Vasárnapi Ujság – 1921
1921-09-25 / 18. szám - Nemzetközi sakkverseny Budapesten (képekkel) 212. oldal / Tárczaczikkek, napi érdekű közlemények
18. szám, 1021. 68. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 215 Az úton hazafelé Lewisham gondolataiba mélyedt és töprengett. Chaffery problémája méreteiben rettenetesen megnőtt. Időről-időre a jó embernek saját magáról alkotott filozófiai rajza, mint zékkel megáldott a humorral és művészi ér* lelki őszinteségnek a kép* viselője, elfogadhatónak is tűnt fel előtte. Lagune tagadhatatlanul szamár volt, a lelki jelenség kutatása pedig ösztönzés volt a csalásra . . . azután Ethellel való összefüggésük* ben kezdte nézni a dolgokat . . . — A mostohaapád gondolatmenetét kissé nehéz követni, — mondta végül, az ágyszélén ülve, miközben az egyik cipőjét vetette le. — Nagyon fortélyos, kábítóan fortélyos. Az ember nem tudja, hogy hol fogja meg őt. Mikor már azt hittem, hogy megczáfoltam, mindig kicsúszott és mást játszott ki ellenem. Egy ideig gondolkozott, azután lehúzta czipőjét és ültében a térdére helyezte. — Pedig minden, amit mondott, hamis, teljesen hamis. Ami igaz, az igaz és a mi csalás, az csalás, akármit mondjanak is róla. — Ez az én érzésem is felőle, mondta Ethel a tükör előtt állva. — Egészen így látom én is. XXIV. A harcs megkezdődik. Szombaton Lewisham lépett ki először az ajtón. Egy pillanat múlva megint megjelent, valami elszámolást tárva fel. Lewishamné alsószoknyájával a kezében állt előtte és elképedt ura elképedő kifejezésének a láttára. — Nézd csak, — mondta Lewisham. Mit szólsz ehhez? Ethel a könyvre tekintett, melyet Lewisham kinyitva tartott elébe s különösen az ötlött a szemébe, hogy a merőleges vonalazás ma=szatos bejegyzésekkel volt átfirkálva és hogy az olvashatatlan német és angol tételeknek a keveréke meglehetősen hosszú volt. „Egy katlan szén 6 d.", ismétlődött szabályszerűen a tekintélyes listában, mely ugyanezzel zárult is. Gadownénak volt az első elszámolása. Ethel kivette urának a kezéből és jobban szemügyre vette. Közelebbről sem tűnt fel kisebbnek. Az elszámolás botrányos volt. Furcsa volt, hogy a vödör és katlan összecserélésének a humora milyen hamar elpárolgott. Úgy hiszem, hogy ez az elszámolás volt a befejezése Lewisham nem szabályszerű mézes hetének. Egy ragyogó héten át abban a meggyőződésben élt, hogy az élet csak szerelemből és misztikumból áll, most pedig szokat*lan világossággal kellett rájönnie, hogy az élet a létért való küzdelemre és élniakarásra van rendelve. — Szemtelen csalás! — dühöngött Lewis= hams a reggelit egészen újszerűvé és bal* jóslatuvá tette egyik oldalról a haragvó mor* gás, másik oldalról pedig bizonyos megütközés. — Délután beszélnem kell vele, — jelentette ki Lewisham órájára tekintve s miután könyveit becsomagolta a fényes fekete táskába, először csókolta meg úgy a feleségét, hogy az nem bírt a kifejezett és öntudatos szertartás jellegével. Csak szokásból és sebtében adta a csókot s az ajtó dörrenéssel csapódott be mögötte, amint elindult az iskolába. Ezen a napon külön kifejezett kérésre Ethel nem jött elébe, annál is inkább, mert segíteni akart neki egyes növénytani jegyzetek lemásolásával, melyekkel hátralékban maradt. Útközben az iskola felé Lewisham valamit érzett, ami gyanús módon közel volt bátorságának az elveszítéséhez. Az aggodalma lényegében számtani természetű volt. Ami őt foglalkoztatta, minden egyébnek a kizárásá*val, legjobban a szokásos üzleti formában fejezhető ki. Tartozik. Ebből a kimutatásból a legkevésbbé üzletszerű módon is megállapítható, hogy nem számítva az esküvői rendkívüli kiadásokat és az Ethel által beszerzett, egyáltalán nem befejezett „néhány apróságot", a kiadások több mint két fonttal múlták felül a bevételt, a számtan terére való rövid kirándulás pedig nyilvánvalóan mutatja, hogy a felállításnak az egyenlege huszonöt hét alatt semmivé zsugorodik össze. A heti egy guineai azonban már nem járt huszonöt hétre, hanem csupán tizenötre s azután a tiszta kiadásnak mindenesetre három viszont guineán felül kell emelkedni, ami a mi ifjú párunknak rendelkezésére álló előirányzatot huszonkét hétre csökkenti le. A részletek a finomabb dolgokhoz szokott olvasóra nézve kétségtelenül fárasztóak és kellemetlenek, képzelje azonban, hogy mennyivel kellemetlenebbek voltak azok arra, aki gondolatokba mélyedve Lewisham baktatott az iskola felé. Meg lehet érteni a laboratóriumból való kisurranását s meg lehet érteni azt is, hogy az egyetemi könyvtárban Smithers, aki a közvetlen közeli második vizsgára és a Forbes-éremre való magolás közben őt figyelte, egészen lénye mélyéig meglepetve látta, hogy Lewisham előtt egész oszlop folyó*irat hever, az Educational Times, Journal of Education, Schoolmaster, Science and Art, University Correspondent, Nature, Athenaeum, Academy, Author és más egyebek. Smithersnek az is feltűnt, hogy Lewisham noteszt vesz elő és abba szorgalmasan jegyez* get. Lehetőleg megközelítette Lewisham asz* talát és hirtelen oldalról lepte meg. — Mi után kutatsz? — kérdezte hangosan Smithers és kémlő pillantást vetett az újságokra. Meglepetése még növekedett, mikor meglátta, hogy Lewisham a hirdetési oldalakat vizsgálja. — Oh .. . semmi, — felelte Lewisham szeli= den és kezével mintegy véletlenül eltakarta a jegyzeteit. — Van valami szándékod velem? — Semmi különös. — felelte Smithers. Csak körülnéztem kissé . . . Pénteken nem voltál ott a gyűlésen. Megfordította az egyik széket, rátérdelt és követel. holmijainak A HÁBORUBAN ELESETT NAGY-ECSFALUSI HŐSOK SZOBRA. £.'s d Készpénz L.*nál .J 13 10 4V« Készpénz L.-nénál 011 7 Bankban 45 o o Iskolától 110 £. 60 5 1«' « A PÁPA KORONÁZÁSÁNAK ÜNNEPE A BUDA VÁRBAN. 0 íos. 18 16 1 Omnibusz South'Kensingtonba o Hat déli étkezés a menzában 6 Két csomag czigaretta 6 Esküvő és szöktetés 4 A menyasszony szükséges kiegészítése o Háztartási kiadások 1 A háziasszony által beszerzett ,,néhány apróság" _o ty Gadownénak szénért, lakásért és kiszolgálásért (számla szerint) 115 • Elveszett _ 00 Egyenleg 50 11 d. 26 z'/i 10 t 4'/.