Vasárnapi Ujság – 1921

1921-09-11 / 17. szám - Könyves Tóth Kálmán 85 éves (arczképpel) 201. oldal / Élet- és jellemrajzok - Könyves-Tóth Kálmán: Nyolczvanöt év határánál 201. oldal / Költemények

304 Azután a következetesség megint az összefüggéstelen beszédnek adott helyet. előbbi A vacsora véget ért, Chaffery a sör mara­­­dékát poharába öntötte, előszedett egy leg­­hosszabb fajtájú Broseley-pipát és felszólította Lewishamot, hogy gyújtson rá..­— Ez a legtisztességesebb dohányzás, — mondta Chaffery, pipájának az öblét kopog­­tatva.. Ebben az országban a jó szivar és a tisztesség egyformán ritka. Lewisham zsebéből előkotorta algíri cziga­­rettáit, melyeket Chaffery szemüvegén át bi­­zalmatlankodva vett szemügyre. Utána bele­ fogott a kilátásba helyezett apológiába. A höl­­gyek elvonultak, hogy a vacsoránál használt tárgyakat lemosogassák. — Egyszóval lássuk azt a bizonyos csa­­lást, — mondta Chaffery hirtelen, mikor a pipája már szelelt.­­­ Én az életet nem tu­­dom olyan egyszerűen felfogni, mint ön. Én sem találom az életet egyszerűnek felelte Lewisham, — de azt hiszem, hogy a dolgokban a jót és rosszat meg lehet külön­­­böztetni. És nem hiszem, hogy ön bármit is mondott volna, a­mi azt bizonyítaná, hogy az a szellemidézési csalás helyes volna. Tárgyaljuk a dolgot alaposabban, — mondta Chaffery, keresztbevetve a lábát. Elemezzük egy kissé az ügyet, úgy látom, — közben tömött egyet a pipáján, — ön nem tudja teljes mértékben értékelni az illúziónak a fontosságát az életben és a hazugságnak és csalódásnak valódi szerepét a társadalmi szer­­vezetben. Önben nagy a hajlandóság­ arra, hogy a csalárdságnak egy bizonyos formáját helytelenítse, mert nem tartozik az általáno­­san bevett dolgok közé . . . bizonyos rosszal­lással és mint azt nadrágomnak a rojtos széle és ez a vacsora bizonyítja, — kevés el­­ismeréssel találkozik. — Nem erről van szó. — mondta Le­­wisham. — Azt akarom bebizonyítani — folytatta Chaffery a fejtegetéseit, hogy a becsület lényegében anarchisztikus és szétbontó erő a társadalomban s hogy a társadalmi közületek összetartását és a czivilizáczió haladását csak az eleven, sőt gyakran hatalmas hazugság teszi lehetővé, hogy a társadalmi szerződés többé kevésbbé, nem egyéb, mint az emberi lényeknek hatalmas­ összeesküvése arra, hogy hazudjanak és hogy önmagukat és egymást a közjó érdekében rászedjék. A hazugság a mal=­ter, a­mely a vad egyedeket összeköti a tár­­sadalom épületében. Ez az az általános tétel, a­melyre a magam igazságát alapítom. Az én médium­i mivoltom, biztosíthatom önt, csak egy különleges részlete ennek az általános állításnak. Ha nem volnék feneketlenül kö­­zönyös, állhatatlan és kalandor természet és nem viseltetnék borzalmas ellenszenvvel az írás iránt, akkor nagy könyvet írhatnék erről a kérdésről és minden mélyen gondolkozó embertől tisztelve élhetnék a világban. — De hogy akarja ezt bebizonyítani ? Bizonyítsam be ? Csak utalnom kell a példákra. Hiszen már más emberek is van­­nak. — Bernhard Shaw, Ibsen és más hozzá­­juk hasonlók, — a­kik sokat megláttak be­­lőle és új evangelium módjára hirdetik . . . Mi az ember? Kapzsiság és vágy, a­mit csak a félelem és esztelen hiúság fékez meg. — Ebben nem érthetek egyet, — mondta Lewisham. Majd egyetért, ha öregebb lesz, — felelte Chaffery. — . Vannak igazságok, me­­lyekbe bele kell öregednie ... A­mi azonban a hazugságok kérdését illeti, nézzük csak a társadalom szerkezetét és hasonlítsuk össze a vad állapottal. A vad és a czivilizált ember között csak azt az egyetlen lényegbevágó kü­­lönbséget állapíthatja meg, hogy az előbbi nem tanulta meg a dolgok lényegének eltit­­kolását, az utóbbi jobban szembeötlő pedig igen. Vegye a legi különbséget, a czivilizált ember ruházkodását és az illendőség fogal­mát. Mi a ruházkodás ? A meglevő dolgok elrejtése. Mi az illendőség? Elnyomás! Én nem érvelek az illendőség és tisztesség ellen, jól értse meg, de lényeges részei a czivilizá­­cziónak és lényegük a „suppressio veri". . . (Folytatása következik.) VASÁRNAPI ÚJSÁG. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A bolsevikiek országa. Dr. Panajoth Gyula, a­ki tizenhét hónapig, 1918 tavaszáig volt orosz fogságban, orosz földön tett megfigyeléseiről és ta­pasztalatairól érdekes könyvet adott ki. Tárcza­czikk-szerűen mond el sok érdekes adatot az orosz népről, benne a különböző társadalmi osztályokról, a hadifoglyok életéről, a fogságból való meneküléséről. Szól az orosz bolsevizmusról is s bár tapasztalatai a bolsevizmus első stádiumáról szólnak, sok bennük ma is érdekes. A könyv jövedelme a váczi állami rendőrség jóléti alapja javára szolgál: nyomdai előállítása a váczi országos fegyintézetből került ki. A «Budapesti Szemle» most megjelent szep­temberi számába Erődy Béla írt magvas tanul­mányt Dantéról, mostani jubileuma alkalmából. Egy czikk a franci­a társadalom történetéről szól a direktórium alatt. Kádár Jolán Bat­er Józsefről, a magyar dráma- és színháztörténet kitűnő mun­kásáról ad nekrológot, Vargha Gyula szép verset. A Szem­e-rovatban Grósz Emil czikke a debreczeni gróf Tisza István-egyetemről szól, ugyanott köz­lésre kerül Barabási Kán Józsefnek a Tiszt-egye­tem fölavatásán mondott ünnepi beszéde. A «Buda­pesti Szemle» Voinovich Géza szerkesztése alatt s a Franklin-Társulat kiadásában jelenik meg havon­kint, előfizetési ára félévre 150 K. A Luther-naptár­nak most már az 1922-re szóló tizedik évfolyama jelent meg Hetvényi Lajos soproni evangélikus líceumi vallástanár szerkesz­tése­ alatt. Az evangélikus közönség számára ké­szült naptár a szokásos naptári részen kívül nagy számban közöl az egyházi életre, a magyar köz­életre, a protestáns múltra vonatkozó közlemé­nyeket, több elbeszélést, köztük a Luther-naptár által kitűzött pályázat nyertes elbeszéléseit, ver­seket és egyéb tanulságos és szórak­oztató köz­leményeket. Ára 30 %; a tiszta jövedelem egyházi jótékony intézmények segélyezésére szolgál. HALÁLOZÁSOK: Elhunytak a közelebbi napokban : Az amerikai református keleti egyházmegye kiváló tudású es­perese, Kuthy Zoltán dr., newyorki református lel­kész Budapesten 46 éves korában. Az elhunyt 23 éven keresztül teljesített kiváló szolgálatot nem­csak az amerikai református magyar egyháznak, hanem az egész amerikai magyarságnak. Junius végén érkezett Magyarországba, hogy itt hivata­los egyházi körökkel az amerikai magyar refor­mátusság ügyéről tárgyaljon. — Szigethy Lehel dr., kecskeméti jogakadémiai professzor 66 éves korá­ban. — Egerváry Géza ismert szállótulajdonos, 61 éves korában Budapesten. — Vladá­r Ferencz, állami elemi iskolai igazgató, ötvenöt éves ko­rában, a román megszállás alatt levő Szatmár-Németin. —Pálffy Sándor gróf ötvennégy éves ko­rában a bécsi Löw-szanatóriumban. — Lengyel­falvi Vigh János nyug. kir. törvényszéki bíró Lugoson. —­ Márkus Sándor mérnök, építési vál­lalkozó, 37 éves korában Budapesten. — Inkey Béla kiváló geológus, Szombathelyen. Özv. zsadányi és törökszentmiklósi Almássy Edmundné, szül. losonczi Gyürky Eulalia Mátra­verebélyen. — Balázs Ernőné Budapesten — Kullmann Sándorné dr.-né, szül. Lavatka Irma a budakeszi­­ Erzsébet-szanatóriumban. — Le­kó Gyuláné, szül. Brumi Julia 64 éves korában Czéczén. SAKKJÁTÉK. 3184. számú feladvány Bietveld J. J. től. Kesteren. VILÁGOS. Világos indul és a második lépésre mattot ad. JL wm • • # i$ jU SÉf JJ§ m m 11 jjj D> m­á jjj J§ " l W ÉÉH HP ÉÍ -Ä­ um Pf Én Éji Él a'bo de fgb »'»TTTTm­ Franklins Társulat nyomdája. (Budapest, Egyetemi utcza 4.) é w 17. szám. 1921. 68. évfolyam A 3180. számú feladvány megfejtése. Ve-2. A 3181. számú feladvány megfejtése. g2-g4! KÉPTALÁNY.­­­ A «Vasárnapi Újság» 1921. évi 14-dik számá­ban megjelent képtalány megfejtése: Sorsunk ön­magunkból ered, mint a felhők a földről. Felelős szerkesztő: HOITSY PÁL. Szerkesztőségi iroda: IV., Vármegye-utcza 11. Lapkiadó tulajdonos: Franklin-Társulat IV.,Egyetem-u. 4». FÖLDES-féle MARGIT-CRÉME púder, szappan, szájvíz, arcvíz, elismert legjobb készítmények, békeminőségben „HELACIT" mindenütt kaphatók, arczsirosság ellen. Bélyeggyűjtőkkel cserélek, adok debreceni Zóna 1. és II. kibocsájtást,különlegességeket is. SPRINGER J„ Debrecen, Fö-u. 38. sz, K­FI PTI I BUDAPEST, IV. kerület, K­LLLll J« Koronaherczeg-utcza 17. Gyárt legtökéletesebb kivitelben: műlábakat, mű­kezeket, sérvkötőket, haskötőket, B"mmijörosér­harisnyákat stb. Dús választék az összes beteg­ápolási gummiárukban és műszerekben. M4ii.Uiál,U4i,Uii.U«i,U4i.U*i UtA Uii UAi.hu­i Uái.LttA.Uái UAi.Mái J Ó PAJTÁS BENEDEK ELEK GYERMEKUJSÁGA a szívet-lelket nemesítő törté­netek, mesék, versek, ismeret­gazdagító olvasmányok való­ságos kincsesháza. Rendes munkatársai: Váradi Antal, Vargha Gyula, I­amperth Géza, Avar Gyula, Feleki Sándor, Mihály­fijnó Fái Lenke, Berényi Lászlóné, Tábori Kornél, Kozma Imre, Csa­nády Sándor, Székely Nándor, Jókai­ Lajos stb. Állandóan közöl a régi nagy magyar és ide­gen költőktől a gyermekifjúságnak való költe­ményeket. A JÓ PAJTÁS-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 25 korona. Egyes szám ára öt korona. Mutatványszámot a kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. »y* Hirdetések felvétetnek BLOCKNER I. h­irdető­irodájában, Budapest, IV., Semmel­weis­ u. 4

Next