Vasmegye, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

Még keményebb munkához látott a telekesi tanács A vasvári járás községei kö­zött Telekes teljesítette eddig leg­jobban a beadási tervét. Kenyérga­bonabeadásban 80 százalékos, szé­nában 60 százalékos a tervteljesí­tés, takarmánygabonában 100, kukoricában közel 200, burgonyá­ban pedig 107 százalékot értek el a falu dolgozói. — Amikor egy hónappal ezelőtt megalakult a tanács, első felada­tunknak azt tartottuk, hogy a falu dolgozóit meggyőzzük a beadás közérdekű voltáról — mondja Kiss József tanácselnök — Rögtön ösz­­szehívtuk a 48 tanácstagot és meg­beszéltük, hogy a felvilágosító munkából mindenki kiveszi a ré­szét. Be is osztottuk a községet körzetekre, a tanácstagokat pedig beosztottuk a Párt, a DI­Sz és a tömegszervezetek népnevelői mellé. — Ez csak az első lépés volt, de rögtön ezután megmagyaráztuk a tanácstagoknak, hogy nem lehet jó népnevelő, aki maga nem mutat példát. Mert minden szónál szeb­ben beszél a tett — mondja Kő­szegi Katalin, a tanácstitkár. A telekesi tanácstagok nem is tértek ki a példamutatástól. Ott helyszínen mindenki tétt felaján­lást, akár teljesítette beadási kö­telezettségét, akár nem. — Addig ki sem megyünk a be­gyűjtésért agitálni — mondták —, amíg mi meg nem toldottuk a be­adásunkat egy-két mázsával. Az értekezleten Varga József tanácstag is rögtön tett felaján­lást, pedig ő már mindenben telje­sítette a kötelességét, így kenyér­gabonából 173, takarmánygaboná­ból 101, burgonyából 100 és széná­ból is 100 százalékot ért el. Bát­ran ment népnevelő munkára, nem vethette senki a szemére, hogy vi­zet prédikál és bort iszik. Tófeji Albert VB-tag szintén mindenből elérte a száz százalékot, kenyérga­bonából pedig alaposan túl is ha­ladta, amikor a tanácsteremből népnevelő útjára indult. Czövek István helyettes tanácselnök is érezte az értekezlet után, hogy jól teljesítette hazafias kötelezettsé­gét: nemcsak szavakban, hanem tettekkel is meghálálta a nép álla­mának, hogy békében élhet és meg­van mindene bőségesen. — Nemcsak a tanácstagok telje­sítménye lendítette fel az ered­ményt, hanem a beadás után vég­zett népnevelő munkájuk is. Három hét alatt 12 vágón burgonyát, 170 mázsa kukoricát, 180 mázsa szénát és 2,5 vágón kenyérgabonát adott az ország ellátására a falu — ös­­­szegezi az eredményeket Kiss ta­nácselnök. — A tanácstagok népnevelő munkáját mi is állandóan segítet­tük, kiegészítettük — mondja Kő­szegi Katalin, a tanácstitkár —. Hogyan? Gyorsan és közvetlen baráti szellemben intéztük el a dolgozók ügyes-bajos problémáit. Akármivel fordultak hozzánk, készségesen rendelkezésükre áll­tunk. Minden cselekedetünkkel igyekeztünk bebizonyítani, hogy a tanács nem a régi szellemű jegy­­zőség utóda, hanem egy teljesen újszerű, népi szerv, amelyen ke­resztül a dolgozók gyakorolják a hatalmat. Egy hónap alatt a dol­gozók megkedvelték a tanácsot, a magukénak tekintik és így köny­­nyebb a munkánk.­­ Amikor a tanácstag-népneve­lők elmentek a dolgozókhoz és megmagyarázták, hogy a beadás a legszebb hazafias tett és megma­gyarázták, hogy a szükségleten­­felüli tartalékolás egészségtelen és káros dolog, mert nehezíti a közel­látást és elősegíti a feketézést, ak­kor sokan még nem döntöttek, el­jöttek a tanácshoz. Itt mi türelme­sen, még egyszer megmagyaráztuk a dolgot. Elmondtuk, hogy mennyi minden lesz nekünk a beadott ga­bonából, takarmányból, krumpliból. Munka lesz belőle, a munkából új gyár, új város, új falu, új ország. — így értük el az eredménye­ket... — szól Kiss elvtárs —.­­ De nem fejeztük be a munkát. Van ellenség, aki ellen még folytatni kell a harcot, amíg az ország ke­nyere teliese® biztosítva nem lesz. Amíg egyetlen százalék hiányzik a beadási tervünkből a tanács nem hagyhatja abba a küzdelmet. Egy hete ismét összejöttünk tanácsot tartani. Tófeji Albert VB-tag két mázsa búzát ajánlott fel ekkor és azt mondta: legyen a cél minden­ben a száz százalék. Ezzel válaszo­lunk az imperialistáknak. Csiza József is csatlakozott hozzá egy mázsával. A többiek is. Egy félóra alatt 14 mázsa gyűlt össze. És még keményebb munkához látott a ta­nács. A párttagok példája nyomán megerősödik a csomóiés tszes Lukácsháza csömötei részén ez év januárjában termelőcso­port alakult. Sokan a faluban szenzációnak tartották az ese­ményt, mások bizalmatlanul fogadták ezt­ Tizenegyen, dol­­gozó parasztok, ekkor bátran választották a termelőcsopor­tot. A kezdéskor 27 holddal in­dult a csoport, jelenben máris 120 hold földön gazdálkodik a termelőcsoport. Közel egy év telt el azóta, hogy nekifogtak új életük kialakításához és a csoport története ezek után sok olyan példát mutatott fel, hogy az tanulságos és ugyan,­akkor mindjárt szemléltetően kimutatja ezzel a fejlődését gátló nehézségeket. Teljesen gépi erővel művelték földjüket A termelőcsoport a gazdál­kodásának első évében szép eredményeket ért el. Erről be­szél Molnár István elvtárs, tszcs.elnök. — Minden talajművelést gépi erővel végeztük. Jó mun­kaszervezéssel időben készül­tünk el az őszi mezőgazdasági munkákkal. Terméseredmé­nyeink is beszédesen bizonyít­ják, hogy többet tudtunk ki­hozni ugyanazon minőségű földekből, mint az egyéni gaz­­dák. Cukorrépából 150 mázsás holdankénti átlag­termésünk lett. Jól sikerült nálunk a má­­sodvetésű növények termesz­tése, amivel szintén nem igen dicsekedhetnek a falubeli gaz­­dák. Három holdon termel­tünk muhart. Húsz mázsa mu­harmagot hoztunk ki ebből a területből és ugyanakkor ta­­karmánykészletüket is je­lentősen növelte ez a másod­­vetésű növény. Növekszik az állatállomány­ ben is a takarmány! Lehe­tővé teszi állattenyésztésük fejlesztését. Ezen a téren je­lentős gyarapodás állott be. A múlt hónap végével tehén tör­zset kapott a csoport. Szapo­­ndai folytán hat darab új nö­vendékjük lett az elmúlt he­tekben és a meglévő 5 darab növendék marhájuk száma 11- re emelkedett. Most már azt tervezgetik,­­hogy építkeznek, mégpedig nagyobb befogadó képességű istálló építését vet­ték tervbe. Erősödik, gyara­­podik tehát gazdaságában a termelőcsoport. Megkezdték már év végi zárszámadásuk készítését, amelyből az tűnik ki, hogy munkaegységük érté­ke meghaladja a 20 forintot- Van mivel büszkélkedniük már az első évben. A tavasz­­szal még ellenséges hangula­tot a csoporttal szemben a megcáfolhatatlan sikereik fel­oldották. Nem tudja már Csö­­mötén a kulák befeketíteni a dolgozó parasztok előtt a tár­­sas gazdálkodást- Mégis ez a csoport tagokban nem gyara­podott, holott minden lehető­sége megvolt erre minden al­kalommal. Ha hibák forrását keressük mindjárt megtalál­juk ott, hogy a községi párt­­szervezet tagsága, jómaga­m­r­­t sokat a csoport fej­ lesztése érdekében. „Én is határoztam“ Máthé Lajos elvtárs hat hold földön gazdálkodik. Újabban szívesen jár-kel a csoporttagok között. Sőt, mi több rájött arra, hogy ebben a kérdésben nem szabad neki is a többi párttagnak této­vázni, hanem gyors cselekvés­­re van szükség. — Most már én is határoz­tam, kérni fogom a felvétele­met a csoportba­ Már a múlt héten szóltam is ebben az ügyben az elnök elvtársnak. — mondja Máthé elvtárs. De nemcsak Máthé elvtárs készül erre a lépésre. A párt­­tagok közül egyre többen mondják ki az elhatározásu­kat, hogy belépnek a csoport­ba. Ezt követni fogják a pár­­tonkívüli dolgozó parasztok is. Természetesen,­ hogy ez a fontos munka átütő erejű si­kerrel fejeződjön, az szüksé­ges, hogy a községi pártszer­­vezet a termelőcsoport üzemi pártszervezetével szoros együtt­működésben, szívósabb, nem általános, hanem meggyőző nem n évelő munkát folytasson a dolgozó parasztok között. Hivatkozzanak a Szovjetunió kolhozainak világraszóló ha­talmas sikereire és éppúgy megyénk jól dolgozó termelő­­szövetkezeteire, ahol már ma­­gasan túlszárnyalták az egyé­ni gazdálkodók életszínvona­lát, így aztán egyéves évfor­­dulójukkor bizton megsokszo­rozott tagsággal dicsekedhet­nek. Jó politikai munka folyik a kincsédi állami gazdaságiban A kincsédi állami gazdaságban Rákosi elvtárs beszéde nyomán az üzemi pártszervezet kijaví­totta a hibákat és azóta jobb a politikai munka a gazdaság dol­gozói körében. Az elmúlt hét során 10 tagjelöltet vettek fel itt a gazdaság kiváló dolgozói közül. Ugyanekkor a taggyűlés alkalmával a tagság 10 tagjelölt­nek taggá való minősítését ja­vasolta egyhangú lelkesedéssel Mészáros Simon göbölyösnek tagjelöltté való felvételekor dol­gozó társai felszólalásukban rá­mutattak, hogy azért ajánlják bátran Mészárost, mert a göbö­lyösök között már hosszú idő óta kitűnt jó munkájával. Szücs Ferenc fogatos munkacsapatve­­zető párttaggá való minősítését azzal érdemelte ki, hogy példás munkát végzett s igy az őszi me­zőgazdasági munkák során ál­landóan 200 százalékos teljesít­ményei voltak, az üzemi párt­­szervezet az ifjúságot lelkes kezdeményezéssel arra buzdí­totta, hogy alakítsák meg üzemi DISz szervezetüket. Az ifjúság a nevelőmunka eredményeképpen november 30-án, tegnap este ala­­kuló­ gyűlését és egyben vezető­ségválasztását is megtartotta- Egyre gyorsul a begyűjtés üteme A begyűjtési verseny során egész sor vasmegyei község büszkélkedhetik már azzal, hogy egyik vagy másik gabonaféleség,­bői száz százalékos teljesítést ért el. Kenyérgabonában a táplán­­szentkereszti dolgozó parasztok vezetnek. 144,6 százalékra telje­sítették tervüket. Ta­karmányga­­bonabeadásban Felsőszölnök ve­­zet, kukoricában Sajtoskál, a burgonyabegyűjtésben pedig Sor­­kikápolna. Egyre szaporodik azoknak a községeknek száma, amelyek jó nevelő munká­val tervüket teljesítik. Acsád községben például még néhány nappal ezelőtt több, mint 100 mázsa burgonya hiányzott ter­vükből, jó népnevelő munka vi­telével elérték, hogy ma már száz százalékra végeztek. A szálastakarmánybeadásban Nemescsó az élenjáró a községek között. A jó begyűjtési munkát mindinkább tovább bontakoztatja megyénk községeiben a jól be­adó gazdák személyes példamu­tatása, akik magas százalékokkal emelkedtek ki hazafias köteles­ségük méltó végzésében. Csörötneken Kovács Lajos községi tanácselnök, aki bur­gonyában 1100 százalékra tel­jesített, most a szénabeadá­sát is túlteljesítette, 490 kiló széna helyett 560 kilót adott be. A község dolgozó paraszt­jait versenybe hívta gyűlés ke­retében, ahol a csörötneki dol­gozó parasztok elindították az „egy zsák burgonyát" és „tíz­­húsz kiló kukoricát“-mozgal­­mat. Huszár János 4 holdas gazdál­kodó Rábagyarmaton 150 kiló kötelező beadása helyett 1750 ki­lót adott be. Pethő Károly szin­tén 4 holdas gazda,aki­ egyéb­ként népnevelő is, 1750 kiló bur­gonyát adott be. A takarmány­gabonabeadásban ebben a köz­ségben Kovács Gyula dolgozó paraszt magasan kiemelkedett: 120 kiló helyett 1700-at adott be. Felsőszölnökön Deutsch János 5 holdas gazda takarmánygabona­beadását 800 százalékra teljesí­tette. Bajzek Kálmán 500, Em­ber­sic­s Rudolf 400 százalékot teljesített Míg dolgozó parasztságunk örömmel és lelkesedéssel siet teljesíteni hazafias kötelessé­gét, addig népünk elvetemült ellenségei, a kulákok zsizsik módjára igyekeznek elpusz­títani a dolgozóink ellátására szükséges gabonakészleteket. Matzer József vaskeresztesi ku­­lák nagymennyiségű lisztet ser­téseivel etetett meg. Éder Fe­renc horvátlövői kulák búzát etetett állataival. Fehér Elek ostffyasszonyfai kulák cukorré­pát rejtegetett és az állatai ta­karmányozására használta fel. Kiss István pápóci kulák a pad­lásán széna alá rejtett el 15 má­zsa cukorrépát, 4 mázsa burgo­nyát 150 kiló kukoricát és ugyanannyi mennyiségű búzát, amit az elmúlt napokban megta­láltak. Szakonyfalun Majczán Ferenc kulák gabonát és étkezési burgonyát etetett fel állataival nagy mennyiségben. A kulákok ellen eljárás indult s bűnükért hamarosan felelni fognak. Megyénkben a termelési szer­ződések kötése terén a szent­gotthárdi járás északi, körmendi járás déli részén újabb 45 hold­dal növelték dolgozó parasztja­­ink területüket cikóriával és szó­jababbal. Ugyanígy a celldömöl­­ki járás déli részén ezekből a növényféleségekből újabb 48 holdra kötöttek szerződést a földművesszövetkeze­tekkel. A Nö­vény­termeltető Vállalat újabb felhívással fordult dolgozó pa­rasztjaink felé: nagy kedvez­ménnyel lehet szerződést kötni mák termesztésére. A jövő év- ben a mák mázsája 900 forint lesz, tehát holdanként 4—5 má­zsás termésátlag mellett dolgo­zó parasztjaink nagy jövede­­lemre tehetnek szert. Is a termelő a Vetőmagot úgy igényli, akkor holdankénti terméséből 60, ha saját vetőmagját veti el, akkor 40 kilót kell mázsánkénti ered­ményéből leadni, mint ahogy ezt a szerződéskötéskor vállalják. A gazdálkodó ugyanakkor összes termését is eladhatja 900 forin­tos áron. A mákgubó sem vész kárba, mert ennek mázsája után 60 forintot fizetnek majd a föld­­művesszövetkezetek. VitermiőcsoportQs­alad­ul megyénkben Az elmúlt napok során megyénk­ben a termelőszövetkezeti mozga­lom újabb két községben hódít ott tért egész sor dolgozó paraszt lel­kes elhatározása folytán Nemes­­rempehollóson egyszerre 16 család alakította meg a termelőcsoportot. A tszcs a „Győzelem1“ nevet vette fel, hogy ezzel is kifejezzék: végre teljesen hátat fordítottak a kulá­koknak és győzelmesen valósítot­ták meg azt, amit a kulák oly sok­szor megrágalmazott előttük. Por­pác község néhány nap óta szin­tén azzal büszkélkedhet, hogy termelőcsoport alakult. Az alakuló gyűlésen 15 dolgozó parasztcsalád lépett be s — mint jelentették — a napokban újabb családok lép­nek be még a termelőcsoportba. Új igazgatóságot választott a vasszécsényi földművesszövetkezet A vasszécsényi földműves-­ szövetkezet tagsága új igaz­gatóságot választott, amely alkalommal mintegy 250 főnyi dolgozó paraszt, jelent meg a közgyűlésen. A tisztújítással a szövetkezet élére került igazgatóság tagjai megfogad­ták, hogy a jövőben eredmé­nyes munkát folytattak a szö­vetkezet fejlődése és a dol­gozó parasztok érdekében. A gyűlés után értékes tár­gyakat soroltak ki. Többen 5—7 darabot is nyertek. A lel­kes összejövetelt a szövetke­zet mozijában tartott előadás zárta be­ Brigádvezetők tapasztalatcsereárfekezle is A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya javaslatára a termelőiszövetkezeti csoportok brigádvezetői részére tapasz­talatcsereátadást tartottak. A tapasztalatcserén főként a most folyó zárszámadásokkal és a munkaszervezés terén ta­pasztalt hiányosságokkal fog­lalkoztak. A brigádvezetők és a tszcs-k küldöttei előtt Desitch Istvánna elvtársnő, földművelésügyi minisztériumi főelőadó ismertette azokat a tennivalókat, amivel a munka­­szervezésben mutatkozó hibá­kat ki lehet javítani. A zár­számadások vasmegyei problé­májával Benke József elvtárs,­­ a mezőgazdasági osztály szö­vetkezeti csoportjának veze­tője foglalkozott részletesen. Az előadások után a brigád­­vezetők hasznos felszólalásaik­kal gazdagították tapasztalat­­cseréjüket. Hidessen s Vasmegyé­iei! 3 Péntek, 1950. Sec. 1.

Next