Vasárnapi Ujság – 1921

1921-02-27 / 4. szám - A szerelem és Lewisham úr. Regény. Irta H. G. Wells. Fordította Tonelli Sándor 45. oldal / Regények, elbeszélések

<4­. szám, 1921. 68. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 47 Tekintete a távolban veszett el, mikor ezt a képet idézte maga elé . . . Az iskola ajtaját egy alázatos képű kis fiú nyitotta ki, kinek írásbeli feladatát kel­­lett átnézni. Lewisham úr úgy érezte, hogy a légkör különös módon megváltozott, mikor belépett. Az ajtó becsapódott mögötte. 'Az elő­csarnok, szembeszökő­ iskolai jellegével, sárga már­­ványcscvezésű falkárpitjával, hosszú ruha= fogas sorával, kellemetlen esernyős hadseregé­­vel, egy bevert diák-kalappal, a falon lógó ütött-kopott iskolai szabályzattal, homályos­­nak és komornak tűnt fel a külső márcziusi korai este ragyogó elevensége után. A tanító életének, a minden elfoglalt ember életének a sajátságos szürkeség = érzete lepte meg és­­ ejtette hatalmába lelkét. Átvette a kis diák felad­atát, mely egy gyakorló füzetnek kíno­­san megírt három oldalát foglalta el, hatal­mas G. E. L. betűkkel, nevének kezdőbetűi­­vel jelölte meg és rettenetesen átfirkálta mindegyik oldalt. Közben hallotta a játszói tér jól ismert zűrzavaros hangjait, melyek az iskolaudvar nyitott ajtaján behallatszot­­tak hozzája. II. Mikor a szél fúj. A bűvös órarendnek, annak a varázsos eszköznek, mely hivatva lett volna, hogy a szórakozás démonait elűzze Lewisham úrnak a hírnévhez vezető útjáról, hiányossága volt, hogy nem kapcsolódott hozzá olyan zára­­dék, mely eltiltja a szabadban való tanu­­lást. Az órarendnek ez a hiányossága az ablakon való kinézegetést követő napon, a megelőzőnél talán még szebb és csábítóbb napon, derült ki, mikor fél tizenkettő táj­­ban, a­helyett, hogy az iskolából egyenesen hazatért volna, Lewisham úr ezt a hiányos­­ságot kihasználta és lépteit Horatiusszal <s zsebében — a park kapuja és az ősrégi fákból álló fasor felé irányozta, mely a szé­­les Whortley-uradalmat veszi körül. A gya­­nús indító okot tökéletes sikerrel leplezte el­­ önmaga előtt. A fasorban minthogy az úton csak nagyon kevesen járnak — zavar­­talan olvasásra számíthat. A szabad levegő, az álló magatartás mindenesetre jobb, mint a fülledt, bágyasztó hálószobában való ülés. A szabad levegő feltétlenül egészséges, edző hatású és kellemes . . . A nap szeles volt és a virágzó fák á­ll­and­odóan zizegtek, ide-oda hajtogatták gallyaikat. A bükkfák koronája aranyos napfényben úszott és az alsó ágakon már mindenfelé az új zöld lomb serkedezett. ,,Tu­­nisi ventis­­ ebes ludibrium, cave", •volt épen a körülményeknek nagyon meg­­felelő verssor, mely Lewisham úr agyát fog­­lalkoztatta. Gépiesen igyekezett, hogy a köny­­vet egyszerre három helyütt, a szövegnél, a jegyzeteknél és fordításnál nyitva tartsa, mialatt a szótárban a lubiberium után kuta­­tott, mikor veszedelmesen a lap felső szélén kalandozó figyelme átugrott a számára ki­­jelölt kereten és hihetetlen gyorsasággal szá­­guldott lefelé a fasorban . . . Egy fehér, virágos szalmakalapot viselő leány közeledett feléje. A leány is „irodalmi­­lag"foglalatoskodott. Lassan lépegetve, olyan buzgón írt, hogy nyilvánvalóan nem vette észre Lewisham urat. Érthetetlen hevülés fogta el Lewisham urat, olyan hevülés, mely egy véletlen talál­­kozás feltevésével nem volt megmagyaráz­­ható. Mintha valami suttogott és gyanús módon így hangzott volna: ,,Ő az!" Le­­wisham úr ujját könyvében tartva haladt, készen arra, hogy lapjaiba merül, ha a leány feltekint. Közben a könyv felett a leányt nézte. A ludiberium egészen elpárolgott belőle. A leány nem vette észre közelségét, állapí­­totta meg Lewisham úr s az íráson törte fejét, hogy vájjon mi lehet. Találgatta, hogy mi lehet. A leány arcza, melyet a lefelé szegzett tekintet megkomolyított, gyerme­­kesnek látszott. Ringó szoknyája rövid volt s látni lehetett czipőjét és bokáját. Lewisham úrnak feltűnt bájos, könnyed járása, üde és ragyogó alak közeledett a napfényben feléje, a­mely, mint utólag bizonyos csodál­­kozással eszmélt rá, teljesen kívül esett a Vázlaton. (Folytatása következik.) Konzervárúkból 500,000 fontnyi súlyot semmisí­t pékműhelyekben éjszak­i megjelenik az ellenőr és megvizsgálja, hogy tiszta-e minden és egészségesek-e a munkások. A legutóbbi évben fogyasztott 177.470,520 drb tojást a legnagyobb szigorral el 1­­nő­rí­ték. A reggeli órákban megvizsgálják azt a 20.000,000 quart tejet, a­e­y naponta a városba­ érkezik, tettek meg egy év alatt. A gyü­nötejből 8.000,030 fontot dobtak el mint hibásat egy év alatt. HOGY VIZSGÁLJÁK NEW­ YORKBAN­ AZ ÉLELMISZEREKET? IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A szerelem és Lewisham úr. Mai számunk­ban új regény közlését kezdjük. Czíme : A szere­lem és Lewisham úr, szerzője H. G. Wells, a mai angol irodalomnak Kipling és Bernard Shaw mel­lett harmadik világhírű alakja. Műveit nálunk is mindenki olvassa, a Wells-regények magyar fordí­tásai a legkeresettebb könyvek közé tartoznak, a hírneves író természettudományi fantasztikus re­gényei ép úgy, mint azok, a­melyekben bizonyos társadalmi kérdésekkel szemben fejti ki szocziológiai felfogását. A szerelem és Lewisham úr egészen új oldalról mutatja be — és pedig rendkívül előnyö­sen Wells művészetét : ebben nincs sem fantasz­tikum, sem szocziológia, csak élet van, eleven és frissen meglátott alakok surlódása egymással, hu­mor, a­melynek mélyről feltörő buzgása a régi nagy angol humoristák, különösen Dickens emlékét idézi fel, érdekes, szeretetreméltó mese, a­mely az első szótól az utolsóig leköti az olvasó figyelmét. A pompás regényt Tonelli Sándor gondos és meg­értő fordításában közöljük: Édes anyaföldem. A Székelyföld szépsége, szent hagyománya, népének szívós, küzdelemben edzett, kedélyben gazdag lelke és tragikus sorsa s ezen belül egy szülőföldjével érzelmileg összeforrott író­nak élettörténete — ez a tárgya Benedek Elek ha­talmas kétkötetes könyvének, melyet Édes anya­fö­dém, Egy nap s egy ember története cí­mmel adott ki a Pantheon. Emlékirat, kortörténet, néplélek­tan, etnográfia, regény,­­ egyik sem ez a könyv pontos műfaj szerint, de mindegyikből valami. Re­génynek tetszik az az életpálya, a­melyen az ősi székely nemzetségből való, anyagiakban szegény székely fiú elindul, viszontagságos, nélkülözésben, de fi­atalos jókedvvel eltöltött kollégiumi évek után fölkerül Budapestre, hírneves íróvá küzdi fel ma­gát, belekóstol a politikába, megundorodik tőle,

Next