Vasmegye, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-17 / 40. szám

A kelédi Micsurin Iss versenyfelhívása a tavaszi munkák sikeréért A kelédi Micsurin termelőszö­­vet­­ezet tagsága nemrégiben tár­­gyalta meg a minisztertanács ha­tározatát, amely megszabja a f­el­adatokat a tavaszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésében. A termelőszövetkezet tagjai a me­gyében mindig a „jó gazda” híré­ben állott­ak­. Idejében kezd­ek munkához, mindenütt alkalmaz­ták az újszerű eljárásokat a na­gyobb termés, a több jövedelem ér­dek­­ében. A tavaszi munkákra is már a tél folyamán felkészül­tek, amikor rendbehoz­ák gazda­sági felszereléseiket, kitisztították a vetőmagok Az utóbbi napokban elhatároz­ák, hogy a tavaszi mun­kák szakaszából győztesként ke­rülnek ki. Ennek érdekében ver­­senyb­e szólították a celldömölki járás valamennyi termelőcsoport­­ját és dolgozó parasztjait a­z aláb­bi versenypon­ok alapján: Az őszi vetésekről még a téli he­tekében levezetjük a fölösleges ta­lajvizet, hogy ennek következté­­ben egyetlen szál gabonánk se pusztuljon el levegő és napfény hiánya miatt. A gyengébben átté­telt vetéseinken nyomban a hó el­olvadása után alkalmazzuk a ta­vaszi fejtrágyázást. Tavaszi ve­r­­manszükségletünkről idejében gon­doskodtunk és annak csávázását elvégeztük. Mezőgazdasági gépeinket telje­sen üzemképes állapotba hoztuk, akár minden órában munkába ál­­lítha­tánk őket. Az ősszel meg nem művelt 20 hold földet meg­trágyáztuk és még a tél folyamán ezen a területen a mélyszántást elvégezzük. Terméseredményeink fokozása érdekében az összes szerv­es trágya­­készlet­ünket felhasználjuk. Min­den kukoricát, burgonyát trágyá­zott földbe vetünk. A kukorica ve­tésénél alkalmazzuk a négyzetes vetést. Tavaszi kalászosainkat is éppúgy, mint az őszieket, kereszt­­sorosan vetjük. Réteinken, legelőinken már ko­ra tavasszal elvégezzük az ápolási munkákat, a fogasalást, az egyen­­getést,és nyomban kijelöljük a szakaszos legeltetés helyeit is. A növényvédelemről úgy gondosko­­dunk, hogy a növénytermesz­és­ben dolgozó tagjainkat megtanít­juk minden kártevő rovar megis­merésére és elterjedésük megaka­dályozására nagy gondot fordí­­tunk. Koratavasszal a vetési munkák ideje alatt is nőtagjaink és gya­logmunkásaink bevonásával 10 holddal bővítjük gyümölcsösün­ket, amely területre gyümölcsfá­kat ültetünk. A téli napok alapos kihasználásával a tavaszi munkák megkezdéséig egy teljesen új víz­medence megépítésén dolgozunk, amely lehetőséget nyújt a szár­nyas állatok nagyarányú tenyész­­ésére. Szalmafeltárással és gyorssilózási eljárással növeljük állataink ta­karmánykészletét és annak észsze­rű adagolásával biztosítjuk mind, az igás, mind a többi állataink súlygyarapodását is. Minden munkánk véghezvitelé­hez nagy segítségünkre lesz a Pártszervezet állandó támogatása és a kommunista dolgozók példa­­mutatása. Versenykihívásunknak az a célja, hogy a fejlett agro- és sovtechnika alkalmazásával harcoljunk a magasabb termés­­eredményekért úgy az állam, mint a magunk hasznára. Felhívjuk járásunk valamennyi termelőcsoportját és dolgozó pa­rasztját, hogy csatlakozzon kezde­ményezésünkhöz és dolgozzon ki a tavaszi munkak­ikeres lebonyo­­lítására ellen érvet. Tálon József párt­titkárhelyet­­tes Recsetár János tsz elnök, Kiss István vb elnök, Holla Ilona, Holla János, Horváth József mezőgazdasági állandó, bizottsági tagok. Makkoztassunk az állatállomány jó átteleltetése érdekében Vas megye mezőgazdasági dol­gozói annak idején Rákosi elv­­társnak vett vállalásukban megfo­gtalt­ák, hogy az állatállomány jó áttel­el­tetését biztosítják. Ennek érdekében széles körben bevezetik a gyorsollózás­t ,a többi újszerű eljárást. A fogadalomt­étel nyo­mán szép eredmények születtek megyénkben. Megyénk dolgozói jó eredményeket értek el az adott szó végrehajtásában. Elmondhatjuk-e azonban, hogy mindez elegendő a jó á­­te­melte­tés biztosításánál? Szó nincs róla, sőt minden vezetőnek, dolgozónak fo­kozottan meg kell szervezni a „rejtett tartalékok“ felkutatását. Az öreg tölgy- és bükkfaerdeink­­ben még hatalmas tartalékok he­vernek kihasználatlanul a takar­­mánygondokkal küzdő vezetők ,szemetét­ára. Továbbá az erdei tisztáizokon bőséges eleség várja állatainkat. Csak a vak nem látja, hogy mindezek figyelmen kívül hagyása szájtáriságra vall! Szá­­mos példa bizonyítja, hogy ki ü.­­np eleséghez jutnak a sertések, juhok az erdőn most a télben is. A bögettei állami gazdaság pél­dául naponta 2—3 ezer sertést, 1200 juhot makkol az alkalmas időban. Egy-egy nap közel egy vagon műi takarmányt takarítanak meg ezáltal. Kétszeres előnye van a téli legeltetésnek, makko­ztat­ás­nak. Először is jelentős takar­mányt takarítunk meg, másodszor pedig fontos állategészségügyi elő­­írást hajtanak végre a dolgozók, mikor télen is legettetnek­, moz­gatják az állatokat. A mozgás egészségesebbé, edzettebbé teszi állatainkat. Felmerül a kérdés, hogy mind­erre sok helyen felfigyelnek-e? Nem mondható, sőt nem egy ter­melőcsoportunkban önmaguk megnyugtatására érveket ková­cselnek a felelősség elhárítása vé­gett. _ A körtvélyesi Petőfi tsz-rocsk például már az ősszel is az orra élet volt a hatalmas erdő s még­sem használta ki az adottságából folyó előnyöket. Igaz, az erdőgaz­daságok vezetői is nem egy eset­­ben bürokrata módon elt­­st­ják a tsz-vezetőket ebben a kérdésben. Holott ideje lennne egyes erdőg­az­dasági vezetőknek is végre helyes állás­t foglalni ebben a kérdésben! Egy bizonyos, hogy a védett te­rületeken, a fitvol telepítésű er­dőkben nem szabad megengedni a ,,makkal­atást"! Bár ugyan nem illik ide ez a­­zó. makkoltatás, mert tudvalevő az ilyen őrülete­­ken makk nincs és nem is volt Csakhogy ezen a címen uttas ingat­ják el, mint fontos nemzetgazda­sági érdekre fittye hányok, ha va­lahol kérik a makkoltatás engedé­lyezését. A körtvélyesi Pet­cri tsz­­nek, amely most már felismerte a makkolta­ás jelentőségét, szintén elutasításban volt része. Noha, lehetséges hogy egyes esetekben indokolt, de nem hihető, hogy az egész tölgyerdő területén telepí­tés történt. A másik eset: nem egy feljelentést­­tetek az erdő­­gazdaságok azok a dolgozók ellen akik nem állatokat hajtottak .• „védett”­­területe, hanem sajá maguk gyűjtötték e makkot Ilyen példa volt a bejegyertyánc­si üzemegység vezetője részéről ör­ént feljelentés a szemenyei ál­latgondozó ellen. A vasvári járási tanács annak idején rövidlátóan még odáig is elment, hogy a bün­tetést végre is hajtotta. Nem szabad tűrni az állatállo­mány átteleltetését biztosító in­tézkedések keresztezését Ahol erre mód és lehetőség van, s­­nem származik kára ebből az erdőnek legeltetni, makkoltatni kell és le­het az állatokat. Harcoljanak ter­melőszöve­tkezeteink, állami gaz­daságaink vezetői a fó áttelelteté­sért,­­ ragadják meg a jó megol­dási lehetőségét! A brigádvezető-iskolából hazatérve így látom feladatainkat Egy kiváló traktoros levele Amikor az iskola elvégzése után hazajöttünk és termelőmunkába álltunk, kötelességemnek tartom hogy beszámoljak pártunk megyei lapjának az iskola eredményeiről és az it­hon tapasztaltaikról. Iskolánk február 2-án fejező­dött be. A záróvizsgán a hallga­tók tanujelét adták annak, hogy nem eredménytelenül töltötték­ el az öt hónapot. Az osztály nagyob­bak­­ része 4-es eredménnyel vég­zett. Az iskola nagy többsége Vas megyeiekből tevődő­t össze, de a megyei gépesítési csoport még­sem vett részt a záróvizsgán. Ne­künk. Vas megyei elmek rosszul esett, amikor a kevés Győr—Sop­ron megyei hallgatók kedvéért a központokból 3—4 elvtárs is részt vett a vizsgán. Ott így törőd­nek a dolgozókkal... Amikor hazaér­em, nagy öröm­­mel vettem tudomásul, hogy a mi gépállomásunk az első megyénk­ben a gépjavítási munkákban. E­zt a lendületes munkát tovább fokozzuk, hogy még jobb eredmé­nyeket érjünk el. Ehhez fontos­­a terv mielőbbi elkészíése, a brigá­dok megszervezése. Arra kell tö­­rekednünk, hogy a munka bizto­sítva legyen a brigádok részére. A brigádokat már megszerveztük é­ s a fejlettebb elv árnak mellé k­e­­vésbbé fejlett elvtársakat osztot­tunk. A gépállomáson egy II. éves, cay I. éves politikai iskola és egy PISz politikai kör működik, ahol a grafctoristák gyarapítják a poli­tikai tudásukat. A politikai oktap­iás mellett szakmai oktatás is fo­lyik. Nagy igyekezet­et tanulnak a tsz-ből jött fiatalok, hogy mi­nél rövidebb idő alatt elsajátít­hassák az erőgép és a munkagép jó kezelését. Előadójuk világosan és érd­e­sen magyarázza meg az egyes alkatrészek kezelését, s minden igyekezetével azon van, hogy jó szakembereket neveljen a reá bízott fiatalokból. Az elmé­letben tanult­akit­ kint a gyerkor­latban is megismerik. Hiba, hogy gépállomásunkon egyetlen női munkaerő sem dol­gozik. E téren nekünk is van ja­vítanivalónk, de a te­v­előcsopor­tok sem törekednek arra, hogy női train­orosokat küldjenek a gépállomásra- A kelédi tsz-ből még egyetlen fiatalt sem küld­ek a téli oktatásra, pedig a sz-nek 2—3 gépre is szüksége lesz ez év­ben. Szabó István brigád vezető, káldi gépállomás Fejlődik az acsádi Új Elei­­szcs A napokban Acsád községben tanácsülést tartottunk. A falu la­kosságának ilyen nagy százaléka még egyszer sem jelent meg, mint ezen a gyűlésen. Nagy volt az ér­deklődés a már tervbe vett kul­­túrház építése­ iránt. A dolgozó ,parasztok egymásután ajánlottak fel az építkezéshez deszkát, aki­nek pedig fogatja van, az szállí­tási munkát vállalt. Községünk­nek újabb büszkesége lesz a kul­túrház­ . Községünkben már készülődnek a tavaszra. Az Új Élet tszcs-ben már 60 százalékra megtörtént a trágyakihordás. Az átteleltetés a csoportban gondot okozott, de a nehézségeket megoldjuk. A na­pokban összevisszük állatainkat a közös istállóba, hadd legyen már közös állatállományunk is. Ter­mészetesen az állatokkal együtt a takarmányt is beadjuk. Községünkben Horváth Jenő és Hideg Béla dolgozó parasztok kez­deményezésére megindul­ a házi­­nyúltenyésztés. A jövőben sok társammal együtt én magam is foglalkozom nyúlt­enyésztéssel mert a nyúl a házi huladékból könnyen megél és tartáta jövedel­­mező. Horváth György Acsád ­Ha nyílik mest Szombathelyen a Mag­yar-Szovjet B­arátság Hónapja A Magyar-Szovjet Társaság me­gyei szervezete ma este 7 órai kezdettel a városi kulturházban, ünnepi estet rendez a Magyar- Szovjet Barátság Hónapja meg­nyitásának alkalmából. Az ünne­pi beszédet Diósai György elvtárs, a megyei tanács végrehajtóbizott­­ságának elnöke mondja. A klur- tárműsor keretében a szombathe­lyi Úttörő Együttes énekkara, a vasutas szalonzenekar, a szombat, helyi ballettiskola és a pamutipa­ri táncegyüttes lép fel. P if R 1 É L­E '1* A kommun­ista aktívák szerepe a tervteljesítésben p­ártunk és kormányzatunk határozatainak maradék­talan megvalósításában nagy sze­­repe van a kommunista aktívák­nak. Ahhoz, hogy minden dolgo­zó ismerje a határozatokat és azok szellemében értékelje az üzemben történő eseményeket, szükséges, hogy a kommunista aktívák alapos szervezőmunkát végezzenek és elszakíthatatlan kapcsolatot tartsanak fenn a doli gőzökkel. Sokat beszélünk arról, hogy szélesítsük az aktívahálózatot és mozgósítsuk a kommunista aktí­vákat.­­ De ennek konkrét meg­valósítása kevés pártszervezetben történt meg. Ha megvannak is az aktívák, nem eléggé foglalkoztat­­ják őket. Nem minden esetben és nem teljes részleteiben ismertetik a párt- és kormányhatározatokat a dolgozókkal. Pedig a komámiu­nista aktívák a párt politikájának helyi zászlóvivői, a szocializmus nagy ügyének élenjáró harcosai. A párt igaz szavát juttatják el a dolgozó milliókhoz, a béke védel­­mére, népi demokráciánk, szünte­len erősítésére lelkesítik őket. A szocialista Magyarország épí­tésénél­: nagy csatáját vívjuk, öt­­éves tervünk negyedik esztende­jének győzelméért folyik a küz­delem. A Központi Vezetőség no­vember 29 i ülése, Rákosi elv­társ parlamenti beszéde világos utat jelölt meg dolgozó népünk száma­­ra. Aktíváinknak az a feladatuk, hogy fáradhatatlanul újra és új­­ra ismertessék e nagyjelentőségű útmutatások..­, s ezzel biztosítsák a dolgozók kezdeményezését, cse­lekvő részvételét végrehajtásuk­ban. Iparunkban, de különösen a vasiparban, keményen harcolunk a termelés egyenletes, ütemes emelkedéséért, azért, hogy napról, napra teljesítsük a tervet. Vilá­gos, ha népnevelőink csak a hó­nap, vagy negyedév végén agitál­­nak, ez mag­a is hozzájárul a ter­melés egyenlőtlenségéhez, kam­­pánszerűségéhez. Az egyénié­rs­termelés folyamatos népnevelő­munkát kíván. A kommunista aktíváknak ahhoz, hogy a tervteljesí­­téshez politikai segítséget tudja­nak adni, ismernieb­ kell az ü­zem vagy műhelyrész tervét, napról, napra figyelemmel kell kísérniök a tervteljesítést és az esetleges el­­maradásra azonnal reagálniok. Az olyan aktiváló tudják a ter­melést helyesen befolyásolni, mint Mihályi Lajos elvtárs hegesztő, aki mint műhelye egyik 20-as csoportvezetője, mindig munka­­terv szerint dolgozik. Beosztott­jaival állandóan ismerteti a jövő­ heti programmot, az esetleges el­maradást másnap a­zonnal behoz­zák, így vált lehetővé, hogy az átlagos teljesítményük 110—115 százalék között van. Csakis akkor van eredménye a kommunista aktívák munkájá­nál­, ha maguk is példamutatóan élenjárnak a termelésben, ha leg­kevesebb a selejtjük és a legak­tívabbak a politikai oktatásban De nemcsak ez az egyedüli elő­feltétele a tervek teljesítésének hanem mindehhez elengedhetetle­­nül szükséges a dolgozók politi­kai öntudatának állandó emelése. A nevelésben, felvilágosításban szintén a kommunista aktíváknak van nagy szerepük. A párt és a miniszteri­anács határozatainak politikai megmagyarázása az ak­tívák feladata. Helyesen csele­kedett Kovács Ferenc elvtárs, a megmunkáló osztály dolgozója amikor a minisztertanács határo­­zata megjelent az anya- és gyer­mekvédelem továbbfejlesztéséről. Másnap reggel újsággal a kezé­ben ismertette a nagyjelentőségű határozatot és megmagyarázta, hogy ilyen szerető gondoskodás­ban, sohasem volt része a sok­­gyermekes családoknak. Ez csak­is szocialista és szocializmust építő országban lehetséges. Cso­portjában minden dolgozó helyes­léssel fogadta e nagyjelentőségű határozatot. Tehát az aktiváltnak úgy kell végezni munkájukat, hogy a dolgozók látóköre széle­sedjék, napi feladatának teljesí­tése közben a dolgozó előre és messze lásson, láss­a holnapját, hazája nagy jövőjét. A­z elmaradó üzemrészekben s­ok­an az „anyaghiányról’* siránkoznak, holott elegendő az anyag. Ezek a siránkozók ugyan, akk­or mélyen hallgatnak a fe­­gyelmezet­lenségről, pazarlásról, kényelmességről, nem fújnak har­­ci riadót a terv következetes tel­­jesítéséért. Kommunista aktívá­ink szánjanak szembe ezzel az indokolatlan nézettel, magyaráz­zák meg a dolgozóknak: terveink reálisak, teljesíthetők, csak fel kell számolni a fegyelmezetlensé­get, lazaságot és az anyaggal történő pazarlást. Most, amikor az április 4-i -ei ajánlások teljesítéséért harcolunk, a kommunista aktiváló minden üzem-, vagy műhelyrészben irá­nyí­tsák arra a figyelmet, ami azon a helyen a legfontosabb. A Járóműjavító Vállalat kommunis­­ta aktiváinak legutóbbi értekezle­te azt követelte, hogy a mozdo­nyok kimenetele határidőre tör­­ténjék meg, valamint a h­iányla­­tok számát a legkisebbre csök­­kentsék. Ez a fő feladata a Já­­róműjavítóban a kommunista ak­­tiváknak. A jó aktíva a munka végeztével feljegyzi, milyen ered­­mény könyvelhető el arra a nap­­ra, így tud azután másnap újra harcba indulni Ehhez viszont el­­engedhetetlen, hogy ismerjük a műhelyekben, brigádokban ural­­kodó helyzeteit. A munkásoknak tényekkel és adatokkal kell fel­tárni, ki hogyan dolgozott tegnap, ki hibás az elmaradás, a selejt előidézésében, ilyen vagy olyan okból milyen kárt szenvedett a műhely, stb. Ezzel nyújthatunk segítséget a termelés előbbrevite­­léhez. Sok esetben a népnevelőmun­kát pártszervezeteink kü­lönvá­­lasztják a párt­csoport munkájá­tól. A pártbizalminak mint ak­­tívának figyelemmel kell kísérni, hogyan végzik a népnevelők fel­világosító munkájukat, be kell számoltatni, milyen eredménnyel nevelik a pártonkívüli dolgozókat. A pártcsoport közvetlenül ott dolgozik, ahol a tervek sorsa el­dől, legjobban látja, mi a legdön­tőbb helyi feladat a terv­teljesítés érdekében. A pártcsoport, mint kommunista kollektíva, csak ak­kor töltheti be feladatát, ha a párttagság nevelése mellett, a pártonkívüliek szocialista nevelé­­sének is központjává válik. ÍZ K­ommunista aktíváink! Most­­s amikor az ötéves terv si­­keréért folyik a harc, még na­gyobb lelkesedéssel és erőfeszí­téssel kell küzdeni célkitűzéseink megvalósításáért Kommunisták­­nak és pártonkívüiieknek, veze­­tőknek és beosztottaknak egya­­rán­t magukévá kell tenni a jel­­szót: ,,A szocialista munkaver­seny, a Sztahionov-mozgalom fo­­kozásával harcolunk tervünk győ­zelméért!" Menczínger Aladár. :­ Járóműjavító pártbizottságának titkára

Next