Vasárnapi Ujság – 1921
1921-08-07 / 15. szám - Vargha Gyula: Rejtelmek 173. oldal / Költemények
<4. szám, 1921. 68. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 173 büszkeséggel említették, hogy sikerült elérniök a 16 mérföldnyi, vagyis 75 kilométer óránkénti sebességet, ami akkor tényleg szép eredmény volt. A magyar vasút legelső éveiben s a későbbi években üzemben levő mozdonyok közül kettőnek fényképe alább látható. Az első vonat közlekedésének évfordulóján talán szabad még megemlékeznünk a magyar vasúti közlekedésnek az első vasút megnyitását követő első években bekövetkezett fejlődéséről. Hazánknak második vasúti vonala, Pest és Szolnok között hasonló ünnepségek mellett 1847 szept.imén nyílt meg, mely alkalommal a vonatot az „István" és „Haza" nevű mozdonyok vitték. Az 1848— 49-i ki események a vasútépítést egyelőre teljesen lehetetlenné tették. A magyar középponti vasút pénzügyileg válságos helyzetbe került, azt végül is az osztrák állam vette meg s Bruck, a bécsi központi kormány pénzügyminisztere erélyes kézzel és nagy körültekintéssel látott a vasúti vonalak továbbfejlesztéséhez. Az osztrák kormány 1850 október 1-én a vácz —esztergomi és december 16-án az esztergom—pozsonyi vonalat is megnyitotta. Ekkor azonban a további építkezés, az osztrák állam mindinkább súlyosabb pénzügyi helyzete folytán újabb szünetet tartott és csak 1853 szept. 3-án nyílt meg a czegléd —félegyházai és 1854 márczius 4-én a félegyháza—szegedi vonal. Közben Bruck miniszter egy nagyszabású építkezési programmot állított össze, amely 1854 szept.i=én nyert legfelsőbb jóváhagyást és 12 új vasúti vonalnak építésére vonatkozott. Ezeket a vonalakat azonban az állam, pénzügyi helyzetének válságos volta miatt nem volt képes kiépíteni, de sőt a meglevő vonalait is kénytelen volt áruba bocsátani, s megalapította a cs. kir. osztrák államvasúttársaságot és a Ferencz József keleti vaspálya-társaságot, — a mely utóbbi csakhamar a déli vasúttársaságba volt kénytelen beleolvadni. Ezen új társaságok, kacs öltve a kevéssel később megalakult tisza- vidéki vasúttársasággal, most már gyors ütemben építették ki egymásután azokat a főbb vonalakat, a melyek később az oly hatalmas közgazdasági intézménynyé izmos suit Máv. gerinczét alkották. Hoitsy Gida: JÁTSZÓ GYERMEKEK A BALATON HOMOKJÁBAN, KÖZTÜK ASTA NIELSON, A SVÉD MISSZIÓ BUDAPESTI VEZETŐJE. A BALATONBAN JÁTSZÓ GYERMEKEK. REJTELMEK. Csillagos ég. Elnézem a sugárzó mély eget, Csillag csillag mellett, csillag megett . Egész cáosz, de mégis összevág, Összhangba zengő összevisszaság. A mindenség egy óriási gyár, Hol millió kerék forogva jár , De mely erőt visz és erőt ragad, Nem látom a süvöltő szijjakat. Mely láthatatlan forrva zúg elő, Hol rejtezik a nagy hajtóerő ? Mit fon, mit sző az óriási gyár ? S vajon mi lesz, ha egyszer csak megáll ? Idő és tér. Van két dolog : az idő és tér, Melyet csupán az ember ösmér, A mindenek tudója, Az Isten, nem tud mit se róla. Az atom, Miként a csillagminád, Minden atom egy-egy világ. S folyvást töröm a fejem balga módon , Milyen lehet az élet egy atomon ? Végtelenség. A végtelen kicsinyt markodban szorítod, Felfogni még se tudja elméd, Óh, hogy ne volna hát örök titok A végtelen nagy végtelenség ? ! Fénybogár, A végtelen s a kezdet és vég Csillagtalan tenger-sötétség, Kis fénybogár, parányi emberelme, Mégse akarsz világot gyújtni benne? ! Szédülő ember. Égi magassághoz minden földi mélység Mily semmi csekélység! Mégis az ember, a por a föld porából A mélységtől szédül, nem a magasságtól. Diadalmas élet. Nem vész el a világ, örökké tart a lét. Folyvást formálja bár az Úr saját művét. Vissza nem térhet a sötét cáosz, a semmi, Ki egyszer alkotott, nem tud többé pihenni. Őrszem. Mért állok itt ? Előttem mély titok. S nem egyszer csaknem elnyom már az álom . De mert az Ur e helyre állított : Hűséges őrszem, helyemet megállom. Vargha Gyula GYERMEKEK A BALATONBAN. A NYARALÓ GYERMEKEK KIJÖNNEK A SZANATÓRIUM KÁPOLNÁJÁBÓL A STOCKHOLMI SVÉD-MAGYAR TÁRSASÁG GYERMEKNYARALTATÁSA BALATON SZABADIN.