Vasmegye, 1954. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-26 / 48. szám

fFolytatás az 1. oldalról) Adottságait a cukorrépa és más ipari növények ter­melésére. Tízezer holdon kí­vánunk cukorrépát termel­ni, háromezer holdon nap­raforgót. Az igen jövedel­mező biborhere vetésterüle­tét jövőre 0—10 ezer hold­ra növelhetjük. Az idén el­maradás van a szerződések megkötésében, különösen szembetűnő ez a cukorrépá­nál Mindez azt mutatja, hogy nem folyik kielégítő politikai munka a szerző­déskötés érdekében. Meg kell értenünk, hogy a mun­kásosztály és a parasztság közti termelési kapcsolat egyik legfontosabbikáról van szó. Ezzel a dolgozók állama, a munkásosztály se­gíti és befolyásolja —­ bizo­nyos mértékig tervszerűvé teszi — a mezőgazdaság f­jlődésének irányát. Mind­ez a dolgozók szükségletei­nek jobb kielégítése érde­kében történik, éppen ez­ért a járási és községi ter­vek a szerződéskötés terén is kötelezők. Természetesen e terveket nem a múltban gyakran szokásos túlkapá­sokkal kell elérniük szer­ződtető vállalatainknak, ha­nem éppen a túlkapások káros hatását ki kell küszö­bölni. Meg kell mutatnunk a szerződéses termelés elő­nyeit, jövedelmező voltét. A cukorrépa például mind az egyéni, mind a tsz-gaz­­das­ág­oknak igen komoly jö­vedelmet hozott az elmúlt években. A tőke műtrágya gépi munka, stb. lehetősé­geivel nem is számolos, ha az idén csak annyi t­ermés­t takarítunk be átlagosan mint tavaly, már akkor is az átvételi ár és a prémium növelése révén e megye minden hold cukorrépaföld­je ezer forinttal többet jö­vedelmez. Széles körben kell ismertetnünk a beadá­si mentességeket és kedvez­ményeket. A cukorrépaföld után például nincs termény­­beadás, a húsbeadás felét is elengedi a kormányzat A babnál minden hold után a terület duplája, tehát két hold mentes a gabonabe­adás alól, egy hold a hús­­beadás alól. Ezeket az elő­nyöket felismerték a jó gaz­dák és tsz-ek. Berták Jó­zsef 15 holdas csényei gaz­da szerződött 1200 öl cukor­répa, egy hold tarlórépa 1000 öl kender, 800 öl szó­jabab, másfél hold tavaszi bükköny, 1 hold szarvaske­­rep és 1 hold fehérhere ter­mesztésére. Minden külön munka nélkül, kizárólag a szerződés előnyei révén ez­­évi jövedelme 32 mázsa ga­bona- és 115 kiló hús beadás elengedésével növekszik. Ez nagy summát, sokezer fo­rintot jelent. A kemenes­­magasi Haladás tsz össze­sen 192 holdon termel szer­ződéses növényt, 30 holdon a talajjavító csillagfürtöt 30 holdon heteróziskukori­­cát, két holdon tarlórépát stb. A kedvezmények foly­tán 288 mázsával csökkent a gabonabeadása és 15,30 mázsával a húsbeadása. Nagy jövedelmet hoz ez a tsz-nek. Ha ezen előnyöket mindenütt ismertetjük, ak­kor egyéni gazdáink és tsz­­eink felismerik az állami segítésnek ezen hathatós módját. Mert jelenleg nerre eléggé számolnak ezzel ezt mutatják a tsz-tervek is. Több termelőszövetkeze­tünk külterjes gazdálkodás­ra törekszik. Arról persze szó sem lehet, hogy szerző­déses növényekkel túlter­heljenek, vagy akárcsak terheljenek tsz-eket. Ugyan­akkor nem szabad őket el­zárni a jóléthez vezető út­tól azzal, hogy a több jöve­delmet biztosító feltételeket nem tudatosítjuk, vagy egy-két rövidlátó tsz-veze­­tő elhallgatja azokat. Gépállomásaink növekvő felszerelése és jobb munká­ja komoly segítséget jelent majd e munkaigényesebb növények termesztésében. Az agitáció minden eszkö­zét fel kell használni, hogy még a kitavaszodás előtt, minden szerződést megkös­senek a megye terve sze­rint, forint értékű, terméstöbble­­tet hoz. Komolyan fel kell készül­nünk, hogy a bőséges hó utáni olvadás, a belvizek árvizek, a Kerka, Pinka Répce, Gyöngyös, Marcal Rába ne tehessenek kárt földjeinken. Helyes bevon­ni e feladat végzésébe a mezőgazdasági állandó bi­zottságokat, termelési bi­zottságokat, s az ifjúsággal az élen, mozgósítsuk a fal­vak dolgozóit a vízlevezető árkok, átereszek megtisztí­tására, a hidak, lefolyók mentesítésére. Vönöckön Nádasdon, Egyházasrádócon és másutt a termelési bi­zottságok javaslatára a la­kosság máris hozzáfogott a vízlevezetők kitisztításához. Példájukat követni kell másutt is. Arra azonban vi­gyázni kell, nehogy sablon­­intézkedéssel ott is a víz levezetésére törekedjenek ahol a jobb termés érdeké­ben éppen a hó­víz vissza­tartása a feladat. Teljes lendülettel a tavaszi Mezőgazdaságfejlesztési tervünk végrehajtásánál? legsürgősebb feladatai a következők: a tavaszi ve­tés előkészítése, a gépek felkészítése, az ősziek ápo­lása s feljavítása, talajelő­­készítés, trágyakihor­dás, az agrotechnika szak­szerű al­kalmazása. Az agrotechni­ka vívmányait a legjobb gazdák gyakorlati eredmé­nyeinek népszerűsítésével kell általánossá tenni. Me­gyénk terve a kenyérgabo­na termelésének fokozását állítja előtérbe, hogy soha többé keny­érproblémánk ne legyen. őszi vetéseinkben nincs jelentős kár, bár az őszi ■ ti, raz­sag és a korai nagy hidegek megviselték.. A gyengébb vetések feljavító­­­sítók, azonban gondoskod­nunk kell. A porpáci Petőf TSz állandóan figyelemmé­l­­i­séri a vetést. Hasonlóan tesz a jáki állami gazdaság A nagysimonyi tsz-ben az őszi búza nem kelt ki, de­­­ mintául kivett földdara­­bot melegre vitték s abbé napok alatt minden szem kibújt. Itt egészséges a ve­tés, nem kell pótolni. De ahol hiba van, vagy nem végezték el maradéktala­nul az őszi vetést, ott pó­tolni kell és vetőmagról is azonnal kell gondoskodni Erre igen alkalmas a jól be­vált és megkedvelt tavaszi búza. A kormány nagy mennyiséget biztosított me­gyénknek, ezenkívül ta­valyi jó termés után bő le­hetőség van a gazdák közti vetőmagcserére vagy vásár­ k készü­lt fel munkára rásra. Idejekorán el kell osztani és elő kell teremte­ni a vetőmagot, mert a ta­vaszi búzát amint lehet, de lehetőleg március 15-ig a földbe kell tenni. A celldö­­mölki járás egyes községei­ben, a körmendi járásban Szőcén és Hegyhátszentfa-­ kabon a gazdák és a tsz-ek egymás közti cserével vagy felvásárlással, a termelési bizottságok kezdeményezése nyomán, máris öntevéke­nyen biztosítják a vetőma­got.­­ Most van az ideje az érett istállótrágyával, ba­romfitrágyával vagy faha­muval végzendő felültrá­­gyázásnak. Ez szétterítve a havon, beolvad a földbe és a tapasztalat szerint hol­danként két mázsával több termést eredményez A hó­olvadás utáni időben ugyan­csak a talajerő feljavítását a több termést szolgálja a fejtrágyázás. Már az idén jelentős mennyiségű műtrá­gya áll rendelkezésre. Egy­ részét a tsz-ek kapják, másik részét a szerződésesen ter­melők, de kaphatnak más gazdák is. Egyelőre igen lassú az átvétel, holott a mű­trágya már itt van földmű­­vesszövetkezeteinknél, le­het tanácsolni bátran a használatát egyéni gazdák­nak . Is. Egyesek vonakod­nak a használatától azon ? clmen hogy ,,drága‘', má­zsája 80 forint. Azok a gaz­dák azonban, akik­ már az­előtt is használták, sietnek­­az igényléssel és az átvé­tellel, mert tudják, hogy egy mázsa használata 400—500 Gépállomásaink munkádról Tervünk végrehajtása nagymértékben függ gépál­lomásaink munkájától. Fel­­készültségükön múlik, hogy már az idén a tsz-eken kí­­vül az egyéni gazdák is a lehető legnagyobb támoga­tást kapják a gépi munka révén a munkásosztálytól. Gépeink időbeni, jó minősé­­gű kijavítása lényegesen na­gyobb feladat a tavalyinál, hiszen csak traktorparkunk az elmúlt évben 32,6 száza­lékkal növekedett. A gép­­javítás során értünk el ered­ményeket, észrevehető a munkásosztály segítsége. A patronázs-mozgalom nyo­mán meggyorsult a gépja­vítás, alkatrészpótlás, meg­érkeztek az első szakembe­rek. Gyöngyöshermán, Káld, Lukácsháza, Vasszilvágy, Rátót és Celldömölk jó munkát végez. De különö­sen lemaradt Nemeskolta, Kenyéri és Sárvár. A leg­több helyen minőségi téren van sok kifogás. Megen­gedhetetlen, hogy kijaví­tottnak jelentsenek letisztí­tott, beolajozott gépeket, eszközöket. Az ellenőrzésre brigádokat kell létrehoz­nunk, bevonva ezekbe a patronáló üzemek legjobb szakembereit. A fő figyel­met azokra a gépekre kell fordítani, amelyekre a ta­vaszi munka során szük­ség van. A hanyag, felelőt­len munkák végzőit felelős­ségre kell vonni. A javítást befejező gépállomások, el­sősorban a közel fekvők, segítsék az elmaradókat. Az is helyes lenne, ha épí­tőipari vállalataink is vál­lalnának patronálást a gép­állomások építkezéseinek gyors elvégzésére, hogy a gépeket ne szabadban kell­jen javítani s tárolni, meg­javulhasson a dolgozók el­helyezése, lakásviszonya. A munka megjavítására emelkül kell felhasználnunk a nemes kezdeményezést, a kongresszusi munkaver­senyt. A verseny tömeg­mozgalommá bontakozását elősegíti, hogy a közel­múltban rendezték igen kedvezően a gépállomások és állami gazdaságok dol­gozóinak bérezését. Minde­nütt fel kell karolni a kez­deményezéseket, népszerű­síteni az élenjárókat, a legjobb traktorosokat, állat­­tenyésztőket, növényter­mesztőket. A mezőgazdaságban is tegyük tömegmozgalommá a kongresszusi munkaversenyt !_ Megyénkben eddig 73 tsz tett konkrét vállalást a pártkongresszus tiszteletére. Példamutató a rábasömjé­­ni Lenin tsz-é: vállalták kisgépeik február 25-ig va­ló kijavítását, máris ki­hordják az összes téli is­tállótrágyát, őszi vetéseiket felültrágyázzák, még e na­pokban előkészítik és meg­tisztítják a tavaszi vetőma­got, a vetést majd határ­idő előtt két nappal elvég­zik, a tavaszi kalászosok 80 százalékát keresztsoro­­san vetik, kukoricájukat és napraforgójukat négyzete­sen ültetik. Kihívásukhoz csatlakozott először a vá­moscsaládi Nagy Család, a simasági Május 1, a nagy­­geresdi Petőfi és Kossuth, végül a járás valamennyi tsz-e. Hasonló jó verseny bontakozott ki Pácsony, Gersekarát, Győrvár, Tele­­kes tsz-ei és dolgozói kö­zött. Sorkikápolnán az ál­landó bizottság és a terme­­lési bizottság tagjai álltak a verseny élére, Palányi Ferenc, Horváth­ Zsigmond és társaik, Márkus Mihail és Horváth Jenő vállalták, hogy őszi gabonáik felét fejtrágyázzák és gazdatár­saikat meggyőzik ennek helyességéről. Megfogadták továbbá, hogy I. negyedévi tej-, tojás- és baromfibe­adásukat 10 nappal határ­idő előtt beadják, a sertés­beadást 120 százalékra tel­jesítik. Szombathelyen Ne­mes Lajos 8 holdas gazda vállalta, hogy hizóbeadását az I. negyedévre előrehoz­ná. Hasonló kezdeményezé­sekkel el kell érni, hogy megyénk sokéves jó hírne­vét tovább öregbítsük. Ta­valyi begyűjtési sikerünket nem utolsó sorban annak köszönhettük, hogy a fal­vak dolgozóiból több mint 21 ezren tettek vállalást. Mostani nagyszerű céljaink népszerűsítésével,­ a párt, DISz, tanács, MNDSz, bé­kebizottságok, az állandó­és termelési bizottságok mozgósításával a tavalyi eredményeket felül tudjuk múlni. A termelési bizottságok szerepét sok helyen nem látják világosan. Nem fel­adatuk, hogy többéves ter­veket dolgozzanak ki. El­lenben az a feladatuk, hogy a mezőgazdaság fejleszté­sére vonatkozó határozat­tal kapcsolatos időszerű fel­adatokat számbavegyék, a tennivalókra példamutatá­sukkal, kezdeményezésük­kel mozgósítsák az egész falu vagy tsz dolgozóit. Ilyen feladat például jelenleg a trágyakihordás, a műtrá­gyaszükséglet felmérése, minta-műtrágyatelepek lét­rehozása, felültrágyázási s fejtrágyázási bemutatók szervezése, a szelektor terv­szerű kihasználtatása, a csávázószer biztosítása, a vetőmagvak kitisztítása, utak fásításának kezdemé­nyezése, vetőkrumpli-par­cellák kijelölésében tanács­adás, stb. Ahol helyesen választották meg a terme­lési bizottságokat, ott ezek kiapadhatatlan energiafor­rásként a tervet élő való­sággá változtatják. A ter­melési bizottságok a pa­rasztság legjobbjait, a me­zőgazdaság szakértőit moz­gósítják a terv végrehajtá­sa. Ezek megértik, a gya­korlatba átültetik és nép­szerűsítik pártunknak és kormányunknak a dolgozók relékét szolgáló politikáját. Hiba, hogy kevés tsz-ben választottak termelési bi­zottságot, pedig már most, a tervkészítés idején sok segítséget adhatnának a tsz vezetőségének, közös erővel sikeresebben vonhatnák be a családtagokat, a fiatalo­kat a munkába. Reálisab­bak lennének a tervek, egyben mozgósítók és fel­termelőszövetkezeteink­kel kapcsolatban még any­­nyit: terveik elkészítésébe, a munkába bizalommal és gyorsan be kell vonni a gépállomások agronómusait, akiknek hivatása a tsz-ek gazdálkodásának segítése. A tsz-tervekbe feltétlenül helyes bevenni a földjára­dék fizetését, ez igen von­­zólag hat a középparasztok felé. S az is helyes, ha be­tervezik a tartozások tör­lesztését, például a Szerszá­mokra, munkaeszközökre esedékes rész fizetését, stb. Ellenőrzésünkkel, segítsé­günkkel adjunk fokozot­tabb támogatást tsz-eink­­nek, hogy munkaszerveze­tük, munkafegyelmük meg­szilárduljon. Az újonnan segítségükre küldött szak­emberek bevonásával biz­tosítjuk, hogy a megye me­zőgazdasága fejlesztési ter­vének megvalósításában élenjárjanak, a célul kitű­zött feladatokat ne csak el­érjék, hanem túl is szár­nyalják, a már most élen­járó tsz-ek példája nyo­mán a jó középparasztok termelési átlagát felülmúl­ják. A mezőgazdaság segíté­sére mintegy 3 ezer agro­­nómus és mintegy 5 ezer ipari szakmunkás kerül a közeljövőben fejlődő gépál­lomásainkra. Eddig 68 agro­­nómust kaptunk, illetve ál­lítottunk be a megyéből, akik egy-egy nagyobb tsz, község, esetleg több köz­ség vagy kisebb tsz mun­káját segítik közvetlenül. A mezőgazdaság fejlesztése ér­dekében történő ipari szak­munkás-átcsoportosítás már vontatottabban megy. Eddig 8 budapesti, 3 megyei gép­lakatost, valamint 2 mér­nököt állítottunk be. Gép­állomásainkra pillanatnyi­lag csak 2 újabb szakmun­kás-jelentkező van. Ennek oka kettős. Az egyik: me­gyénk üzemeinek párt- és gazdasági vezetői nem ér­tik a mezőgazdaságba tör­ténő átcsoportosítás jelentő­ségét. .ön2ő°n ragaszkodnak a legjobb szakemberekhez, nem hogy lelkesítenék őket, felkeltenék 62 Irányban ér­deklődésüket, inkább vis­szatartják a hozzáértő szakembereket. Nem értet­ték meg Szodorai István példáját, pedig ezt követ­­niök kellene a legjobbaknak, mert így követeli ezt a szo­cializmus építése, a mező­gazdaság fejlesztése, a jó­lét megteremtése, a párt politikája és a kormány programmja megvalósításá­nak érdeke. De nézzük ez érem másik oldalát: egyes gépállomásokon és tanácso­kon is meg nem értéssel fo­gadják az új erőket, nem segítik őket problémájuk megoldásában, ridegen ke­zelik, elkedvetlenítik őket. Mi sem harcoltunk követ­kezetesen azért, hogy a leg­jobb pártmunkások, szak­munkások kerüljenek a gépállomásokra. A járási pártbizottságok titkárai sem hívták össze eddig azokat a szakembereket, akik az ő utbaindításuk nélkül nem is tudnak a területen jó munkát végezni. Velük meg kell ismertetni a helyi viszonyokat, bátran támasz­kodni kell rájuk. A járási bizottságok munkatársainak beszélniük kell a járásukba érkező agronómusokkal, mérnökökkel, szakemberek­kel és személyes biztatás­sal erősíteni, segíteni kell őket. Megfelelő lakáshoz kell juttatni őket. Nem sza­bad megengedni az olyas­mit, ami Gyöngyöshermán­­ban megtörtént: közel egy hónapig lakás nélkül volt a gépállomásra érkezett 2 fiatal mérnök. Váljék mindnyájunk szív­ügyévé párt- és kormá­nyunk mezőgazdaságfejlesz­tési határozatának megva­lósításáért folyó harc. A kommunisták lelkesedése ragadja magával megyénk minden munkását, egész dolgozó parasztságát,­ értel­miségét a jólét emeléséért vívott küzdelemben, a szo­cializmus felé vezető úton. ★ A­­ választmány­ ülét anyagát következő szá­mainkban részletesen is­mertetjük. Mezőgazdasági szakem­bereink megfisz­elő hivatása kesítők is. Nem úgy, mint egyes helyeken, ahol mind­össze hat mázsás holdan­ként átlagot tűznek ki ke­nyérgabonából, nyilvánva­lóan azért, mert nem isme­rik a helyi adottságokat s a dolgozók véleményét. A tsz-ekben működő­­ terme­lési bizottságok sokban hoz­zájárulnak ahhoz, hogy az­ állam nyújtotta nagy lehe­tőségek kihasználásával szövetkezeteink nagyhoza­­mú és bőven jövedelmező, az egyéni gazdák előtt a szocialista nagyüzem fölé­nyét tanúsító­­gazdaságok­ká váljanak. A törvény előírásait szigorn bezárva rendezzük a tsz-ből kilépettek ügyét Pártunk, következetesen betartva parasztpolitikán­kat és a törvény előírásait, az utóbbi időben keményen felvetette a tsz-ből kilépet­tek ügyét. A határozott hangra azért volt és van szükség, mert egyes helye­ken többszöri figyelmezte­tés ellenére, ki akarták semmizni a kilépetteket. Többszöri felszólításunkra sem teremtettek rendet például Bozsokon, Bajánse­­nyén és még más helyen, noha e tsz­ekben az illeté­kes tanácsszervek dolgozói többször kint jártak. Pedig e téren sem tűrhetünk sem­miféle törvénysértést és ha a figyelmeztetés nem hasz­nál, a törvény erejével szerzünk érvényt az irány­adó rendeleteknek. Demes Zoltánt, a sárvári járási ta­nács volt elnökét a párt és a kormány politikájának sorozatos elferdítéséért a megyei tanács felfüggesz­tette állásából, s ellene fe­gyelmi el­járást folytatott le. Legyen ez okulás egyes fe­lelőtlen tanácsi mnkcionáriu­­soknak. De felelősek a já­rási pártbizottságok is, mert többhelyütt tűrik a problémák elintézetlenségét és nem ellenőrzik a tanács intézkedéseit. Most már ha­ladék nélkül, a legsürgő­sebben rendezni kell a még rendezetlen ügyeket, hogy a tavaszi munka kezdetére minden gazdálkodó bizton­ságosan foghasson munká­hoz. Amikor fel kell lépnünk a kilépettek kisemmizése, megalázása ellen, ugyanak­kor a tsz-eket sem hagyjuk jogtalan követelésekkel megzsarolni, szétverni, amint azt ellenséges ele­mek, zavart keltők igyekez­tek megtenni. Meg is aka­dályoztuk Gencsapátiban is, másutt is. Vasszécsényben a tsz vagyonát megraboló, az állatgondozót megtáma­dó személyt az ügyészség letartóztatta, a bíróság elé került tettéért.

Next