Vasárnapi Ujság – 1921
1921-03-27 / 6. szám - Benczúr Gyula és tanítványai (képekkel). Paur Géza 65. oldal / Élet- és jellemrajzok
5. szám, 1921. 68. évfolyam. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 65 BENCZÚR GYULA TANÍTVÁNYAI ÉS ISKOLÁJA, 11. Magyarországnak a nyolczvanas évek elején még nem volt igazi művészi élete. Alig egy néhány számottevő művészünk székelt Budapesten, nagyrészt olyanok, akiket léti érdekük ide kötött. A fejlődő tehetségek nagyrészt a wieni, de főleg a müncheni akadémián tanultak . Párisba csak kevés jutott ki és pedig azért, mert München épen útba esett és jó hírnévvel bírt, Wien pedig veszedelmesen közel volt. Itthon csak egy előkészítő iskolánk volt, a mintarajztanoda, amelynek élén Kelety Gusztáv állott, aki elvi ellensége volt az akadémiai rendszernek. Amikor ellenzéki oldalról be akartak az Országgyűlésnek terjeszteni egy határozati javaslatot egy akadémia felállítása iránt, Treffort Ágoston, akkori közoktatásügyi miniszter, igen kellemetlen helyzetben érezte ma* gát, mert érezte, hogy ez elől a halasztást nem tűrő kulturális nagy lépés elől kitérnie nem lehet. Kiegyezett tehát abban, hogy fel* állít egy mesteriskolát, melyben olyan mű* vészek találnak otthonra, akik felszabadul* tak az akadémia elveinek köteléke alól és saját művészi egyéniségük alapján akarnak mesterré, önálló művésszé fejlődni. Így állították fel a festészeti mesteriskolát, melynek élére, a müncheni művészek egyhangú kérelmére, Benczúr Gyulát hívták meg, aki otthagyta művészi dicsősége kezdetének színterét, a müncheni akadémiát. Az iskola 1883-ban a Magyar Tudományos Akadémia második emeletén kapott ideiglenes helyet, elég szűken, ugyanott kapott külön műtermet Benczúr Gyula is, aki az iskola élén nemcsak a kezdet nehézségeivel küzdött, hanem egy még nagyobb akadállyal, a műtermek ellenségével, a reflex-szel is. Itt egy évet töltött a mesteriskola, amely idő alatt felépítették a főváros adományozta epreskerti telken az új műtermeket. Ebből a művészi iskolából valóságos művészi város lett, mert pár év alatt körülvették ujabb műtermek, melyeknek lakói Zala György, Vágó Pál, Roskovics Ignácz, Donáth Gyula, Szécsi Ferencz, Pállik Béla, Feszty Árpád, Aggházy Gyula stb. lettek. A szomorú történeti igazsághoz tartozik megírni azt is, hogy e kedélyes művészházikók helyén ma már milliomosok palotái állanak, régi tulajdonosaikból pedig — albérlők lettek vagy ugyanott, vagy — a Kardos Gyula : Krisztus kigunyolása. Ujváry Ignácz: Mária Jézussal. Éder Gyula : Bellerophon. Stettka Gyula: Mindenszentek napján. BENCZÚR GYULA TANÍTVÁNYAINAK MŰVEI A MŰCSARNOK KIÁLLÍTÁSÁN. (A képeket a „Könyves Kálmán" jogosításával közöljük.)