Vasárnapi Ujság – 1921
1921-09-25 / 18. szám - Nemzetközi sakkverseny Budapesten (képekkel) 212. oldal / Tárczaczikkek, napi érdekű közlemények
216 a támlájára könyökölve suttogó hangon kezdett beszélni a vitaegylet ügyeiről. Lewisham alig hallgatott rá és röviden felelgetett. Mi köze van neki ezekhez a gyerekségekhez ? Végül Smithers leforrázva távozott és a bejáratnál Parksonnal találkozott össze. Parkson, mellékesen megjegyezve, a kínos jelenet óta nem beszélt Lewishammal. Nagy kört írt le az asztal vége felé s elkerülve a helyet, ahol Lewisham ült, nyílt módon és méltó kifejezéssel jelezte, hogy nem veszi észre Lewishamnak bántó jelenlétét. Lewisham két irányban kutatott. Valami módot akart felfedezni, hogy saját működésével anyagilag növelje a heti egy gubnát és meg akarta ismerni a gépírói üzlet piaczi viszonyait. Saját személyét illetőleg volt egy homályos gondolata, melyről azonban fokozatosan letett, hogy márczius folyamán tanítást vállaljon valamelyik esti iskolában. Hirtelen haláleseteket kivéve azonban esti iskolák Londonban szeptembertől a legközelebbi júliusig nem szokták változtatni a személyzetüket. A magánórák adása is erősen csábította, de megfogható alkalom nem kínálkozott. A számára kínálkozó lehetőségekről nagyon ifjúi módon gondolkozott, máskülönben nem töltötte volna az idejét azzal, hogy a melbournei egyetem egyik megüresedett fizikai tanszékére vonatkozó pályázati feltételeket jegyezgesse le. Feljegyezte egy szociális kérdésekkel foglalkozó folyóirat megüresedett szerkesztői állását is. Nem gondolta volna ugyan, hogy valaha ilyen munkában legyen része, de hátha a kiadó másként gondolkozik. Szerepelt azonkívül még egy üresedésben levő múzeumi őri állás az etoni kollégiumban. (Folytatása következik.) Hiszek egy Istenben, Hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A koronelli dóm. Turcsányi Elek fényes kiállításban adta ki könyvét, amely tudtunkkal az első. Versek vannak benne és lírai aláfestésű novellák, egy kevéssé termékeny, de mindig bensőséges és művészi szellem őszinte, áhítatos és finom érintkezései a körülötte viharosan sodródó élettel, melynek diszharmonikus árja elől melancholikusan bevonul önmagába, figyeli a saját lelkének reagálását az ablakán át beszűrődő lármára, a saját belsejéből feszengő titkos hangokra, azokra a képekre és képzetekre, amelyek az idegrendszer rejtelmes játéka révén az ember gondolataiban színt játszanak, különös módon kapcsolódnak és elválnak s lassú és izgalmas gomolygás után formákat öltenek. Turcsányinak nincs egy szava, amely ne volna hiteles, belső élményből előtörő, nincs egy sem, amely kikiabálna halk, temperált és meghitt hangköréből, ez a költő hű önmagához és művészetéhez. Kissé szűk körre szorítkozó költészet ez, nagy mélységekre sem száll alá, a virágai télikertben nőttek s ezért a színeik bágyadtak. De igazi színek, a költő sohasem pótolja őket festékkel, könnyei valódi könnyek, gyönyörei sem színpadiak és a gesztusa mindig közvetlen, belülről jött, igaz. Mégis valódi költő s a szívét adja cserébe a jóindulatú érdeklődésért annak, aki olvassa. A könyv rendkívüli művészi dísszel van kiállítva, papírja, nyomása, szedése fényűző. Gara Arnold rézkarczai és fametszetű iniciáléi, melyek a szöveget díszítik, ennek a finom kezű és hamisítatlan ösztönű művésznek legjobb grafikai alkotásai közé tartoznak. Magyar lírikusok: Vörösmarty, Komjáthy Jenő, Ady Endre és Harsányi Kálmán arczképét próbálja megrajzolni Alszeghy Zsolt Magyar lírikusok czímű könyvében. Elég gazdag apparátussal fog feladatába. Sok adatszerű ismerete van a XIX. század magyar és külföldi lírájáról s ezeket az ismereteit asszocziácziók útján szívesen értékesíti fejtegetéseiben olyankor is, amikor az asszocziáczió nem föltétlenül indokolt és inkább csak az író igyekezete arra, hogy ismereteinek föltárásával fokozza hitelét az olvasó előtt. Igyekszik, különösen mikor még ma is aktuális írókról és irodalmi kérdésekről szól, az objektivitás körén belül maradni, ami nagyjából annyit jelent, hogy az irodalmi dolgokat irodalmi szempontból tárgyalja, nem kever ítéleteibe idegen, különösen politikai szempontokat. Ez ugyan negatív érdem, de a mai VASÁRNAPI ÚJSÁG viszonyok között mégis érdem. Sok megjegyzése és megállapítása megállja a helyét, mikor kevésbbé jelentékeny dolgokról van szó, de az arczképkompozíczióban nincs elég fejlett érzéke a lényeges és jellemző vonások iránt, ezért képeiből nem alakul ki kontúr, amely a sok részletet összefogná és reliefjük sincs, a mely rajzának megadná a dimenziók szemléletességét. Vörösmartyról szóló tanulmánya alig mond lényeges dolgot olyat, amit mások jobban ne mondtak volna s a többi költők magvát sem birja megfogni. Talán még Harsányi Kálmánhoz járt legközelebb, itt azonban értékelése ingadozik : a szándék köti le a figyelmét és elhanyagolja a megvalósítás — tehát a fődolog — kritikai értékelését. Általában inkább az anyagát bírálja a költőnek, a mondanivalóik minéműségét, a világról való fogalmaikat és a világhoz való viszonyukat, ami minden kritikában elsőrendűen fontos szempont, de a tulajdonképeni művészi, sőt a psychológiai szempontokat is csaknem figyelmen kívül hagyja, vagy ha fölveszi fejtegetései körébe, akkor csak jelentéktelen általánosságokat tud róluk mondani. Ez az egyoldalúság egyrészt súlyos zavarokat okoz a magyarázás és elemzés körül, másrészt meg elárulja gyökeres fogyatkozását, a művészi beleélésre való képesség hiányát. Amint másoknál nem érzi eléggé a kifejezés döntő fontosságát, maga sem mestere a kritikai kifejezésnek, nehezen, kerülgetve, és sokszor mellé találva tudja csak kimondani éppen azokat a mondanivalóit, amelyek tömör és erőteljes formulázásban kapnának súlyt és mélységet és a stílje csak grammatikailag korrekt, logikailag sokszor bukdácsoló, lélektani háttere, amely a kritikus egyéniségét árulná el, alig van. Az irodalom iránti becsületes szeretete azonban még hibáiban is rokonszenvessé teszi könyvét, kritikai irodalmunk sivárságában az ilyen könyvnek is örülni kell. SAKKJÁTÉK, 3185. számú feladvány Scheel J.-től, Slemdal. §§ • §§J 11 mm 1 • ' §J • 11 4 A fü JB • i §§ • §JJ B jjj ö H IP 8 A ül HF ü • HP • a bedefeb VILÁGOS. Világos indul és a második lépésre mattot ad. HALÁLOZÁSOK: Báró Kürthy Lajos, a háború alatti közélelmezési hivatal volt elnöke, az elmúlt évtizedek politikai és közigazgatási életének kiváló munkása, hirtelen meghalt szeptember 10-én Budapesten, 67 éves korában. A vármegyénél kezdte pályáját s vármegyei ember maradt pályája legnagyobb részén, mint Zólyom-, Komárom- és Barsmegyék főispánja. Hű embere volt Tisza Kálmánnak s később Tisza Istvánnak, mint képviselő mindig az ő politikájukat támogatta. Mint kitűnő adminisztratív munkaerőt nevezték ki a közélelmezési hivatal elnökévé s ezt a tisztét nehéz időkben kitűnően látta el. A kommün bukása után magalakította a Nemzeti Középpártot s annak ügyvezető elnöke lett. Váratlan halála általános részvétet keltett. Elhunytak még a közelebbi napokban: Domahidi Domahidy litván szatmármegyei nagybirtokos és volt országgyűlési képviselő 85 éves korában, Szatmáron. — Berecskai Szűcs Jenő, Fejérvármegye nyug. alispánja 69 éves korában, Székesfehérváron. — Nemes Szalay Miklós ny. honvédszázados, székesfehérvári városi bizottsági tag 66 éves korában, Székesfehérváron. — Thirring Béla kúriai biró 62 éves korában, Budapesten. — Závory Sándor dr., a gleichenbergi fürdő 40 éven át volt orvosa, a régi időben Fáy Andrásnak, Török Pál püspöknek s a nagy Mikszáthnak orvosa, Budapesten. — Beöthy Pál v. b. t. t., a képviselőház volt elnöke, mezőpeterdi birtokán. — Békési Géza dr., a m. kir. népjóléti minisztérium helyettes államtitkára 56 éves korában, Budapesten. — Hegyeshalmi Fischer Elemér nyug. kir. műszaki főtanácsos 41 éves korában, Budapesten. —Győrffy Károly fővárosi számtanácsos 47 éves korában, Budapesten. — Tóth Pál bogyiszlói református Franklini Társulat nyomdája. (Budapest, Egyetemi utcza 18. szám. 1921. 68. évfolyam. lelkész 41 éves korában. — Éder Hugó dr., kir. járásbiró, Budapesten. — Scherer Károly százados 36 éves korában, Budapesten. — Tury Tibor főhadnagy, Budapesten. Özv. Kézmárszky Brunóné szül. lipóczi Keczer Teréz — Szepesvármegye egykori nagynevű főügyészének özvegye — 76 éves korában Lőcsén. — Csécsi Nagy Erzsébet ismert nevű költőnő, Aradon. — Özv. Matavovszky Károlyné, szül. Heysz Berta 86 éves korában, Kunhegyesen. — Meiey Istvánné, szül. Rusz Julianna, Budapesten. KÉPTALÁNY. A «Vasárnapi Újság» 1921. évi 15-dik számában megjelent képtalány megfejtése: Állóvízben lakik a béka. Felelős szerkesztő: HOITSY PÁL,. Szerkesztőségi iroda: IV., Vármegye-utcza 11. Lapkiadó tulajdonos: Franklin-Társulat IV.,Egyetem u. 4. PÁLINKAFŐZŐÜSTÖK zsírolvasztó- és mosóüstök vörösrézből. Vermoreí-rendszerü szőlőpermetezők. Szénkénegezők. Permetező alkatrészek Rummiból és sárgarézből. Szőlőzúzók és prések. Kukoriczamorzsolók és darálók. Répavágók és szecskavágók. Rézgálicz, raffia, SZONTÁGH PÁL kénpor, rézkénpor és , kénlap raktárról azon rezes szerszámgyárnál kapható. Budapest, IX., Üllői út 19. sz. II BI EVI 1 BUDAPEST, IV. kerület, KLll J, Koronaherczeg-utcza 17. Gyárt legtökéletesebb kivitelben: műlábakat, makezeket, sérvkötőket, haskötőket, gummigörcsérharisnyákat stb. Bús választék az összes betegápolási gummiárukban ás műszerekben. HJAA.LJAA,lJAA,LlAA,lllAA,LiAA.WAA,UAA,hlAA,UáA.UAA.klAA,UAA,LJáA,kláA.ldAA y Ó PAJTÁS BENEDEK ELEK GYERMEKUJSÁGA a szívet-lelket nemesítő történetek, mesék, versek, ismeretgazdagitó olvasmányok valóságos kincsesháza. Rendes munkatársai: Váradi Antal, Vargha Gyula, Lampérth Géza, Avar Gyula, Feleki Sándor, Mihályfftyné Fái Lenke, Berényi Lászlóné, Tábori Kornél, Kozma Imre, Csanády Sándor, Székely Nándor, Jókai Lajos stb. Állandóan közöl a régi nagy magyar és idegen költőktől a gyermekifjúságnak való költeményeket. A JÓ PAJTÁS-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 25 korona. Egyes szám ára öt korona. Mutatványszámé kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. Hirdetések felvételnek BLOCKNER I. hirdetőirodájában, Budapest, IV., Semmelweis u. 4