Vasmegye, 1954. augusztus (10. évfolyam, 181-205. szám)
1954-08-01 / 181. szám
pJEZÉSEI* A jövőévi kenyérről van szó Búgnak már a cséplőgépek s megyénk majdnem minden fa- ,lujában, termelőszövetkezetében, s állami gazdaságában, ömlik zsákokba az aranyle „élet’, népünk jövő évi kenyere. A szeszé-lyes időjárás mind gyorsabb munkára ösztönzi dolgozó parasztjainkat, akik már két kenyércsatában büszke tulajdonosai voltak a minisztertanács vándorzászlajának. Ez a zászló mindig újabb sikerekre, nagyobb eredményekre biztatta őket. Ez évben is számtalan község lépett párosversenyre, hogy ezzel is motorja, segítője legyen a kenyércsata győzelmének. A harc még nem dőlt el. Most folyik az utolsó roham: a behordás, a cséplés, a begyűjtés. Hagyományos versenytárs a celldömölki járásban Egyházashetye és Köcsk. Most a nyári munkák alatt is szorgalmasan, versenyben dolgozik mindkét község népe. Még lábon állott a gabona, amikor Egyházashetye tizenhárom kommunistája már arról tárgyalt taggyűlésen, hogyan segíthetik győzelemre vinni a kenyércsatát, hogyan nyerhetik meg a versenyt. Hetekkel a nagy munkák megkezdése előtt az érdeklődés középpontjában állt az aratás, a cséplés és a begyűjtés. A pártvezetőség tagjai, a párttagság, a tanács dolgozói, a népnevelők és a DISz-fiatalok gyakran meglátogatták a dolgozó parasztokat, s beszélgetésük központja mi lehetett volna más, mint a verseny, a begyűjtés, az új termés. Nem feledkeztek meg a népnevelők a kedvezményekről, a gyorsbeadási prémiumról sem, ami szintén ösztönzője a begyűjtésnek. Jó néhány hét elmúlott azóta. S most látják az egyházashetyei kommunisták, hogy munkájuk nem volt hiábavaló. Olyan légkört teremtettek már előre a községben, hogy minden gazda kötelességének érzi, mielőbb a gabonaraktárba juttatni, ami az államé. Érzik a falu dolgozói, hogy nemcsak saját családjuk jövője és gyarapodása függ most a kenyércsata győzelmétől, hanem az egész országé. A kommunisták, a népnevelők persze a munkában is élenjárnak. Boros Gyula 8 holdas dolgozó paraszt elsőnek csépelt el a községben. Alig állt el az udvarán a cséplőgép dugása, máris a begyűjtőhely előtt állott meg a kocsi, hogy az első gabonát a hazának adja. Az ő részéről most már vége a kenyércsatának, befejezte a cséplést, eleget tett kötelezettségének — gondolhatnánk! Azonban nem így van ez. Boros elvtárs most segít a szomszéd gazdáknak a behordásban, gyakran elbeszélget a többi gazdával, hogy példája nyomán azokat is gyorsbeadásra serkentse. Hasonlóan ott látjuk az első beadók és legjobb népnevelők között Imre János 7 holdas dolgozó parasztot is. Mindkettőnek, de mondhatnánk bátran, az egész pártszervezetnek, a falu minden kommunistájának nagy része van abban, hogy megvalósult Egyházashetyen: „a cséplőgéptől a hegyűjtőhelyret"jelszó. Előfordult olyan eset a minap, hogy este nyolc óra táj- ban még búgott a cséplőgép I . Boda József udvarán. A beadás- I ra szánt gabona már az udvar I sarkában volt elkészítve. Boda I gazda még aznap akart eleget I tenni állampolgári kötelezettségé- | nek. Kerékpáron kereste fel az I átvevőt és kérte, hogy várjon még I néhány percet, rögtön hozzák a I most elcsépelt gabonát. Az átve-vő készséggel tett eleget a gaz- Ida kérésének, aki másnap reggel I már korán vételjeggyel a kezé- i ben állított be a tanácsházára. I — A DISI-fiatalok nagy segítői, lenditői községünkben a nyári mezőgazdasági munkáknak I — mondja Kerék József elvtárs, I a község párttitkára. — Ott lát- I juk őket az aratásban, cséplés- I ben és ott vannak tetteik mellett I a szavak mezején is. Felvilágositó munkájuk nyomán egyre több gazda fogott kaszát pár héttel ez- előtt, akiknek udvarán ma már I a cséplőgép dohogása hallik. Az állampolgári fegyelem, az állam, a nép törvényei felett éberen őrködik az egyházashetyes pártszervezet, a tanács, a tömegszervezetek, sőt az egész falu dolgozói. Az elmúlt évben kérlelhetetlenül sújtott le a feketéző, a bujtogató Szita Ferenc kulákra az igazságszolgáltatás. Tizenhathónapi börtön után ő is megtanulta, hogy a mi népünk nem ismer tréfát az ellenséggel szem-ben. Ez évben baromfi- tojás- és sertésbeadási kötelezettségének is eleget kényszerült tenni. A nép törvénye, a helyi politikai hangulat arra kényszeríti az osztályellenséget, hogy meghátráljon és eleget tegyen a begyűjtési törvénynek. Egyházashetye most a celldömölki járásban a harmadik helyen van. Az elkövetkező néhány hét hozza a döntő ütközetet. A község dolgozó parasztságának minden adottsága megvan ahhoz, hogy első legyen a járásban és megelőző versenytársát Köcsköt. Ahogy első félévi sertésbeadását 103 százalékra tudta teljesíteni, úgy most is, ha továbbra is ezzel a lendülettel és versenyszellemmel folyik a munka, a siker nem marad el. A község kommunistái, a DISz-fiatalok, a tanács vezetői és dolgozói, a falu egész népe ■ ma egy célért harcol és küzd: a VIII. pártkongresszus határozatának megvalósításáért, vagyis népünk jólétének emeléséért. S ezt a harcot vezeti sikerrel Egyházashetyen a pártszervezet, a falu népével együtt viszi győzelemre a nyári kenyércsata utolsó szakaszát. Németh Erzsébet A Mezőgépjavító dolgozói segítik a kártevő rovarok pusztítását A megyénkben működő növényvédelmi állomás dolgozói minden elkövetnek, hogy megakadályozzák a kártevő rovarok pusztító munkáját. A fertőzött területeken permetezőgépekkel irtják a kártevőket. Azonban a gépek a nehéz, göröngyös területeken hamar törnek, a legnagyobb elővigyázatosság mellett is. Sűrűn fordulnak elő főleg kardáncsukló, kardántengely és vonórúdtörések. Hogy a gépek minél előbb üzemképesek legyenek, üzemünk, a Mezőgépjavító Vállalat dolgozói, kovácsok és hegesztők napi munkájuk mellett nyomban megjavítják ezeket az eltörött gépalkatrészeket. Nemrégiben szovjet segítség érkezett megyénkbe, repülőgépről permetezik a nagyobb területeket. A repülőgépeknek megfelelő gyűjtőedényekre van szükségük. Ezeket a tartályokat üzemünk dolgozói tették alkalmassá a használatra. Az átalakítási munkák határidejét három napról 2 napra csökkentették, hogy ezzel is hozzájáruljanak a kártevő rovarok pusztításához. Szeieer Jóssef „Egy zsák lisztet az árvízkárosultaknak“ Mozgalmat kezdeményezett a Szabad Nép tsz tagsága Mindenkinek fáj az a veszteség, amelyet a Duna áradása okozott sok ezer dolgozónak. Nincsenek egyedül az árvízkárosultak, államunk és az egész dolgozó nép anyagi és erkölcsi segítséggel siet káruk enyhítésére. A szüncsei Szabad Nép termelőszövetkezet tagjai is együttéreznek az árvízkárosultakkal. Együttérzésüket a tsz-tagok azzal is kifejezésre juttatják, hogy jelentős anyagi segítséggel járulnak hozzá az árvíz okozta károk helyreállításához. Először 10 mázsa árpát és 5 háromhónapos malacot ajánlottak fel a tagok a közösből a károsultak megsegítésére. A napokban röpgyűlésen újabb felajánlás és egyben versenyfelhívás hangzott el. Gombás Gyula, Horváth József és Gombás János tsz-tagok egy-egy zsák lisztet ajánlottak fel az árvízkárosultak javára. Bendicz Lajos 100 kiló kenyérgabonát és 100 forintot. A Szabad Nép tsz tagjai „ki-ki adjon egy zsák lisztet, vagy két zsák gabonát az árvízkárosultaknak" jelszóval mozgalmat kezdeményeztek és ennek alapján szólították versenybe a szombathelyi tsz-ek valamennyi tagját. A felhívásnak már követői vannak. Elek József, a Felszabadulás tsz tagja 100 kiló kenyérgabonát és 100 forintot, Meszes István, a Győzelem tsz tagja ugyancsak 1 mázsa gabonát és 100 forintot ajánlott fel az árvízkárosultak megsegítésére. A sorokmajori Petőfi tsz a közösből 5 süldőt, 3 növendék marhát, 30 mázsa szénát és 1 vagon tavaszi szálastakarmányt ajánlott fel. Két tsz nemes versengése Két nagy termelőszövetkezet közvetlen szomszédságban működik a celldömölki járásban. Az egyik a kemenesszentmártoni Úttörő termelőszövetkezet, amelyik az elmúlt években kiváló munkájávalaz egész ország figyelmét magára vonta. Tavaly május elsején kiérdemelte „az ország harmadik legjobb termelőszövetkezete” nevet. Azóta kissé megártott a dicsőség, de a tagság már ismét élre tör. A második a kemenesmagasi Haladás termelőszövetkezet, amely évről-évre jobb eredményeket ér el és erősen veszélyezteti az Úttörő tsz elsőségét. Mindegyik tsz területe 1200 holdat tesz ki- A föld minősége is majdnem megegyezik. A helyzeti adottságok azonosak. Nem csoda tehát, ha a két tsz között már évek óta nemes versengés alakult ki. A tavasz óta egyre erősödik a versenyszellem. Nézzük csak, melyik a jobbik, melyik tart előbbre a veraengvállalás végrehajtásában és a soronlévő munkákban. A kemenesmagasi Haladás termelőszövetkezetben örömmel újságolják, hogy már 29-én végeztek a zab aratásával is. A gyors aratásban nagy segítséget nyújtott a gép. Több mint 300 holdat arattak le a gépek. Kellett is a segítség, mert a külterjes gazdálkodás folytán mindig sok gabonát termelnek. Ezzel viszont romlik a termésátlag, mert nem lehet semilyen vetésforgót bevezetni. Nagyon sokszor kerül gabona után gabona. Minden növényfajta valami speciális tápanyagot von el a talajbólígy aztán ha többször gabonát termelünk, egys más tápanyagból szegény lesz a talaj. Ez aztán a terméshozam és a tagság jövedelmének rovására megy. Érdemes lesz ezt a jövőben figyelembe venni a tsz-nek és áttérni a jövedelmezőbb belterjes gazdálkodásra Különben a tsz a kombájn aratta és csépelte gabonából már teljesítette beadási kötelezettségét — a megyében elsők között. Maradt még ezenkívül is gabona, de a tagoknak nem adtak munkaegységelőleget. Azzal érvelnek, hogy van még a tagoknak és nincsenek rászorulva. Pedig az előlegosztásra minden tag számít. Az aratással idejében végeztek, mégsem kezdték meg még a cséplést. A behordás is vontatottabban hiány. A kemenesszentmártoni Úttörő tsz-ben még nem aratták le a zabot. Némi hanyagság ez, mert csak most érik kasza alá. Nem is lesz lábon egy-két napnál tovább. A gépek munkáját itt is igénybe vették. A kombájnok teljesítménye holdakban itt kevesebb, viszont mázsákban jóval több. Ez a termelőszövetkezet kisebb gabonavetésterületen több gabonát termel, mert belterjesen gazdálkodik. Jól alkalmazzák a vetésforgót, trágyázzák a földeket. Ezért fizetett a kombájnnal aratott búza holdja 14 mázsát. A kombájnnal aratott búzából már teljesítették a beadási kötelezettséget. Amint az aratás dandárja véget ért, minden erővel megkezdték a behordást- Addig is a nagy táblákon a határban megindították a cséplőgépet és megkezdték a rozs cséplését. Az első terményt mindjárt vitték a begyűjtőhelyre és már ők sem adósak kenyérgabonából. Az Úttörő tsz-ben minden családtag egyben a tsz tagja is. S szívesen tagja mindenki a tsz-nek, mert itt mindig bebizonyosodik, hogy érdemes a közösben dolgozni. Most is, lám, melegében megkezdték a gabonaelőlegosztást. Hadd lássa mindenki munkája eredményét. Nem baj, ha még van a tavalyiból is, azért az előleg jól jön, így aztán még nagyobb szorgalommal dolgoznál tovább. Munkaegységenként 3 kiló búzát, 1 kiló rozsot és 1 kiló árpát osztottak ki előlegképpen. Számolgatják is már a tagok, hogy jó részesedéshez jutottak. Varga József például édesapjával együtt 27 mázsa búzát, 9 mázsa rozsot és ugyanennyi árpát kapott. Pénzben ezideig 9 ezer forintot kapott a Varga-család. S mindez csak előleg., A zárszámadásig 1 munkaegység értéke meghaladja az 50 forintot. Ez már vetekszik sok középparaszt jövedelmével. ’■ír ! A két tsz versenyében tehát jó fejhosszal a kemenesszentmártoni Úttörő tsz vezet. A két tsz tagjai azonban továbbra is nemes versengésben harcolnak. A Haladás tsz tagjai vasárnap „háztűznézőbe” mennek Kemenesszentmártonba. Persze, a kemenesszentmártoniak sem maradnak adósok, rövidesen visszaadják a látogatást. A helyszínen, szemtől-szemben győződnek meg egymás munkájának eredményéről és ment fel milyen sikerrel vívják harcukat boldogulásukért. MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÓ Uralás után ne mulasszuk el a kukorica sarafiolását Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy különösen a kukorica menynyire meghálálja a kapálást, a tisztán tartott, gyommentes, porhanyós felszínű földet. A kukorica terméshozama — talán valamennyi növényünk között — a legingadozóbb. Éppen ezért tud bőséges terméstöbblettel fizetni a gondos növényápolásért és foghíjas sorokkal, rossz terméssel a hanyag kezelésért, a gyomos, cserepes földért. A kukoricatermésünk — ha jó trágyaerőben lévő földbe jó magot vetettünk, — a gondos, gyakori kapálástól, gyomirtástól függ! A fattyazással nem szabad késlekedni, mert a kukoricatövek alsó végén fejlődő fattyúhajtások a tövek fejlődését és termését nagyon gyengítik. Elszívják a nedvességet, a táplálékot az anyatő elől. Inkább ismételjük meg a fattyazást, semmint, hogy később végezzük. Amikor a fattyúhajtások 10—15 centiméter hosszúak — már fattyazni kell. Az idén sok helyen elmaradt a fattyazás, a kukorica térdig gazban, fattyazatlan sínylődik, holott az időjárás, a meleg, a gyakori esők kedveznének az erőteljes fejlődésnek. Tehát elsősorban fattyazni kell. Inkább kétszer, mint egyszer se! Aztán jöjjön az aratás utáni kapálás, amit semmi körülmények között ne mulasszunk el, mert ez a kapálás a legfontosabb valamennyi között. Az aratás utáni kapálás a legnagyobb mértékben befolyásolja a kukorica terméshozamát. Ugyanis a cső- és szemképződés idején ezzel gondoskodunk a növény számára a szükséges nedvességről, táplálóanyagról, tehát a zavartalan fejlődésről. Az aratás utáni kapálást is végezzük lókapával, tolókapával, kézikapával, attól függően, hogy a kukoricánk mennyire fejlett, menynyire magas és milyen a sortávolsága. Sok esetben lóval is közémehetünk még augusztusban is, különösen a nagy sortávolságra vetett késői kukoricánál. De ügyelni kell nagyon, nehogy több kárt tegyünk, mint hasznot. Nyugodt lóval, pontosan beállított ekekapával, gyakorlott hozzáértő ember végezheti csak ezt a legfontosabb, utolsó kapálást. Két nagyon fontos szempontot kell azonban figyelembe venni, akármilyen módon és eszközzel kapálunk. Éspedig először azt, hogy a sorközökön kívül a sorokat a tövek közül minden esetben kézikapával, vagy sarabolóval lazítsuk fel és gyomtalanítsuk, másodszor pedig azt, hogy sekélyen kapáljunk, nehogy az oldalt elágazó hajszálgyökereket megsértsük, mert ezzel a kukoricatöveket visszavetjük a fejlődésben. Még egyet kell megjegyeznünk az aratás utáni kapálásról: a kukoricatermesztési kísérletek azt mutatták, hogy a háromszor kapált és aratás után július végén, augusztusban még egyszer, tehát negyedszer kapált vagy gyomirtó sarabolással kezelt kukorica nemcsak erőteljesebben fejlődött és 3,5 mázsával nagyobb termést adott, hanem sok esetben 8—10 nappal korábban érett be, mint az, amelyet csak kétszer kapával.