert olyan erényt látunk benne, a­melyet többi Barabás - képeinken hiába keresünk: bensősé­­get, az emberi kifejezés melegségét. A mű­­vészeket új vagy kevéssé ismert oldalról megvilágító kiegészítések kategóriájába tar­­toznak még : Liezen­mayer Sándor gyermeki arczképe, Kimnach László női arczképe, Bäsch Gyula két, Spányik Kornélnak, Tornai Gyulá­­nak egy-egy korai női képmása, Aggházy Gyu­­lának tájképe, Mesterházy Kálmán atelieri vázlata, Zemplényi Tivadar Ezermester­e, Strobentz Frigyes képei, stb. Néhány egészen új név is kerül be új szer­­zeményeinkkel a múzeum gyűjteményébe. Ilyen Rombauer János, a lőcsei születésű arczi képfestő neve. Kazinczy Ferencz, a­kit 1825-ben lefestett, megírja róla Kis Jánoshoz és Guz«=­micshoz intézett leveleiben (Lev. XIX. köt. 297. és 300. lap), hogy 1804 táján Szent- Pétervárra vándorolt ki és 20 évet töltött ott. Oroszországi tartózkodása idejéből való a mi új képünk is : a vászon hátán levő felírás szerint 1813-ban készült Szent­­ Pétervárott. Fiatal orosz férfit ábrázol, s festésének kön­­­nyűségével és szélességével igen szerencsésen üt el Rombauer általunk ismert későbbi ké­­peitől és bizonyára legjavához tartozik annak, a mi a művésztől reánk maradt. Jelentős kiegé­­szítését jelenti magyar gyűjteményünknek egy másik új embernek, a XIX. század közepén Aradon működött Girsik Jánosnak 1857-ből való női arczképe, a­mely igen tisztes szín­ vonalon álló, komoly festőnek mutatja mesterét. Először állítottuk ki a múzeumban Spitzer Emánuel munkáit is. Ez a pápai születésű művész korán elszakadt hazulról, 19 éves ko­­rában Párisba került, itt Daumier és Gavarni környezetében forgott, majd Münchenbe köl­­tözött, egy darabig Wilhelm v. Diez iskolájá­­ban tanult s aztán mint festő Münchenben működött haláláig. A miről híressé lett, az sötétebbik oldala munkásságának : humoros genreképeket festett a piacz számára, a­melyek a jobb művészi körökben elrontották hitelét és hírét. Egészen más ember lép elénk kis vázlataiban, melyeket jánoshalmi Nemes Mari­czell királyi tan­­ár szeme vett észre Mün­­chenben s a­melyeket az ő szívességének köszönünk. Olyan művészt lepleznek le ezek, a kiben finom színérzék bizonyos lyrai gyön­­gédséggel párosult, s a ki a fény és a levegő jelenségeinek is megtalálta és megértette költé­­szetét.Egy 1873-ból való nevető férfi-fej, me­­lyet már néhány évvel korábban Wertheimer Adolf úr ajándékozott, s egy pályaudvari jele­­nethez 1883-ban készült mozgalmas és erős­teljes vázlat érdekesen egészítik ki a plein-airi vázlatok sorozatát és fogalmat adnak a mű­­vész tudásának nem közönséges mértékéről. A múzeumba ezúttal először bevonuló mű­­vészek közé tartozik Huszár Adolf is, a­kinek Húzd rá czigány! czímű, 1878 táján készült márvány - csoportja úgy tesz számot, mint az Izsót követő idő magyar genreszobrászatának művészettörténeti jelentőségű emléke. Új szerzeményeink legtöbbjének megszer­­zését intézetünk jóakarói tették lehetővé, és pedig a már említetteken kívül: Bäsch Gyula, báró Born Frigyes, Ernst Lajos, Fränkel Ernő, dr. Göbl Ödön, dr. Kónyi Hugó, Mattya­­sovszky,Zsolnay László, Rácz Sándor, Wolfner Gyula urak, özv. Roheim Samuné úrnő, az Artes r. t., és a Magyar Studio r. t. A szol­­gálatért, melyet a Szépművészeti Múzeumnak tettek, most különösen hálás nekik a magyar kultúra, mert a támogatás olyan időben érke­­zett, midőn közművelődési intézményeinknek nehezebb cselekedniük, mint régebben, vi­­szont inkább szükséges cselekedniük, mint bármikor. Petrovics Elek. Girsik József: Női arczkép. Munkácsy Mihály: Erdei tájkép. Emánuel: Nevető férfi. Györgyi (Giergl) Alajos: Női arczkép. Rombauer János: Férfi arczkép. Hollósy Simon: Férfi arczkép. Spitzer

Next