Vasmegye, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)
1950-07-01 / 150. szám
A Vasmegyei Tanács Végrehajtóbizottságának válasza a győr-sopron megyei felhívásra A Vasmegyei Tanács Végrehajtóbizottsága a következő levelet intézte Győr-Sopron megye Tanácsának Végrehajtóbizottságához„Győr-Sopron megye állami gazdaságai, termelőszövetkezeti csoportjai és egyénileg dolgozó parasztjai nevében hozzánk intézett versenykihívást a Párt Megyei Bizottságának irányításával tartott Értekezleten megfontolás tárgyává tettük és a feltételeket a valóság alapjára helyezve a kihívást az alábbiak szerint fogadjuk el: 1. Vállaljuk, hogy az aratást búzánál viaszérésben, rozsnál teljes érés előtt, őszi és tavaszi árpánál (sörárpa kivételével, amelyet teljes érésben aratunk) valamint zabnál sárgaérésben kezdjük meg és azt — az időjárástól függően — megszakítás nélkül folytatjuk. 2. Vállaljuk, hogy a learatott gabonát az aratás befejezése után legkésőbb nyolc nappal asztagokba hordjuk. A cséplőgépek jobb kihasználása, üzemanyagmegtakarítás, valamint a tűzveszély csökkentése érdekében állami gazdaságainknál és tszcsinknél szérüncséplést végzünk, mindezeken felül vállaljuk egyénileg dolgozó parasztjainknál a gabona tíz százalékának közös szérvre való hordását és ottani elcséplését. 3. Állami gazdaságaink — termelési tájankénti csoportosítással — vállalják, hogy a búza, rozs és árpa aratását 10, a cséplést pedig 14 munkanap alatt befejezik A gazdálkodás továbbviteléhez nem szükséges gabonát két napon belül beadják. 4. Termelőszövetkezeti csoportjaink — tájegységenként csoportosítva — vállalják, hogy a búza, rozs, árpa aratását 11, a cséplését pedig 17 munkanap alatt befejezik, gabonafölöslegüket egyenesen a cséplőgéptől beadják. 5. A terméseredmények megszilárdítása érdekében vállalják, hogy a cséplési szemveszteségük fél százalékon alul marad. 6. Vállaljuk, hogy a tarlóhántást állami gazdaságokban az aratás befejezése után 8, termelőcsoportokban 12, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál pedig 16 napon belül elvégezzük 7. Vállaljuk, hogy a gépi talajművelési szerződéses előirányzatot 110 százalékra teljesítjük. 8. Vállaljuk, hogy az ÁGI és az ÁMG traktoristái üzemanyagfogyasztásukat tervszerű munkával 10 százalékkal csökkentik. 9. Új munkamódszerek kidolgozásával és alkalmazásával az állami gazdaságok munkanormájukat az aratási, cséplési és behordási, valamint tartóhontási munkáikkkal kapcsolatban 70 százalékkal túlteljesítik. 10- Felvilágosító munkával elérjük azt, hogy termelőszövetkezeti csoportjaink a megye rájuk vonatkozó utónövénytermesztési tervét 100 százalékban, egyénileg dolgozó parasztjaink pedig — a rendelkezésre álló és felkutatható vetőmag mennyiségétől függően — 100 százalékban teljesítik. 11. Vállaljuk, hogy a termésfelesleg 60 százalékát a begyűjtőhálózatnál terményszállítási szerződéssel lekötjük. 12 Vállaljuk, hogy a terménybegyűjtésnél az átvételt úgy szervezzük meg, hogy a beadás a cséplőgéptől a begyűjtés befejeztéig folyamatosan menjen. 13. Vállaljuk, hogy a megye begyűjtési tervét tíz százalékkal túlteljesítjük-14 Az eredmények és a verseny elbírálására a két megye Megyei Pártbizottsága, a DéFOSz, a SzövOSz, a Megyei Tanács illetékes osztályai és a Földművelésügyi Minisztérium az illetékes. Mindezen feladatokat Pártunk irányítása és útmutatása alapján, a szocializmus fejlődése érdekében. Pártunk parasztpolitikájának szellemében, a dolgozó nép érdekeinek szem előtt tartásával, munkamódszereinken javítva, az agrotechni- sikai vívmányok alkalmazásával old- juk meg.“ „Elaludt a DéFOSz, lázit és szabotál a kulák, a klerikális reakció, ezért maradt le a szombathelyi járás A búza viaszérésben van. A szombathelyi határ már tele aratásra érett kalászokkal. A rozs aratás folyik, a búza viszont, ahogy a gazdák mondják, a rozs nyakára érett, s a tavaszi árpa is félő, hogy nem sokáig áll ellen a szélnek, hanem kipereg. — Zanai határában vagyunk. — Bizony már négy napja vághatnánk a busát, de látja, elvtárs, most is talán négyen vagyunk a dűlőben. Pedig pár nap múlva kipereg a szem Ezt mondja Süle Vince, aki Prisznyák Lajosné rózsát arata eddig, most tért át a búzára. És, amikor tovább kutatunk a hanyagság oka után, kiderül hogy Dávid Sándor, a DéFOSz titkár nem gondoskodott sem az aratási szerződések időbeni megkötéséről, sem a dülőfelelősöket nem mozgósította a munka elindítására. — Ha a héten le nem vágjuk, csaknem fele veszélybe kerül a búzatermésnek. Jó lenne brigádokat hozni ne — véli Sülé. A vassurámi határban is mindössze négy-öt ember vágja a búzát, pedig a kalászok viaszérést hirdetnek s a szemek sirnak a kasza utál. _ Most választottunk párttitkárt, — újságoljk a községben. _ Eddig is volt, de nem sokat tudtunk róla. A téFOSz? Igen, 22 van. Hogy sírtak-e nálunk népnevelők? Nemmlékszünk. Hát itt bizony ean magyarázat. Nem volt cselévő pártszervezet, a DéFosz nem kapott irányítást, nem hajtota végre a feladatát, nem szervete meg a munkát. A dolgozók a rozzsal bíbelődnek és közben veszélyben a búza. Salköveskút. A terme a földeken itt is gazdag hasamongér. A búza derékszinen jól felül takarja az embert, de életlen táblákat látsz nem egy ilyen. _Holnap talán menkezőnk — mondja egy gazda —, aki a kalászokat nézegeti a tábla élén. Előbb kellett volna? Hat rozsot vágtak eddig. Meg tznap Péter-Pál volt, nem dolgoztak... Péter-Pál. Akadtak a szombathelyi járásban olyanok, aki az aratás ünnepét úgy magyarzták a dolgozó parasztoknak, hogy abból nekik és az országnak kára származzon. Amikor Tóth János szentkirályi dolgozó parasztot Tüli a kisunyomi kulák-pap - szekéren látta aratásba menet, rásopánkodott: — Hát maga nem tudja-e, hogy a védőszentek nem segítik, ha munkával szentségteleníti meg a napjukat. Rossz lesz a termése, ha nem áldja meg Péter és Pál. — De itt a viaszérés, s ha nem aratom, később kipereg a szem. S a kipezgett szemet már se Péter, se Pál nem szedi össze nekem — válaszolta. De persze, sokan hittek a kulákoknak, hittek a papoknak. Táplánszentkereszt ebből a szempontból példamutató a szombathelyi járásban. — Nálunk nem volt olyan dolgozó paraszt, akit a népnevelők fel ne világosítottak volna, hogy miért olyan égetően fontos a pontos és gyors aratás, íme itt a bizonyíték. Minden gazda arat, a dühfelelősök figyelik a legkisebb lemaradást is, s ahol kell a pártszervezet, és a DéFOSz azonnal közbelép. A lemaradást azonban a szombathelyi járás most minden erővel behozza. Az ifjúság, amely Pártunk vezetésével most tömörült egységes szervezetbe, bebizonyítja, hogy a lenini Komszomolhoz nemcsak szavakkal, hanem cselekedetekkel is hasonlítani akar. Még pénteken délután kimentek a járás falvaiba a DISz népnevelők és létrejöttek az üzemi DISz-brigádok, hogy a falvak segítségére siessenek. Mellettük MNDSz, karhatalmi, üzemi, aratóbrigádok indulnak munkára, hogy sehol a járásban ne vesszen el az aratási munka késlekedése miatt egyetlen búzaszem. . 1 „Érdemes volt a népnevelőkre hallgatni../7 „Melyiket arassuk, a búzát, vagy a rozsot?“ — pár nappal ezelőtt még ez a kérdés foglalkoztatta Pornóapáti község dolgozó parasztjait is. Alighogy elkezdték a rozs aratását, azt vették észre, hogy már viaszérésben van a búza is. A napos, meleg időjárás pár nap alatt megérlelte a búzakalászokat. A dolgozó parasztok nagyrésze nem tudta eldönteni, hogy rozsot, vagy búzát arasson először. A pártszervezet vezetősége azonban felismerte, hogy minden perc késés növeli a szemveszteséget. Ágh István elvtárs, a párttitkár vezetőségi ülést hívott össze. Előbb a búzát — Elvtársak — mondotta —, meg kell magyarázni a dolgozó parasztoknak, hogy a búza aratása fontosabb. Tapasztalatból tudhatjuk, hogy a búza teljesérésben már pereg. A rozsot egyelőre ne bántsuk, mert az teljesérésben sem pereg úgy, mint a búza. Tehát elvtársak, mindenkinek magyarázzuk meg, hogy először a búzát arassa, s csak ha azzal végzett, úgy a rozsot. A népnevelők már ennek az útmutatásnak szellemében kezdték meg a felvilágosító munkát. — A búza aratása a legsürgősebb tennivaló — adták ki a jelszót. Minden falubelinek megmagyarázták: a legkisebb késedelem az ellenség, a kulák malmára hajtja a vizet. A kulákok ugyanis azt híresztelték a faluban, hogy „a búza aratásának még nem jött el az ideje, július 5 előtt nem lehet búzát aratni“. Ez csak a kezdet! — Ha rájuk hallgattunk volna, már kandigálhatnánk — mosolyog Kulcsár Jánosné, dolgozó parasztasszony. — Most már hiába erőlködnénk, nem tudnánk behozni a lemaradást. Kiperegne a szem, így meg? Pár nap múlva már nem lesz lábon búza, de a rozzsal végzünk hamarosan... — Shemes volt hallgatni a népnevelőkre — mondja Szakmári Ferenc, de így beszél Pornóapátiban minden dolgozó paraszt— A kenyérharc eddigi szakaszában jó munkát végeztek népnevelőink — mondja Ágh elvtárs, a párttitkár. — Ez azonban még csak a kezdet. Hátra van még a betakarítás, cséplés. Ennek sikere érdekében úgy szerveztük meg a népnevelő munkát, hogy sehol se lehessen fennakadás. A népnevelők már azt tudatosítják, hogy milyen nagy jelentősége van a gyors betakarításnak: most jó az idő, az utak is szárazak. Aztán ha már a faluban van a gabona, nincs úgy kitéve a tűzveszélynek sem. Már arról is gondoskodtak, hogy a cséplőgépnél szervezett felvilágosító munka folyjék a gyors begyűjtés érdekében. „Géptől a magtárba“ — ezzel a jelszóval végzik majd munkájukat Szakmári Ferenc, Illés Kálmán és a cséplőgépnél dolgozó többi kommunista s népnevelő. A siker érdekében Van hiányossága is a pornóapáti népnevelők munkájának: nem tudatosították eléggé a szérűn való cséplés előnyeit. „Nálunk nem divat a közös szérűn való cséplés“ — ez a vélemény uralkodik a faluban. A népnevelők ez ellen nem vették fel a harcot. Nem magyarázták meg, hogy a közös szerűre összehordott gabonát könnyebb megvédeni a tűztök kevesebb üzemanyagfogyasztás mellett el lehet végezni a cséplést, nem kell ide-oda huzatni a cséplőt stb. Ezen a téren tehát sürgősen javítani kell a felvilágosító munkát. Ha azt megteszik, nyugodtan elmondhatják: mindent elkövettünk a kenyércsata sikere érdekében. Kutyából nem lesz szalonna Pápai János szentkirályi kulákpap már többizben bebizonyította, hogy a dolgozó nép ellensége s mindenáron alkalmat keres arra, hogy szembehelyezkedjék népi demokráciánk törvényeivel. A tavasszal rozsot kaszálhatott zölden s azt etette fel állataival. Az aratási szerződést nem kötötte meg még ma sem azzal az indokkal, hogy majd saját maga végzi el az aratást. Erre hivatkozott számtalan esetben, mikor kérdőre vonták: miért nem szerződtet aratómunkásokat — holott minden évben voltak nála. — Szentkirályon nem hittek a kulákpap állításában s mindenki tudta, hogy ravaszul kieszeli majd Pápai, a kulákpap azt, hogy ne kelljen aratnia. Ugyanakkor aratót sem fogad, mégis le lesz aratva a gabonája, ha későn is és nagy szemveszteséggel. Őt az nem érdekelte, hogy mikor nem biztosítja a megfelelő munkaerőt, akkor az összes dolgozók kenyerét is tékozolja és az arató munkásoktól elvonta a részkeresetet. Ugyanakkor a kellő időben el nem végzett aratás következtében a drága gabonaszem szétpereg s hullik a tarlóra. A kulákpap nem volt hajlandó olyanokkal dolgoztatni, akiknek fizetni is kell, de ő még egy imát sem mond el, ha nem fizetnek érte. Ez számtalanszor beigazolódott keresztelők, esküvők vagy temetés alkalmával, mikor csak úgy tett hivatásának eleget, ha a megfelelő pénzt kezébe adták. Így mondja ifj■ Németh Józsefné, a falu bírája. — Konok, esküdt ellensége a demokráciának, ezért szabotálta el a szerződéskötést. Hazudott is, mert a helyi DéFOSz-nál azt mondta, hogy sajátkezűleg elvégzi az aratást. Pedig szerinte a hazudás nagy bűn. Szentkirályon úgy tudják, hogy még a papnak sem szabad hazudni s becsapni, vagy félrevezetni a dolgozók államát. A kulák-nap szabotál is: 2 holdon a búzája még mindig nincs learatva, holott az már pereg. 3 holdon pedig viaszérésben van a, búzája s azt is kellene aratni. — A kulákpap tegnap a vele egy követ fájókat s cimboráikat összehívta, hogy segítsék ki. 8 tagú aratóbanda szerveződött s indult ki, hogy a rozsot, melyet már napokkal előbb aratni kellett volna, learassák. Tegnap kiderült, hogy a kulákpap törvényellenesen szerződés nélküliekkel dolgoztatott, holott kötelessége lett volna aratómunkásokat szerződtetni. De nem sokáig tiporhatja a rendelkezéseket a kulákpap, mert ma reggnel munkába lendült a DISz szentkirályi aratóbrigádjának 18 fiatalja s vágják a kulákpap búzáját, hogy megmentsék a pergéstől, természetesen a kollektív szerződés szerint kijáró bérért. Csak írásbeli engedélyre lehet kézzel csépelni A községi elöljáróságok adnak írásbeli engedélyt olyan mennyiségű rozsnak kézzel való elcséplésére, amennyire a kérelmező gazdának Szalmakötél elkészítéséhez feltétlen szüksége van. A községi elöljáróság a kicsépelt mennyiséget ellenőrizni és nyilvántartásba foglalni köteles. Engedély nélküli, vagy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben történő cséplésért törvényszabra súlyos büntetés jár. „Fekete“ kézácséplés miatt letartóztatták .Lőríncz Lajos zanati kulákot Lőrincz Lajos zanati kulák árpatermésének egyészét, mintegy kétszáz kévét behordta, udvarába és ott elrejtette. Mikor a dolgozók ébersége észrevette gaztettét, akkorra az árpából már harminc kévét elcsépelt. A leleplezett kulákot a rendőrség letartóztatta és ügyét átadta az ügyészségnek. Törvényellenes cselekedetéért, amellyel a gabona megtakarítását igyekezett elszabotálni, a járásbíróság fogja felelősségre vonni. Határvadász-napot rendez vasárnap a körmendi határvadász alakulat. Délután sportműsor lesz, este pedig kultúrműsort ad az alakulat. A műsor után táncmulatság lesz.