Vasmegye, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-01 / 229. szám
Békekölcsön, béke ötéves terv, virágzó ország, boldog nép! Végezzelek jó felvilágosító munkát a dolgozó parasztok között! A Békekölcsön jegyzésében élenjáró városi népnevelők falun folytatják fáradhatatlan munkájukat Szombat délután három óra. Üzemi és hivatali dolgozók, üreg szakmunkások és derűsarcú munkásfiatalok gyülekeznek a Párt Megyei Bizottságának épülete előtt. Itt vannak a szombathelyi Magasépítési NV, az Épületszerelő NV, a Vasmegye Nyomda és a Megyei Tanács legjobb népnevelői. Munkaidejük mára végetért s most a falvakba indulnak, hogy felvilágosító munkával meggyorsítsák a Békekölcsönjegyzést. Ezeknek a dolgozóknak már zsebükben van a kölcsönjegyzésüket tanúsító írás. Egyikében 750, másikéban 1000 forintról, vagy 900, 1100, 350... kinek,kinek tehetsége szerinti jegyzésről. Itt van például Erdélyi Józsi, a Mezőgazdasági Gépgyár iparostanulója, az ő zsebében lévő írás arról tanúskodik, hogy Erdélyi elvtárs 600 forintot jegyzett a Békekölcsönből— 70 forint a heti tanulófizetésem, de szívesen jegyeztem a 600 forintot, mert legdrágább kincsünk nekünk a Szovjetuniótól kapott szabadság és a béke — jegyzi meg Erdélyi elvtárs. — Vájjon tanulhatnék-e éh — s tanulhatna-e a többi ifjúmunkás — olyan nyugodt körülmények közt, mint most, ha sikerülne az imperialisták háborús terve. Világos, hogy nem. Meg a tanulóotthonban való ingyenes ellátásunkról sem gondoskodna senki. Most gondoskodik rólunk a mi államunk Vasy Pál, a Magasépítési NV asztalostanulója 450 forintot jegyzett. Most ő is itt van, így beszél: — Mi most kimegyünk a falvakba, hogy felvilágosító munkát végezzünk a dolgozó parasztok között. Munkánkkal elő akarjuk segíteni, hogy a falusi dolgozók is ugyanúgy egységesen sorakozzanak fel a béke ügye mellé, mint tettük azt mi, üzemi munkások. Még Vámos József elvtárs, a Párt Megyei Bizottságának tagja szól a falvakba induló népnevelőkhöz. — Elvtársak! A béke megvédésének ügye arra kötelez bennünket, hogy minden tőlünk telhetőt elkövessünk a Békekölcsön győzelme érdekében — hangsúlyozza Vámos elvtárs. — Ti, akik a kölcsönjegyzésben jó példával jártatok elöl az üzemi dolgozók körében végezzetek jó politikai felvilágosító munkát a dolgozó parasztok között. A meggyőzés eszközével harcoljatok azért, hogy a munkásosztály példamutatása nyomán dolgozó parasztságunk is egységesen felsorakozzék a kölcsönjegyzők táborában a béke ügye mellé A falusi népnevelőkkel együtt induljatok harcba a Békekölcsön győzelméért! Vámos elvtárs beszéde után egy pillanatig sem késlekednek a jelenlévők. Teherautókra ülnek s már indulnak is, hogy elvigyék a falvakba a munkásosztály segítségét a kulákaffitáció leküzdése, a Terv eredményeinek ismertetése és a kölcsön jegyzés ügyének sikerrevitele érdekében. ★ Alig indultak el a szombati falujárók, már ismét megteltek a széksorok üzemi munkásokkal, városi dolgozókkal. Vámos József elvtársnak útmutatását hallgatják ők is, amelyet a vasárnapi munkához ad- Mert vasárnap szép és nagy feladat vár Pártunk legjobb városi népnevelőire. A dolgozó parasztsághoz látogatnak el, hogy megyeszerte szaporodjanak felvilágosító szavaik nyomán a Békekölcsönjegyzések s szilárdabbá kovácsolódjék megyeszerte a béke frontja. — A Békekölcsön jegyzést sokkal szivósabban, lelkesebben kell végezni, mint egyéb népnevelő munkát — mondja Vámos elvtárs. Ezen a téren a falusi népnevelő munkában helyenként a megalkuvás szelleme mutatkozott Népnevelőink ahelyett, hogy alapos felvilágosítást végeztek volna, gyors, felületes munkával megelégedve, beérték kis ötvenforintos jegyzésekkel. Kék munkaruhás férfi ül előttünk. — A Reich gépgyárban dolgozom már huszonöt éve — mondja, öntödei darukezelő vagyok. Egy öntő fiammal, meg a kisebbel, a tanulóval 1050 forintot jegyeztünk. Vannak olyanok is nálunk, akik ötszáz forint havi fizetésre ezer forintot jegyeztek. Majd megmagyarázom a falusi dolgozóknak, hogy a békéért semmi sem sok. Már 1945 óta népnevelő vagyok, ismerem őket. Ezek az emberek személyes példamutatással érvelnek ott kint. Nem csak a dolgozó parasztságot vezetik a helyes utra, hanem a falusi népnevelőkét is tanítják. Megmagyarázzák, hogy a béke az életnél is többet ér, nem ötven-száz forintnál. És nem ötven száz forinton múlik, hanem egy hatalmas tábor elszánt akaratán, amely a kölcsönjegyzés terén anyagi áldozatokban is megnyilvánul. Elviszik jegyzési kötvényüket és ez lesz a legszebb érv. _ — Nézd elvtárs, nézze bátyám, mi ott az üzemekben mindent megteszünk. És szivesen, mert ez nem áldozat tulajdonképpen. Ez kötelesség és saját érdek, hogy mindenki tehetségéhez képest jegyezzen. — A falusi népnevelő munkának eddig eredményei is vannak és ezt fel kell használni. A jó népnevelő, amikor a békéért agitál, amikor a Békekölcsön fontosságáról beszél, egyúttal a kukorica és burgonyaszerződéskötés jelentőségét is ismerteti. Sok népnevelő a Békekölcsön,jegyzéssel egyidejűleg többszáz mázsa kukoricaszállítási szerződést is kötött- És a szövetkezeti mozgalom kérdésével is összekötik a béke ügyét. Megértetik, hogy a dolgozó paraszt saját jövője és életszínvonala érdekében cselekszik, ha a béke ügye támogatásán kívül rálép arra az útra, amely a többtermelés, a jobb élet útja, a csoportgazdálkodás útjára. A legfőbb érvek a népnevelő munkában két nagy kérdés köré csoportosulnak. Az egyik: mennyi eredményt hozott dolgozó parasztságunk és az ország számára az a hatalmas beruházás, amelyet a tervünk tett lehetővé. A másik: ezeket az eredményeket meg tudjuk őrizni, fejleszteni tudjuk, ha a béketábort erősítjük munkánkkal, kölcsönjegyzésünkkel. Ispánkon Nemes Dezsőné népnevelő a Békekölcsön-jegyzéssel kapcsolatos felvilágosító munka során 6000 forintnyi jegyzést gyűjtött, öt dolgozó parasztot beszervezett a termelőcsoportba és 24 mázsa burgonyára kötött szállítási szerződést a dolgozó parasztokkal. — Nemesné elvtársnő — nagyon helyesen — összekapcsolva magyarázta meg a dolgozó parasztoknak a béke megvédése terén ránk váró tennivalókat. Megmagyarázta, hogy a Békekölcsön a burgonyaszállítási szerződés és a termelőcsoport egyaránt a béke fokozottabb védelmét segíti elő. A népnevelők kövessék példáját, ne egymástól elszakítva hanem összekapcsoltan magyarázzák a béke megvédésének kérdéseit! ★ Táplánszentkereszten a Békekölcsön-jegyzés sikere érdekében a párt- és tömegszervezeti népnevelők beosztották egymás között a községet. Minden népnevelő—párttag és pártonkívüli egyaránt — megkapta feladatát, hogy hány dolgozót látogasson le, a falu melyik részében, melyik utcájában végezzen felvilágosító munkát. Az egyes tömegszervezetek népnevelői versenyre hívták egymást a jegyzésgyűjtésben. Nem kis mértékben ennek az eredménye, hogy a községben a Békekölcsön-jegyzéssel egyidőben „Béke" termelőcsoport alakult és eddig több, mint 20 ezer forintot jegyeztek a községbeli dolgozó parasztok. ★ Jó példával járt elől a Békekölcsön-jegyzésben Kereszegi Árpád pankaszi szegényparaszt, békebizottsági tag és tanácstagjelölt, aki az elsők között tehetségéhez mérten szép összeget, 250 forintot jegyzett, utána pedig saját maga is részt vett a jegyzésgyűjtésben és pár óra alat helyes felvilágosító munkával a saját jegyzésével agitálva 5.500 forintnyi jegyzést gyűjtött. Az ő példája serkentette a többi népnevelőket és a békebizottság tagjait is. Így már az első két napon több, mint 25.000 forint kölcsönjegyzés gyűlt össze Pankaszon. " Ebből a példából is láthatjuk, hogy újból beigazolódott. ..minden szónál szebben beszél a tett". A kommunisták, tömegszervezeti aktívák és a békevédelmi bizottságok tagjai tehát mutassanak mindenütt példát hazafias kötelességünk, a Békekölcsönjegyzés sikerrevitelében. ★ Szép példával járt elöl községében Kutas Lajos alsószölnöki népnevelő, DISz vezetőségi tag. Kutas Lajos szegényparaszt gyermeke s jelenleg ISO forint havi fizetéssel a helyi földműveszövetkezetnél kisegítő munkás. A Békekölcsönjegyzésből az elsők közt kivette is részét, 250 forintot jegyzett. Ezzel azonban nem elégedett meg: a község vend anyanyelvű dolgozóinak megmagyarázta: a Magyar Népköztársaság a nemzetiségieknek a magyarokkal egyenlő jogokat biztosít. Éppen ezért a vend anyanyelvű dolgozóknak is hazafias kötelességük, hogy a Békekölcsön-jegyzésben tehetségükhöz mérten részt vegyenek, ezzel is erősítsék népi demokratikus országunkat, a béke szilárd bástyáját. Kutas Lajos egymaga 4.000 forintnyi kölcsönjegyzést gyűjtött. Nemzetiségi népnevelők, kövessétek Kutas Lajos példáját, segítsétek győzelemre vinni a Békekölcsönjegyzés ügyét! Helyes kezdeményezést valósítottak meg a napokban a vasszilvágyi népnevelők. Elhatározták, hogy a Békekölcsön-jegyzés ideje alatt minden este rövid megbeszélést, értekezletet tartanak, melyeken kicserélik tapasztalataikat, átadják egymásnak jól bevált munkámodó szereiket. A vasszilvágyi népnevelők között jó eredményt ért el Németh Zoltán és csoportja, akik megmagyarázták a dolgozóknak, hogy a vasszilvágyi gépállomás, kultúrház is a Terv ajándéka, melynek sikeréhez nagy mértékben hozzájárultak a dolgozók az elmúlt évi Tervkölcsön-jegyzéssel. Németh Zoltán és társai 1.500 forintnyi jegyzést gyűjtöttek és ezzel az eredményükkel nem kis mértékben járultak hozzá községükben a Békekölcsön sikeréhez. Vasszilvágyon az első két nap 21.000 forintot jegyeztek a dolgozók a Békekölcsönből. ★ IV Molnaszecsődön a népnevelők a Békekölcsön-jegyzéssel kapcsolatos felvilágosító munkát összekapcsolták az őszi munkálatok és a burgonya, valamint kukoricaszállítási szerződéskötések sikeréért vívott harccal. Ennek eredménye, hogy a községben az utolsó három nap a kukoricaszállítási szerződéskötés előirányzatát 145, a burgonyáét pedig 45 százalékban teljesítették. NÉPNEVELŐK — muskálxcut Magyarszecsőd a békéről Benn a teremben, rádió szól. Odakint a magyarszecsődi házak lámpái pislognak ki az egyre sűrűsödő ködhálóból, amit mintha láthatatlan kezek fonnak körül a falura az estalkony leszállta után is. A faluban azonban lüktet az élet jobban, mint bármikor. Most újból békére szavaznak a falu dolgos lakói. A kultúrteremben a rádió tovább sugározza a győzelmi jelentéseket. Körülötte padokon a magyarszecsődi termelőcsoport tagjai foglalnak helyet. „Izzó hazaszeretetüktől fütve dolgozó népünk méltó válaszát adja a békekölcsön jegyzésében az imperialisták háborús mesterkedéseire. Nyári Károly elvtárs még egyet csavar a hangerősítőn. Boldogan hallgatják a Békekölcsön jegyzésének hatalmas sikereiről szóló rádióadást. Annál is inkább, mert ők már valamennyien jegyeztek a Békekölcsönből. — Van már mit védenünk — mondja Nyári elvtárs. — Hazánk is van, szabadságunk és családi otthonunk. Ez pedig arra kötelez bennünket, hogy bármily áldozat árán is megvédelmezzük. Nem engedjük kiragadni kezünkből sorsunk irányítását, még akkor sem, ha ez, az ádáz ellenségnek nem tetszik. Nem felejtem el soha, hogy mit műveltek velünk hatalmuk idején. A többiek is jól emlékeznek erre. Hisz legtöbben ott, élték le nyomorúságos életüket ?, magyarszecsődi kulákoknál. Erre emlékeztet Nyári Károly elvtárs is. — Tíz gyermekemmel együtt szűkölködtünk a kuláknál. Nyáron kenyerünk nem volt, télen tüzelőfát alig kaptunk, sokszor még sovány ebédünket se tudtuk megfőzni. Ennek a helyzetnek egyszers mindenkorra véget vetett a bennünket felszabadító Szovjet Hadsereg. És aztán... Földet kaptunk, tavaly ősszel pedig már termelőcsoportot alakítottunk, amivel aztán nem „sültünk fel“, mint ahogy ezt a kulákok szerették volna — ezt mondja Nyári Károly elvtárs. A tervkölcsönjegyzéskor tavaly még csak 50 forintot tudott jegyezni. Most 300 forintot jegyzett a Békekölcsönből. Ez talán a legszemléltetőbb arra, hogy menynyit javult soruk a tszcs-tagoknak. Meg aztán jelentős dolog az is, hogy a félévi számadáskor egy munkaegységük értéke már 17,50 forint volt. Év végére 28 forint körül lesz munkaegységük értéke. Nyári Jóska 2 hétre üdülőre megy jó munkájáért. Máriát tszcs elnökképző tanfolyamra küldi a termelőcsoport tagsága. Van mit félteni és megvédeni már a magyarszecsődi tszcs tagságának s ezért járnak élen a kölcsönjegyzésben. A falu dolgozó parasztjai is készséggel jegyeznek a Békekölcsönből. Éder Mária jegyzésgyűjtő az iskola felé siet. Most fejezte be aznapi jegyzésgyűjtését, s nem is kis eredménnyel. Az iskolában összesítik az eredményeket s ott megtudják, ki-ki milyen eredménnyel végezte feladatát. — Elvtársak, ma ötezer forintot jegyeztettem a Békekölcsönre — mondja Éder Mária lelkes hangon. — Minden háznál türelmesen megmagyaráztam, miért fontos mennél többért jegyezni. Rámutattam, hogy aki hazáját szereti és sziliből gyűlöli az ellenséget, az erejéhez mérten jegyez a Békekölcsönből. Elmondtam azt is, hogy az én édesapám 250 forintot egyszerre lejegyzett, így aztán legtöbben szivesen írták oda nevüket a jegyzésgyűjtőivre. A békéért, a boldog életünk megvédése érdekében. Még sokáig vitatják eredményeiket. Büszkén mondják: amit a mi községünk vállalt azt teljesiti. Ezzel acélozza meg Magyarszecsőd község a békeharcát s példásan végzi el az őszi vetéseket is a tanácsválasztások tiszteletére. Vasárnap, 1950. okt. 1-3 Az ötéves terv ajándéka: Postaügynökséget is telefont avatnak ma Rábakovácsiban Az ötéves terv, amely egyebek között azt a célt is maga elé tűzte, hogy közelebb hozza a falut a városhoz, két jelentős áldásban részesíti ma Rábakovácsit A község, amely tavaly példamutatóan kivette részét a tervkölcsön jegyzésből, ma délután 4 órakor ünnepség keretében avatja fel a postaügynökséget, s ugyancsak ma kapcsolják be a községet a telefonhálózat ,ba is. Máris két telefonelőfizető jelentkezett: az Ady-termelőszövetkezet és a földművesszövetkezet. Rábakovácsi dolgozó parasztjai újabb bizonyítékát látják népi demokráciánk gondoskodásának, amely a tavalyi tervkölcsönjegyzés eredményének jutalmául már az ötéves terv első évében eljuttatta Rábakovácsiba a kultúra két nélkülözhetetlen eszközét: a postát és telefont.