Vasmegye, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-02 / 282. szám

! Hamar népgyileg irtait 1552-ra és feladataink a siggaltaság fejlesztése létén 1953-ra (Folytatás a S■ oldalról) •melyek saját nagy beruházásainkra jép exportra termelnek! 5. Sikeresen be kell végeznünk a (mezőgazdaságban a még hátralévő­­•őszi mániákat s az őszieknél szervo,­zeltebben kell előkészítenünk és megvalósítanunk az 1953. évi tavaszi­­mezőgazdasági munkákat! 6. Úgy a növénytermelésben, mint az állattenyésztésben központi fel­adattá kell tennünk a hozam emelé­sét, mint az egész mezőgazdaság fejlesztésének, valamint szocialista­­átépítésének alapvető feltételét!­s. Az 1952.es kedvezőtlen mező­gazdasági év hátrányos következmé­nyeinek mielőbbi felszámolása s ál­talában a népgazdaság szocialista építése érdekében a népgazdaság s az állami élet minden területén fel kell számolni a pazarlást, s a legszi­­gorúbb takarékosságot kell megvaló­sítani ! 8. Alapvetően meg kell javítanunk a gazdaság állami vezetését is és a pártmunkát is, főként a szénbányá­­szatban, a vaskohászatban, legna­gyobb gépgyárainkban, állami gaz­daságainkban és termelőszövetkeze­­teinkben, s gyorsabban kell fejlesz­­tetü­nk gazdasági és pártládereink szakképzését ! Ezek, elvtársak, a legfontosabb feladatok.­ Ezeknek a feladatoknak a megol­­dása nemcsak a szocializmus építé­sét fogja előbbre vinni országunk­ban hanem egyben ez a leghatéko­nyabb hozzájárulás a mi részünkről a világot átfogó nagy béketábor erő­sítéséhez, melynek élén a kommuniz­must diadalmasan építő Szovjetunió halad, s amelyet Sztálin elvtárs lángesze vezérel! Megyei értekezlet az állattenyésztés és átteleltetés feladatainak sikeres megoldása érdekében Vasárnap a megyei tanács szék­­háza nagytermében a megye ál­lattenyésztői, szakvezetői, a leg­­jobb tszcs-tagok és egyénileg dol­­goz­ó parasztok tanácskozást tar­­tottak. A megyei értekezleten Dióssi György elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a minisztertanács és pártunk Központi Vezetőségének az állatállomány és a takarmány, termelés fejlesztéséről hozott ha­tározata végrehajtásával kapcso­latos teendőkről tartott beszámolót. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az állattenyésztés továbbfejlesztő, se dolgozó népünknek egyik fon­­tos feladata. Ennek a feladatnak jó megoldása érdekében széleskörű tömegmozgalommá kell fejleszteni az állattenyész­tési versenyt.­­Rámutatott, hogy azoknál a ter­­melőszövetkezeteknél és csopor­toknál, amelyek az első kétéves­­állattenyésztési határozat szelle­­mében végezték munkájukat, ko­moly sikerekre tettek szert. A körmendi Vörös Csillag tsz ez év első félévi állattenyésztési tervét a megyében a legjobban valósítot­­ta meg, 130 százalékos tervtel­­jesítéssel. Ez a tsz elnyerte a „megye legjobb állattenyésztő termelőszövetkezete“ címet s bir­tokosa a megyei tanács vándor­zászlójának. Kékesi Ferenc, a tsz sertésgondozója 300 forint pénz­jutalomban részesült.­­ A tervszerű, gondos állattenyésztési munka nyomán a körmendi Vörös Csillag tsz az állam iránti kö­telezettségét is jóval túl tudta teljesíteni.­­Ezenfelül hizóbeállítási tervét 217 százalékra teljesítette. Dióssi elvtárs foglalkozott ezu­tán a kiváló állattenyésztők mun­­kájának szerepével. Példaképül állította a magye állattenyésztői elé Kneisz János elvtársat, a vas­­szilvágyi Szabad Föld tsz sertés­­gondozóját, aki ebben az évben kocánként 18 malacot választott le 17,5 kilós átlagsúlyban. Most pedig azt vállalta, hogy a jövő évben már 20 malacot választ le egy-egy anyakocá­tól. J­uhász István, az acsádi Petőfi tsz munkaérdemrendes sertésgon­­dozója 18,3 anyakocánként­ választási átlagot ért el 18 kilós súlyban. — Nem megvetendő eredmény az sem, amit a simasági Május 1 tsz ért el — mondotta —, amelyik az elmúlt két év alatt 8 te­nyészbikát és több mint 200 ser­­tésapaállatot tenyésztett más termelőcsoportok számára. Ezek és az ehhez hasonló termelőcso­­portok törekedtek arra, hogy ter­­vüket teljesítsék. Vannak azonban­­ olyan termelőszövetkezetek és , csoportok mint pl. a bobai, ural­­i­újfalui és kisunya­di, amelyekben a vezetők sem tö­rődtek a közös állattartás fej­lesztésével, ■komoly fogyatékosságok vannak ezen a téren. Egyes termelőszö­vetkezetekben a hanyagság vissza­vetette a fejlődést. Ilyen i is a rábasömjéni Lenin, amely még egy félévvel ezelőtt jól dolgozott, ma már viszont komoly takar­mány gon­dokkal küzd, de ennek ellenére a takarmányozásra alkal­mas árpaszalmát alomnak hasz­nálja. A tervszerűtlenség, a vezetők nemtörődömsége komoly káro­kat okozott ebben a termelő­­szövetkezetben, de másutt is. Dióssi elvtárs hangsúlyozta, hogy az ilyen jelenségek megtil­téséért a járási és községi taná­csokat komoly felelősség terheli. Maguk a vezetők nem harcoltak azért, hogy a csoportok jelentős vagyonát képező állatállományt továbbfejlesszék Ezek a hibák nem véletlenek. Abból erednek, hogy lebecsülik az állattenyésztési munkát. Ezért nem egy helyen elhanyagol, töri a függetlenített állattenyész­tők, vagy takam­ányfelelősök be­­állítását. Nem volt felelős gazdá­ja e fontos munkakörnek. Hiba volt az is, hogy a csoportokba belépő tagoktól nem követelték meg, hogy a bevitt állatok arányában ta­karmányt is adjanak. Ehelyett felülről várják a takar­­mányproblém­­a elintézését. Súlyos mulasztásra hívta fel ezután Dióssi elvtárs a jelenlévők figyelmét. Elmondta, hogy a köz­­ségi tanácsok tűrték a kulákok részéről az állatállomány csök­kentését Nem ellenőrizték, hogy tartanak-e megfelelő számú álla­tot a földjükhöz mérten. Egyhá­­zasrádóc, Ostffyasszonyfa közsé­gekre különösen jellemzők ezek. Másutt nem kísérték figyelemmel, hogy az anyaállatokat fedezte­tik-e, ennek hiánya miatt jelentős szaporulatot vesztettünk. A jö­vőben a községi tanácsoknak ezen változt­atniuk kell. Az állattenyésztési tervfelada­tok lebecsülését bizonyítja az is, hogy a megyei és a járási tanácsok is reszortfeladatnak tekintet­ték ezt a munkát. Rábízták az állattenyésztési cso­portra, azt azonban már elmu­lasztották, hogy megnézzék: az állattenyésztési csoportok el tud­­ják-e látni ellenőrző és irányító feladatukat. Az ellenség előtt sem maradtak észrevétlenek ezek a hiányosságok s tevékeny bom­lasztó munkát fejtett ki. Erre példa az uraiújfalui Úttörő tsz, ahol kulákok és csendőrök fura­­kodtak be a szövetkezetbe. Egy volt horthysta katonatiszt „látta el“ az állattenyésztési bri­­gádvezető munkáját s szabotázs tevékenységével komoly károkat okozott a szövetkezetnek. Az el­lenség mindenáron le akarja já­ratni az uj szovjet állattenyésztő, sí módszereket s nem egy helyütt tápot is talál. Nem véletlen az, hogy a nagygeresdi Petőfi tsz.ben ahol minden adottság megvan az új módszerek alkalmazására, még a mai napig sem vezették be azo­kat, sőt tiltakoznak ellenük. Az új kétéves állattenyésztési tervünk végrehajtása ezért meg­követeli tőlünk, hogy a hibákat maradéktalanul felszámoljuk és leleplezzük a maradi, az el­lenség által terjesztett néze­tek káros voltát. Minden vezetőnek kötelessége, hogy az alapvető fejlett állatte­nyésztési eljárásokat haladéktala­­nul alkalmazzák. Most soron­­lévő feladat az állatállomány át­­telel­tetésének biztosítása. Elen­gedhetetlenül fontos ezért, hogy silózási tervünket túlteljesítsük. Még 10 nap van hátra a határ,­időig, ez idő alatt mindenképpen el kell érnünk tervünk teljesíté­sét, túlteljesítését. Dióssi elvtárs beszámolója so­rán a helyes takarmánygazdálko­­dással foglalkozva megállapította, hogy még nem eléggé elterjedtek az újszerű takarmányfeltárási el­járások. A földművelésügyi mi­niszter rendelete előírja, hogy me­gyénk területén a tsz-k 1800, az egyénileg dolgozó parasztok pedig 3300 vagon őszi szalmát kötelesek mestes­eljárással, vagy gyors si­­lózással feltárni. Állatállomá­nyunk átteleltetése érdekében a tsz.k eddig 18, míg az egyénileg dolgozó parasztok 42 vagon­­mak­kot gyűjtöttek. El kell érni min­denütt, h­ogy mindaddig gyűjtsék a makkot, amíg ezt az időjárás engedi. Dióssi elvtárs részletesen fog­lalkozott a tszcs-kben való házi­­lagos építkezések jelentőségével, az állategészségügyi feladatok­kal. Ezzel kapcsolatban el­mondotta, hogy a télen meginduló állattenyésztési szaktanfolya­mokat eredményesen fel kell használni az állattenyésztői munka minőségi megjavulá­­sára. Befejezésül kiemelte, hogy a meggyespusztai állami gazdaság, az acsádi Petőfi tsz és Lé szövet­kezeti község által kezdeménye­zett versenymozgalom megyeszer­­te nagy visszhangra talált és szé­­leskörű­ versenymozgalom bonta­­kozott ki az állatállomány tovább­fejlesztése, a takarmánygazdálko­dás célszerűségéért, öntudatos, komoly felelősségteljes munkával, a megye egész dolgozó népének bevonásával sikerrel oldhatjuk meg a minisztertanács és pártunk Központi Vezetősége által meg­szabott feladatokat. A beszámolót számos felszólalás követte, amelyekre későbbi lap­számainkban visszatérünk. Az értekezlet végén a részvevők Rá­kosi elvtárshoz írott levelükben részletes versenyvállalást tettek a minisztertanács és a párt Köz­ponti Vezetősége határozata által megszabott feladatok jó végrehaj­tására. A vándorzászlót továbbra is megtartjuk Újabb levelemben arról akarom tájékoztatni a szerkesztőséget, hogy milyen megtiszteltetés érte falunkat az elmúlt napokban. A pénzügyi állandóbizottságunk az utóbbi ülésén vette át a járási tanács legjobb pénzügyi állandó­bizottságának járó vándorzászlót. Ezt a szép kitüntetést a pénzügyi bevételi tervünk jó teljesítésével értük el. Továbbra is az eddigi módszereinket alkalmazzuk ,és nem szüntetjük meg a felvilágo­sító munkát a dolgozó parasztok között, hogy első feladatnak te­­keintsék mindig az állammal szem­­ben­i kötelezettségük teljesítését, az adófizetést is. Tömör Edit tanácstitkár Hegyháthodász. HARCBAN AZ ÉVI TERV TÚLTEVTESÍTÉSÉÉRT Egyenletesen, ütemesen emelkedik a Takarógyár termelése Színes, ötletes versenytábla hir­­deti a Takarógyár szövödéjének tervteljesítését. A grafikonvonal egyenletesen húzódik, nincs benne törés, hullámzás, egyre feljebb és feljebb nyomul. Jelzi, hogy a szö­­vödé dolgozói egyenletesen ter­melnek. A grafikonvonal 98 szá­zalékról indult, de már másnap 100 százalékra ugrott. Innen 103 százalékra kúszott A dolgozók büszkén figyelték a grafikon egyenletes útját s elhatározták: jobb munkával még többet érnek el. Úgy is lett. November 27-én a grafikon már ott piroslott a 104 százalékon, legutóbb pedig 107 százaléknál tartott. Hogyan sike­rült a szövőde dolgozóinak egyen­letes termelést elérni? Tervszerű, körültekintő mun­­kaszervezéssel A siker alapja az önálló műhelyelszámolás. A par­tin belül a dolgozókat észszerűen, egyenletesen csoportosítják. A tervet napra, gépre és személyre felbontották, így könnyen lehet ellenőrizni a terv teljesítést. Hat egy gépalkatrész eltörött, a mes­ter kinyitotta a pótalkatrész-szek­­rény ajtaját és hamarosan kicse­rélte a hibás alkatrészt, s ment a gép zavartalanul tovább. A­ folyama­tos anyagbiztosítás, a gé­pek sablonnirozása szintén nagy, lendítője a versenynek. A sablo­­nirozással megszüntetik a láncsza­­kadást, ezáltal egyenletesebbé vá­­lik a munka. A fonoda és a szövő, de szoros kapcsolata ugyancsak növelte az eredményeket. A dolgozók most azért küzde­nek, hogy a 107 százalékos át­lagról is magasabbra ugorjon a verseny grafikonvonala, egyenle­tesen, ütemesen termeljenek to­vábbra is. A terv túlteljesítése mellett azonban az eddiginél na­gyobb gondot fordítanak a mun­ka minőségére is, hogy ezen a téren is további jó eredményeket érjenek el. Túltejesítik vállalásaikat a Mezőgép dolgozói A szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói eredményesen harcolnak a Sztálin elvtárs szü­letésnapja tiszteletére tett válla­lásaik teljesítéséért, hogy decem­ber 21-re megvalósítsák a döntő évi terv célkitűzéseit. Jelentős felajánlásokat tettek a dolgozók terven felüli munkák el­­végzésére is, ezek megvalósításá­ban is szép eredmények születtek. Vállalták, hogy terven felül 40 ezer forint értékű pótalkatrészt gyártanak. Ebből eddig 28 ezer forint értékűt teljesítettek. Felt ajánlották továbbá, hogy a szol­­gáltatás terén 20 ezer forint ér­tékű munkát végeznek el terven felül, ezzel szemben eddig 76 ezer forint értékűt teljesítettek. Az egyéni versenyzők közül kü­lönösen kiemelkedik Horváth Im­re, Benkő Ferenc és Laki János, akik átlagosan 8 százalékkal telj­­esítették túl egyéni vállalásukat. Az Útfenntartó élenjáró dolgozói az általános emelkedés eléréséért Az Útfenntartó Vállalat élenjá­ró dolgozói Sztálin elvtárs szü­letésnapja tiszteletére elhatároz­­ták, hogy a gyengébben teljesítők segítségével általános emelkedést érnek el. Nárai Ferenc és Kál­mán József például felajánlották, hogy 6­6 dolgozónak adják­­át munkamódszerüket. Mindketten eleget tettek fogadalmuknak és 157 százalékos tervteljesítést ér­tek el. Kiss László körzetvezető vállal­ta, hogy a hozzá tartozó körzet december 15-re teljesíti az évi tervet. Jelenleg december, 12-i tervüket teljesítik. Jó eredmények a vas­és fémgyűjtés első napján­ ecember 1-ével Vas megyé­­é­ben is megindult a vas- és fémhulladékok gyűjtése. Már az első napon szép eredmények szü­lettek a szombathelyi Tatarozó Vállalatnál, ahol a dolgozók eddig 72 százalékra teljesítették vas- és fémgyűjtési tervüket, az Épület­szerelő Vállalat pedig már 85 szá­zalékra teljesítette tervét. A földművesszövetkezetek már a gyűjtés előtt hozzáláttak a mun­kához. Az őriszentpéteri földmű­­vesszövetkezet dolgozói már az elő­készítési munkák során felkutattak 50 mázsa vasat, amit a gyűjtés el­ső napján át is adtak a földmű­­vesszöv­etkezeteknek. A továbbiak során a földművesszövetkezetek úgy akarják, biztosítani tervük tel­jesítését, hogy az előirányzott terv­számot lebontják napokra és egyé­nekre. A jól dolgozó szövetkezeti tagok neveit és eredményeit pedig kirakatokban és versenytáblákon népszerűsítik. A­z úttörők is lelkesen k­észü­ltek­­ a vas- és fémgyűjtésre. Lelke­síti őket az a tudat is, hogy a leg­jobbak értékes jutalomban fognak részesülni. A kőszegi járásban minden úttörő­brigádnak tudomá­sa van arról, milyen jutalmak van­nak kitűzve a legjobb brigádok ré­szére. A m­escsói és peresznyei úttörő­brigádok már az első nap dicséretes munk­át végeztek. A két brigád nyolc mázsa vashulladékot gyűjtött össze. A sárvári általános leányiskolából Löke Márta 9 kiló híján 5 mázsa vasat gyűjtött ösz­­sze. A gyűjtés előtt egy héttel hoz­záfogott e munkához és az egész családja segítségével érte el az eredményt. K­­örössy Marianna rajtanács, elnök, a sárvári általános is­kolából levéllel kereste fel szer­kesztőségünket. Megírja, hogyan készültek fel a pajtások a gyűj­tésre. A csapattanács a rajtanács­­elnökökkel együtt megbeszélte a legsürgősebb tennivalók­at. A paj­tások vállalták, hogy a 10 nap alatt 60 mázsa vasat és 120 kiló egyéb fémet gyűjtenek össze. Egy­ben versenyre hívták a szombat­­helyi Hámán Kató­ utcai leányisko­la tanulóit, hasonló jó eredmények elérésére. A sárvári úttörök m­ég­ azt is üzenik, hogy szombathelyi pajtásaik úgy igyekezzenek a gyűjtéssel, hogy ők nemcsak tel­jesítik, hanem túl is teljesítik vál­lalásukat. Szép, b­oldogi életük van a vájártanu­lóknak Mészáros Tibor és Pálmas János Vas megyei fiatalok ez , év novem­ber 6-án Várpalotára jelentkeztek vájártanulóknak. Erről level® küldt­ek szerkesztőségünkhöz, amelyben többek között a követke­zőket írják: »Amikor megérkeztünk, a má­sodéves fiuk me'e­g szeretettel fo­gadtak 1 »elmünket. Az otthonban ragyogó rend és lisz­iság várt ránk. Kitűnő »’.ásásban r«.'sérül­nek a vá­r'gnulók, napi három­szori bőséges é kézé?t eljesen m­­gznn. Az első három hónapban havi 286 forint fizetést kapunk, utána «minden három hónapban­ emelkedik a kereset. A hét három napján gyakorlati munkát végzünk, három napon ke­resztül pedig elméleti oktartás fo­lyik. Szabadidőnkben kitűnő spor­tolási és kulturális lehetőségek állnak előttünk. Szép, boldog éle­tünk van“. A két fiatal azzal fejezi be le­velét, hogy a várpalotai vájárisko­la növendékei szeretettel várják a Vas megyei fiatalokat, akik be szeretnének kapcsolódni a bányá­­­szék szép munkájába.

Next