Vasárnapi Ujság – 1921

1921-02-13 / 3. szám - Quatrocento. Költemény egy felvonásban. Irta Drasche-Lázár Alfréd 32. oldal / Regények, elbeszélések - Az asztrofizika új sikerei. Sz. K. 32. oldal / Természettudomány, ipar és rokontárgyuak

36 VASÁRNAPI ÚJSÁG. HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban : Géresi Kál­mán, a debreczeni Csokonai-kör elnöke £0 éves korában Debreczenben.­—Katona György mérnök, 72 éves korában Sárospatakon. — Eichenhorsti Marna Emil lovag, m. kir. honvédezredes, több ka­tonai kitüntetés tulajdonosa, Budapesten. — Paner Ottó posta- és távirófőtanácsos, tart. tüzérszáza­dos. — Bendiner Adolf, az Operaház nyugdíjazott tagja, 77 esztendős korában. — Veresmarthi We­resmarthy Miklós dr. ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, Szentendrén. — Havass Károly nyug. tanácselnök, 74 éves korában. — Romeiser Alajos 63 éves korában, Budapesten. — Sándor József 19 éves korában Budapesten. — Nádudvari Soltész János hídvégardói földbirtokos, 56 éves korában Miskolczon. —• Idősb Morvay Béla kir. kincstári jogügyi tanácsos, Nagykárolyban. Deményfalvi id. Meliorisz Kálmánné, szül. tapoly­lucskai és kükemezei Bánó Mariska, Kissároson. 1— Morvay Endréné dr.-né, szül. Báthory Lili, 25 éves korában Budapesten, mégis szuggesztív szemlélete a világnak, egy külö­nös lírai determinizmus. Ezzel szemben a cselek­vény alig más, mint alkalom az író szemléletmód­jának közlésére, finom, rendkívül gyöngéd voná­sokkal kirajzolt alakjai mind az írónő­ szelleméből kapták a lelküket és még bűneikben is tiszták maradnak, mert az írónő keze érintette őket. Az a mély szeretet, a­mely a regényből kiárad, meg­illeti az élettelen dolgokat is, — talán még az em­bereknél is bensőbb áhítattal fordul az írónő a színhely felé, — Selmeczbánya ódon kövei, zeg­zugos hegyi utczái, a fölötte emelkedő erdős he­gyek, a bányák, a kis hegyita­vak, a füvek és virá­gok mind át vannak szellemesítve ettől a szere­tettől. A színhely ábrázolásának ez a melegsége egé­szen szokatlanul erős couleur localet ad a regény­nek s ez különösen ma mélyen megható, épen mert Selmeczről van szó. Egy czélzás nincs a regényben politikára és mégis erősebb irredenta­ érzést kelt, mint a manapság divatos kongó frázis-bugyboréko­lások. Az irodalom nem azzal tesz szolgálatot a szétszaggatott Magyarország ügyének, hogy üres nagy szavakban fogadkozik és jajgat, hanem azzal, hogy szívvel, szeretettel fordul az elszakított vi­dékek felé, művészi ábrázolással magába öleli őket, láthatatlan lelki kapcsokat teremt velük a magyar olvasókban. Így marad — ha egyelőre csak az irodalomban is — a miénk az, a­mit a politika elszakított tőlünk. A czivilizáczió és a francziák. Az immár hetedik éve hömpölygő világtörténelem feledésszerű homályba fojt több olyan kérdést, melynek a világ előtt való pertraktálására valamikor nagyon készül­tün­k. A hit sorsa mindig mélyebben és mélyebben taszít az örvénybe, nem emlékszik már vissza arra a pontra, a­melyen pályája még együtt futott azokéval, kik ma az élet csúcspontjain ülnek. Ilyen ügyünk nekünk az a gyalázatos bánásmód, mely­ben Francziaország a háború kitörésekor ott időző békés magyarokat részesítette. Mindannyian emlé­kezhetünk, mert hiszen teljességgel hihetetlennek tartottuk akkor, miként börtönözték be és tartot­ták a háború végéig fogságban minden hadijog ellenére olyan művészek és tanárok százait vagy ezreit,­­kiket a franczia műveltség utáni szomjú­hozás vitt ki abba az országba, mely lelkesedé­sükért oly czudarul fizetett meg. Ez a történelmi tény ad létjogosultságot Petrovits Mihály elejétől végig érdekesen megírt «A czivilizáczió és a fran­cziák» czímű könyvecskéjének. Lélektani szempont­ból egyáltalán nem érthetetlen,, ha feljegyzései itt­ott elfogultságot mutatnak a francziákkal szemben, annál is kevésbbé, mert hiszen a szerző maga is hosszú időt töltött franczia internáltságban. Első­sorban mint szemtanú érdemel hitelt és érdeklő­dést, de éles szemű megfigyelője és szigorú bírája is egyszersmind azoknak az eseményeknek és álla­potoknak, melyekről internáltsága mellett is sok olyan részlettel ismertet meg bennünket, a­mely reánk újság vonzóerejével hat. Áll ez különösen azokra a fejezetekre, melyek a «Marraine» intéz­ményére, Wilsonék ajándékaira és általában az amerikaiaknak francziaország! tartózkodására vo­natkoznak, de a többi is mind az író jó megfigyelő­képességéről, nagyrészt helyes ítéletéről és élveze­tes előadásáról tanúskodik. Az ötnyelvű János vitéz. A Magyar Studio czimű vállalat, a­mely a magyar művészet és iro­dalom külföldön való terjesztését is programmjába vette, most kiadta Petőfi János vitéz­ét öt nyelven : magyarul, németül Steinbach, francziául Gauthier, angolul Loew és olaszul Cassone fordításában. Iro­dalmunk ez egyik legbájosabb gyöngyszeme arra van hivatva, hogy Európa nagy nemzetei előtt hir­desse a magyar szellemet s a magyar kultúra egye­temes emberi értékét. Már külsejével is alkalmas arra, hogy megkedveltesse magát: igen szép kiál­lításban jelent meg, finom tipográfiával, a­mely Biró Miklós nyomdájának érdeme, ízléses kötésben, gazdag művészettel illusztrálva. Nyolcz illusztrá­czió és négy színnyomás van benne, ezek utóbbi időben hatalmas lendülettel előretörő művészünk, Jaschik, Álmos művei. A kötetek számozott pél­dányokban, Jaschik aláírásával ellátva kerülnek forgalomba ; egy példány ára bőrkötésben 1000, fél­bőrben 750, félvászonban 500 korona. Ennek a kiadványnak folytatása is lesz: Petőfi válogatott költeményei is hasonló dís­szel fognak megjelenni ugyanazon vállalat kiadásában. Harag nélkül. Zsuzsanna Mária fűzött e czím alatt csinos bokrétát verseiből. Egy fiatal női lélek hullámzása van a­ versekben, mozgalmas, fel-fel­csapkodó hullámzás, de nem veszedelmes, mert a hullámok nem jönnek nagyon mélyről. Egy fiatal női lélek él, súrlódik a világgal, keresi önmagát, a belső egyensúlyt, a dolgok értelmét és könnyeik forrását, — leginkább pedig a szerelmet. Ez az izgalom aztán versekben próbál levezetődni, olyan versekben, a­melyeknek tulajdonképeni anyaga az igazi tevékenységhez még el nem jutott élet fölös­lege. Hogy aztán lesz-e ebből valódi költészet, az az illető élet továbbformálódásától függ : ha rájön arra, hogy a költészet neki a nagy dolog, az élet megoldása, sőt az élet maga, hogy ez az, a­miért élni érdemes és élni kell, hogy minden más csak arra való, hogy ezt szolgálja, kifejezési anyagot szolgáltasson neki, szóval ha az életérzés és az iro­dalmi kifejezés ösztöne egy és ugyanazon dologgá válik benne, — akkor valóban költő lesz belőle. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország— mennyország. KÖZGAZDASÁG. A Magyar Őstermelő K.­T. igazgatósága Kronberger Lipót udvari tanácsos elnöklete alatt most tartott ülésében megállapította az 1920. évi mérleget és elhatározta, hogy a február hó 14-re összehívandó rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja a kimutatott 5.349,081 korona nyereségből 22 K (11%) osztalék kifizetését az elmúlt évi ltt koronával (8 %) szemben. Az igazgatóság T­őrsi Gyula, dr. Salamon Zsigmond igazgatókat ügyvezető igazgatókká, Szende Samu al­igazgatót igazgatóvá, dr. Kepes József c­égvezetőt aligazgatóvá, Galambos Ákost c­égvezetővé nevezte ki. A Magyar Város- és Községfejlesztő R.­T. 3 mai napon tartott rendkívüli közgyűlésén elhatá­rozta a vállalat 32 millió koronát kitevő alaptőkéjé­nek 95,000 darab új részvény kibocsátásával 7­1 millió koronára való felemelését. Az új részvényekből 40,000 darabot a régi részvényeseknek ajánlanak fel 2: 1 arányban 1030 koronás árért. A fennmaradó 55,000 részvényt a Jelzálogbank vezetése alatt álló csoport veszi át ennél magasabb árfolyamon. Az elő­vételi jog február 21-ig gyakorolhatók A közgyűlés az igazgatóság új tagjává megválasztotta Enyedy Bénit és Némethfy Károly nyugalmazott államtitkárt. 1 - 1 SAKK JÁTÉK. 3170. számú feladvány Neukomm Gyulától, Budapest. A „Wochenschau" versenyén III. dijat nyert pályamű. ffj iW a BfA 111 ; •­­ H­a­bc de fgh . . vnAoos. . . Világos, indul és a második lépésre mattot ad. 8­7 6 5 4­3 11 • H IP • IP 1 « «•wr If mm Ü Paä Jjj i r'-' IP in ES m mm HH A^int /í Felelős szerkesztő: HOITSY PÁL,. Szerkesztőségi iroda: IV., Vármegye-utcza. 11. Lapkiadó tulajdonos: Franklin-Társulat IV., Egyetem­ u.4. Kaczagásra kényszerít mindenkit a Gyorsú telefonál­­­ás hang kizá WAGNER czimű tréfás hanglemez. — Ismét kapható kizárólagosan:­­ beszélőgépek osztályában. Budapest, József­ körút 15. Fióküzlet: Ráday­ utcza 18. ,2. szám, 1­921. 68. évfolyam. LOHR MÁRIA (kroniusz) : A főváros első és legrégibb csipketisztitó, vegytisztitó és kelmefestő r Z gyári intézete. Z Győr és fő­ ü­zlet: mil., Baross-u. 85. f Fiókok: II., Fő-utcza 27, IV., Eskü­-út 6, Kecske­­­méti-utca 14, V., Harminczad-utcza 4, VI., Teréz-­­ körút 39, Andrássy-út 16, VIII., József-körút 2 -Bélyeggyűjtőkkel cserélek, adok debreceni Zóna I. és II. kibocsájtást, különlegességeket is. SPRINGER J, Debrecen, Fö-u. 38. sz. Franklin­ Társulat nyomdája. (Budapest, Egyetemi utcza 4.) KFIFTI I BUDAPEST, IV. kerület/ hull 11 th­ Koronaherczeg-utcza 17. Gyárt legtökéletesebb békebeli kivitelben­ műlába­kat, műkezeket, sérvkötőket, haskötőket, gumii­gorcserharisnyakat stb. Dus választék az összes betegápolási gummiárukb­an és műszerekben Hamis fogakat Brillianst Ékszert Platinát a 00 CM 1m dC 00 CM V­S 3 CZ CO 10 CA Q_ • O) ja <z tu b ee 0 Ui V es tr­ re no Z3 00 •0 E ec tff — > PÁLINKAFŐZŐÜSTÖK zsírolvasztó- és mosóüstök vörösrézből. Vermorel-rendszerű szőlő­permetezők. Szénkénegezők. Permetező alkatrészek gummiból és sárgarézből. Szőlőzúzók­­ , prések. Ku­koriczamorzsolók és darálók. Répavágók és szecskavágók. Rézgáli­cz, raffia, kénpor, rézkénpor és kénlap raktárról azon­nal kapható. SZONTÁGH PÁL réz- és szerszámgyár Budapest, IX., ÜUŐi­ út 19. sz. Keltetőgépeket minden nagyságban, csibenevelőket, csontdarálógépeket, tömőgépeket _ és az okszerű baromfitenyésztéshez szükséges­­ összes felszerelési tárgyakat szállítja a leg­­­régibb szakozóg NIC KERL ÉS TÁBLA Részvénytársaság Budapest, V., Vilmos császár­ út 52. szám. Kérje a 34. számú árjegyzéket 5­— K bélyeg beküldése ellenében. . II ItiUÉiiUil^Llái,Illái,lilAl.Llái faláiLlÁi.Ult. Llá. lilá. L^i Utt Ult^^.M-0 PAJTÁS Benedek Elek GYERMEKUJSÁGA a szívet-lelket nemesítő törté­netek, mesék, versek, ismeret­gazdagító olvasmányok ságos kincsesháza. való­ I • Rendes munkatársai: Endrndi ^^fa^V Sándor, Zaradi Antal, VíinjTia Gyula, Lampérth Géza, Kürthy Emil, Avar­­ Gyula, Feleki Sán­dor, Mihályffyné Fái Lenke, Berényi Lászlóné­ Trifton Kornél, Kozma Imre, Csanády Sándor, Székely Nándor, Benedek János stb. Állandóan közöl a régi nagy magyar és ide­gen költőktől a gyermekifjúságnak való költe­ményeket A JÓ PAJTÁS-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 25 korona. Egyes szám ára öt korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. i tw Ttrrum­wr wm m ww 'w 'win

Next