Vasárnapi Ujság – 1921

1921-02-27 / 4. szám - A néprajzi múzeum (képekkel). Sz. 41. oldal / Természettudomány, ipar és rokontárgyuak

42 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 4. szám, 1921. 68. évfolyam. látogatók előtt. Mert a külföldi majdnem minden esetben felkeresi a Néprajzi Múzeu­­mot s ez sokkal jobban érdekli, mint akár a legszebb budapesti utcza, melynél különbet akárhányat lát Nyugateurópa nagyvárosaiban. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osz­­tályának alapját Reguly Antal magyar tudós gyűjtése vetette meg a mult század közepén. Reguly Szibériában járt vogül és osztrák ro­­konainknál, onnan hozott egy szekrényre való gyűjteményt. Egy külön néprajzi osztály azon­­ban akkor kezdett testet ölteni, mikor Xán­­thus János Keletázsiát megjárta s az általa gyűjtött tárgyakat külön kiállította. Még ez­ ideig magyar tárgyak nem kerültek a gyűj­­teménybe, így annak inkább csak nemzet­­közi jellege volt. Az ezredéves kiállítás köztetszést keltett falujának néprajzi anyagából került ki a ma­­gyar gyűjtemény alapja, s a­mint a kiállítás bezárult, ezt az anyagot a nemzetközivel együtt a Csillag­ utczában levő egyik bérház­­ban állította fel a múzeum akkori fiatal és tevékeny osztályigazgatója, Jankó János. A kiállítási falu anyaga nem volt ugyan valami nagyon értékesnek mondható, mert a kiállító vármegyék avult, régi dolgokat nem mutat­­tak be, jobbadán inkább vásári újabb holmik voltak felhalmozva a falusi házakban, de a Herman Ottó által kiállított halászati és pász­­toréleti anyag olyan elsőrendű volt, hogy a külföldi szakemberek is elismeréssel nyilat­­koztak róla. Ez az egész anyag bekerült az új Néprajzi Múzeumba. Az ezredéves kiállí­­tás faluja nagyon jó volt arra, hogy az ér­­deklő­dést felkeltse a magyar néprajz iránt. Úgy a fővárosban, mint a vidéken gyűjtők támadtak és gyűjteményük nagyobb része idő­­­vel bekerült a Néprajzi Múzeumba. Ezenfelül a múzeum fiatal tisztviselői is serényen gyűj­­­tögettek országszerte. De a nemzetközi anyag sem maradt a magyar anyag mögött. Ez csak a nem kivétel nélkül lelkes magángyűjtők ado­­mányából nőtt nagyra. Tíz év múlva, 1966-ban már akkorára nőtt a gyűjtemény, hogy nem fért a Csillag­ utczai bérházban s ekkor kitelepítették a Városligeti Iparcsarnokba. A gyűjtemény felállítása ide­­jén még csak megfért valahogy az új helyi­­ségben, de e pár év múlva már megint úgy meggyarapodott, hogy szűknek bizonyult az Iparcsarnok elfoglalt keleti fele. Ekkor ke­­rültek be a Torday Emil-féle afrikai, Elesch Aladár-féle keletázsiai, a gróf Zichy Jenő-féle ázsiai­­ gyűjtések, az egyiptomi múmiák stb. A gyűjtemény két részből áll, egyik a ma­­gyar, másik a nemzetközi rész. A­hogy be­­lépünk a kapun, a folklore gyűjteménybe érünk. Ez a gyűjtemény a nép szellemi éle­­tével kapcsolatos tárgyakat mutatja be. A régi babonás mondjuk pogány hitélet tárgyi maradványai és a keresztény hit né­­pies tárgyai, az ősi népszokások egyes jele­­netei, mint pl. a regősök, betlehemesek, tur­­kák stb. láthatók. Tovább az ujabb magyar­­országi gyűjtések eredményei, valamint a kü­­lönböző színes régi hazai viseletek láthatók. A folklore gyűjtemény a magyar ősfoglal­kozá­­sok gyűjteményében folytatódik. Itt látjuk Herman Ottó párját ritkító halászati és pász­­toréleti tárgyait, melyek közül az első az ősi pri­­m­itív népélet, az utóbbi pedig a magyar népmű­­vészet nagyszerűségének beszédes bizonyítéka. Majd a magyar házat ismertető gyűjteménybe érünk, hol az ország összes háztípusainak modelljét megtaláljuk, sőt szemünk elé tá­­rulnak az ország különböző vidékeinek pa­­rasztszobái természethű berendezésben .Közben közbe egy-egy ősi székely kaput találunk, melyek közül legszebb és legrégibb az 167­5. évben készült Mikházai kapu. Odább a ma­­­gyar mezőgazdaság meglehetősen szegényes gyűjteményébe jutunk, melyből csak a kü­­lönböző malommodellek és hatalmas szőllős prések tűnnek ki. Annál jobban leköti azon­­ban a figyelmünket a szemközt levő hímzési gyűjtemény, mely azonban csak mutató a raktárban levő­ rengeteg anyagból. Innen a szűcs és szűrszabó remekek gyűjteményébe jutunk, melyről bízvást elmondhatjuk, hogy ilyennel a világ egyetlen múzeuma sem di­­csekedhetik. A kerámiai gyűjtemény egy ki­­sebb mintakollekcziója s a kismesterségek szerszámai és produktumai zárják be a mai SZÉKELY KAPUK. ZA1.AMEGYE' KEÍiOSOK. ZÉT SZUCSMUHEL­Y A JÁSZSÁGBÓL. A MAGYAR NÉPRAJZI MÚZEUMBÓL.

Next