Vasárnapi Ujság – 1921
1921-07-10 / 13. szám - Egy palota története. A régi Pest egyik házának krónikájából. Váradi Antal 151. oldal / Történelem és rokontárgyuak
<4. szám. 1921. 68. évfolyam. Kazinczy, Zrínyi és Kis János emlékére ültettek ez alkalommal fákat. 1819-ben meghalt Festetics gróf, és ekkor megszakadtak a helikoni ünnepek, melyek színes epizódjai voltak a XIX. század elei magyar irodalmi életnek. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 151 EGY PALOTA TÖRTÉNETE. A régi Pest egyik házának krónikájából. írta Váradi Antal. Ahol most a hajdani szabadelvű kör helyisége néz a messze körútra, hajdanra egy sárga kétemeletes ház állott. A Huszár-ház. Ennek a történetéből akarok egyet mást elmondani. A Huszár-ház már a mult század elején a Huszár családé volt. Huszár József volt az akkori tulajdonos, akinek két fia volt. József és Sándor. Volt egy leánya is, aki később Berchtold grófné lett. A házat hárman örökölték, azzal a meghagyással, hogy a házat a legidősebb adminisztrálja, s így tulajdonképen három háziúr volt. De a három testvér a birtoklott ház dolgában teljes egyetértésben kormányzott és semmiféle összekülönbözése révén nem történt. A leány, Berchtold grófné, meghalt, s az ő házrészét fia, Berchtold Antal gróf örökölte. Huszár József, mint a testvérek között a legidősebb, kezelte a házat, egész haláláig, mely 1858-ban következett be. Volt ezenkívül Nógrád megyében egy birtoka is, maga a közélettől visszahúzódva, csöndben éldegélt. Humánus, magyar érzelmű, jó hazafi volt. A falut, melyben lakott, Keszeg=nek hívták. Tót falu volt az istenadta, de a hazafias érzelmű, kitünő magyar földesúr úgy igazságszerető és derék földesúr volt, 1833-ban felköltözött Pestre, a családi házba. A családi háznak akkoriban csak az úgynevezett „országút" - ma Károlyi körút — felőli része volt kiépítve. Egy nagy háromszöget formált a telek, a dohány utczai rész még nem volt felépítve. Az udvarban asztalosműhely volt, a híres Zofcsák, akkoriban legjobb nevű magyar asztalos műhelye, aki arról volt nevezetes, hogy mikor a Nemzeti Színház — akkor Pest megye színháza — épült, ő is részt vett a vállalkozásban s mig a többi vállalkozó hunczut módon kijátszotta az egyességet a vinkulumát illetőleg, addig ő betűig szavának állott s majdnem tönkre is ment bele. A német mesteremberek — akkoriban elvétve akadt magyar mesterember — nem birván elkészülni a kikötött időre — a müncheni vállalkozó mögé bújtak, aki a színpadi gépeket volt szállítandó. Ez aztán segített is német atyjafiain, kijelentvén, hogy az ő nehéz gépeit az a gyönge alépítmény meg nem bírja. Alá kell tehát falazni duplán. Földváry, a nagy alispán, — nehogy összedűljön a drága épület, bele is ment az aláfalazásba, és így az alap falakat megdupláztatta. Ami nem is ártott, mert a következő esztendőben (a 1837 augusztus havában készült el) színház betörő árvíz nem árthatott neki, holott ha tán falakon állnak a nehéz vasrészek. Így a többi mesterember respiriumot és elkészülhetett a kikötött időre avval. Zofcsák pedig nyakrafőre dőlt és dolgoztatván fogadott és jól megy munkásokkal, a vállalkozásra. nagy összegeket fizet egyzendő, hogy ő volt a vállalkozó. A KESZTHELYI ÜNNEPÉLYEKRŐL. megmagyarosította az egész falut, hogy aki szimpla ban hírmondónak sem lehetett aztán olyan bedül, embert találni, a ki tótnak mondotta ma= kapott gát. Magyarul is beszéltek, csak még az öreg munkáj gek értették és beszélték egymás között a gozván tót nyelvet. fizetett A jobbágyai végtelenül szerették József tett rá urat, mert a milyen szigorú, olyan humánus. Megy A HELIKON-ÜNNEPEK SZÁZÉVES ÉVFORDULÓJÁRA EMELT PANTHEON A KESZTHELYI BALATONI PARKBAN. A KORMÁNYZÓ FESTETICS TASZILÓ HERCZEGGEL ÉS KÍSÉRETÜKKEL A FESTETICS GYÖRGY SZOBRÁHOZ MEGY. GRÓF APPONYI ALBERT A DUNANTULI KOZMUVELODÉSI EGYESÜLET DISZELNÖKE SZÉKFOGLALÓJÁT TARTJA AZ EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉN. A KORMÁNYZÓ, FESTETICS TASZILÓ HERCZEG, GRÓF APPONYI ALBERT, HEGEDŰS PÁL ALTÁBORNAGY AZ ISTENTISZTELET UTÁN A TEMPLOM ELŐTT. I • A HORTHY MIKLÓS KORMANYZO TISZTELETERE RENDEZETT ARATÓ ÜNNEP EGY JELENETE.