Vasmegye, 1954. július (10. évfolyam, 154-180. szám)
1954-07-01 / 154. szám
Kifogástalanul arat a gép Szelestén A falu harangja éppen délre koccinl. Dologidőben a kora reggeli és a késő este, kivéve, a déli ebédszünet a „utogaási idő". Ilyenkor talán több szerencsével lehet embert találni a faluban. A nap többi részében ugyanis a mezőn vannak. A mezőt nem leshet látatlanul hagyni, mert akkor megvan a baj. Ha csak néhány napig nem nézik meg például a kapásnövényeket, máris ellepi a gyom, a gabonaféléket meg különösen nem lehet most szem elől téveszteni, hiszen az őszi árpa már aratható. A szelestei Új Élet tszben már megkezdték az aratást. Kézierő csak a sarkokhoz kell, a többit levágja a gép. Akad a határban sok nézője a gépnek. A kávámcsiskodók csaknem kivétel nélkül tsz-tagok, hiszen az egész faluban csak hét egyénileg dolgozó parasztcsalád van. A kévekötőaratógép mentesen dolgozik. Meghatározott időközben elöl marad egy-egy kéve, amit már csak össze kell hordani. Ezt még a T sz-Tagok gyermekei is meg tudják csinálni, akik ezzel a szünidőben ketteséhez is jutnak, a tagok elégedettek a gép munkájával. Nenn kell mérgelődniük és minden harmadik kévét újra kötniök: a gép kifogástalan munkát végez. Ez a megállapítása Horváth Katalin agronómusnak is. Bár a gép csak most kezdte az aratást, mégis meglátszik, hogy a tavaayi hibákból okultak és a sárvári gépállomás jól felkészült a szemveszteség nélküli aratásra. — Szükség van minden szem gabonára — mondja az agronómus. — Nem éppen azért, mintha kevés lenne, de nem akarjuk éppen az aratással elvesztegetni, amiért éven át dolgoztunk. Hadd büszkélkedjünk a kiváló terméssel. A búzáink egy része legalább 16 mázsát ad holdanként. Csak az a baj, hogy a búza géppel nem aratható, mert megdőlt. A megdőlés azonban nem okoz gondot a tagoknak. Van olyan közmondás: ha a gabona megdől, a gazda feláll. Tudják gyakorlatból a tagok, hogy csak a nehéz kalász keres támasztékot a földön. Satnya, kicsi kalásza búza nem dől meg, csak a gazdát, dönti meg, mert nem lesz bőven kenyérnek és kalácsnak való. .Az Uj Élet tsz tagjainak nincs és nem is lesz kenyérgondjuk. Az idősebb tagok véleménye szerint, a holdanként terméshozam legalább egy mázsával emelkedik a tavalyihoz viszonyítva. Most már csak az időbeni aratás a fontos. Erre a munkára jól felkészült az Új Élet tsz tagsága. Eredetileg 150 hold gépi aratásra szerződtek a gépállomással, de a napokban pótlólag még 50 holdra szerződtek. Kézierővel is vágják a gabonát, amint érik. Huszonöt kézi kasza áll készenlétben. A kaszálók mellé a marokszedők mind asszonyok, lányok. Könnyen járnak dolgozni, hiszen már a növényápolás idejére megszervezték a bölcsődét. Ott a gyerekekre szakértő nevelők vigyáznak. A bölcsőde megalakulása után szinte fellendült a munka. Úgy ment a kapálás, hogy csak azt vették észre, negyedszer kapálják a cukorrépát, kétszer töltögetik a burgonyát és a kukorica harmadik kapálásával is végeznek. Tislér Rózsi, Szuper Alma és Asbóth Minika kezében úgy forog a kapa, mintha soha életükben mást se csinálnának. Pedig a faluban mindenki tudja róluk, hogy különben is szorgalmas lányok és a főzőkanál forgatásához is értenek. A szorgos munka nyomán gyűlik a munkaegység. Fülöp József elvtárs, a tsz pártiakéra már több mint 300 munkaegységet keresett. Eddig kapott munkaegységeiért közel kétezer forintot, mert egységenként eddig 6 forintot osztottak. Minden tag megtalálta számítását a tsz-ben. A szorgalmas tagoknak már 200-nál több munkaegységük vemn. Amilyen bő termés ígérkezik, őszre nagy értéke lesz egy-egy munkaegységnek. Ebben a biztos tudatban kezdik meg a gazdag aratást. A celi járás élenjár a növényápolásban A celldömölki járás a megyében elsőnek végzett a növényápolással. Büszkén jelentette a járási tanács, hogy a hátralévő növényápolási munkákat már az idősebb tagok is el tudják végezni az aratás ideje alatt. Általában a kukoricát mindenhol háromszor kapálják. A második kapálással már az egész járásban végeztek, csupán a harmadik kukoricakapálásból maradt az idősebb tagoknak. Ebben a járásban a szőlőket is harmadszor permetezik peronoszpóra ellen. Salköveskut az aratás előtt Salköveskut községben is rövidesen beérnek a gabonák. A falu dolgozó parasztjai a növényápolás mellett szorgalmasan készülnek a bő termés betakarítására. Mindenekelőtt a határban a dülőutakat, hidakat tették rendbe. Az elmúlt időkben sok bajuk volt a rossz utakkal a falu gazdáinak. Nagyobb eső után egyáltalán nem tudnak járni a dülőutakon, sok esetben nagy kerülővel kell a dolgozó parasztoknak földjeiket megközelíteni. Sokszor három- négy kilométeres kerülő utat tettek meg a rossz hidak miatt. Tavaly már három híd vált teljesen használhatatlanná. Ideiglenesen ugyan készítettek gyenge kishidakat, de azok nem lettek volna alkalmasak a gabonabehordás forgalmának lebonyolítására. A salköveskuti termelési bizottság idejében gondoskodott ezeknek a problémáknak a megoldásáról. Betoncsöveket vásároltak és rendbehozták a hidakat. Esős időben e hidak építésével, az utak karbantartásával foglalatoskodtak A cséplőgépek mellé is leszerződtek már a munkások a faluban. Az idén két 900-as cséplőgépet kap a község. Óra Józsefnek, a termelési bizottság elnökének az a véleménye, hogy ezekkel a kis gépekkel bizony nem győzik idejében elcsépelni a gabonát. Osztja a véleményét a többi gazda is, mert tudják, hogy tavaly három nagy géppel elég volt időben elcsépelni a gabonát. Azt számítják, hogy a tavalyi 80 vagonos terméssel szemben legalább 90 vagon gabonát takarítanak be. Ezért szeretnék, ha a gépállomás a lehetőségekhez mérten segítené őket nagyobb teljesítőképességű cséplőgéppel. Megbünhődnek az árdrágítók és a borhamisítók •Községünkben az I. számú földművesszövetkezeti bolt kezelőjének, Vojnovics Ferencnek a legsürgősebben kérjük a megérdemelt büntetését. Ugyanis szövetkezeti boltjába 12 forintos rizs érkezett, amit ő 16 forintos áron adott el. Tehát minden kilón négy forinttal csapta be a dolgozókat" — írták a horvátnádaljai dolgozó parasztok panaszos levelükben. A Kereskedelmi Felügyelőség és a Járási Szövetkezetek Szövetsége a levél kézhezvétele után ellátogatott Horvátnádaljára, hogy a szükséges intézkedést megtehessék a csaló boltvezető ellen. Megállapítást nyert, hogy a boltkezelő nem az első esetben próbálta a vásárlókat becsapni a magasabb árakkal, többször ingerlékeny szavakat használt a vevőkkel szemben és kivételezett ismerősei javára. Bebizonyosodott ez akkor is, amikor a rizst a szövetkezeti ügyvezető feleségének 12 forintért mérte, míg a többi vásárlónak (körülbelül 25 kilót) 16 forintos árban szolgált ki. A község dolgozói megelégelték a botkezelő csalásait és ezért elhatározták, hogy panaszukat olyan helyen mondják el, ahol az meghallgatásra talál. A Járási Szövetkezetek Szövetsége nem is késlekedik a válasszal. Nem tűrheti, hogy olyan ember, aki megkárosítja a vásárlókat, a földművesszövetkezetek vagyonával gazdálkodjék. Többé bizonyára nem lesz alkalma Vojnovicsnak, hogy árdrágításokat kövessen el, a párt politikája és kormányunk programmjának helyes célkitűzései ellen cselekedjék. ★ Az utóbbi időben fokozottabban végez ellenőrzéseket a Kereskedelmi Felügyelőség és a Megyei Szövetkezetek Szövetsége a földművesszövetkezeti italboltokban. Általános tapasztalat, hogy szinte valamennyi szövetkezeti boltkezelő vízzel szaporítja fel a söntésben lévő bort, ki kisebb, ki nagyobb mértékben. Az ellenőrzés természetesen állandóan folyik azért, hogy mindezeket a visszaéléseket megszüntessék, s ezáltal jobb minőségű borokat mérjenek a dolgozóknak. A borhamisítás legkirívóbb esetével eddig a sorkifaludi körzeti földművesszövetkezet italboltjában találkoztak. Amikor az italboltban borfokolást végeztek, kiderült, hogy a pincében és a söntésben talált bor Maligand-foka között eltérés van. A pincében lévő bor toka 11.4 százalék, míg a söntésben lévőé csak 10.8 százalék volt. Németh János, a boltkezelő nem is tagadta, hogy vizezni szokta a bort. Mindezt azonban csak azért csinálta, hogy azelcsepegés“ megtérüljön a szövetkezet számára. (Bő. ..csepegtetés“ lehetett...) Természetes, hogy a szövetkezet italboltkezelői valamennyien a szövetkezet ,,hasznára“ követnek el hamisításokat. Erre hivatkozott a rábahidvégi és a püspökmolnári italboltkezelő is, ahol ugyancsak nagyobb eltérés mutatkozott a borfokok között. Ez az ügyefogyott kifogás azonban nem mentség egy boltvezető számára sem, mert a borhamisítás a dolgozók kárára van. A dolgozók érdeke pedig megkívánja, hogy a szövetkezet a legjobb minőségű áruval szolgálja ki őket. Ne vegyen el a boltkezelő és ne tegyen hozzá többet ahhoz, ami a dolgozóknak a pénzéért megjár. A MeSzöv helyesen jár el akkor, amikor a borhamisítókat, árdrágítókat, a szövetkezet, bizalmával visszaélő boltvezetőket megbünteti, ha szükséges, elbocsátja őket tisztségükből, vagy súlyosabb esetben bűnvádi eljárást indíttat ellenük. Műszaki vezetők — a feladataikról Üzemeinkben ma hozzáláttak a második féléves terv feladatainak megvalósításához. A legtöbb üzemben már előre megbeszélték a tennivalókat, biztosították a műszaki feltételeket, hogy folyamatosan haladhasson a termelés. Megkérdeztük három üzemünk műszaki vezetőjét, hogyan készítették elő a második félévet, hogyan látják feladataikat. A nyilatkozatokat az alábbiakban közöljük. Weisz Gyula, a Cipőgyár főmérnöke: — A második féléves tervet hónapokra bontottuk le. A tervben szereplő gyártandó cikkek mintáit bemutattuk a kereskedelem részére kiválasztás végett. A kiválasztott minták alapján előkészítettük a gépeket az indulásra, biztosítottuk az anyagot, közben az alfakörök szabadságon lévő dolgozói futószalagjainak meghajtószerkezeteit, valamint a többi gépet rendbehoztuk. Az indulásra történt előkészületekkel egyidőben műszaki konferencián ismertettük a tervet. Itt felszínre kerültek az első félév hiányosságai. Továbbra is rendszeresen kikérjük a dolgozók javaslatait, hogy a második félévben jó munkát végezhessünk. A termelési értekezleten ugyancsak ismertetjük a tervet, s a dolgozók eddigi javaslatait figyelembe vesszük, gyártmányaink javítása érdekében. Szó van egy eddig még nem gyártott kreppgumitalpú cipő gyártásáról, ami ha megvalósul, nagyobb arányú exportlehetőséget nyújt. A próbadarabokat sikerrel legyártottuk. A második félévben üzemünk egyebek között 40 ezer pár rámánvarrott export gyermekcipő gyártását vállalta. Szlovacsek Károly, az téglagyárai megyei egyesülésének műszaki vezetője: — Nagy feladat hárul téglagyáraink dolgozóira a második félévben. Az első félévben nem teljesítettük tervünket. Mintegy 4 millió téglával és 300 ezer cseréppel vagyunk adósok. Ehhez közrejátszott, hogy a tavasszal a sok esőzés nagyon megzavarta a nyerstéglagyártás menetét. De ennél nagyobb hiba az volt, hogy a munkaszervezés nem volt kielégítő. Emiatt már az év elején rosszul indult a munka. Mire javult a munkaszervezés, akkor még egy nagy hiba csúszott be: sok volt a gépkiesés. Persze ezt a hibát is meg tudtuk volna előzni, ha több gépalkatrészt állítottunk volna elő gépeink számára. — Téglagyáraink műszaki vezetői okultak az első félév hibáiból. Számos intézkedést vezettünk be, hogy a tapasztalt hibák többé ne forduljanak elő. Hogy megelőzzük a gépkiesést, gépegységenként műszaki tervet készítettünk. Emellett most a központi javítóműhely dolgozói 40 %-ban pótalkatrészeket készítenek, hogy ne legyen alkatrészhiány miatt kiesés. Az üzemek vezetőivel megbeszéltük a munkaszervezés feladatait, hogy a termelés alakulásánál állandóan szem előtt tartsák a tégla és a cserép minőségének javítását, valamint sokkal nagyobb gondot fordítsanak a bérfegyelem megszilárdítására. Munkánkhoz, a második félév előkészítéséhez igen nagy segítséget kaptunk a megyei pártbizottság ipari osztályától, elvtársaink segítik a hibák feltárását és megmutatják azok kiküszöbölésének módját. Hónaponkénti tervet készítettünk, hogy mennyi téglát kell legyártanunk, elmaradásunk pótlására. Célunk, hogy a jó műszaki előkészítés során ne csak elmaradásunkat pótoljuk, hanem ezen túl kétmillió cserepet adjunk népgazdaságunknak. Horváth Ede, a Mezőgazdasági Gépgyár főmérnöke: — Üzemünkben kemény harc folyt féléves tervünk teljesítéséért. Sajnos az elmaradást nem sikerült teljesen pótolni. Éppen ezért a második félévben sokkal jobban kell dolgoznunk. Gyárunk igen megtisztelő feladatot kapott. Porozó-permetezőgépeket kell gyártanunk mezőgazdaságunk számára. Ezeknek kivitelezésében igen sok nehézséggel kellett megküzdenünk. A hozzánk küldött rajzok nem voltak megfelelők, vagy pedig később módosítottak rajta. Zavarta munkánk menetét az is, hogy a kooperációban készülő anyagok zöme későn érkezett hozzánk. A második félévben is főgyártmányunk a porozó-permetezőgép. Az anyagellátás a gépekhez jelentősen megjavult. A másodikfélévre a tervet elkészítettük, és megterveztük más mezőgazdasági gépek gyártását is. A permetezőgépek gyártását szalagrendszerben akarjuk végezni, ami gyorsítja a munka menetét.. Az önköltség csökkentése érdekében ónozóműhelyt állítunk fel, ami sok megtakarítást eredményez, megszűnik a sok huzavona, a szállítás. Tervünkben szerepel a második félévben 500 „K” répavágó terven felüli elkészítése. Az öntödébe a takarékosság érdekében egy technikust helyezünk. Az ő feladata, hogy pontosan határozza meg a koksz felhasználását és ellenőrizze a keverékek adagolását, így lehetővé válik, hogy a második félévben javul az öntvények minősége, emellett nagyobb lesz szakítószilárdságuk is. De nemcsak az öntödében, a többi üzemrészben is arra törekszünk, hogy a legszigorúbban betartsuk a technológiai előírásokat. Munkánk könnyebbé válik a második félévben, mert üzemünkbe hamarosan öt új műszaki dolgozó érkezik, akiknek segítségével jobb eredményt érünk el. Balett-est Szombathelyen Nagyszabású balett-estet rendez az Országos Filharmónia július 2-án, pénteken hat és este fél 9 órai kezdettel Szombathelyen a városi kulturházban. Az Állami Operaház szólótáncosai részleteket mutatnak be az Operaház műsorán szereplő valamennyi balettből. Fellépnek: Szarvas Janina, Müller Margit és Eck Imre VIT-díjasok, továbbá Galambos Iván, Füleki Gyula, Bozsó Árpád, Ugray Klotild, Rab László és Végvári Zsuzsa. Bemutatásra kerül Debussy „Játékdoboz” című 1 felvonásos mesebalettje, továbbá Strauss „Művészélet" című 1 felvonásos táncjátéka. Ezenkívül Chopin, Aszafjev, Csajkovszkij, Hacsaturján és Szolovjev—Szedoj egy tánckompozíciója szerepel a műsoron. A kíséretet a MÁV szimfónikus zenekara látja el, vezényel Kálmánchey Zoltán. Kísérleti könyvtár Óladon A megyei könyvtár nagy figyelemmel kíséri az olvasók érdeklődését, s ennek alapján igyekszik a könyvállományt fejleszteni. Ezt az elgondolást a lehetőség szerint érvényesíti a községi könyvtárakban is. Most például Szombathely IX. kerületében, Óladon kísérleti könyvtár építését kezdték el, ami közel 3000 forintba kerül. A könyveket a városrész termelési-gazdasági adottságainak megfelelően válogatják össze. Jellemző erre a városrészre, hogy a sok dolgozó paraszt mellett igen sok üzemi munkás is lakik itt, azonkívül tangazdasággal is rendelkezik. A könyvtárban tehát megtalálható lesz mindenfajta mezőgazdasági szakkönyv, ugyanakkor az üzemi munkások részére is biztosítva lesz a különféle szakirodalom. A helyi adottságok figyelembevételével összeállított oladi kísérleti könyvtár az első ilyen a megyében.