Vasárnapi Ujság – 1921
1921-10-16 / 19. szám - A Franklin-Társulat jubilánsai: Reinwarth Emil. – Téri Sándor. – Halász Fülöp. – Berger Károly 19. szám / Arczképek, Hazaiak - Raffay Sándor ev. püspök 19. szám / Arczképek, Hazaiak - A délpestvármegyei testnevelő bizottság ifjusági tornaversenye Kecskeméten (2 kép) 19. szám / Időszerű illusztrácziók - A Domokos-rend hétszázéves jubileumi ünnepe Budapesten 19. szám / Időszerű illusztrácziók - A Gellérthegyi kalvária felavatása 19. szám / Időszerű illusztrácziók - A Hollandiából visszatért magyar gyermekek fogadtatása a Keleti pályaudvaron (2 kép) 19. szám / Időszerű illusztrácziók - A magyar állattenyésztők bonyhádi vándorgyűléséről (3 kép) 19. szám / Időszerű illusztrácziók - Mayer János földmívelésügyi államtitkár leányának esküvője Kompolton (2 kép) 19. szám / Időszerű illusztrácziók - Ravasz László Duna-melléki ref. püspök beiktatása 19. szám / Időszerű illusztrácziók - Márk Lajos festményei amerikai milliárdosokról (9 kép) 19. szám / Műtárgyak - A kecskeméti gazdasági kiállításról (4 kép) 19. szám / Természettudomány, ipar, gazdaság
19 szám. 1921. 68. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 219 nával... Csak három nap múlva akartam jönni, de tegnap este azt a hírt kaptam, hogy a kormány a Műegyetem gépeit lefoglalja és engem berendelnek valamelyik népi biztos mellé fiakkerosnak, az én drágalátos kis masinámmal . . . No fiaim, abból nem esztek, üssön belétek a baloldali szapora is» tennyira . .. Szépen kipuczoltuk, elkészítettük a mi kis légi paripánkat az én Zimmer» mann barátommal, aztán fölültünk rá és most itt vagyunk .. . Mondja csak Zimmer» mann, mi a rekord? — Két és fél óra, — szólt a pilóta, aki meglehetős hallgatag embernek látszott. — Hallod ezt Uzonyi András ? És ilyen gépet hagyjak én elkommunikálni? mint ahogy a viczeházmesterem mondja. Ezt a kis remekművet hagyjam ott, melyen annyit törtem a Barna fejét és Barna az én fejemet ? ... Hohó emberek, közel ne menjetek ahhoz a masinához, mert azt szelídített ménkűvel hajtjuk, mint a töf=töf kocsit és ha ez a ménkű átugrik beléd, olyan vékonyra lapít, mint a palacsinta. E fenyegetésre a tömeg rémülten hátrált. — Most pedig komé, a gépet toljuk be ebbe az üres félszerbe, mely látom, ebből a czélból készült és aztán drága nagysádkám kérünk egy kis ennivalót és egypár csésze forró teát, mert bizony megdermedtünk egy kicsikét. Ugyee Zim jól fog esni ? A hadi pilóta rábicczentette az igent és megindultunk a ház felé. A nép izgatott kiváncsisággal tolongott nyomunkban, de tiszteletteljes távolságban tartotta magát ezektől az emberektől, akik fantasztikus állat» bőr» és szőrruháikban ördögöknek látszottak és mégis az égből szállottak alá. Már az első félórában kiismertem, hogy miféle alakok kerültek a házamba. Két tökéletes ellentét. Vér Györgynek folyton járt a szája, Zimmermann pedig ki se nyitotta a száját. Zim (amire a fiúk megrövidezték, mert a nevét hosszúnak találták) intelligens szerelőmunkás volt, aki a két ifjú tudós mellett dolgozott. Öcsém és Vér annyira megszokták hallgatagságát, hogy már el tudták őt dirigálni kéz- és fejmozdulatokkal, grimmaszokkal és vállvonogatásokkal. Nagyon okos gondolat volt Barna öcsém- től Vér Györgyöt idehozni, mert Sámson úr rögtön megkedvelte a tréfás modorú vidám ficzkót, aki olyan pompásan el tudott csúfolódni az emberekkel, anélkül, hogy ezen bárki megsértődött volna. Az öreg báró Vér»ben, minden furcsasága ellenére, megismerte az értékes embert és munkást és valósággal úszott a boldogságban, hogy ilyen nagyszerű emberek veszik körül, mint Barna és György. A repülőgép is nagyon érdekelte és elfoglalta, másnap már föl is ült rá és György vezetése alatt egy kis utazást tett a falu fölött, harmadnap pedig fölszólította Zimmermannt, hogy avassa be őt a gépvezetés titkaiba. Barna, Sámson úr sürgetésére, a kastélyban is rendezett be magának egy kis műhelyt és laboratóriumot. Mindez az új dolog egészen megifjította az aggastyánt, aki egy ötven éves férfit megszégyenítő ruganyossággal járt-kelt és tett=vett. Közben öcsém a háborút viselt emberekből kiválogatta a mesterembereket és az ügyesebb munkásokat, és telefonépítéshez fogott a kastély és az én lakásom között. Ennek a munkának a vezetését aztán Vér vette át. A Vág mellett a hricsói hegyen levő váromladékot is rendbe szedték egy kicsit és Barna ott egy obszervatóriumot rendezett be, melyben állandó őrség tanyázott és nagy messzelátókon keresztül figyelte a nyugati vidék összes útjait. Szóval a két Sztregován mozgalmas élet uralkodott és Sámson úr boldog és nyugodt volt, mert meg volt győződve róla, hogy mindez a védelem szent ügyét szolgálja. Megjegyzem, hogy Jób báró ez idő szerint nem tartózkodott Sztregován és így Sámson úr jó kedvét az ő sötét alakja sem ronthatta. Mindenről értesülhettem, mindenről tudom mást vehettem, csak egyről nem, ami pedig legjobban érdekelt, hogy vájjon Barna és Klárika szoktak-e találkozni, beszélgetnek-e egymással és mit beszélgetnek ? Öcsémet nem mertem persze megkérdezni, ő meg dehogy szólt volna egy szót is. E tekintetben javult egy kicsit a helyzet Vér György megérkezésével. Barna az agyafúrt góbét, akit már nagyon nehezen várt és kitörő örömmel fogadott, mindjárt másnap fölvitte a kastélyba bemutatni. Megjegyzem, hogy mi már ekkorra oly bizalmasak voltunk vele, mintha már évek óta köztünk lakott volna. A kastélybeli első látogatása előtt a feleségem figyelmeztette is, hogy csak csípje ki magát takarosan, mert az úri lakban szép leányok vannak . Hogy én a legjobb barátomnak, Barná»nak konkurencziát csináljak? Soha! — szarvalt komikus páthosszal a góbé, — külön ben ne nevessenek, hanem tudják meg, hogy az érdekesen csúf férfiaknak sokkal nagyobb a szerencséjük a nők körül, mint a szép ar»czú embereknek. A színházaknál például a rút komikus majdnem mindig kiüti a nyeregből a hősszerelmest. . Az első látogatásból csak vacsorára tértek haza, mert persze Sámson báró ott tartotta őket ebédre. No de most aztán megindult György úr kerepelője és részletesen beszámolt benyomásairól. Ezekben a főszerep Klárikának jutott, akinek csodás szépsége előtt teljesen lerakta a fegyvert. A kis tündér úgy látszik nagyon kedves volt a kurtalábú tudóshoz, aki annyira ment elragadtatásában, hogy még azt is megbánta, hogy reggel nem fogadta el feleségemnek abbeli tanácsát, hogy legalább a rettenetes szakállát nyirbálja meg egy kicsit. — Hogy én hozzányúljak egyetlen apai örökségemhez ? — szónokolt reggel a székely, — tudja-e nagysádkám, hogy két év óta álló nem érintette ezt a családi ereklyét? Nem született még meg az a lány, akiért én egy szálat kihúznék ebből a becses ereklyéből. — Nono, — felelte vissza az én asszony» kám, — én meg attól félek, hogy már az a lány is megszületett, aki majd marokkal fogja kitépni a szakállát. — Biz Isten, — vallotta be este a góbé, — ennek a Tündér Ilonának még ezt a szakáll» tépést is megengedném. Barna öcsém, nagy örömömre, egészen nyugodtan állotta ezeket az áradozásokat és arczának egyetlen izma sem rándult meg, hogy elárulja érzelmeit. Úgy látszik, már hozzá szokott ehhez az állapothoz. Épen vacsoránál ültünk és öcsém buzgón evett. A góbé egy darabig figyelmesen nézte, azután így kiáltott: — Igazán szép fiú vagy^ Barna, azt meg kell adni. Első ízben történik velem, hogy szeretnék veled porográfiát cserélni. Igazán taplószívű fráternek kell lenned, ha most sem fogsz tüzet. — Ezt roszul mondtad, vén Nemere, — felelt Barna egészen nyugodt hangon, — épen ez bizonyítja, hogy húsból van a szívem, mert ha taplóból volna, akkor már bizonyosan tüzet fogott volna. (Folytatása következik.) Vajda M. Pál előétele: RAFFAY SÁNDOR EV. PÜSPÖK, AKI MOST ÜNNEPELTE PAPSÁGÁNAK 30 ÉVES JUBILEUMÁT. A SZÜLŐK ÖRÖME. A MEGÉRKEZETT GYERMEKEK KIVONULNAK A PÁLYAUDVARRÓL. A HOLLANDIÁBÓL VISSZATÉRT MAGYAR GYERMEKEK FOGADÁSA A KELETI PÁLYAUDVARON.