Vasmegye, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ssfilm­ «Mir« flrinte Magnilosovszk dolgozóihoz Kitüntetések a Szabad Nép 10. évfordulója és a Magyar Sajtó irad­a alkalmából A magyar kormány tiltakozó jegyzéke az angol kormányhoz A MAGYAR 00L60XOK POM.IA VASMEGYFI B 13ROTT» 4 « 4 Y A K WAPNI.APJl Vili évfolyam, 26 szám. Ara 50 fillér 1952 február 1. Péntek A MAGYAR SAJTÓ NAPJA A Magyar Népköztársaság mi­­nisz­ertanácsa február 1-ét, a Sz­bad Nép ekő megjelenésének évfordulóját minden évben a Ma­gyar Sajtó Napjává nyilván­­ot­­ta. Első ízben ma, pár­unk köz­­ponti aapja tízéves jubileumán ■ünnepeljük a Magyar Sajtó nlepját. A Magyar Sajtó Napja — szabadságünnep. A m.gyior tör. ■féneiem egyizben már, 1848 már­cius 15 én ünnepel­t a szabad saj­tó , amelyet harc árán vívott ki Akkor a nemzeti követelések, a szab. dságh fe­ndő vívmánya a szabad saj­ó volt. Szabad volt a magyar nép és saj­ója Ta­nácsk­öztársaság dicsőségéé hó­napjaiban De amint a haynauok és a d­ok­sí nép jogaivál együt sárba tiporták a sajtószabadsá­got, a horthyk és szálasik ugyanúgy akarók a dolgozó nép jogait hirdető, e jogokért har­­colni és meghalni kész kommu­nis­ák, hazafiak torkára forrasz­tani a szót, amelyet az írás, az újság hordott szét a dolgozók közé. Most,­­ mikor a dicső Szov­jet Hadsereg felszabad­­ó harcai nyomán, pártunk veze­t­ével dolgozó népünk a történelem so­­rán első ízben tartósan és mind­örökre kivív­a szab­dságát , ünneppé tetti a Magyar Sajtó N-­Pja, jelezve, hogy e sajtósza­badság jogáért éppúgy küzdeni kellett, mint a földosztásért, a bányákért,a gyárakért, az isko­lákért, a gazdasági és kulturális felemelkedés e­lfel­é eleiért. A Magyar S­­jtó Napja azt hirdeti hogy ami évszáza­dokig ábrándja és harci köve­tlése volt népünk legjobbjainak: a sajtósz­badság ma élő ,valóság. „Az a rend hozza meg az igazi szabadságot és egyenlőséget — hirdette Lenin­e—, amelyet a kommunisták épí­tenek s amelyben nem lehet meggazdagodni mások rovására amelyben nem lesz meg az objek­tív lehetősége annak, hogy a sejt­et, akár közvetlenül, akár közvetve a pénz hatalmának alávessék és amelyben nem­ lesz akadálya annak, hogy minden dolgozónak­­vagy bármely létszámú dolgozócsoportnak­ egyenlő joga legyen a köz nyom­dáinak és a köz papírkészletének felhasználására,­s hogy ezt a jo­got meg is valósítsa“. A Magyar 1­5 r­ó­ram­át azért ünnepelhet­jük, sajtónk azért szab­d, mer' népünk is szabad, mert a gyá­rakkal együtt Dan'r gyáraink nyomdáink, km­­úrin tezmér­y­eink­kel szerkesztős­égeink is a dol­gozó néné. A Mad­rr Sajtó Napja nem csak szabadságünnep, amellyel egy megvalósult célt ünneplünk hanem messze előremutató erő­forrás is. A Sz­b'.d Nép, am­ely­nek tizéve­ fennállását ma ün­nepeljük, pártunk többi lapja az illegalitásban és a szabadság éveiben c'men azzal vívta k’’ dc'eozó népünk szerete'ét és rs­­g?isz­kodását, hogy egy uj kor,­r szocializmus e]jövet e'ét hirdette és hirdeti A kommuni­s'a sajtó forradalmi saj­ó, amelyen ke­részül Rákosi elvtárs, a párt szava, az élenjáró dolgozók sz­ó szó! Forradalmi sajtó, amelytő távol áll a nyárspolgári önelé­gül­ség, az elért eredményeknek mint végcélnak nyugtázása, tá­vol áll .2 b-bérokon van megpi­­h­enés. A kommunis'a sa'tó fegy­ver a dolgozó nép kezében. tíHj'ilynék segítségével legyőzi f­­el).T.'éget, a ma'-addigot; tan könyv a dolgozó nép kezében cime'vből merítve meg gnul uj ezer iarreta módon terme­ni, élni A világ első kommunista iftj­tója, a bolsevik sajtő a párt szül­etésétől kezdve együ­t nőtt és harcolt a párr­al. Ott küzdött a cárizmus ellen, ott harcolt a for­­radalomban, ott tanított a szü­lető szocializmus első éveiben, ott tüzelt a nagy Honvédő Há­borúban, ma pedig hirdeti Sz­á­lin elvtárs békeszózatait, tud ál­dja a világna­k e kommunizmus építésének dicső tényét. Egy né­met tábornok a második világ­háborúban azt mondotta, hogy szívesebben megküzd egy had­osztállyal, mint a szovjet lapok­­kal, amelyek mindennap eljutot­­tak az arcvonal első soraiba. Ez a fasiszta tábornok akart­­olnül is igazat mondott. Az igazság ereje valóban több nem egy hadosz­tálynál, de egész hadseregeknél is Amit azonban nem értet­t meg a fasiszta hadvezér, amit nem akarun­k megérteni a mai Hi­ter­­utódok, a trumenok és churchil­­lek; a szabad sajtót, a kommu­nista lapokat nem lehet elvá­­lasztani a dolgozó néptől. Aki a nép ellen harcol, az a sajtósza­­b­dság el­em égé is, és megfor­dítva: a sajtósza­badság ellensé­gei a nép ellenségei, is egyben. A magya-.r kommunista sa­jtó, a Szabad Nép, amely illegalitásá­ban is szabad volt, mert nem függött a tőkésektől, szín­én többet je­lentett, mint egy hados­zály. Je­lentette, hogy nem lehet kiirtani a munkásosztály cz.b­a dságvá­­­gyá’* forradalmi erejét, mert aki a forr­dalmat akarja kiirtani, anak el kell pusz­­tani­a az egész népet. Ma tíz éve jzent meg elő­­ször a Szabad Nép. Első szer­­kesztője, Rózsa Ferenc elvt­árs már ti­ halált halt. Szerkesz­ői, nyomdászai, terjesztői közül szá­­mosan szenvedtek Hor­hy bőr­ü­­neiben, bujdosni kényszerültek — de ez nem törte meg, sőt meg­acélozta a ma­gyar munkásosz­­tályt, annak fon."­dalmi párját A Szabad Nép megjelent és ma is megjelenik A mártírok helyé­be százezrek és mil­iók léptek Nem mártíroknak immár, hanem­­:az épülő új élet hő­sinek. Ma amikor pártunk központi lapja naponta nyolcszázezer, összes napilapjai egy és negyedmillló példányb­a szólnak ország világ dolgozóihoz, még fokozva abban is.Az, hogy a lap ereje a dolgozók legszélesebb tömegeivel való szo­ros kapcsolatban rejlik. A kom­munist­a sajtó ig­izmondó, oktató szavával milliók szellemi kenye­révé vált kommunisták és nem kommunisták olvasnák és szere­­tik a Sz­abad Népet és a Párt.’a noks.t, mert minden sorából a dolgozó nép ügye iránti odafidát áldozó készség — az ellens­ég­gel' '■­ zembeni kér’e‘he*etlen gyülöle* sugárzik. Munkások és dolgozó parasztok, értelmiségiek és kis emberek, házi asszonyok és d'ák­­'fiák rag­szkodnak a Sz­bad Néphez, a kommunista sajt­óhoz, mert legégetőbb életproblémáik­ban vezeti őket a megoldáshoz Mert a békeharcra tömöríti né­nünk sorait, mert am'kor a ter­­melési tervek tévedté'ére, iul teljesítésére, a munkaversenyre telkesi* — egvuHal a nagyobb kenyérért, a több ruháért, több műveltségért, a mreal abb szda­sági, szociális és kulturál's élet­ szinvona'ér* harcol. Am­'kor is­merte' i példaképünknek, a szov­­j etuniónak eredményeit — akkor jövőnket mutatja Ind?. Amikor • tes'véri népi demokráciák szo­­cial's n­épi­ésének győze'mérő’ a­ tőkés és prarma'i eln­omá a lejtt a szabadságért küzdő népe s­­ikereiről ad hirt — akkor a pro le ári­nter­náción a izmu­'ra, a vi­lág dolgozói összefogása Jegyő’ he’ e­lenségének tudatára éb­reszti dolgozó népünket. A kom­munista sajtó a műt legszebb hagyományai nyomán, Marx, En­gels, Lenin és Sz­álin eszméinek a marxizmus-lenin'zmu­nak fé­nyénél murr'a be jelenünket ér­­fényes jövőnke* A magyar kom­munista sajtóból, elsősorban a Sz­bad Népből nagy pártunk Rákosi elvtár­ szava szól. Ebből él­ a kommunát, saj­tó tömeg kapcsolatának alapja. Dolgozóink nemcsak olvassák de mind nagyobb számban sze­kesztik is az újságok:!*, felis­­merve, hogy ma az ő szavuk a döntő ez országban, m­int ahogy "Z újság az ő eredményeikről válva'kro­­txi­zél. A legméltóbb kerete­ a.'izéves Szabad Nép önnepségeinek az adja, hogy elsőizben holnap ül össze Buda­pesten a magyar sajtó levelezői­nek országos konferenciája AZ ország ezen élenjáró dolgozói kö­­zött, a többszáz Vas megyei saj­tólevelező közül 11-en nyertek küldetést e nagyjelentőségű ta­­lá­kozóra, hogy hirdessék: me­gyénk dolgozói, összeforrva pár­tunk­­ vezetése alatt, magasra tartják a Szod­i­zmus építésének ha­talmas fegyverét, a szabad sajtót. „ Az üzemek közötti jó együttmőködés, a bátor szakvezetés, a dolgozók határtalan lelkesednének eredménye a Mezőgazdasi Gépgyár v­abl­, terven felüli vállalása . A kőszegi Posztógyár dolgo­zói üdvözletét és elvtársi kérését hoztuk a Mezőgazdasági Gépgyár dolgozóihoz, így kezdődött a minap a beszél­getés Harangozó Ferenc elv­árs a post­tgyár igazgatója és Hor­váth Ede elvtárs, a gépgyár fő­mérnöke között. A gépgyár főmérnöki irodája már sok győztes hadit­erv elindí­tója volt A három­gozos élüzem bejárá­snak homlokza­tn az ö - ágú csillag büszkén hirde­t, hogy a dolgozók lelkesedése, eggre­­forrva a jó szakvezetéssel, nem is­­mer akadályt. N­égy hengert — soron kívül — Azért jöttünk — adja elő Harangozó elv­árs —, mert üze­münk olya feladóit előtt áll, ame­lyet csak a ti segítségtekkel tu­­dunk megoldani. Pontosabban a zalaegerszegi ruhagyár, ötéves tervünk egyik nagy alkotása kér tőlünk, a posztógyártól segítsé­get, hogy a Rákosi elvtárs szüle­tésnapja tiszteletére tett terven felüli vállalását végrehajt­hassa A ruhagyárnak bátor felajánlása teljesítéséhez több anyagra van szüksége. Mi a posztógyárban meghánytuk ve­t­ük a dolgot. Mi is tettünk igen komoly fel­ajánlást március 9 re, de ez még nem elég a ruhagyáriak vállalá­sához. Aztán elgondolkoztunk,­­ milyen belső tartalékokat tudunk­­ megmozgatni, hogy szégyenbe ne­­ maradjunk. Van üzemünkben né­hány hibás gép használaton kívül Négy fáklyaosztó hengerre van szükségünk, akkor meg tudjuk termelni, amit a ruhagyáriak kér­nek. Négy fáklyaosztó hengerre van szükségünk,d­öntsétek ezt meg soron kívül, terven felül, elvtár­sak! legalább is így van. De megszok­tam, hogy ne az eddig megszo­kottra építsek, ne a papírra és a számokra, hanem a dolgozókra Menjünk, igazgató elvtárs, men­tünk a dolgozókhoz, elsősorban az öntőkhöz, akiknek a hengere­ket el kell készíteni. Kérdezzük meg őket, ez a döntő! Vállaljuk! A daru fürgén szalad a for­­ma-szekrényekkel, formázók, ön­tők egy akarat­ól vezérelve nyujt­­ják legjobb tudásukat- Észre sem veszik hogy a műhely egyik sar­kában Harangozó és Horváth elv­társak Kiss István elv­árs ön idle­­vezetővel beszélgetnek. Most egy pillana­ra megáll a munka. Kiss elvtárs beszél. — Elvtársak, a posztógyár Rá­kosi elvtárs születésnapjára ter­­ven felüli munkát vállalt, a za­laegerszegi ruhagyárnak több szö­vet kell, hogy több ruhát készít­hessen Új gépeket akar mun­kába állit°ni a posztógyár­ Ehhez az kell ,hogy négy fáklyaosztó hen­gert terven felül megöntsünk. El­­válaljuk-e? Gondola­ok cikkeznak át az agyakon. Arról hogy a terv — mi vagyunk, arról, hogy az önt­vényből henger lesz a gépen, a gép szövetes­sző, abból ruha lesz a dolgozóknak... _ — Én vállalom, hogy naponta a rendes munkaidőben terven fe­lül megformázok egy hengert — -szól Pajor József ön é­s minden szem feléje fordul. Bódis Gyula magkészítő két szót: — Én elké­szítem az öntéshez való magot!. Másodpercek sem m­l­nak el s az egész öntöde egyetlen szótól hangos: — Vállaljuk Vállaljuk! Több gép — több szövet — több ruha Horváth és Kiss elvtársak gon­dosan kiszámol ak minden perce , hogyan értékesitsék még jobban a drága munkaidőt. Lelkesedés, fegyelem jó szervezés — ez vezet a győzelemhez. — Köszönöm elvtársak — szól Harangozó elvtárs s kemény ke­zeket szorongat. — Megyek, meg­mondom dolgozóinknak, hogy ugyanilyen lelkesedéssel, egy em­berként álljanak sorompóba a fel­ajánlás teljesítéséhez. Megtelefo­nálom még ma a ruhagyáriaknak is­. Az első hengerek már készül­nek. És néhány hét múlva, ha a gépgyári ön ül, a dús válasz ékű ruhaüzletben a kabátok, öltönyök közé­t válogatnak — ki tudja a­­lán éppen az te­szik meg nekik, ame­yiket maguk készítettek. ­ dolgozók szava a döntő Horvá­t Ede elvtárs megfon­t­olt­ ember. Ismeri üzeme min­den cs­nját-binját. Távol áll tőle hogy lehet­étlést vál­aljon — tá­vol áll ele- hogy ne vállalja el a lehetségest- Most gondolkodik. Számol.­­— Ahogy nézem a terveket, bi­zony minden pered beül meztünk Mi is ki akarunk tenni magun­kért Rákosi elvtárs születésnap­jára tett felajánlásunk teljesítésé­­ben, a tervbe már ezt is beleszá­mítottuk Nehéz dolog ez, elv­társak, mondom, nehéz dolog Túlóráról nálunk nem lehet szó a pénzügyi fegyelem, törvény. Nehéz dolog! Néhány pil anat­ig csend ül a szobában, a kommu­nista gyángazgató és a kommu­nista főmérnök látja a nehézsé­geket De nem torpal meg-Horváth elvt­árs töri meg a csendet. — A papír, a számok majdnem azt mondják: lehetetlen. Az ed­dig ismert körülmények között ÜZEMEINKBŐL JELENTIK A LAKATOSIPARI VÁLLA­LATNÁL az egyéni dolgozók már túlnyomórészt megtették vá­la­szukat Rákosi elvtárs szü­let­ési nap­jának tiszteletére. Az egyéni vállalásokat brigádon­ként összesítették. Ebből adó­dott, hogy az egyes brigádok között verseny a­lkadt a válla­lások megtételekor. A vállalás­ban kitűnt Kántor Sándor bri­gádja, amelynek tagjai vállal­ták, hogy első negyedévi tervü­ket 11 nappal előbb befejezik- Horváth Ferenc csoportja 9,3, Csoknyi János csoportja 8 és Balogh József brigádja pedig 6 nappal e­lbb fejezi be első ne­gyedévi tervét. A brigádvállalá­­sokból adódott az üzemrészek állomása. Itt is verseny a­lkul.­­Az első helyen áll az I es mű­hely, me­­y 9 nappal, a II es mű­hely 8 nappal és a III as mű­hely 6-6 nappal előbb teljesíti el­ső negyedévi tervét. Végű az összüzemi vállalás: a Lakatos­­ipari Vállalat 9 nappal előr­e fejezi be e­ső negyedévi tervét. A TAKARÓGYÁR dolgozói megértették az anyagtakarékos­sági mozgalom jelentőségét, mi­kor megfogadták Rákosi elvtárs­iak kü­dö­s levelükben, hogy az első negyedévben úgy takarékos­­kodnak az anyagga és úgy csök­kentik a hulladékot, hogy egy napot a megtakarított anyagból fognak dolgozni-Ezt az anyagi takarékossági eredményt, a fonódában a sza­kadások csökkentésével, a gór­pék jó beállításával fogják e­l,­- A szövődében pedig a jó munkamódszerátadás segítségé­vel a gyengébb szövők elsajátít­ják a fonalak kezelését é® így is a hal­adék minimálisra csök­kenthe­t. A szövődében a Gaz­da­ mozgalmat is szélesebb kör­en kieresztik. A SZOMBATHELYI ÁLLOMÁ­SON az egyéni vállalások alap­ján­ már kidolgozták az összvá­l 'adást. Az álomás dolgozói meg­fogadták, hogy a téli forgalom sikeres ebonyolításáér­t fajla­gos kocsimozgatási tervüket 104 százalékra teljesítik, a tehervo­natok átlagos terhelési tervét 110 százalékra fokozzák, a kocsi­­tartózkodási tervüket 109 száza­­lékban csökkentik, a mindenko­ri rakodási idő tervét az állo­más pedig 130 százalékban telje­­síti, utazási sebességi tervüket 105 százalékban, a vonatforgal­mi tervet pedig 100 százalékra teljesítik.

Next