Vasárnapi Ujság – 1921

1921-07-24 / 14. szám - Csirkefogótipusok a növényvilágban. Zoltán Vilmos 162. oldal / Természettudomány, ipar és rokontárgyuak

162 VASÁRNAPI ÚJSÁG, 2-5. szám, 1921. 68. évfolyam. CSIRKEFOGÓTIPUSOK A NÖVÉNYVILÁGBAN. A költők kedves és első tekintetre hihe­­tőnek látszó frázisa az, hogy a szabadtéri mészetben, erdőn, völgyön, mezőségen, az állat- és növényvilág fajai és egyedei közt béke és egyetértés uralkodik. Az igazság ezzel szemben az, hogy a teremtett lények közt úgy az állat­, mint a növényvilágban a létért való küzdelem során ugyanaz a t­U­lekedés és sokszor gyilkos harcz folyik, me­­lyet az emberek társadalmában nemzetek és egyedek folytatnak egymás ellen a maguk és kizárólag a maguk boldogulásáért. A növényekre vonatkoztatva ez kissé kü­­lönösen hangzik, de azért színvalóság, mert a tudomány már a növényvilágban máig is kiderítette, hogy a fajok, sőt az egyedek folytonos harczban állanak egymással, harcz=­ban, melynek czélja a maguk megélhetésé­­nek biztosítása még a mások rovására is. A növény attól a percztől kezdve, mely­­ben a csira gyökér-, szár- és levélképződés útján átalakul növényegyeddé, súlyos, nagy és szakadatlan munkát végez élete fentar­­tása érdekében. E munkából minden szerv­­nek, a gyökérnek csak úgy, mint a szárnak és levélnek, busásan kijut a maga része, s jaj a növénynek, ha valamelyik szerve felmondja a szolgálatot, mert akkor a nö­­vény menthetetlenül elpusztul. A jóra való restség, a tunyaság és a mun­­kában való kifáradás tünete azonban a nö­­vényvilágban sem ismeretlen. Annyira nem, hogy egész fajokat rabul ejtvén, azok egye­­deit többé-kevésbbé munkaképtelenné tette s arra kényszerítette, hogy a mi felfogásunk szerint bűnös fentartásához úton szerezzék meg az életük szükséges eszközöket. Ezek­­nek a növényeknek munkaszervei, elsősor­­ban a gyökér, évezredek folyamán annyira elkorcsosodtak, hogy e növények ma már képtelenek is volnának munkájuk után meg­­élni s így a készhez nyúlnak, ahhoz, a­mit mások munka révén szereztek és haszná­­latra késznek feldolgoztak. Ezek tehát a mások munkájának gyümölcséből élnek, me­­lyet többé-kevésbbé erőszakos módon ragad­­nak magukhoz. Így történt, hogy a növényi világban ma — akárcsak az emberek tár­­sadalmában, vagy az állatvilágban — szin­­tén vannak kéregetők, útonállók, tolvajok, rablók és gyilkosok. Ezek veszedelmes voltuk fokozata szerint többféle kategóriába oszlanak. A legkevésbbé veszedelmesek még azok, melyek csak nyers­­anyagot lopnak másoktól, egyébként azon­­ban nem vesztették el még munkakedvüket és munkaképességüket annyira,­<hogy azt táplálékká fel nem tudnák dolgozni. Ilyen pl. a réti csikorka (Gratiola officinalis) nevű, csinos virágú kis réti növény, mely annyi­­ban élősködik­­ más növényeken, hogy gyö­­kereivel belefurakodik amazok gyökerébe s abból a táplálékhoz szükséges, vízben fel = oldott sókat felszívja, de azokat maga dol­­gozza fel a növekedéséhez, az élete fentar­­tásához szükséges táplálékká. Ezek tehát útonállók és tolvajok, mert a mások által szerzett anyagot elcsenik tulajdonosától, azt a maguk czéljaira fordítják. Valami túlsá­­gos nagy kárt nem okoznak, mert az anyagá­ból elég marad a károsult növénynek, mely a hiányt fokozott munkával pótolni is tudja. Jóval veszedelmesebbek ezeknél a rablók, a­kik nem elégszenek meg a nyers­anyaggal, hanem a növények által már feldolgozott s a szárba, ágakba és levelekbe költözött táp­­lálékot ragadják el az áldozattól, ezt idővel elsatnyítva és súlyos beteggé téve, ilyen pl. a Lathraea squamaria nevű növény, mely tölgy-, nyár= és mogyorófák alsó szárán, ille­­tőleg a törzsnek a gyökérhez közel eső ré­­szén élősködik, vagy még inkább az ismert fagyöngy (Viscum album), mely a tölgy- és cserfák, esetleg nyárfák legmagasabb ágain telepszik meg, gyökereit az ágakba bocsátja s a fa által már feldolgozott anyagból él a­nélkül, hogy maga a legcsekélyebb munkát végezné. Ez erőszakos eljárásnak veszedel­­mes volta nyilvánvaló : a megtámadott ág az élete fentartásához szükséges tápláléktól elesik s idővel elpusztul. PEDLOW KAPITÁNY A BALATON­ALMÁDI SZANATÓRIUMBAN. REDDING BIBEREGG A NEMZETKÖZI VÖRÖS KERESZT MEGBÍZOTTJA, KARJÁN EGY GYERMEKKEL A BALATON­ALMÁDI SZANATÓRIUMBAN, A BALATON-ALMÁDI INTÉZETBEN. A KÜLFÖLDI MISSZIÓK LÁTOGATÁSA A BALATONI GYERMEK-ÜDÜLŐHELYEKEN.

Next