Vasárnapi Ujság – 1921
1921-02-13 / 3. szám - Quatrocento. Költemény egy felvonásban. Irta Drasche-Lázár Alfréd 32. oldal / Regények, elbeszélések - Az asztrofizika új sikerei. Sz. K. 32. oldal / Természettudomány, ipar és rokontárgyuak
36 VASÁRNAPI ÚJSÁG. HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban : Géresi Kálmán, a debreczeni Csokonai-kör elnöke £0 éves korában Debreczenben.—Katona György mérnök, 72 éves korában Sárospatakon. — Eichenhorsti Marna Emil lovag, m. kir. honvédezredes, több katonai kitüntetés tulajdonosa, Budapesten. — Paner Ottó posta- és távirófőtanácsos, tart. tüzérszázados. — Bendiner Adolf, az Operaház nyugdíjazott tagja, 77 esztendős korában. — Veresmarthi Weresmarthy Miklós dr. ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, Szentendrén. — Havass Károly nyug. tanácselnök, 74 éves korában. — Romeiser Alajos 63 éves korában, Budapesten. — Sándor József 19 éves korában Budapesten. — Nádudvari Soltész János hídvégardói földbirtokos, 56 éves korában Miskolczon. —• Idősb Morvay Béla kir. kincstári jogügyi tanácsos, Nagykárolyban. Deményfalvi id. Meliorisz Kálmánné, szül. tapolylucskai és kükemezei Bánó Mariska, Kissároson. 1— Morvay Endréné dr.-né, szül. Báthory Lili, 25 éves korában Budapesten, mégis szuggesztív szemlélete a világnak, egy különös lírai determinizmus. Ezzel szemben a cselekvény alig más, mint alkalom az író szemléletmódjának közlésére, finom, rendkívül gyöngéd vonásokkal kirajzolt alakjai mind az írónő szelleméből kapták a lelküket és még bűneikben is tiszták maradnak, mert az írónő keze érintette őket. Az a mély szeretet, amely a regényből kiárad, megilleti az élettelen dolgokat is, — talán még az embereknél is bensőbb áhítattal fordul az írónő a színhely felé, — Selmeczbánya ódon kövei, zegzugos hegyi utczái, a fölötte emelkedő erdős hegyek, a bányák, a kis hegyitavak, a füvek és virágok mind át vannak szellemesítve ettől a szeretettől. A színhely ábrázolásának ez a melegsége egészen szokatlanul erős couleur localet ad a regénynek s ez különösen ma mélyen megható, épen mert Selmeczről van szó. Egy czélzás nincs a regényben politikára és mégis erősebb irredenta érzést kelt, mint a manapság divatos kongó frázis-bugyborékolások. Az irodalom nem azzal tesz szolgálatot a szétszaggatott Magyarország ügyének, hogy üres nagy szavakban fogadkozik és jajgat, hanem azzal, hogy szívvel, szeretettel fordul az elszakított vidékek felé, művészi ábrázolással magába öleli őket, láthatatlan lelki kapcsokat teremt velük a magyar olvasókban. Így marad — ha egyelőre csak az irodalomban is — a miénk az, amit a politika elszakított tőlünk. A czivilizáczió és a francziák. Az immár hetedik éve hömpölygő világtörténelem feledésszerű homályba fojt több olyan kérdést, melynek a világ előtt való pertraktálására valamikor nagyon készültünk. A hit sorsa mindig mélyebben és mélyebben taszít az örvénybe, nem emlékszik már vissza arra a pontra, amelyen pályája még együtt futott azokéval, kik ma az élet csúcspontjain ülnek. Ilyen ügyünk nekünk az a gyalázatos bánásmód, melyben Francziaország a háború kitörésekor ott időző békés magyarokat részesítette. Mindannyian emlékezhetünk, mert hiszen teljességgel hihetetlennek tartottuk akkor, miként börtönözték be és tartották a háború végéig fogságban minden hadijog ellenére olyan művészek és tanárok százait vagy ezreit,kiket a franczia műveltség utáni szomjúhozás vitt ki abba az országba, mely lelkesedésükért oly czudarul fizetett meg. Ez a történelmi tény ad létjogosultságot Petrovits Mihály elejétől végig érdekesen megírt «A czivilizáczió és a francziák» czímű könyvecskéjének. Lélektani szempontból egyáltalán nem érthetetlen,, ha feljegyzései ittott elfogultságot mutatnak a francziákkal szemben, annál is kevésbbé, mert hiszen a szerző maga is hosszú időt töltött franczia internáltságban. Elsősorban mint szemtanú érdemel hitelt és érdeklődést, de éles szemű megfigyelője és szigorú bírája is egyszersmind azoknak az eseményeknek és állapotoknak, melyekről internáltsága mellett is sok olyan részlettel ismertet meg bennünket, amely reánk újság vonzóerejével hat. Áll ez különösen azokra a fejezetekre, melyek a «Marraine» intézményére, Wilsonék ajándékaira és általában az amerikaiaknak francziaország! tartózkodására vonatkoznak, de a többi is mind az író jó megfigyelőképességéről, nagyrészt helyes ítéletéről és élvezetes előadásáról tanúskodik. Az ötnyelvű János vitéz. A Magyar Studio czimű vállalat, amely a magyar művészet és irodalom külföldön való terjesztését is programmjába vette, most kiadta Petőfi János vitézét öt nyelven : magyarul, németül Steinbach, francziául Gauthier, angolul Loew és olaszul Cassone fordításában. Irodalmunk ez egyik legbájosabb gyöngyszeme arra van hivatva, hogy Európa nagy nemzetei előtt hirdesse a magyar szellemet s a magyar kultúra egyetemes emberi értékét. Már külsejével is alkalmas arra, hogy megkedveltesse magát: igen szép kiállításban jelent meg, finom tipográfiával, amely Biró Miklós nyomdájának érdeme, ízléses kötésben, gazdag művészettel illusztrálva. Nyolcz illusztráczió és négy színnyomás van benne, ezek utóbbi időben hatalmas lendülettel előretörő művészünk, Jaschik, Álmos művei. A kötetek számozott példányokban, Jaschik aláírásával ellátva kerülnek forgalomba ; egy példány ára bőrkötésben 1000, félbőrben 750, félvászonban 500 korona. Ennek a kiadványnak folytatása is lesz: Petőfi válogatott költeményei is hasonló dísszel fognak megjelenni ugyanazon vállalat kiadásában. Harag nélkül. Zsuzsanna Mária fűzött e czím alatt csinos bokrétát verseiből. Egy fiatal női lélek hullámzása van a versekben, mozgalmas, fel-felcsapkodó hullámzás, de nem veszedelmes, mert a hullámok nem jönnek nagyon mélyről. Egy fiatal női lélek él, súrlódik a világgal, keresi önmagát, a belső egyensúlyt, a dolgok értelmét és könnyeik forrását, — leginkább pedig a szerelmet. Ez az izgalom aztán versekben próbál levezetődni, olyan versekben, amelyeknek tulajdonképeni anyaga az igazi tevékenységhez még el nem jutott élet fölöslege. Hogy aztán lesz-e ebből valódi költészet, az az illető élet továbbformálódásától függ : ha rájön arra, hogy a költészet neki a nagy dolog, az élet megoldása, sőt az élet maga, hogy ez az, amiért élni érdemes és élni kell, hogy minden más csak arra való, hogy ezt szolgálja, kifejezési anyagot szolgáltasson neki, szóval ha az életérzés és az irodalmi kifejezés ösztöne egy és ugyanazon dologgá válik benne, — akkor valóban költő lesz belőle. Csonka Magyarország — nem ország, Egész Magyarország— mennyország. KÖZGAZDASÁG. A Magyar Őstermelő K.T. igazgatósága Kronberger Lipót udvari tanácsos elnöklete alatt most tartott ülésében megállapította az 1920. évi mérleget és elhatározta, hogy a február hó 14-re összehívandó rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja a kimutatott 5.349,081 korona nyereségből 22 K (11%) osztalék kifizetését az elmúlt évi ltt koronával (8 %) szemben. Az igazgatóság Tőrsi Gyula, dr. Salamon Zsigmond igazgatókat ügyvezető igazgatókká, Szende Samu aligazgatót igazgatóvá, dr. Kepes József cégvezetőt aligazgatóvá, Galambos Ákost cégvezetővé nevezte ki. A Magyar Város- és Községfejlesztő R.T. 3 mai napon tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta a vállalat 32 millió koronát kitevő alaptőkéjének 95,000 darab új részvény kibocsátásával 71 millió koronára való felemelését. Az új részvényekből 40,000 darabot a régi részvényeseknek ajánlanak fel 2: 1 arányban 1030 koronás árért. A fennmaradó 55,000 részvényt a Jelzálogbank vezetése alatt álló csoport veszi át ennél magasabb árfolyamon. Az elővételi jog február 21-ig gyakorolhatók A közgyűlés az igazgatóság új tagjává megválasztotta Enyedy Bénit és Némethfy Károly nyugalmazott államtitkárt. 1 - 1 SAKK JÁTÉK. 3170. számú feladvány Neukomm Gyulától, Budapest. A „Wochenschau" versenyén III. dijat nyert pályamű. ffj iW a BfA 111 ; • Habc de fgh . . vnAoos. . . Világos, indul és a második lépésre mattot ad. 87 6 5 43 11 • H IP • IP 1 « «•wr If mm Ü Paä Jjj i r'-' IP in ES m mm HH A^int /í Felelős szerkesztő: HOITSY PÁL,. Szerkesztőségi iroda: IV., Vármegye-utcza. 11. Lapkiadó tulajdonos: Franklin-Társulat IV., Egyetem u.4. Kaczagásra kényszerít mindenkit a Gyorsú telefonálás hang kizá WAGNER czimű tréfás hanglemez. — Ismét kapható kizárólagosan: beszélőgépek osztályában. Budapest, József körút 15. Fióküzlet: Ráday utcza 18. ,2. szám, 1921. 68. évfolyam. LOHR MÁRIA (kroniusz) : A főváros első és legrégibb csipketisztitó, vegytisztitó és kelmefestő r Z gyári intézete. Z Győr és fő üzlet: mil., Baross-u. 85. f Fiókok: II., Fő-utcza 27, IV., Eskü-út 6, Kecskeméti-utca 14, V., Harminczad-utcza 4, VI., Teréz- körút 39, Andrássy-út 16, VIII., József-körút 2 -Bélyeggyűjtőkkel cserélek, adok debreceni Zóna I. és II. kibocsájtást, különlegességeket is. SPRINGER J, Debrecen, Fö-u. 38. sz. Franklin Társulat nyomdája. (Budapest, Egyetemi utcza 4.) KFIFTI I BUDAPEST, IV. kerület/ hull 11 th Koronaherczeg-utcza 17. Gyárt legtökéletesebb békebeli kivitelben műlábakat, műkezeket, sérvkötőket, haskötőket, gumiigorcserharisnyakat stb. Dus választék az összes betegápolási gummiárukban és műszerekben Hamis fogakat Brillianst Ékszert Platinát a 00 CM 1m dC 00 CM VS 3 CZ CO 10 CA Q_ • O) ja <z tu b ee 0 Ui V es tr re no Z3 00 •0 E ec tff — > PÁLINKAFŐZŐÜSTÖK zsírolvasztó- és mosóüstök vörösrézből. Vermorel-rendszerű szőlőpermetezők. Szénkénegezők. Permetező alkatrészek gummiból és sárgarézből. Szőlőzúzók , prések. Kukoriczamorzsolók és darálók. Répavágók és szecskavágók. Rézgálicz, raffia, kénpor, rézkénpor és kénlap raktárról azonnal kapható. SZONTÁGH PÁL réz- és szerszámgyár Budapest, IX., ÜUŐi út 19. sz. Keltetőgépeket minden nagyságban, csibenevelőket, csontdarálógépeket, tömőgépeket _ és az okszerű baromfitenyésztéshez szükséges összes felszerelési tárgyakat szállítja a legrégibb szakozóg NIC KERL ÉS TÁBLA Részvénytársaság Budapest, V., Vilmos császár út 52. szám. Kérje a 34. számú árjegyzéket 5— K bélyeg beküldése ellenében. . II ItiUÉiiUil^Llái,Illái,lilAl.Llái faláiLlÁi.Ult. Llá. lilá. L^i Utt Ult^^.M-0 PAJTÁS Benedek Elek GYERMEKUJSÁGA a szívet-lelket nemesítő történetek, mesék, versek, ismeretgazdagító olvasmányok ságos kincsesháza. való I • Rendes munkatársai: Endrndi ^^fa^V Sándor, Zaradi Antal, VíinjTia Gyula, Lampérth Géza, Kürthy Emil, Avar Gyula, Feleki Sándor, Mihályffyné Fái Lenke, Berényi Lászlóné Trifton Kornél, Kozma Imre, Csanády Sándor, Székely Nándor, Benedek János stb. Állandóan közöl a régi nagy magyar és idegen költőktől a gyermekifjúságnak való költeményeket A JÓ PAJTÁS-t a Franklin-Társulat (Budapest, IV., Egyetem-utca 4.) adja ki. Előfizetési ára negyedévre 25 korona. Egyes szám ára öt korona. Mutatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. i tw Ttrrumwr wm m ww 'w 'win