Vasárnapi Ujság – 1921
1921-08-28 / 16. szám - Bánk-bán első előadása. Rexa Dezső 184. oldal / Történelem és rokontárgyuak
184 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 12. szám. «1921. 68. évfolyam. wrr I] -i^hc 'wr I wr Itt még soha nem adatott nagy Nemzeti Dráma 5 Felvonásban. Szerzette Katona József. SZEMÉLTEK: 1 áatik jíáÉh. te tmr* jfc'ÜB IIdik Endre, Magyarok' Király«. (Bertrudis, Királyné .... Béla, / ..... )Endre, > kis gyermekeik .... Mária, ..... BÁNK BÁN ELSŐ ELŐADÁSA. Eddigelé úgy tudtuk, úgy olvastuk minden irodalom- és szinészettörténeti munkában, hogy Katona Bánk bán-ját először Kolozsvárt játszották 1834. évi szeptember 6-ikán. Erről az előadásról azt is hallottuk, hogy Egressy Gábor kényszerítette ki a directió- tól. Jutalomjátékára darabot keresett s a színház könyvtárában ráakadt Bánk bán-ra. Elolvasta s a nagyműveltségű és intelligens dziájú színész azonnal felismerte az ismeretlen tragédiában a klasszikus remeket s ki hozta a közönség elé. Ez ebben a formában azonban teljesen kigondolt dolog. A kolozsvári előadás, annak a napja, s hogy akkor Egressy játszott, mindez tény, de az már igen távol esik a valóságtól, hogy ez lett volna a darab első előadása. Az első előadás dátumát most a véletlen felszínre vetette. Egy színlapra akadtunk, mely azt hirdeti, hogy Kassán 1833 februárjában adták, még pedig Udvarhelyi Miklós javára s ennek az előadásnak egy kis histórikumát is el tudjuk mondani régi irások után, a melyek eddig is ismertek voltak, de sehová sem voltak be helyezhetők a szinészettörténetben és mint ilyenek ,,tévedés"-ekként kezeltettek. Udvarhelyi Miklós a legelső magyar színjátszó társaság tagja, aki 1816-ban Kecskeméten egy kis társulat igazgatója volt, önéletrajzában leírja, hogy ez időben „volt szerencséje Katona Józseffel szorosabb viszonyba lépni." így ír Katonáról barátsági tovább : — Színészek közül én voltam az első, kinek Bánk bánját egy délutáni órában atyjának szövőszékére ülve mindketten (édesatyja takácsmester volt), egy kancsó kecskeméti bor mellett felolvasta. Ez akkor, történt hát, amikor Katona már mint pesti ügyvéd szakított a színészettel s BANK-BAN ELSŐ ELŐADÁSÁNAK SZINLAPJA, a régi kedves emlékekből fennmaradt barátságot érezte a színészek iránt. Akkortájt épen otthon volt a szülői háznál s minthogy ekkor a kolozsvári drámai pályabirák asztalán lehetett ötfelvonásos drámája, mely a királyi nőt ölő Bánk történetét tárgyalta, — a társulat direktorának, — aki különben is igen művelt, tanult és rokonszenves fiatal ember volt — szívesen beszélt a darabról, sőt ott bent a műhelyben, mikor a vetélő nem katakolt — felolvasta azt. Udvarhelyi Miklós itt ismerte hát meg a darbot, mely nem a szerző, de a birálók szégyenére nem nyerte el a pálmát s mely 1821-ben könyvalakban meg is jelent, de mint sok könyvvel és jó könyvvel mindenha annyi meg esett, minden siker nélkül hamarosan a feledés homályába merült. Katona ezután a kecskeméti városi ügyész tisztes tisztségébe ülvén bizony kiesett a színészek emlékezetéből, csak itt-ott vetődött reá a szó, mint valaki olyanra, aki egyszer czimbora volt és elhagyta a pályáját, másfelé tért, aztán szegény elhalálozván, most künn alatt. porlik a temetőben a besüppedő hant Udvarhelyi pedig a jeles kassai szintársulat tagja lett, amelynek az 1831— 32-ik évben a kitűnő műértelemmel bíró báró Berzeviczy Vincze volt az intendánsa, a kit 1833 év elején gróf Csáky Tivadar váltott fel. Udvarhelyinek az esztendő második hónapjában jutalomjátéka volt esedékes. Ilyen alkalomra a színészek vagy egy közkedvelt, rendesen szép házat csináló darabbal, vagy valami hatásos újdonsággal szoktak a közönség elé lépni. Udvarhelyi ekkor visszaemlékezett a hatalmas erejű drámára, amelyet Katona Józsi neki ott a híres városban felolvasott s azt vette első jutalomjátékúl. Az előadást először február lócára, szombatra tűzték ki s mikor már ki volt nyomva a szinlap, — a jutalomjátékok szinlapjának kinyomatása felől mielőbb gondoskodott jutalmazandó, mert hiszen reklámot csinálnia abban az időben is kelletett) — akkor derülhetett ki, hogy nem ajánlatos az előadás farsang végén, a midőn ,,a tomboló örömök zajától majd minden ember el van ragadtatva" és a szinházban járásra a p. t. közönség kevesebbet gondol s így egy nappal előbbre tűzték ki a jutalomjátékot és a szinlapon a napot irónnal irták át. A szinlap — mely egész íven, csaknem bőrétősségű merített papiroson jelent meg — ma olyan ritkaság számba megy, hogy egyetlen példánynak hiszszük azt, a mely itt előttünk fekszik, s mint ilyen a magyar művelődéstörténetnek kedves, érdekes és különösen értékes emléke. Mellékelve adjuk kicsit nyilva hasonmását. Általában az a vélemény, mint mondottuk, hogy Bánk bánt Egressy Gábor fedezi fel és Kolozsvárt mutatja be először 1834 őszén és hogy ő utána játsszák a budai színészek 1835 február 21-én. Ez tehát tévedés. Mert a budai színészek nem Egressy, de a kassai előadás után játsszák Budán, sőt a kolozsvári előadás is a kassai betanulás szerint megy, hiszen akkor ott egy néhány szerepet azok a színészek játszanak, akik már Kassán is játszották, így tényleg Egressy Gábor a legnagyobb magyar tragikus játszotta benne Ottó herczeg szerepét, a melyet Kolozsvárt és Pesten is játszik. Endre királyt Szerdahelyi József Melindát Déryné Mikhált ... Udvarhelyi Miklós Peturt , Szentpétery Zsigmond játssza Kassán és Kolozsvárt, s midőn Budán megy a darab : Gertrudis királynét Kántorné Bánk bánt Bartha Biberachot, arittert Megyery játssza, ismét csak azok, a kik Kassán jár. Szerdahelyi Ur. Kántorné Aszst, Szerdahelyi Szerdahelyi Fielka. Kálm. Telepi Máli. Egy Zászlós Ur Petur-bán. Bihori Fő-Ispány Myska-bán, a' Királyfiak' "Nevelője Solom-mester, ennek fia Bendeleiben Izidora, Türingiai leány Egy Udvornik Biberách, egy lézzengő Ritter Tibortz, paraszt Békételenek , Zászlós Urak. Vendégek, Udvernikok, Udvariaszazonyok, Ritterek, Békételenek, Katonák, Jobbágyok. Történt 1213dik esztendő' vége felé Pály Ur. Szentpétery Demjén Ur. Ur. Haslími Ur. Páliné Aszar. Latabár Ur. Megyeri Ur. Szilágyi Ur. Telepy Ur. Király Ur. Ha meggondolom, hogy Esztendei Jutalom-játékom' előadhatása éppen a' mai napra esett, mellyen a" Fársángi tomboló örömök" zajjától majd minden ember el van ragadtatva; úgy tetszik, nem Örvendhetnék szerencsémnek; de más részről, meg lévén győződve Nagy Lelkű Pártfogóink' kegyességéről, kik tudják azt, hogy az előmenetelre törekedésnek egy Fő rugója a' buzdítás, szinte mint a' munkásságnak ösztöne a' Jutalom reménylés — „melly vágyódásoktól még azok sem szabadok, kik erre nem kénszeritve, a' köz haszonnak ezekre való várakozás nélkül is áldozhatnának 11 — telyes bizodalommal vagyok, hogy — midőn a' Hajdankorból egy oly Honévrajzi történetet kívánok kellemes idő töltésűl szemléltetni, melly akár a' költőnek Nagy Lelket, akár a'Characterek fénye becsének rajzolását tekintsük benne, minden módon Remek, 'a méltó becsülést érdemel — elvonulván kevésné a' zajos örömök közzül, tapasztalt kegyességek szerént meg fogják adni az írónak is érdemlett jutalmát számos megjelenések által,a egyszersmind ezzel az én iparkodásomat is buzdítva, nagyobb igyekezetekre méltóztatnak elő megélleni, a ki eddig is semmit se mulasztottam el, mind a' Szín-, mind a' Dalljáték darabok előadása, körűl, melly által tellyes tettzéneket megérdemelhessek legalázatosabb szolgája J Nagyságtoknak, minden Renden,$ Karban lévő Pártfogóinak Vdvarhelyi Miklós, Nemzeti Színész és Dal 0s. Bilitek találtatnak Polgár Maurer Mihály Ur Házánál az első emeletben Szerdahellyi Jozef szállásán. — Alázatos tisztelettel kérettetnek a' Páhojokat tartó Urasagok , hogy Páhojaik «rant Dáki 12 óráig rendeltet tenni méltóztassanak, hogy az ellenkező esetben másoknak kiadódhassanak. •dtíd*. Otto, Berchtoldnak, a' Merániai Herczegnek fia, Gertrudianak Testvéröttse ..... Bánk-Bán, Magyar Ország' nagy Ura Melinda, a' felesége .... Soma, a' Katskások, az Udvarnál Mikhál bán, Simon bán, Melinda Báttyai Egresi Ur. Bartha Ur. Dériné Asz«cz. Telepi Károly. UDVARHELLYI. Kubai Dr. A' Kassa kinyittatik két fertály hatra. — Kezdődik hetedfél órakor, vége 9kor. iílll ilfili liilfítlf I tttl tilltlíillí IliSSil