Vasmegye, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-01 / 1. szám
ÚJ ÉV — MEGNÖVEKEDETT ÚJ FELADATOK |b 4 R '1 £. I £ n |tf A ÖTÉVES TERVÜNK ne-IT1. gyedii évébe lépünk. Milyen eredményeket értünk el felemelt ötéves tervünk harmadik, döntő éve során megyénk iparában, mezőgazdaságában, kulturális és szociális fejlődésében, államigazgatásunk terén ? Melyek azok a feladatok, amelyek előttünk állnak Rákosi elvtársnak az országgyűlésen elmondott beszéde, az általa megjelölt 9 legfőbb pont alapján? Visszatekintve az 1952-es évre, megállapíthatjuk, hogy megyénk — mindenkor szem előtt tartva pártunk II. kongresszusának útmutatásait, határozatait , nagy léptekben haladt előre ötéves tervünk teljesítésének és a szocializmus építésének útján. Megyénk öntudatos dolgozói előtt ismeretes, hogy ipari üzemeink összeségükben évnegyedről-évnegyedre rendszeresen túlteljesítették terveiket. Az év utolsó hónapjaiban különösen lelkesítette dolgozóinkat Sztálin elvtárs születésnapjának közeledte és pártunk Központi Vezetősége novemberi ülésének határozata. Az országos jelentőségű üzemek mellett roppant értékes helyiipari vállalataink fejlődése. E vállalatok a múlt évben 3,5-szeresét termelték az 1951. évi termelési értéknek, évi tervüket december 20-ig 100,4 százalékra teljesítették. A legjobb helyiipari vállalatok közé tartozik a kőszegi Gépműhely, a megyei tanács alá tartozó Téglagyári Egyesülés, a Vasmegye-nyomda, a Vakokat Foglalkoztató Vállalat, a Finommechanikai Vállalat, amelyek jelentősen túlteljesítették terveiket. Elmaradt azonban a tervteljesítésben a sárvári Gépjavító, a Patyolat Vegytisztító, a Siketnémák Cipészipari Vállalata. Különösen élesen vetődik fel a sárvári Gépjavító vezetőjének felelőssége, mert egész évben látható volt a terv követelményeitől való elmaradás, minthogy a vezetők tűrték a kapun belüli munkanélküliséget, nem gondoskodtak a dőlgőzök folyamatos munkájának biztosításáról, az egyes munkákra utólag utalványozták a munkaidőt. Valamennyi elmaradt vállalatra áll, hogy nem használták fel eléggé a szocialista munkaversenyben rejlő óriási lehetőségeket, vagyis a vezetők elszakadtak a dolgozóktól. De felelősség terheli a megyei tanács ipari osztályát is a vállalatok nem kellő és rendszeres ellenőrzéséért, és azért is, mert a hibákra nem mutatott rá élesen és nem jelölte meg a hibák kijavításának módját. Ipari osztályunknak annál is inkább ki kell javítani a hibákat, mert 1953-ban négyszer annyit kell termelni helyiipari vállalatainknak, mint amennyit 1951-ben, az egy munkásra eső termelési értéket 25 százalékkal kell emelni. Helyiipari vállalatainknak e célkitűzéseket jobb munkaszervezéssel, a pénzügyi fegyelem szigorú betartásával kell elérni, megszüntetve a béralaptúllépést. Ifjabb lendületet kell adni a szocialista munkaversenynek, az nyitómozgalomnak és az eddiginél nagyobb mértékben kell felhasználni a megyében sokfelé meglévő, ipari feldolgozásra alkalmas hulladékanyagokat., Az elmondottak nagyban-egészben állnak kisipari termelőszövetkezeteinkre is. E gyorsan fejlődő mozgalomban fel kell számolni azt a helytelen törekvést, amely abban nyilvánul meg, hogy a KTSz-ek csak magas termelési értéket és új anyagok felhasználását igénylő cikkféleségeket akarnak gyártani — holott ez a nagyipar feladata — és elhanyagolják tulajdonképpeni hivatásukat, a lakosság szükségleteinek elsősorban a javítási munkák terén való kielégítését. SZOMOLY EREDMÉNYT értünk el megyénkben a metőgazdasági termelés, a termelő- , szövetkezeti mozgalom fejlődése és a begyűjtés terén. Növénytér.melésünk fejlődését bizonyítja. ★ írta: Dióssi György ★ ★ hogy az idei kedvezőtlen időjárás ellenére — de egyre szélesebb körben alkalmazva az élenjáró szovjet agrotechnikai módszereket — az előző évihez képest az átlagtermés búzából 8,7 százalékkal, tavaszi árpából 5,6, őszi árpából 56, rabból 35,7 százalékkal növekedett. Ennek, valamint termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztságunk növekvő öntudatának, hazaszeretetének, állami fegyelmének tudható be, hogy augusztus 20-án elnyertük a minisztertanács begyűjtési vándorzászlaját. Hiba azonban, hogy az őszi begyűjtési versenyszakaszban, nagyrészt egyes tanácsszerveknek az ellenséggel szemben tanúsított elnéző magatartása miatt, a dicsőséget jelentő vándorzászlót elveszítettük, remélhetően csak átmenetileg. Minden adottságunk megvan ugyanis, hogy a téli és koratavaszi hónapok jó munkája eredményeként április 4-én visszaszerezzük Rákosi elvtárs zászlaját. Ezekben a hónapokban az állattenyésztési és begyűjtési feladatok lépnek előtérbe. Annál inkább szükség van erre, mert az 1951 —52. évi állattenyésztés-fejlesztési tervünket nem teljesítettük minden részletében, főként az anyaállatok tenyésztése terén van hiányosság. Az elmaradás első oka, hogy sem tszeink, sem egyénileg dolgozó parasztjaink nem alkalmazzák megfelelő mértékben az élenjáró szovjet zootechnikai eljárásokat, nem használják fel mindazt a bőséges segítséget, amellyel szovjet tudósok, kiváló szakemberek ellátták és ellátják megyénket is. Vonatkozik ez növénytermelésünkre is: még nagyobb mérvű fejlődést érhettünk volna el, ha szélesebb körben alkalmaztuk volna az élenjáró szovjet eljárásokat, a gépi talajművelést és növényápolást, a pótbeporzást, keresztsoros, illetve négyzetes vetést, stb. Az az országos hírű vállalás, amelyben megyénk dolgozói Rákosi elvtársnak tettek fogadalmat a soron következő évek állattenyésztési terve célkitűzésének teljesítésére és túlteljesítésére, jó munkára serkenti dolgozóinkat. Silózási tervünket túlteljesítettük és ezzel megteremtettük az alapját, hogy gondos takarmánygazdálkodással és a nagy eredményeket hozó új módszerek alkalmazásával biztosítsuk egyrészt állatállományunk téli ellátását, másrészt továbbfejlesztését és az állati termékek hozamának növelését. A töbleiemeléssel teremtjük meg dolgozó népünk jobb ellátottságának, begyűjtési terveink maradék, talán teljesítésének és dolgozó parasztságunk magasabb jövedelmének feltételeit. A FELSOROLT FELADAT "*• TOK elvégzésében felelősségteljes munka vár tanácsainkra. Ugyancsak az ő dolguk, hogy meglévő termelőszövetkezeteinket szervezetileg megszilárdítsák, vezetőségeiket megerősítsék. Az idei esztendő az időjárás viszontagságai közepette fényesen beigazolta a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság fölényét a kisparcellákkal szemben. Mi még csak kezdeti eredményeket értünk el a szovjet mezőgazdasághoz képest, mégis egész sor jól dolgozó, a fejlett módszereket akár részben is alkalmazó tsz-ünk és tsz csak kimagasló terméseredményt ért el és hatalmas jövedelmet biztosított tagságának. Ennek következtében egyénileg dolgozóink részéről megyeszerte rendkívül érdeklődés nyilvánul meg a szövetkezeti mozgalom iránt. Termelőszövetkezeteink eredményei annak arányában fognak javulni, ahogy átveszik és alkalmazzák az élenjáró módszereket. Ezeknek a módszereknek feles értékű alkalmazására természetesen csak szocialista nagyüzemi gazdaságban kerülhet sor. Tanácsainknak azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy a gépi munka, az évente kétszeri ,elletés és ráfedeztetés, a mesterséges megtermékenyítés, stb, tehát egész sor kitűnően bevált eljárás, egyéni gazdaságokban is a maga keretei között alkalmazható. A téli mezőgazdasági szaktanfolyamok eredményességét, tanácsaink ezirányú munkáját az fogja elsősorban lemérni, mennyire biztosítjuk gépállomásainkkal a megfelelő szerződéseket, menynyire alkalmazzák egész mezőgazdaságunkban az élenjáró módszereket, eleget téve ezzel alapvető célkitűzésünknek: a hozam , növelésének. Megyei kereskedelmi hálózatunk 1952-ben jelentős mértékben növekedett, minden tekintetben biztosítja dolgozóink zavartalan ellátását. Áruforgalmunk az 1951. évihez képest jelentősen megnövekedett. Nemcsak: mennyiségi, hanem minőségi téren is áll ez: állami és szövetkezeti boltjainkban bőséges választékú áruból vásárolnak dolgozóink. Dolgozóink életszínvonalának emelkedését minden szónál és grafikonnál jobban mutatja az a tény, hogy az alapvető közszükségleti cikkek fogyasztásának növekedése mellett ugrásszerűen megnőtt a rádió, motorkerékpár, kerékpár, bútor és egyéb iparcikkek iránti kereslet. Az eredmények mellett megemlítendő és kiküszöbölendő hiányosság kereskedelmi szerveink munkájában, hogy gyakran az elosztás nem elég gyors, nem eléggé arányos. Ezt a hibát felszámolva gyorsítani tudjuk a forgóalapok cseréjét. ÉVI EGYÉNK 1952. évi beruházási tervét jelentősen túlteljesítette. Még többet érhettünk volna el, ha tanácsaink, állandó bizottságaink fokozott mozgósítása eredményeként még szélesebben támaszkodhattunk volna a dolgozó tömegekre, társadalmi munkára. Beruházásaink közül csak néhányat említünk meg. Mezőgazdaságunk fejlesztésére 1952-ben 35 millió forintot fordítottunk. Ebből gépállomásaink fejlesztésére 8, termelőszövetkezeteink beruházásaira 6 millió forintot 1952-ben megjelentek megyénkben az első kombájnok! Különösen dicséretilleti azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek belső erőforrásaikat mozgósítva, a többi között saját égetésű téglával, építkeztek, bővültek. Az e tekintetben elért anyaormegtakarítás a tsz-elmél eléri a 3 millió forintot. Közlekedésünk további megjavítására 2 millió forinton felüli összeget fordítottunk, megépült az iklandberényi, a halogy— csákánydoroszlói, a rábafüzesi, az erdőháza—nagykölkedi, stb ut és bekötőút. Egész sor helyi ipari üzemünk bővült, mégpedig nemcsak termelési, hanem kulturális és munkásvédelmi intézményekkel. Bővítettük, illetve jobb felszereléssel láttuk el a szombathelyi villamosvasukat és a gázműveket. A múlt évben 31 új kulturotthon létesült, növeltük a bölcsődei férőhelyek számát, kibővítettük a kőszegi gyermekotthont, a sárvári kórház szülészeti osztályát, orvosi rendelőt kapott Szentgotthárd, mélyfúrási kutat a hegyfalui szanatórium és az acsádi kórház, a celldömölki kórházat szülészettel és fertőző osztállyal kibővítettük, a szombathelyi megyei kórházat tovább korszerűsítettük, a megyei tbc gondozó intézet részére új rendelőt létesítettünk. Felavattuk Szombathelyen a megyei, Sárváron, Kömender és Kőszegen a járási könyvtárt Nyolc új mozi létesült és a körzeti mozik számát ugyancsak nyolcra emelve 24 újabb községet vontunk be a filmellátásba. Közel egymillió forintot, fordítót eszünk 15 új, kitűnő vizet szolgáltató kút fúrására, a szombathelyi strandfürdőt 340 ezer forintért helyreállítottuk, továbbá átadtuk a közhasználatiak a perintpartit Hogyan segíti a szombathelyi városi pártbizottság a januári taggyűlések jó előkészítését A szombathelyi városi pártbizottság értekezletet tartott az instruktorok részére. Az értekezleten megbeszélték azokat a feladatokat, amelyek megoldásával biztosítani kell a januári ünnepi taggyűlések sikerét. A városi pártbizottság aktívái azt a feladatot kapták, hogy a pártszervezeteket segítsék a taggyűlések megszervezésében, biztosítsák, hogy a taggyűléseken minden párttag és tagjelölt megjelenjék. Anélkül, hogy az alapszervezetek önállóságát veszélyeztetnék elsősorban meg kell nézni az alapszervezet tagságának összetételét és a legfejlettebb, legaktívabb párttagokra támaszkodjanak a taggyűlések megszervezésénél. Az alapszervezetekhez kiküldött aktívák beszéljék meg az alapszervezetek vezetőivel a pártcsoportértekezletek megszervezését, megtartásának időpontját. Az ünnepi taggyűlések sikere sokban függ attól, hogyan szervezik meg a pártcsoportértekezleteket és a pártbizalmi hogyan mozgósítja a párttagokat a taggyűlésre. Az alapszervezeteknek és elsősorban a pártbizalmiaknak azokkal a párttagokkal kell foglalkozniuk, akik több esetben hiányoztak a taggyűlésről és a pártmankóból sem veszik ki a részüket, meg kell magyarázni nekik a taggyűlések jelentőségét az alapszervezet életében, tudatosítani kell velük, hogy minden párttag kötelessége munkát végezni az alapszervezetben. A taggyűlések sikere érdekében az alapszervezeteknek gondoskodni kell arról is, hogy a vidéken dolgozó párttagok a taggyűlés napján ne utazzanak ki vidékre, olyan munkabeosztást kell biztosítani számukra, hogy lehetővé váljék: az ünnepi taggyűlésen teljes létszámban vegyenek részt. A tagkönyvkiosztó taggyűlések előkészítése során az eddigieknél fokozottabb mértében kell tudatosítani a kommunistákban, hogy mit jelent a párt tagjának lenni. Az értekezleten megjelent instruktorok elmondták az eddigi munkájuk során szerzett tapasztalatokat. Több elvtárs beszámolt, hogy bár komoly, javulás mutatkozik a párttagok aktivitása, a taggyűléseken való megjelenése terén, még mindig tapasztalható — például a szombathelyi Cipőgyárban, — hogy a párttagság közel egyharmada hiányzik a taggyűlésről. Ez annak tudható be, hogy az alapszervezetek nem kellően foglalkoznak a párttagokkal, nem tartanak pártcsoportértekezletet, s ennek az a következménye, hogy a párttagok nincsenek tájékoztatva a taggyűlés anyagáról és nem látják a taggyűlések jelentőségét. Ugyanez a helyzet a Téglagyárban is, ahol már nagyon hosszú időn keresztül nem tartottak pártcsoportértekezletet és a taggyűlést sem jól készítik elő. Azokon a helyeken, ahol a pártszervezet foglalkozik a párttagsággal — mint a Pamutipar és a MÁV, igazgatóság pártszervezeteiben — a párttagság rendszeresen» részt vesz a taggyűlésen és a vezetőség munkáját is bírálják. A párttagság nevelése, a velük való rendszeres foglalkozás nélkül a pártdemokráciát, a párttagság aktivitását a párt politikájának végrehajtásában biztosítani nem lehet. Ezt mutatja az erdőgazdaság pártszervezetének példája is. Hajmási elvtárs, a pártszervezet titkára egyetlen esetben sem foglalkozott a tagdíjfizetés progresszivitásával. Ennek következménye az volt, hogy több párttag a fizetéséhez mérten kevés tagsági díjat fizetett, a taggyűlésen a városi pártbizottság kiküldötte hozzászólásában felvetette a progresszivitás jelentőségét. Utána a legtöbb elvtárs hozzászólásában ígéretet tett, hogy a jövőben keresetükhöz képest fizetnek tagdíjat. Az ünnepi taggyűlések egyik igenfontos feladata lesz az is, hogy a párttagokkal megértessék a tagsági könyvek, megbecsülésének jelentőségét. Ez fontos azért is, mert a párttagsági könyv tisztántartása, megőrzése egyik fokmérője a párthoz való viszonynak. Megyénk 107,5 százalékra teljesítette szólási tervét Megyénk mezőgazdasági dolgozói a Rákosi elvtársnak tett fogadalomtételkor vállalták, hogy december 21-ig 105 százalékra teljesítik a megye silózári tervét. A Rákosi elvtársnak tett fogadalom teljesítése után sem állt meg a silózári munka, a megye több járásában és községében terven felül jelentős silótakarmányt készítettek az állatállomány fő átteleltetése érdekében. A megyében e téren a legjobb munkát a megyeszékhelyen, Szombathelyen fejtették ki a mezőgazdasági dolgozók. Különösen a szombathelyi termelőszövetkezeti csoportok értek el kiváló sikereket. Szombathely 124,7 százalékra teljesítette silózási tervét a december 30-i állapotnak megfelelően. A járások sorrendje a silózásban: 1. szombathelyi 117,2, 2. kőszegi 113,9, 3. celldömölki 108,8, 4. vasvári 106.6, 5. sárvári 105.9, 6. körmendi 104.4, 7. szentgotthárdi járás 76.4 százalék. Megyénk 107.5 százalékra teljesítette silózási tervét, országos viszonylatban Szabolcs-Szatmaár mögött második lett a versenyeken. Egy lisztfelvásárló spekuláns volt apácát ítélt el a sárvári járásbíróság A sárvári járásbíróság a napokban ítélkezett Szalai Rozália sárvári lakos, volt apáca ügyében aki nagyarányú liszt, és kenyérvásárlással akart zavart kelteni a közellátásban. A volt apáca annak ellenére, hogy 2 mázsa liszttel és 1 mázsa kenyérgabonával rendelkezett, sorbanállóa szervezésével, lisztfelvásárlással teékenykedett, hogy spekulációjával elvonja a dolgozók elöl a lisztet és a kenyeret. A sárvári járásbíróság ezért hat hónapi börtönnel sújtotta. strandfürdőt. Nincs megyénknek olyan községe Györvártól Felsőcsatárig, Máriaújfalutól Jakig, amely ne élvezte volna az elmúlt évben is épülő szocializmusunk egy s más áldását, legyen az könyvtár, mozi, orvosi rendelő hírközlő berendezés, villanyvilágítás, vagy bármi más. 1953-BAN NEMCSAK FOLYTATÓDIK, hanem meggyorsul megyénkben a beruházások üteme, jelezve népi demokratikus országunk alapelvit,- hogy legfőbb érték az ember. Nagymértékű beruházási terveinknek azzal teremtjük meg aranyalapját, hogy teljesítjük állampolgári kötelezettségeinket a termelés, begyűjtés, adófizetés és a honvédelem terén, hogy takarékoskodunk anyaggal és pénzzel. Megyénk minden eredményének itt a délnyugati határon, az amerikai imperialisták és titoista ügynökségük szomszédságában különös jelentősége van. Épülő, erősödő őrség-megyénk dolgozó népe eltért eredményeink tudatában bátran, magabiztosan néz szembe az új esztendőnek és készen áll, hogy teljesítse mindazokat a feladatokat, amelyeket pártunk és népünk forrón szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs órámunlra megszabott.