Vasárnapi Ujság – 1921
1921-09-25 / 18. szám - Fénytelefon és beszélő mozgófénykép. Sz. K. 208. oldal / Természettudomány, ipar és rokontárgyuak
újság. VASÁRNAPI 18. szám, 1921. 68. évfolyam. FÉNYTELEFON ÉS BESZÉLŐ MOZGÓFÉNYKÉP. Néhány évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett egy fiatal magyar mérnök, Mihály Dénes találmánya, az az új szelény czella, mely egyszerre lehetővé tette a távolban fényképezés gyakorlati megoldását. A háború és a forradalmak zűrzavara megakadályozták akkor a találmány nemzetközi kihasználását s csak most kezd lehetővé válni, hogy gyakorlatilag keresztülvihető alakba öntsék a távolban fényképezés új módszerét, azonban a kísérletekkel eltöltött évek nem múltak el haszon nélkül s a Telefongyár laboratóriumában azóta egész sorozat új találmány született meg ez alatt az új szelén-czella alapján. A legújabb és legjelentősebb lépés a szelén különös tulajdonságának kihasználásában a fénytelefon és ezzel kapcsolatban a beszélő mozgófénykép, amik további érdekes haladást jelentenek az energiák egymásba változtatásának terén. A szelénnek tudvalevően az a magában álló tulajdonsága van, hogy elektromos vezetőképességét változtatja a fény hatása alatt. Erősebb fényben jobban vezet, gyöngébben nehezebben s ez a tulajdonság ad egyetlen módot arra, hogy a fényhatásokat közvetlenül át tudjuk változtatni elektromos hatásokká. Az előtt csak az volt a baj, hogy a szelén érzékenysége nagyon kicsinynek bizonyult, azonban Mihály Dénesnek sikerült oly érzékennyé tenni a szelént, hogy az általa készített czellák másodperczenként sok ezer egymás után következő fényimpulzust is megéreznek. Ezzel a szelén a czellával egyszerre meglett a módja annak, hogy minden gyakorlai szükségletet kielégítően meg tudjuk oldani a fénynek elektromos energiává való közvetlen átváltoztatását s ez által vált lehetővé képeknek elektromos úton való továbbítása, a távolban fényképezés. Az energia különböző alakjait egyébként szinte kivétel nélkül át tudják alakítani egymásba a fizikusok és eddig csak a fény és az elektromosság közti közvetlen kapcsolat nem volt még meg. Most, hogy ez is megvan, a szelén közbeigtatásával újból egész sorozat lehetőség áll rendelkezésre s ezek közt a legérdekesebb a fény és a hang közt való kapcsolat létesítése. A hang és az elektromosság a telefonnál könnyűszerrel tatható át egymásba. A hangenergia változó a telefon elektromágnese révén elektromos áram» rezgésekké alakul át s a hallgatói kagylóban az elektromos rezgések közvetlenül vissza változnak hangrezgésekké. A szelén cella viszont az elektromos áramrezgéseket és a fénykülönbségeket tudja egymásba változtatni — nyilvánvaló tehát, hogy a telefon és a szegény cella kombinálásával közvetlen kapcsolatot teremthetünk a hang és a fény között is. A hangot át lehet változtatni fénnyé és a fénysugarat meg lehet szólaltatni. A fénytelefonnak tehát az a lényege, hogy a hangot a fénysugár továbbítja minden egyéb vezeték nélkül. Egy erős reflektor fénye a telefonkagyló tükörfelületű membránjáról végződik vissza s mikor a membrán rezeg, a visszavert fénysugár konvergencziája a rezgéseknek megfelelően változik. Szemmel nem lehet észrevenni a fénykévében semmilyen változást, de ha ez a fénykéve a szelény czellára esik, a czella megérzi a fénysugarak szapora erősségváltozását és a bekapcsolt telefon hűen visszaadja a leadó telefon beszédét. A leadó és felvevő telefonkagyló közt nem kell semmilyen drótösszeköttetés és tisztán a r fflektor erősségétől függ, hogy a fénysugár milyen messziről tudja megszólaltatni a telefont. Tengeren a hajók erős fényszórói tíz- tizenöt kilométerre elvilágítanak, tehát ebben a távolságban kényelmesen beszélgethetnek egymással a reflektorjaik fénykévéjének közvetítésével. Magának a fénytelefonnak ebben az eredeti alakjában alig van egyéb gyakorlati alkalmazása, mint épen az említett tengeri fényszórók felhasználása közvetlen beszélgetésre. Az elv azonban továbbfejleszthető, amennyiben a telefonkagylóról visszavert fényt se lehet fotografálni egy folytonosan mozgó filmszalagra , az így megörökített hangot aztán ismét le lehet vetíteni, meg lehet szólaltatni. A fény a filmen sötét és világos vonalak sűrű egymásutánjában rögzítődik az eredeti hanghullámoknak megfelelően, az átvilágításnál pedig a szelén=czella a fény árnyalatokat újra hanghullámokká változtatja vissza a telefonkészülékben. így teszi lehetővé a szelén=czella a beszélő mozgófényképnek egy új megoldását, mely nem a fonográfot, hanem a telefont használja fel a hang visszaadására. Ez a megoldás elsősorban ezért jó, mert eleve biztosítja a hang és a kép egyidejűségét, szinkronizmusát. Az eddigi beszélő mozgófényképeknél mindig az okozta a legnagyobb nehézséget, hogy vetítővászon melett felállított fonográf mozg a a gását nem lehetett állandóan együtt tartani kép mozgásával és így a beszéd és mozgókép sohasem halad párhuzamosan. Sok» a féle szinkronizáló berendezést eszeltek ki, de mindegyik cs?döt mond valamilyen pontban, míg a szelén-cellás fénytelefon és a mozgó fénykép összekapcsolása egy csapásra megoldja ezt a fontos problémát. A mozgófény» kép film szalagjának egyik oldalán két-három NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN FÖLDMIVELÉSI MINISZTER KÍSÉRETÉVEL A BAJABÁTTASZÉKI VASÚTI HÍD ALATT ELVONULÓ ZSILIP ÉPÍTÉSÉT TEKINTI MEG. NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN FÖLDMIVELÉSI MINISZTER KÍSÉRETÉVEL AZ ÉRSEK-CSNÁDI SZIVATTYÚ-TELEPEN. TORKOLATI ZSILIP ÉS TELE BAJÁNÁL. A DUSNOKI VASASTGAGK ZSILIPJEI. A DUNAVÖLGYI BELVÍZ-LECSAPOLÓ ZSILIP ÉPÍTÉSE.