Vasárnapi Ujság – 1921
1921-03-13 / 5. szám - Benczúr Gyula és tanítványai (képekkel). Paur Géza 54. oldal / Élet- és jellemrajzok
5. szám, 1921. 68. évfolyam. BENCZÚR GYULA ÉS TAtITUÁNyAI. A Képzőművészeti Társulat egy nagyszabású emlékkiállítással ünnepli Benczúr Gyulát és vele tanítványait. A sors véletlene, hogy ez a rendkívüli művészi esemény épen a Képzőművészeti Társulat hatvanéves fennállásának évfordulójára esik és a Műcsarnok annak a művészi nagyságnak a nevével ékesiti fel hatvanadik születési napjára emléktábláját, a ki e hosszú időkön át leghűségesebb híve és harczosa volt a magyar művészet dicsőségeért vivott kulturális harczaiban. A Műcsarnok hét termében Benczúr Gyula művészete pompázik ; öt termében pedig volt tanítványai igazolják Benczúr tan érdemeit művészi nevelésünk letagadhatata terén. Amikor e termeket a művészet iránti szeretet igaz áhítatával bejárjuk, nagy idők emlékeinek hatása alatt állunk. Nemcsak négy- öt évtized művészi fejlődésének bizonyítékait csodáljuk, de elvonul előttünk a régi Magyarország rövid renaissance-ának minden nagy eseménye. Benczúr Gyula lett ezen történelmi korszaknak hivatott krónikása. A régi nagy Magyarország aranykorában szerepelt politikai események és társadalmi tényezők megörökítője. A színes falakról csupa nevezetes ember, egykori nemzeti nagyságunk büszkeségei tekintenek reánk, kompozíczióikban messze történelmi multak ismétlődnek. Pedig ez a kiállított anyag alig egytizede művészi munkásságának! Ez is emberfeletti munkával gyűlt egybe: a többit elháríthatlan akadályok zárják el tőlünk és ezek nagy része — sajnos — a közeli elszakított területeken fekszik. Mintegy 180 festmény és 150 rajz mutatja be Benczúr művészi nagyságát; 102 mű pedig tanítványai műveiből ad válogatott mutatványokat. Gyermekkori műveitől kezdve látjuk kialakulni művészetét egész az utolsó pillanatig, amidőn a nógrádmegyei dolányi kúriában örök pihenőre tért, feledhetetlen emlékeket hagyva maga után. Tizenöt éves korában fejlett formaérzékről és ról tesz tanúságot: pár év múlva rajztehetsége meglepően egészséges színérzékről, ezzel párosultan 16 éves korában már érett kompozícziókat vet vászonra. Tizenhét éves korában búcsút mond a kassai reáliskolának és egyenesen Münchenbe megy, ahol egyszerre felvették az akadémiára előbb Hintersperger, majd Ausschütz osztályába. Pár év múlva 1865-ben Piloty mesteriskolájába jut be, ahol megtalálta azt az utat, melyen tovább haladhatott nagy sikerei felé, mert négy év alatt, melyet a nagy mester mellett töltött, fejlődött ki tulajdonképpen művészi és technikai tudása, amelynek birtokában Benczúr kezdte magát emanczipálni a müncheni iskola befolyása alól és egy új mester művészi befolyása alá került, melynek hitvallását rendületlen kitartással, haláláig vallja. Ez pedig Rubens volt. Ez a fejlődési fokozat kiváló művekkel van feltüntetve Benczúr kiállításán. A XI. teremben látjuk gyermekkori műveit és egyet azon művek közül, melyet mint elsőéves akadémikus festett, a Piloty-iskola akkori időben uralkodó művészi irányát három pompás aktja mutatja be : Női akt tükörrel, Akt álarczczal és Akttanulmány, melyet teljesen egyidejűleg másik nagy mesterünk, Szinyei Merse Pál is lefestett. Ez időben kezdte a mestert inspirálni a magyar történelem nagyszerű eseményeivel és így jött létre 1866-ban „Hunyadi László búcsúja" és később, két év múlva ,,II.Rákóczi Ferencz elfogatása", melynek eredetije a román király tulajdonában van, kidolgozott vázlata pedig a X. teremben látható. Az első nagy terem fő ékessége, ,,Vajk ker EURÓPA ELRABLÁSA. IDYLL. A BENCZUR=KIÁLLÍTÁS A MŰCSARNOKBAN. PARAVÁN. A képeket a Könyves Kádmány jogosításával közöljük.