Vasárnapi Ujság – 1921

1921-10-23 / 20. szám - Utrakész menyasszony. Elbeszélés. Irta Zsoldos László 235. oldal / Regények, elbeszélések

65. évfolyam. TM VASARNAPI UJSAC. Mi történnék, ha jól kiöltözve vállalkoznék a természettudományok tanítására ? Számít­­gatni kezdte a teljes beruházkodás költsé­­geit. Olyan szürke nadrágot, a­minőt látott, bizonyára nehezen kaphat tizenhat shillingen alul, a szalonkabátot pedig negyven shillingre becsülte,­­ esetleg még többre is. Tudta, hogy a jó ruha nagyon drága. Poole kira­­kata előtt tétovázott egy ideig, azután tovább ment. Az ügyről nem lehetett komolyan be­­szélni. Átment a Leicester Squaren és végig­ haladt a Bedford Streeten és elégedetlenül tekintett minden jól öltözött emberre, a­ki­­vel találkozott. A Danks és Wimborne ügynökség bank- szerű irodát tartott a Chancery Lane köze­­lében. Minden tárgyalás nélkül Lewisham elé tették a kitöltendő ajánlati lapot. „Vallás?" kérdezte a formula. Lewisham habozott, az­ után beírta : „Anglikán egyház." Azután a „Pedagógusok Barátjá­"hoz ment a Holbornra. A „Pedagógusok Barátja" hosszú szakállú, vastag és kényelmes úr volt, vékony aranylánczczal és kövér kezekkel. Aranysze­­gélyű szemüveget viselt, a modora barátsá­­gosan bizalmaskodó volt, a­mi gyógyító ír gyanánt hatott Lewishamnak megbántott ér­­zéseire. Az „ologiák" és „ografiák" meglepő udvariassággal kerültek bele a jegyzékbe. — Azt ajánlanám, hogy szerezze meg a mi diplomáink egyikét. — mondta a kövér úr. — Semmi nehézsége sem lesz vele. Osz­­tályozás nincs. Még díjaink is vannak, kü­­lönböző jutalomdíjaink, készpénzben. Lewisham nem vette észre, hogy a vízhat­­lan gallér rokonszenves szemlélőre talált. — Tanfolyamokat rendezünk a különböző szaktárgyakból és vizsgát tartunk a nevelés elméletéből és gyakorlatából. Az egyetlen elméleti és gyakorlati vizsga a középfokú és felső­oktatással foglalkozó szakemberek szá­­mára Angolországban,­­ kivéve a tanári ok­­levelet. És m­égis oly kevesen jelentkeznek, évenkint alig kétszázan. Leginkább nevelők nők. A férfiak inkább a vesszővel tanítanak. Angol különlegesség a vesszővel való taní­­tás. Nem bírálatképen mondom, de valami­­nek történni kell, még ha kissé kellemetlen is, ha az állapotok­, továbbra i­s így marad­­nak. Az amerikai iskolák már különbek, a németek szintén. A­mit eddig csináltunk, nem csinálhatjuk tovább. Elmondom ezt ön­­nek, de természetesen nem azért, hogy akár­ kinek tovább adja. Szükségtelen. Felesleges beszélni róla. Ezt meg kell jegyeznem. Mind a mellett ... Ön azonban jól tenné, ha dip­­lomát szerezne és növelné a saját értékét, így javulnak a kilátásai. Mentegetődző mosolygással, maga elé te­­kintve beszélt, mintha baráti jóindulat mű­­ködnék benne. Azután elhagyta az elméleti kérdéseket, rátért az iskolai diplomák dol­­gára és egyéb lehetőségeket vázolt Lewis­­hamnak. — Szó lehet esetleg magántanításról, — magyarázta. — Mit szólna egy kissé elma­­radt fiúhoz ? Néha bejáró tanerőket is keres­­nek, leginkább leányiskolákhoz. Ez azonban inkább­ idősebb, nős emberek számára való. — Én is nős vagyok, — mondta Lewisham. — Miiii? — kérdezte a Pedagógusok Ba­­rátja megdöbbenve. — Nős vagyok, — ismételte Lewisham. — Kedves barátom, — mondta a Peda­­gógusok Barátja nagyon komolyan és arany= keretes szemüvege felett nézegette Lewisha­­mot, — kedves barátom, én több, mint még­ egyszer olyan idős vagyok, mint én és nem nősültem még meg. Huszonegy éves! ... Ré­­­gen nős már? _ — Néhány hete. — felelte Lewisham. — Nagyon különös. — mondta a Peda­­gógusok Barátja. — Nagyon érdekes!... Va­­lóban. A felesége nagyon bátor fiatal hölgy lehet... Bocsásson meg. Tudja... Önnek csakugyan küzdeni kell, hogy valami állást kaphasson. Igaz viszont, hogy ez a körül­­mény alkalmassá teszi önt a leányiskolák számára. Ez az egy előnye megvan. Bizonyos mértékig előny. A tisztelet, melyet a Pedagógusok Barát­­jából kiváltott, végtelenül jól esett Lewis=­hamnak. Látogatása a Medical, Scholastic and Clerical Agencynél, melynek a Waterloo Bridge közelében van az irodája, ismét el­csüggesztő volt. Utána hazafelé indult. Mi­­előtt hazaért volna, fáradtnak érezte magát és büszkesége, hogy nős és hogy küzdelmet folytat az ellenséges világgal, eloszlott. A val­lási kór behódolása bosszantó keserűséget hagyott vissza, a ruházat problémája pedig egyenesen kínosan hatott. Még mindig távol állt annak leplezetlen beismerésétől, hogy piaczi értéke erősen alatta van évi száz font­­nak, de lassankint ez a meggyőződés kezdett teret foglalni az agyában. Szürke nap volt, kellemetlen hideg szél fújt­a egyik czipőjében egy szög fájdalmas módon tört elő. Egyes vad feleletek és vé­­szes elszólások a legutóbbi növénytani vizs­­gálat alkalmával, melyeket eddigelé feledésbe tudott borítani, erőszakos módon követelték, hogy rájuk gondoljon. Házassága óta első ízben érezte a balsiker intéseit. Mikor haza érkezett, rögtön le szeretett volna ülni a kis nyikorgó székbe a kandalló mellett, de Ethel az újonnan vásárolt irógép mellől kitárt karokkal futott feléje és meg­­akadályozta. — Nagyon unatkoztam, — mondotta. Lewisham megfeledkezett az üdvözlésről. — Nem voltam szórakozni, hogy neked okod lehessen a zúgolódásra, —mondta olyan hangon, mely teljesen új volt Ethel előtt. Ki­­bontakozott a felesége karjából és leült. Ész­­revette a megütköző kifejezést a felesége arczán. — Nagyon el vagyok fáradva, — mondta meglepetésképen. — Egy kellemetlen szög is van a czipő­mben, melyet ki kell húznom. A KISKUNHALASI REF. FŐGIMNÁZIUM ÖTVENNYOLCZ HŐSI HA­­ÁLT HALT TANULÓJÁNAK EMLÉKTÁBLÁJA, MELYET MOST LEPLEZTEK LE. RICZINUS- TERMESZTÉS, PAPRI­KA-NEMESÍTÉS. NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN FÖLDMŰVELÉSI MINISZTER LÁTOGATÁSA A KALOCSAI NÖVÉN­Y-NEM­ES ífÖ ÁLLOMÁSON -j ! S? r.S

Next