Vasmegye, 1950. július (6. évfolyam, 150-175. szám)

1950-07-01 / 150. szám

A Vasmegyei Tanács Végrehajtóbizottságának válasza a győr-sopron megyei felhívásra A Vasmegyei Tanács Végrehaj­tóbizottsága a következő levelet intézte Győr-Sopron megye Taná­csának Végrehajtóbizottságához­„Győr-Sopron megye állami gaz­daságai, termelőszövetkezeti cso­portjai és egyénileg dolgozó pa­rasztjai nevében hozzánk intézett versenykihívást a Párt Megyei Bi­zottságának irányításával tartott Értekezleten megfontolás tárgyává tettük és a feltételeket a valóság alapjára helyezve a kihívást az alábbiak szerint fogadjuk el: 1. Vállaljuk, hogy az aratást bú­zánál viaszérésben, rozsnál teljes érés előtt, őszi és tavaszi árpánál (sörárpa kivételével, amelyet tel­jes érésben aratunk) valamint zabnál sárgaérésben kezdjük meg és azt — az időjárástól függően — megszakítás nélkül folytatjuk. 2. Vállaljuk, hogy a learatott ga­bonát az aratás befejezése után legkésőbb nyolc nappal asztagokba hordjuk. A cséplőgépek jobb ki­használása, üzemanyagmegtakarí­­tás, valamint a tűzveszély csökken­tése érdekében állami gazdaságaink­nál és tszcs­inknél szérüncséplést végzünk, mindezeken felül vállaljuk egyénileg dolgozó parasztjainknál a gabona tíz százalékának közös szérvre való hordását és ottani el­­cséplését. 3. Állami gazdaságaink — ter­melési tájankénti csoportosítással — vállalják, hogy a búza, rozs és árpa aratását 10, a cséplést pedig 14 munkanap alatt befejezik­ A gazdálkodás továbbviteléhez nem szükséges gabonát két napon belül beadják. 4. Termelőszövetkezeti csoport­jaink — tájegységenként csoporto­sítva — vállalják, hogy a búza, rozs, árpa aratását 11, a cséplését pedig 17 munkanap alatt befejezik, gabonafölöslegüket egyenesen a cséplőgéptől beadják. 5. A terméseredmények megszi­lárdítása érdekében vállalják, hogy a cséplési szemveszteségük fél szá­zalékon alul marad. 6. Vállaljuk, hogy a tarlóhántást állami gazdaságokban az aratás befejezése után 8, termelőcsopor­­tokban 12, egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztoknál pedig 16 napon belül elvégezzük­ 7. Vállaljuk, hogy a gépi talaj­­művelési szerződéses előirányzatot 110 százalékra teljesítjük. 8. Vállaljuk, hogy az ÁGI és az ÁMG traktoristái üzemanyagfo­gyasztásukat tervszerű munkával 10 százalékkal csökkentik. 9. Új munkamódszerek kidolgo­zásával és alkalmazásával az álla­mi gazdaságok munkanormájukat az aratási, cséplési és behordási, va­lamint tartóhontási munkáikkkal kapcsolatban 70 százalékkal túltel­jesítik. 10- Felvilágosító munkával elér­jük azt, hogy termelőszövetkezeti csoportjaink a megye rájuk vonat­kozó utónövénytermesztési tervét 100 százalékban, egyénileg dolgozó parasztjaink pedig — a rendelke­zésre álló és felkutatható vetőmag mennyiségétől függően — 100 szá­zalékban teljesítik. 11. Vállaljuk, hogy a termésfe­lesleg 60 százalékát a begyűjtőhá­­lózatnál terményszállítási szerző­déssel lekötjük. 12 Vállaljuk, hogy a terménybe­­gyű­jtésnél az átvételt úgy szervez­zük meg, hogy a beadás a cséplő­géptől a begyűjtés befejeztéig fo­lyamatosan menjen. 13. Vállaljuk, hogy a megye be­gyűjtési tervét tíz százalékkal túl­teljesítjük-14 Az eredmények és a verseny elbírálására a két megye Megyei Pártbizottsága, a DéFOSz, a SzövOSz, a Megyei Tanács illeté­kes osztályai és a Földművelésügyi Minisztérium az illetékes. Mindezen feladatokat Pártunk irányítása és útmutatása alapján, a szocializmus fejlődése érdekében. Pártunk parasztpolitikájának szel­lemében, a dolgozó nép érdekeinek szem előtt tartásával, munkamód­szereinken javítva, az agrotechni- si­kai vívmányok alkalmazásával old-­­ juk meg.“ „Elaludt­ a DéFOSz, lázit és szabotál a kulák, a klerikális reakció, ezért maradt le a szombathelyi járás A búza viaszérésben van. A szombathelyi határ már tele ara­tásra érett kalászokkal. A rozs aratás folyik, a búza viszont, ahogy a gazdák mondják, a rozs nyakára érett, s a tavaszi árpa is félő, hogy nem sokáig áll el­len a szélnek, hanem kipereg. — Zanai határában vagyunk. — Bizony már négy napja vághatnánk a busát,­ ­de látja, elvtárs, most is talán négyen vagyunk a dűlőben. Pe­dig pár nap múlva kipereg a szem Ezt mondja Süle Vince, aki Prisznyák Lajosné rózsát arata eddig, most tért át a búzára. És, amikor tovább kutatunk a ha­nyagság oka után, kiderül hogy Dávid Sándor, a DéFOSz titkár nem gondoskodott sem az aratási szerződések időbeni megkötésé­ről, sem a dülőfelelősöket nem mozgósította a munka elindításá­­ra. — Ha a héten le nem vágjuk, csaknem fele veszélybe kerül a búzatermésnek. Jó lenne brigá­dokat hozni n­e — véli Sülé. A vassurám­i határban is mindössze négy-öt ember vágja a búzát, pedig a kalászok viasz­érést hirdetnek s a szemek sir­­nak a kasza utál. _ Most válasz­tottunk párttit­kárt, — újságoljk a községben. _ Eddig is volt, de nem sokat tudtunk róla. A téFOSz? Igen, 22 van. Hogy sírtak-e nálunk népnevelők? Nem­mlékszünk. Hát itt bizony ea­n magyará­zat. Nem volt cselévő pártszer­vezet, a DéFosz nem kapott irá­nyítást, nem hajtota végre a feladatát, nem szervete meg a munkát. A dolgozók a rozzsal bí­belődnek és közben veszélyben a búza. Salköveskút. A terme a földe­ken itt is gazdag hasamongér. A búza derékszin­en jó­l felül takarja az embert, de életlen táblákat látsz nem egy i­lyen. _Holnap talán menkezőnk — mondja egy gazda —, aki a ka­lászokat nézegeti a tábla élén. Előbb kellett volna? Hat ro­zsot vágtak eddig. Meg tznap Péter-Pál volt, nem dolgoztak... Péter-Pál. Akadtak a szombat­­helyi járásban olyanok, aki az aratás ünnepét úgy magyarzták a dolgozó parasztoknak, hogy abból nekik és az országnak ká­ra származzon. Amikor Tóth János szentkirá­lyi dolgozó parasztot Tüli a kis­­unyomi kulák-pap - szekéren lát­ta aratásba menet, rásopánkodott: — Hát maga nem tudja-e, hogy a védőszentek nem segítik, ha munkával szentségteleníti meg a napjukat. Rossz lesz a termése, ha nem áldja meg Péter és Pál. — De itt a viaszérés, s ha nem aratom, később kipereg a szem. S a kipezgett szemet már se Pé­ter, se Pál nem szedi össze ne­kem — válaszolta. De persze, sokan hittek a ku­lákoknak, hittek a papoknak. Táplánszentkereszt ebből a szempontból példamutató a szombathelyi járásban. — Nálunk nem volt olyan dol­gozó paraszt, akit a népnevelők fel ne világosítottak volna, hogy miért olyan égetően fontos a pon­tos és gyors aratás, íme itt a bi­zonyíték. Minden gazda arat, a düh­felelősök figyelik a legki­sebb lemaradást is, s ahol kell a pártszervezet, és a DéFOSz azon­nal közbelép. A lemaradást azonban a szom­bathelyi járás most minden erő­vel behozza. Az ifjúság, amely Párt­unk vezetésével most tömö­rült egységes szervezetbe, bebi­zonyítja, hogy a lenini Komszo­­molhoz nemcsak szavakkal, ha­nem cselekedetekkel is hasonlí­tani akar. Még pénteken délután kimentek a járás falvaiba a DISz népnevelők és létrejöttek az üzemi DISz-brigádok, hogy a fal­vak segítségére siessenek. Mel­lettük MNDSz, karhatalmi, üze­mi, aratóbrigádok indulnak mun­kára, hogy sehol a járásban ne vesszen el az aratási munka kés­lekedése miatt egyetlen búza­­szem. . 1 „Érdemes volt­ a népnevelőkre hallgatni../7 „Melyiket arassuk, a búzát, vagy a rozsot?“ — pár nappal ezelőtt még ez a kérdés foglal­koztatta Pornóapáti község dolgozó parasztjait is. Alig­hogy elkezdték a rozs aratását, azt vették észre, hogy már viaszérésben van a búza is. A napos, meleg időjárás pár nap alatt megérlelte a búzakalászo­­kat. A dolgozó parasztok nagy­része nem tudta eldönteni, hogy rozsot, vagy búzát aras­son először. A pártszervezet vezetősége azonban felismerte, hogy minden perc késés nö­veli a szemveszteséget. Ágh István elvtárs, a párttitkár ve­zetőségi ülést hívott össze. Előbb a búzát — Elvtársak — mondotta —, meg kell magyarázni a dol­gozó parasztoknak, hogy a bú­za aratása fontosabb. Tapasz­talatból tudhatjuk, hogy a búza teljesérésben már pereg. A rozsot egyelőre ne bántsuk, mert az teljesérésben sem pe­reg úgy, mint a búza. Tehát elvtársak, mindenkinek ma­gyarázzuk meg, hogy először a búzát arassa, s csak ha azzal végzett, úgy a rozsot. A népnevelők már ennek az útmutatásnak szellemében kezdték meg a felvilágosító munkát. — A búza aratása a legsür­gősebb tennivaló — adták ki a jelszót. Minden falubelinek megmagyarázták: a legkisebb késedelem az ellenség, a kulák malmára hajtja a vizet. A ku­­lákok ugyanis azt híresztelték a faluban, hogy „a búza ara­tásának még nem jött el az ideje, július 5 előtt nem lehet búzát aratni“. Ez csak a kezdet! — Ha rájuk hallgattunk volna, már kandigálhatnánk — mosolyog Kulcsár Jánosné, dolgozó parasztasszony. — Most már hiába erőlködnénk, nem tudnánk behozni a lema­radást. Kiperegne a szem, így meg? Pár nap múlva már nem lesz lábon búza, de a rozzsal­­ végzünk hamarosan... — Sh­­em­es volt hallgatni a népnevelőkr­e — mondja Szak­­mári Ferenc, de így beszél Pornóapátiban minden dolgozó paraszt­— A kenyérharc eddigi sza­kaszában jó munkát végeztek népnevelőink — mondja Ágh elvtárs, a párttitkár. — Ez azonban még csak a kezdet. Hátra van még a betakarítás, cséplés. Ennek sikere érdeké­ben úgy szerveztük meg a népnevelő munkát, hogy sehol se lehessen fennakadás. A népnevelők már azt tuda­tosítják, hogy milyen nagy je­lentősége van a gyors betaka­rításnak: most jó az idő, az utak is szárazak. Aztán ha már a faluban van a gabona, nincs úgy kitéve a tűzveszély­nek sem. Már arról is gondoskodtak, hogy a cséplőgépnél szervezett felvilágosító munka folyjék a gyors begyűjtés érdekében. „Géptől a magtárba“ — ezzel a jelszóval végzik majd mun­kájukat Szakmári Ferenc, Illés Kálmán és a cséplőgépnél dol­gozó többi kommunista s nép­nevelő. A siker érdekében Van hiányossága is a por­nóapáti népnevelők munkájá­nak: nem tudatosították eléggé a szérűn való cséplés előnyeit. „Nálunk nem divat a közös szérűn való cséplés“ — ez a vélemény uralkodik a faluban. A népnevelők ez ellen nem vették fel a harcot. Nem ma­gyarázták meg, hogy a közös szerűre összehordott gabonát könnyebb megvédeni a tűztök kevesebb üzemanyagfogyasztás mellett el lehet végezni a csép­lést, nem kell ide-oda huzatni a cséplőt stb. Ezen a téren te­hát sürgősen javítani kell a felvilágosító munkát. Ha azt megteszik, nyugodtan elmond­hatják: mindent elkövettünk a kenyércsata sikere érdekében. Kutyából nem lesz szalonna Pápai János szentkirályi kulákpap már többizben be­bizonyította, hogy a dolgozó nép ellensége s mindenáron alkalmat keres arra, hogy szembehelyezkedjék népi demo­kráciánk törvényeivel. A tavasszal rozsot kaszálhatott zöl­den s azt etette fel állataival. Az aratási szerződést nem kötötte meg még ma sem azzal az indokkal, hogy majd sa­ját maga végzi el az aratást. Erre hivatkozott számtalan esetben, mikor kérdőre vonták: miért nem szerződtet arató­munkásokat — holott minden évben voltak nála. — Szent­királyon nem hittek a kulákpap állításában s mindenki tudta, hogy ravaszul kieszeli majd Pápai, a kulákpap azt, hogy ne kelljen aratnia. Ugyanakkor aratót sem fogad, mégis le lesz aratva a gabonája, ha későn is és nagy szem­veszteséggel. Őt az nem érdekelte, hogy mikor nem bizto­sítja a megfelelő munkaerőt, akkor az összes dolgozók ke­nyerét is tékozolja és az arató munkásoktól elvonta a rész­keresetet. Ugyanakkor a kellő időben el nem végzett aratás következtében a drága gabonaszem szétpereg s hullik a tar­lóra.­­ A kulákpap nem volt hajlandó olyanokkal dolgoz­tatni, akiknek fizetni is kell, de ő még egy imát sem mond el, ha nem fizetnek érte. Ez számtalanszor beigazolódott keresztelők, esküvők vagy temetés alkalmával, mikor csak úgy tett hivatásának eleget, ha a megfelelő pénzt kezébe adták. Így mondja ifj■ Németh József­né, a falu bírája. — Konok, esküdt ellensége a demokráciának, ezért szabotálta­ el a szerződéskötést. Hazudott is, mert a helyi DéFOSz-nál azt mondta, hogy sajátkezűleg elvégzi az aratást. Pedig sze­rinte a hazudás nagy bűn. Szentkirályon úgy tudják, hogy még a papnak sem szabad hazudni s becsapni, vagy félre­vezetni a dolgozók államát. A kulák-nap szabotál is: 2 hol­don a búzája még mindig nincs learatva, holott az már pereg. 3 holdon pedig viaszérésben van a, búzája s azt is kellene aratni. — A kulákpap tegnap a vele egy követ fájó­kat s cimboráikat összehívta, hogy­­ segítsék ki. 8 tagú arató­banda szerveződött s indult ki, hogy a rozsot, melyet már napokkal előbb aratni kellett volna, learassák. Tegnap kiderült, hogy a kulákpap törvényellenesen szerződés nélkü­liekkel dolgoztatott, holott kötelessége lett volna arató­­munkásokat szerződtetni. De nem sokáig tiporhatja a ren­delkezéseket a kulákpap, mert m­a reggnel munkába lendült a DISz szentkirályi aratóbrig­ádjának 18 fiatalja s vágják a kulákpap búzáját, hogy megmentsék a pergéstől, természe­tesen a kollektív szerződés szerint kijáró bérért. Csak írásbeli engedélyre lehet kézzel csépelni A községi elöljáróságok adnak írásbeli engedélyt olyan mennyisé­gű rozsnak kézzel való elcséplésé­­re, amennyire a kérelmező gazdá­nak Szalmakötél elkészítéséhez feltétlen szüksége van. A községi elöljáróság a kicsé­pelt mennyiséget ellenőrizni és nyilvántartásba foglalni köteles. Engedély nélküli, vagy az enge­délyezettnél nagyobb mennyiség­ben történő cséplésért törvény­szabra súlyos büntetés jár. „Fekete“ kézácséplés miatt letartóztatták .Lőríncz Lajos zanati kulákot Lőrincz Lajos zanati kulák árpatermésének egyészét, mintegy kétszáz kévét be­­hordta, udvarába és ott elrej­tette. Mikor a dolgozók éber­sége észrevette gaztettét, ak­korra az árpából már harminc kévét elcsépelt. A leleplezett kulákot a rendőrség letartóz­tatta és ügyét átadta az ügyészségnek. Törvényellenes cselekede­­­téért, amellyel a gabona meg­takarítását igyekezett elszabo­tálni, a járásbíróság fogja fe­lelősségre vonni.­­ Határvadász-napot rendez va­sárnap a körmendi határvadász alakulat. Délután sportműsor lesz, este pedig kultúrműsort ad az ala­kulat. A műsor után táncmulatság lesz.

Next