Vasmegye, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-01 / 76. szám

A Pártkongresszus útmutatásai nyomán a megyei tanács ülése megjelölte helyi tanácsaink legfőbb feladatait Tegnap délelőtt a megyei t­a­­nácsh­áz nagytermében ülésre ült össze a Megyei Tanács. Az ülést Szabó Imre elvtárs, a végrehaj­­tó bizottság tagja nyitotta meg. Előterjesztést is itt a napirendre,­­amelyet a tanácsülés egyhangúan levezető szavaiban leszö­gezte, hogy a tanácsülés felada­tta megtárgyalni a Párt II. Kon­gresszusán megjelölt tennivaló­kat, megjelölni a végrehajtást a minisztertanácsnak a helyi taná­csok munkája megjavításával kapcsolatos határozatával. Dióssi elvtárs a nemzetközi helyzet is­mertetésére tért rá, hangsúlyoz­va, hogy a békeharc fokozott feladatokat ró Vas megyére, amely az imperializmus láncos kutyájával, a háborús agresszo­­rok ügynökeinél, a Tha­bandidval határos. A tanácsok tagjainak élen­­kell járniuk a Béke Világ­­ megyei tanács végrehajtóbi­zottsága munkájának ismerteté­sére tért rá ezután Dióssi elv­­■lárs. Elmondotta, hogy a VB a feladatokat nagyban és egészé­ben jól végzi, az ülések egyre i­ ártalmasabbak, a szakismeretek kezdetbeni hiányosságát mind­inkább legyőzik. A beszámoló ezután sorra ér­télkelte a titkár­ság csoportjainak, majd a VB egyes osztályainak munkáját. Különösen nagy feladatok vár­nak a személyzeti, valamint az ellenőrzési és információs cso­portra, amelyek a tanács appa­rátusának az ellenséges elemek­ből való megtisztítását végzik,­­továbbá a munkamódszerben­­fellelhető hibákat derítik fel és küszöbölik ki. az ellenőrzést valóságos ellenőrzéssé kell ten­nünk, amely nem a minden áron való hibakutatásban merül ki, hanem elsősorban a helyszínen való segítésben.­­ A pénzügyi­­osztály m­­egnn­övekedett­ feladatát ■általában jól végzi. Tovább kell fejlesztenie a tanácsok és ta­nácstagok éberségét az adóki­vetés és adózás vonalán. Az osz­tály munkáját dicséri, hogy ne­gyedévi tervét maradéktalanul teljesítette, valamint igen jelen­tős takarékosságot ért el h ara irányuló tervével. Legsürgősebb feladat most a begyűjtéssel kap­csolatos pénzbírságok legrövi­debb időn belüli behajtása, a még fellelhető pazarlások kikü­szöbölése. Fordítson gondot a pénzügyi osztály a járási és köz­elfogadott.­ Ezután a napirend első pontjaként Dióssi György elvtárs,­­a végrehajtóbizottság el­nöke tartott beszámolót, a vég­zett munkáról és ismertette az előttünk álló feladatokat. tanács berlini felh­ása alá gyűj­tendő aláírási mozgalomban, amellyel azt követeljük: az öt nagyhatalom kössön egymással békeegyezményt­ — Magyaráz­zuk meg fáradhatatlanul üzeme­ink dolgozóinaké, dolgozó pa­rasztságunknak, hogy a selejt csökkentésével, az április 1-i és május 1-i felajánlások teljesítésé­­vel a tavaszi munkák határidő előtti teljesítésével, a begyűjtés eredményes továbbvitelével mind­mind a béke megvédését segít­jük elő — mondotta Dióssi elv­­társ­­ségi tanácsok dolgozói sza­kmai képzésére, igyekezzék elsajátí­­tani a Szovjetunió pénz- és adógazdasági módszereit. — Az igazgatási osztály teljesen­­kikü­szöbölte az aktahátralékot, nagy­ban hozzájárult ezzel a bürokrá­cia felszámolásához.­­ Az ipari osztály munkájának eredménye megmutatkozik a hozzátartozó vállalat tervi teljesítésében. Kü­lönösen szembetűnő, hogy a ta­valy még nagy ráfizetéssel dol­gozó téglagyáraik már jelentős nyereséggel dolgoznak és gazda­gítják népünket. A közeljövő­ben 28 kisipari termelőszövetke­zet alakul iá megyében. Az osz­tálynak a belső szervezésben van még javítanivalója, amellett meg kell­ szilárdítania a kapcsolatát­­a vállalatok vezetőivel.­­ A ke­­­resk­edelmi osztály eredményes munkát végzett az élelmiszerje­­gyeik kiosztásával. Az ellenség­­azonban nem nyugszik s most 'különböző cikkeknél igyekszik felvásárlásaival zavart kelteni. A •kereskedelmi osztály feladata, hogy a minden reális szükséglet tklelégítés­ére elegendő készletet •tervszerűen irányítsa elsősorban a nem önellátó városainkba, va­lamint szocialista községeinkbe. — A begyűjtési osztály nem hi­vatkozhat­ eredményekre. Me­gyénk a begyűjtési tervet nem teljesitett. A begyűjtési osz- Itály személyi összetételi nem Volt megfelelő, kapkodó munkát végzett, amelyet a megalkuvás jellemzett A megfelelő szemé­lyek kiállítása fontos feladat, hogy a begyűjtést maradéktala­nul teljesíhessük, valamint már idejekorán megalapozhtostu­k az idei termés begyűjtését. Libeg­jen az osztály előtt annak a fe­lelősségnek tudata, hogy munká­jával a felemelt ötéves terv való­­ra váltásnak gyűjti ki az élelmet. A jó munka alapja , a terv Részletesen foglalkozott Dióssi elvtárs a terv- és statisztikai osz­tály munkájával, minthogy en­nek az osztálynak működése az egész tanács munkájára kihat. Sokat javult­ az osztály munkája de még mindig nem értő el hogy a többi osztályok értékel­jék, megbecsüljék a tervmunkát. Pedig minden munkáink alapja a terv. Éppen ezért mind a me­gyei VB osztályai felé, mind a járási és­­községi tanácsok felé érvényt kell szerezni a tervfe­gyelemnek, amely szerves része az állami fegyelemnek. A terv­­fegyelmet nem könyörgéssel, ha­nem a törvény szigorával kell megteremteni. A tervkészítésben, a többi osztályokkal és taná­csokkal való érintkezés­ben a beruházások ellenőrzésében bő­ven­­kel­l meríteni a Szovjetunió értékes tapasztalataiból.­­ A mezőgazdasági osztály a legutol­só tanácsülése óta eredményesen szervezte meg az őszi mélyszán­­ást, megkezdte az ál­tatenyész­­tés fejlesztésére vonatkozó mi­nisztertanácsi határoztat végre­hajtását. Az utóbbiban meg t nem értésből fakadó lazaságok­­mutatkoznak. Most a tavaszi­­munkán van a főhang­súly. Eb­ben a munkában nagyfokú lema­radás mutatkozik. Ez elsősorban nem a kedvezőtlen időjárásból fak­ad, amire olyan szívesen hi­vatkoznak, hanem a felvilágosí­tó munka elégtelenségéből. Ta­­­valy ősszel szárazság idején a porhavatás ellen agitált az el­lenség, most meg a jó porhanyós földbe való vetés ellen. A lema­radást sürgősen be kell hozni. A­­következőkben Dióssi elvtárs is­mertette, hogy az idén a vető­­magtisz­ítás jelentősen jobb és­ nagyobb mértékű volt a tavalyinál, hasonlóan a vetésterv felbontása is — néhány kivétettől eltekint­­­ve, eredményes volt- A mező­­gazdasági osztálynak része van abban, hogy termelőszövetkezete­ink száma 196-ra, szocialista köz­ségeinké 19-re emelkedett. Most a fő feladat ezzel­­kapcsolatban a tszcs-k, elsősorban az újonnan­­alakultak megszilárdítása, foko­zott segítése. Szilárd fegyelmet, éberséget! Az építési osztály általában eredményesen dolgozik, de el­lenőrzési munkája főleg létszám­hiány miatt elégtelen. — A köz­lekedési osztály jelentős munkát végzett út- és hídfenntartás te­rén. Előterj­esz­tést télit és elő­­­tervet készített a Szombathely— Kám­műútra. Hiányosság az osztály működésében, hogy vizs­gálatainál nem követeli meg az állami fegyelmet, az anyag taka­rékosságot. Az Útfenntartó Vál­lalatnál jelentős hiteltúllépésre ■került sor, ami abból is adódott, hogy a szükséges átkiig­azítások helyett elkerülhetőket vett mun­kába. — Az oktatási és népmű­velési osztály a helyi­­tanácsok és a szülői munkaközösségek se­gítségével eredményesen harcol a lemorzsolódás ellen. Általános ■iskoláinkban a­­tanulólétszám és­­a tanulmányi színvonal magasabb­­a tavalyinál. Középiskoláinkban ,az általános tanulmányi ered­mény negyed­év alatt 2,75 száza­lékról 3,07 százalékra emelkedett­ A népműveléssel kapcsolatban Dióssi elvtárs ismertette a téli falusi kulturverseny nyerteseit és megjultalmazottait, valamint a könyvtármozgalom szélesedését, a Szabad Föld Téli Esték látoga­tottságának emelkedését. Ezután Dióssi elvtárs ismertette a Test­nevelési és Sport Bizottság meg­alakulásának jelentőségét­ — Az egészségügyi osztály a miniszté­rium megszervezése óta tervsze­rű munkát végez,­­az üzemi kony­hák felülvizsgálatában, az influ­­enza és a népi betegségek elleni­­küzdelemben. Az osztály múlt évi tervét mind beruházási, mind pénzügyi téren 97 százalékra tel­jesítette. Nagy hiányosság, hogy nem küzd határozottan az egész­ségügyi vonalon, de különösen a­­kórházakban megmunkázó el­­­l­enséges m­­egnyiatkoz­ás­okka­l ■széniben és tűrte, hogy ellensé­ges elemek a kórházakban befo­lyáshoz jussanak. M­i munkaerő­­gazdálkodási osztályunk nem végzett jó munkást, mert sem személyi összetétele, sem a felső szervektől kapott támogatása nem ■megfelelő. A VB emiatt küzd nagy akadályokkal a munka erö­­■oborzásban. Hiányosság van az ipari tanulóott­honote felügyelete ■terén is­ Főfeladatok Végül Dióssi elvtárs összefogla­lóban megállapította: legfőbb fel­adat a tavaszi munkák határidőn belüli jó elvégzése, a begyűjtés tel­­jesítése. Meg kell tisztítani az ap­parátust az ellenséges elemektől. Az állami fegyelmet s az éberséget mindenütt alkalmazni kell. Na­gyobb segítséget kell adni a ter­melőcsoportok megszilárdításához. A munkákba be kell vonni a taná­csok taglalt és állandó bizottsá­gait. — Feladataink nagyok, de mint mindig, most is megkaptuk Pártunktól a végrehajtáshoz a se­gítséget. A Pártkongresszus kije­lölte azt az utat, amelyen a nagy Szovjetunió példája nyomán men­Bárány Irma, (Répcelak) kifej­tette, hogy a tapasztalanságból hi­bát elkövetőkkel szemben nevelés­sel éljünk, de az ellenséggel szem­ben nincs helye nevelésnek. — Ér­dekes vita alakult ki azután. Kiss, Pál (Söpte) a tavaszi munkában való lemaradást a rossz időjárással magyarázta. Csakhamar felszólalt azonban Németh Lajos, a rábako­­vácsi Ady-termelőszövetkezet el­nöke és Koncz Istvánné,­ a szent­gotthárdi tszcs tagja. Mindketten rámutattak Kiss Pál állításának helytelenségére. Az Ady.tsz már befejezte a tavaszi vetést, az egyé­niek csak 60 százaléknál tartanak. Hasonlóan élenjár a szentgotthárdi tszcs is. Németh Lajos,és Koncza Istvánné elmondották: a múlt hét péntekjén és szombatján végezték el a munka legjavát, amikor egyéb­ként igen kevés gazda dolgozott. ...Akkor kell megfogni a munkát — mondották —, amikor arra alkal­mas idő van“. — Fülöp Kálmán, elvtárs, a körmendi JB titkára rá­mutatott: nem elég az ellenséget kiszűrni, jó káderutánpótlást kell megteremteni. Az ellenőrzéstől szinte félnek a községi tanácsok, mert ettől nem segítséget, hanem ledorongolást kapnak. Rendszerint azok az elemek, amelyek engedé­kenyek és felülnek az ellenség ki­rakatmunkájának, ezek dorongol­­ják le a legkisebb hibákért is a be­­csületes szándékú tanácselnököket, Márffi Ferenc elvtárs,* a szombat­helyi városi tanács elnöke a városi ■tanács munkamódszeréről beszélt, végül több támogatást kért a me­gyei végrehajtóbizottságtól — föl­ ,­ve sikeresen elvégezhetjük felada­­tainkat — fejezte be beszédét Dióssi elvtárs. /' Hozzászólások Rövid szünet után került, sor a­ hozzászólásokra. Elsőnek Sulyok­­ Mihály (Mersevát) tanácstag szó­lalt fel. Elmondotta, hogy falujuk­ban szövetkezeti ügyvezetőnek és pénztárosnak egy volt horthysta, zopást és egy tszcs-ellenes elemet sikerült az ellenségnek becsempész­­nie. Felhívta a figyelmet, hogy egy kulák fia a gépállomáson dolgozik, ugyanakkor édesanyja nem kénes megművelni a földet, így készül a szabotázsra­ Gael Jánosné (So-­­rokmajor) örömmel jelentette, hogy a legutolsó tanácsülés óta Sorokmajorban minden dolgozó pa­raszt belépett a termelőcsoportba. „Nagy akarással legyőzzük a ne­hézségeket és még jobb munkát végzünk, mint tavaly" — mondotta tapsok közepette.­­ Kraller Fe­­­renc elvtárs, a VB kádercsoport­jának vezetője a tanácsapparátus felülvizsgálatáról beszélt. Hangsú­lyozta, hogy az ellenség elleni herc kollektív kádermunkát követel, ami azt jelenti: mindenki ismerje­ meg alaposan munkatársait, beosz­tottjait.­­ Horváth Lajos vasvári járási tanácselnök felhívta a figyel­­met, hogy a gazdalajstromok össze­állításánál máris kulák­mentesítési akciók mutatkoznak. Rámutatott, hogy Gersekaráton és Csipke-eken elharapózott a feketevágás. A sar­­kikápolnai tanácstitkárt adósig rasztásért és tüzelőlopásért el kel­lett távolítani. — Gergye Sándor (Vassurány) tanácstag, plébános, felszólalásában a helyi tanács mag­­növekedett munkáival, munkaszer­vezésével foglalkozott. Jai Józsefné­ (Szombathely) annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a begyűjtési munkában aktivizálják az állandó bizottságokat.­­ Hor­­­váth Gábor, a szombathelyi járási tanács elnöke egyebek között el­­­­mondotta: a rendszeres bírálat né­hány hónap alatt a nardai tanács munkáját döntően megváltoztatta. Itt egy becsületes tanácstitkár dolgozik, aki megfogadta a bírála­tot és a nemrég még hátul kullogó Narda a héten elnyerte tavalyi munkájáért a járási vándorzászlót. Viszont Vépen és Jókon r. bírálat nem használ, az ottani tanácstit­károk nyilván nem is akarják mun­kájukat megjavítani. ..Mindenben számíthatun­k a Párt segítségére“ Dióssi elvtárs a felszólalásokra adott válaszában ismét aláhúzta, milyen jelentősége van a tanácsok munkájában a bírálatnak és önbí­rálatnak, majd egyenként részle­tesen megválaszolt a felszólalá­sokra. Ezután a második napirendi pontként került sor a begyűjtési és a szociálpolitikai állandó bizott­ságok tagjainak megválasztására. Az erre irányuló előterjesztést a tanács egyhangúlag megszavazta. A tanácsülést Szabó Imre­ elvtárs zárta be, hangsúlyozva, ho­­ min­den feladat megoldásában biztosan számíthatunk Pártunk segítségére. Az Internacionálé eléneklésével ént wajtfú frafortma. A tanácstagok járjanak élen a sz­é­kek­ arcban !Bcüt scámoló a AB­ munkájáról A szorgalom legyőzi az időjárást // Meg­ kell tisztítani az államapparátust, le kell leplezni az ellenséget Dióssi elvtárs ezután hangsú­lyozta: a Pártkongresszus által elénk tűzött hatalmas célkitűzé­sek megvalósítása megköveteli, hogy minden módon erősíteni kell az államapparátust, fokozni Hadi az éberséget, le kell leplez­ni az ellenségét. Itt felsorolta Dióssi elvtárs Szallár Zoltán volt előadót, dr. Pályi Kiss volt rend­őri bűn­bel­ybi­rőt, akiket nemrég távolít­ot­tak el a megyei tanács­­apparátusából. Szallár kuláik szár­­­mazású, Pályi régi járási jegyző, "akik nem a dolgozó nép érdeké­ben dolgoztak a tanácsban. El kellett távolítani a s kulákszárm­a­zású dr. Kiss Józsefet, Mihályi­­László kisunyomi tanács­titkárt, Pinkavölgyi Imre sorkifaludi ta­nácstitkárt, akik ellenséges mun­­t­át végeztek. Az ellenség felde­rítése és leleplezése azonban nem kampány­feladat. E téren szívósan tovább kell vinni a munkát. Különösen a községi tanácstitkárok között, akikre a gabona- és élelem­begyűjtés van bízva, sok a horthysta-elem. "Rákosi elvtárs a Pártkongresszu­son megemlítette Borsod és Szabolcs megyét, ahová beépült az ellenség. Ilyen példákért nem kell idegenbe mennünk. A begyűjtésben való lemaradás is az ellenség munkáját jelzi. Győr­­váron például rendkívüli tanács­ülést akartak összehívni a be­gyűjtés ellen. Gyanógeregyén és másutt a tanácsülés kulákokat akart mentesíteni. Itt hozzá hi­hetjük azt — jelentette ki Dióssi elvtárs —, hogy a kulákság fo­galmát, az új begyűjtési törvény világosan meghatározza, ez alól egy tanács sem adhat felmentést. — A felsőbb tanácsszervek, de elsősorban a Párt és a kormány segítsége szükséges ahhoz, hogy fiatal tanácsaink tapasztalatok­ra tehessenek szert és le tudják leplezni az ellenséget. A­­következőkben Dióssi elv­­társ a minisztertanácsnak a he­lyi tanácsok munkája megjavítá­sát célzó határozatával foglalko­zott. Ismertette mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a minisztertanácsi határozat a munka tervszerűbbé tétele, a ta­nácsok egymással való kapcsola­tának megjavítása, az ellenőrzés rendszeressé tétele céljából meg­szab. Külön kiemelte Dióssi elv­társ a bírálat jelentőségét és a dolgozóktól érkezett javaslatok, panaszok megvizsgálásának, a munkában való felhasználásának szükségességéit. Fejezzük be miér«»»» a vetési, idejében készüljünk fel a nyári munkákra­ A következő felszólaló Papp István elvtárs, a Megyei Pártbi­zottság tagja volt. Kifejtette, hogy a mezőgazdasági munkákban bekö­vetkezett lemaradásnak mindenek­előtt a hiányos politikai alátámasz­tás az oka. Éleződik a nemzetközi helyzet, fokozódik az osztályharc, az ellenség új és új eszközökkel próbálkozik. Mi akkor mérünk csa­pást az ellenségre, ha leleplezzük őt, és haladéktalanul elvetjük az árpát, zabot, lucernát, vörösherét, ha ügyelünk a minőségre, a nö­vényápolásra. Ezzel nemcsak nép­gazdaságunkat erősítjük, hanem személy szerint gazdagszik a dol­gozó paraszt is Ily módon egye­temes és egyéni érdek a fejtrágyá­zás, valamint a fejlett szovjet me­zőgazdaság tapasztalatainak mind szélesebb körben való felhasználá­sa. Ilyen például a kukorica négy­zetes, az árpa keresztes vetése. Rámutatott Papp elvtárs, hogy az ellenség elleni harc ma elsősorban azt jelenti falun, hogy szorítsuk rá a kulákot földjének megművelésére, az ellenőrzésbe vonjuk be a tanács­tagokat, állandó bizottságokat és az összes becsületes dolgozókat. Hiányolta Papp elvtárs, hogy a beszámoló nem tért ki a gépállo­­mások helyzetére és feladataira. Végül ismertette Papp elvtárs az idei terménybegyű­jtési törvényt. — Ez éppolyan törvény — mon­dotta —, mint az ötéves terv, amelynek keretében a munkásosz­tály új gépek tízezreit adja a falu­nak, új utat, kórházat, kultúrhá­­zat épít, bevezeti a villanyt. A munkásosztály elvárja, hogy a dol­gozó parasztság is ilyen lelkese­déssel teljesítse törvényszabta kö­telességét!

Next