Vasárnapi Ujság – 1921
1921-08-28 / 16. szám - Csillagvizsgáló a Svábhegyen 188. oldal / Természettudomány, ipar és rokontárgyuak
<4. szám, 1921. 68. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 191 egyes sebtében adott utasításait kivéve, alig beszéltek egymáshoz, de szemük izgatottságot árult el és a kocsitakaró alatt egymás kezét szorongatták. A kis öreg úr megint nagyon hivatalos*kodó volt, de barátságos. A fogadalmat előtte, egy kis, feketeszakállas hivatalnok és egy hölgy előtt tették le, aki az épület alsó részében levetette a kötényét, hogy az eske* tésnél közreműködhessen. A kis öreg úr nem beszélt sokat. — Önök még fiatalok, — mondta lassan — és az élet együtt nehéz ... Viseltessenek szere*tettel egymás irányában. Kissé bánatosan mosolygott és barátságosan nyújtotta a kezét. Ethel szeme csillogott s úgy érezte, hogy szólni nem tud. XXI. Otthon! Következett sebtében a tanuk kifizetése s Lewisham ismét Ethel mellett volt. Az arcza ragyogott. A félünnep délutánján hazafelé tartó munkások özöne töltötte meg az utczát. A lépcsőkön néhány rizsszem hevert, mely valamelyik nyilvánosabb jellegű esküvőről maradt ott. Egy kritikus tekintetű kis leány kíváncsian mérte végig az új párt és valami megjegyzést tett csibészképű barátjának. — Nem lehet, — mondta a csibészképű. — Ezek csak kérdezősködni voltak odafönt. A csibészképű, úgy látszik, nem nagyon tudott ítélni az arczokból. Lewisham és Ethel a nyüzsgő utczákon visszamentek Vauxhall állomásra. Közben csak keveset beszéltek. Az állomáson Lewisham, olyan közönyös modorban, a minőre csak képes volt, két külön jegy bemutatása mellett kiváltotta holmijukat a ruhatárból és egy bérkocsira helyezte. Az ő podgyásza a bakra került, de az Ethel holmiját tartalmazó kis barna táska elég kicsiny volt ahhoz, hogy velük szemben elférjen. Méltóz tassanak elképzelni a meglehetősen rozoga négykerekű alkotmányt, a sárgára festett ládával és a viharvert táskával, Lewisham úrral és minden vagyonával, a kétségbeej* tően baktató lóval, a sotto voce káromkodó és ostorával dolgozó, ócska, fejvédős köpenybe öltözött, tiszteletreméltóan kopott kocsissal. Mikor a regény két fiatal hőse ismét helyet foglalt a kocsiban, modoruknak bizonyos merevsége ismét felengedett és kezük szorongatása újból erősebben megkezdődött. „Lewisham Ethel", — ismételte Lewisham többször egymásután, a mit Ethel „kis uram"* mai és ,,uracskám"-mal viszonozott s kez* tyűjét lehúzva, tüntetőleg szemlélte a gyű* rűjét. Azután a gyűrűt meg is csókolta. Megállapodtak, hogy nem fogják elárulni, hogy egészen új házasok s megfelelő körül* ményességgel úgy határoztak, hogy Lewis*ham feltűnő közönyösséggel fogja kezelni Ethelt, ha megérkeznek lakásukba. A német háziasszony barátságos mosollyal az előszó* bábán fogadta őket, érdeklődött, hogy kelle* mes napjuk volt,és bőbeszédűen a legna* gyobb kényelmet igérte nekik. Lewisham segített a piszkos mindenes leánynak felhozni a podgyászokat, nagy elhatározással harmad* fél shillinget fizetett a kocsisnak és követte a hölgyeket a fogadószobába. Ethel csodálatraméltó öntudattal felelge* tett Gadowne kérdéseire, követte őt a köz* benső ajtón a másik szobába és élénk érdek*lődést mutatott egy új rúgós matracz iránt. Közben az ajtó bezárult. Lewisham az első szobában járt fel-alá, bajuszát ránczigálta és úgy tett, mintha az olajnyomatokat néze* getné. Remegésen kapta rajta magát. .. A piszkos mindenes leány újból megjelent a sült hússal és konzerv=lazaczczal, melynek elkészítésére Lewisham Gadownét megkérte. Az ablakhoz ment, kibámult rajta, hallotta az ajtót becsukódni a leány mögött s a zajra fordult meg, mikor Ethel megjelent az ajtóban. Ethel rögtön otthonosan érezte magát. Mindezideig Lewisham kabát és kalap nélkül csak egy ízben látta őt, egy bizonytalan, drámai jelenet alkalmával. Ezúttal puha, sötétvörös anyagból készült kis blúzt viselt, karján és szép nyaka körül fehér fodorral. Hajának fürtei és selymes szálai a csodák új országa volt Lewisham számára. Milyen finom és édes volt a tekintete, mikor ha* bozva megállt! Bájos pillanatai az életnek! Lewisham két lépést tett feléje és kitárta a karját. Ethel a bezárt ajtóra pillantott és tétovázva közelített feléje ... XXII. IJpithalamium. Három feledhetetlen napon át Lewisham* nak egész lényét gyengéd érzések töltötték el s az élet sokkal csodásabb és szebb volt, semhogy helye lett volna bármi kétkedésnek vagy aggodalomnak. Az Ethellel való együtt* lét végnélküli gyönyörűség volt számára ; a nővértelen fiatalembert Ethel ezer női ked*veskedéssel és finomsággal ejtette bámulatba. Mellette valósággal szégyelte az erejét és esetlenségét. És hogy ragyogott az asszony*nak a szeme és milyen meleg volt a szive, mely a szemet megragyogtatta ! FEKVŐ KAPTÁR KOMBINÁLT KERET-ELHELYEZÉSSEL (CSUKVA) ősi KAS. FEKVŐ KAPTÁR KOMBINÁLT KERET-ELHELYEZÉSSEL (NYITVA) A GYŐRI MÉHÉSZETI KIÁLLÍTÁSRÓL. FIGYELŐ KAPTÁR