Vasmegye, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-31 / 76. szám
Megyénk mezőgazdaságának helyzetéről és feladatairól A megyei tanács ülése Mint közöltük, a megyei tanács megtárgyalta, milyen eredményeket értünk el megyénkben a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló, 1153 decemberi pártos kormányhatározat megvalósításában, és mik a további feladatok. A végrehajtó bizottság beszámolójában Koroncai Géza, a vb elnökhelyettese a többi között a következőket mondotta: — A határozat nagy visszhangra talált megyénk dolgozói körében. Javult dolgozó parasztjaink munkakedve, bátran tervezgetnek és tevékenykednek a határozat végrehajtásán.• Hangsúlyozta, mily értékes az a segítség, amelyet a munkásosztály, az ipar nyújt a falu dolgozóinak. A következőkben összegezte annak a tervnek célkitűzéseit, amelyet a párt és a kormány határozata nyomán megyénkben készítettünk. A beszámoló megállapította: célkitűzéseink többségét nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük, noha a múlt évben kedvezőtlen volt az időjárás. 1953 december óta szarvasmarhaállományunk 9, sertésállományunk 60, lóállományunk 10 százalékkal gyarapodott. Jelentősen javítottak munkájukon a gépállomások, amelyek 1954-ben 1953-hoz képest a tsz-ek számára 15 százalékkal, az egyéni dolgozóknak pedig 3 és félszer többet dolgoztak. Eredményeink lényegesen jobbak lennének, ha erőteljesebben fejlesztettük volna termelőszövetkezeteinket. Az egész mezőgazdaságon belül a szocialista szektorban a legjobbak az eredmények, mert itt minden lehetőség megvan az agro- és zootechnikai eljárások alkalmazására, a gépi technika jobb kihasználására, így most a mezőgazdaság tartós és állandó fellendítését nem lehet elképzelni a mezőgazdaság szocialista átszervezése nélkül. A beszámoló ezután részletezte az elért eredményeket. A tervezett 20 százalékkal szemben az istállótrágyázást az állami és tangazdaságok a szántóterület 23, a tsz-ek 29,3, az egyénileg gazdálkodóik pedig 42 százalékon végezték el. Az utóbbiaknál a sok évi mulasztás miatt sok trágya gyülemlett össze, míg a szocialista szektor évről évre tervszerűen végzi a munkát. Meszezéssel háromszor annyi területet javítottunk meg, mint 1953-ban. Megsokszorozódott a műtrágyafelhasználás is. Kalászosok tekintetében a múlt évben valamelyest elmaradtunk az utolsó négy év átlagától, a kapások terméseredménye kb. azonos. Vannak azonban már kimagasló példák. A nagysimonyi Dózsa TSZ cukorrépából 220 mázsás, a tormáspusztai Vörös Mező TSZ 209 mázsás átlagot ért el, s az utóbbi csak prémiumként 78 ezer forintot kapott. A körtvélyesi Petőfi TSZ holdanként 164 mázsa burgonyát, a csöngei Dózsa TSZ holdanként 40 mázsa kukoricát takarított be az agrotechnikai eljárások betartásával, szilárd munkafegyelemmel, a gépek jó kihasználásával. Részletezte ezután a beszámoló a különböző növényféleségek termelésében a helyzetet, s felhívta a figyelmet az aprómag-, zöldség- és gyümölcstermelés fellendítésére. Szép eredményeket értünk el az öntözéses gazdálkodás terén, jelentősen fejlődött növényvédelmünk is, bár a kolorádóbogár pusztítását nagy barátunk, a Szovjetunió segítségével, ide küldött repülőinek fáradozásával tudtuk legyőzni. Állattenyésztésünk helyzetének jellemzője, hogy megyénkben 2,4 kat. holdra jut egy számosállat, ami jórnak mondható. A minőségi fajledés jelzi, hogy a törzskönyvezett tehenek száma 32,3 százalékkal, a kocáké 12,8, a juhoké 36,7 százalékkal emelkedett. Még magasabb az arány tsz-einkben, különösen azokban, amelyekben szívesen fogadják a szakemberek tanácsait. A tejtermelés évi átlaga tehenenként 376 literrel, ezen belül tsz-einknél 402 literrel emelkedett. Kiemelkedik a simasági Május 1 és a nagygeresdi Petőfi és Kossuth, ahol 9.4—6.5 literes istállóátlagot értek el. A száz tehénre eső borjúszaporulatot 73-ról 75-re, a száz anyakocára jutó malacszaporulatot 500-ról 980-ra emeltük. Vannak eredményeink az apaállat-tenyésztés terén is, bár itt még sok a tennivaló. Kitűnően bevált a mesterséges megtermékenyítés: a vemhességi arány 86 százalékos. Baromfiállományunk igen sokat fejlődött, különösen termelőszövetkezeteinknél, bár 34 tsz-ben még nincs törzsállomány. A beszámoló dicsérő szavakkal emlékezett meg az állategészségügy eredményeiről. Sertéspestis évek óta nincs a megyében, most fokozatosan felszámoljuk a fertőző elvetélést, a tbc-fertőzéseket és a májmételyt. A következőkben a tanácsi szervek munkájáról szólva a magasabb szakmai színvonalat hangsúlyozta a beszámoló, viszont a még meglévő hibák miatt az említett szervek felelősségét hangsúlyozta. A vezető szervek egyelőre főként a kampányfeladatok jó elvégzésében segítenek, rendszerint azonban szem elől tévesztik az oly fontos, állandó feladatokat, mint például a tsz-ek szervezeti, gazdasági megszilárdítása, számszerű fejlesztése, a gépállomások munkája stb. Hasonlóan nem foglalkoznak megfelelően az állattenyésztés problémáival. A versenyszervező munka is sok kívánnivalót hagy maga után. Gondoskodni kell a mezőgazdasági szakemberek szakmai és gyakorlati továbbképzéséről is, öszszegezve: biztató eredményeket értünk el 1954-ben, nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ezeket jóval túlszárnyalhattuk volna, főként azáltal, ha többet törődünk a termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztésével. A tapasztalatok arra is figyelmeztetnek, hogy kemény kézzel kell bánni a kulákokkal, akik az utóbbi időben — egyes szervek engedékenysége miatt ,— mindent elkövetnek munkánk akadályozására. Az 1955 évi feladatok közt a beszámoló első helyen a tsz-mozgalom fellendítését, a tsz-ek gazdasági erősítését, a vezetés és a fegyelem megszilárdításával a jövedelmezőség emelését és új tsz-ek alakítását tűzte ki célul. Elsősorban el kell érni, hogy a korábban kilépett, de tévedésüket azóta felismert dolgozó parasztokat szívesen fogadják viszsza. Emellett széleskörű szervező és felvilágosító munkát kell végezni, hogy dolgozó parasztságunk önkéntesen, meggyőződésből válassza a szövetkezeti utat. A tanácsszervek munkájának egyik fontos fokmérője, miként fejlődik területükön a termelőszövetkezeti mozgalom. Előre kell látni, hogy ez a célkitűzés ismételten a kulálkság elleni éleződő osztályharc viszonyai közepette hajtható végre. A beszámoló a főbb termelési ágakban célkitűzéseket jelölt meg. A kenyérgabona vetésterületének el kell érnie az össz-szántóterület 39 százalékát. Emelni kell az abraktakarmány területét és hozamát hasonlóan a pillangósokét. Az állattenyésztésben a számszerű gyarapodásnak együtt kell járnia a minőségi fejlesztéssel és a hozamok növelésével. 131 f csorban az anyaállatok számát és minőségét kell javítani. A növénytermelésben átlagosan 7,3 százalékkal kell emelni a terméshozamot. A szántóterület 25 százalékát istállótrágyázzuk. A savanyútalajok javítását 13 ezer holdon végezzük. Jelentősen fejleszteni és növelni kell a gépállomások munkáját. A beszámoló végül a közvetlen tavaszi tennivalókra tért rá. Minél előbb biztosítani kel , hogy a tavaszi vetést száz százalékig teljesítsük. Maradéktalanul teljesíteni kell a cukorrépa és cikória vetéstervét, majd rá kell térni a burgonya és kukorica ültetésére, mégpedig úgy, hogy később géppel lehessen művelni. A állatállomány jó átteleltetése végett takarékoskodni kell a takarmánnyal, be kell vezetni a mérve etetést. — Nagyobb gonddal, jobb szervezéssel kell munkánkat végeznünk, mert ez fontos láncszeme népgazdaságunk felemelésének, dolgozó népünk életszínvonala emelésének — fejeződött be a beszámoló. A napirend felszólalásaira holnapi számunkban térünk ki. FALUSI LEVELEZőileK A FELSZABADULÁSI VERSENYRŐL jó eredményeket értek el a tehenészek A Meggyespusztai Állami Gazdaság dolgozói szép eredményeket értek el a felszabadulási versenyben. Horváth János tehenész a tejhozam növelésében ért el jelentősebb eredményt: már 11,7 liter az istálló átlaga. Negyedévi tejtermelési terve 7505 liter tej. A szakszerű takarmányozás révén 11.216 liter tejet fejt. Ezzel 149 százalékra teljesítette vállalását. Rozmán József tehenész vállalta, hogy a gondozása alatt lévő tehenektől 6713 liter tejet fej. Vállalását túlteljesítette, március 20-ig 10.091 liter tejet termelt. Berta Lajos tehenész arra tett vállalást, hogy az 5 literes istállóátlagot 3 literrel növeli. Berta tehenész 6 literrel emelte meg standátlagát, ezzel 158 százalékra teljesítette vállalását. Horváth Antal, igazgató Pápóc község teljesítette tavaszi árva vetésterhét Községünk dolgozó parasztjai jól kihasználták a jó időt a vetésre. A múlt hét végére elvetették a tavaszi búzát. Ügyeltek arra, hogy ott készítsék elő a talajt vetésre, ahol hamarább felszikkad a föld. Ennek köszönhető, hogy idejében elvetették a tavaszi árpát. Községünk időben teljesítette tavasziárpa-vetéstervét is. Nem maradtunk el a cukorrépa-szerződéskötéssel sem. 100 százalékra le van szerződve a cukorrépa vetésterülete. Kovács Istvánná, tanácstitkár Versenyben az erdőmunkások ,atomként az egyes munkákban kimagasló eredményeket értek el egyes dolgozók. A fakitermelésnél Vörös József munkacsapata vállalta, hogy naponta 1.30 köbméter fát termel ki. Ezideig 1.38 köbméter fát termelt ki, s ezzel 167 százalékra teljesítette normáját. Máthé György munkacsapata arra tett vállalást, hogy normáját a tuskóirtásos termelésnél 157 százalékra teljesíti. Ezt elérte. A MÁV-felterhelésnél Szép Viktor munkacsapata átlagosan 214 százalékos eredményt ér el. A kisunyomi vagonfelterhelő Kajári Ferenc Béke-brigádja vállalta, hogy naponta két vagon fát rak be. A briigádtagok túlteljesítették vállalásukat, naponta három vagon fát raknak be. Így vállalásukat 150 százalékra teljesítették. A munkacsapatok, erdőgazdasági dolgozók minőségi szempontból is kifogástalan munkát végeznek. Az eredményt a munka jó megszervezésével, a munkaidő poros kihasználásával, a termelőeszközök karbantartásával és a felszabadulási versenyműszak szem előtt tartásával érték el. Mihályka Gyula, Szombathelyi Erdőgazdaság igazgató, Erdőgazdaságunk dolgozói is lelkesen bekapcsolódtak a hazánk felszabadulása ünnepének tiszteletére indult versenymozgalomba. A felszabadulási műszak idején, március 20-tól március 24-ig ága- DISZ-fiatalok a felszabadulási versenyben Az esztergagép egyforma zizegése mellett formálódik használható alkatrésszé a mozdonyosztályról érkezett munka. Fodor Sándor ifjúmunkás, a Járóműjavító Vállalat sztahanovista esztergályosa nagy körültekintéssel irányítja az esztergagépet. Ez a most esztergált darab is hozzásegíti, hogy brigádja, győztesen kerüljön ki a felszabadulási műszakból. Nagy lelkesedéssel dolgoznak a fiatalok. A DISZ II. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy a brigád átlagteljesítményét 100 százalékos minőségi munkával 130 százalékra teljesítik. Jelenleg 127,7 százalék az eredményük. Ezzel megelőzték versenytársukat, a Török-brigádot, amely eddig 121 százalékos teljesítéssel dolgozott Fodor Sándor brigádvezető jó példát mutat brigádja minden tagjának. 176 százalékos teljesítésével, selejtmentes munkájával bizonyítja, hogy méltóképpen készül hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára. A brigádban ismeretlen a DISZ-esek előtt a késés, a lógás, a fegyelmezetlenség, a munkaidőt 100 százalékosan kihasználják. Fodor Sándor segíti a brigád gyengébben dolgozó fiataljait. Amikor elindult a párosverseny, Szilágyi Ákos 102 százalékos teljesítésével és többszöri selejtjével bizony az utolsó volt a brigádban. Most Fodor elvtárs segítése nyomán 130 százalékos eredménnyel és selejtmentes termeléssel büszkélkedhetik. Ő is a brigád legjobbjai közé sorakozott fel. Fodor Sándor mint az V-ös alapszervezet DISZ-titkára sokszor elbeszélget a megmunkáló osztály DISZ-fiataljaival, szívesen segíti a gyengébben dolgozókat. Szeretik is a DISZ-fiatalok és mindig bizalommal, örömmel keresik fel. Ez a bizalom teszi lehetővé, hogy a felszabadulási műszak alatt a megmunkáló osztály fiataljai felzárkózzanak a járómű javító legjobb dolgozói mögé. Az idő már itt van . .. Ha megaaósul a madárfütty megdobban a gazda szíve. A havat olvasztó, földet szárító, életet adó napsugár kicsalogatja a földművelőket a mezőre. Egész télen vártak, készültek a tavaszi munkára. Ez a munka minden évben megismétlődik, mégis mindig van benne új. A téli készülődés Nagysimonyiban is más volt, mint máskor. Először indult meg az ezüstkalászos gazdaképző tanfolyam. Most nemcsak könyvekből ismerkedtek meg az újjal, hanem azt Laczó Vilmos, a járási tanács főagronómusa elmagyarázta és a gyakorlati tudnivalókat is elmondta. Megismerkedtek egymás tapasztalataival is. Most a jövő télig abban versenyeznek, ki tudja jobban kamatoztatni az elméletben tanultakat. Jobban kellett felkészülni erre a tavaszra azért is, mert ez a tizedik szabad tavasz. A tíz esztendő sok örömteli változást hozott. Itt van a napközi, ahova odaadhatják a kis gyermekeiket, nem kell azokat a mezőre cipelni! A mező! Ez foglalja el a parasztember idejét Különösen az idén nagy gond ez, hiszen nem egy napot, de még egy-két órát sem szabad késlekedni. A cseh talajnak különben is az a tulajdonsága: csak akkor ad jó termést, ha eltalálják a szántás-vetés idejét. Ez az idő pedig már itt van! Amint a hó a dombosabb részekről eltakarodott, már ott voltak a gazdák. Régen egymásra vártak, ha egyvalaki kiment, ment utána a többi. Az idén nehéz eldönteni, kié az elsőség, hiszen se szeri, se száma azoknak a gazdáknak, akik máris végeztek a tavaszi kalászosok vetésével. Hegedűs József jó hírben álló gazda például már elsőnek végzett az árpa- és zabvetéssel. Az ősszel terven felül 114 holddal több őszi kalászost vetettek. Akkor jött meg az étvágy a kenyérgabonavetésre, amikor értesültek annak fontosságáról és olvasták a minisztertanács határozatát, mely szerint a takarmánygabona-beadási kötelezettséget is lehet teljesíteni kenyérgabonából. Most tavasszal tehát csak a községben lévő Dózsa TSZ vett holdat és Csizmazia László egyénileg dolgozó paraszt. Ez a gazda saját maga ment Tokorcsra, a szomszéd községbe vetőmagért, csakhogy ő is vethessen, mert meg akarja mutatni: érdemes tavaszi búzát is termelni Nincs panasza a szövetkezeti boltosnak sem. Reggel és estefelé egyre több gazda vásárol műtrányát. A felfráevázást elsőnek Vámos János kezdte meg és példáját egyre többen folytatják. Napközben csak az asszonyokat lehet otthon találni, sőt több olyan akad, mint Hegedűs József leánya, aki fogasolta a földet, hogy édesapja vetőidejéből egyetlenperc se menjen kárba. A termelőszövetkezet tagjai sem tétlenkednek. Ők is résztvesznek a nemes vetélkedésben és ők is jobban akarnak dolgozni, mint az elmúlt évben. Tudják, hogy munkájukat az egyénileg dolgozó parasztok, most mégjobban figyelik, mint eddig, hiszen úgy hírlik, hogy az ősszel sokan a szocialista nagyüzemi termelés útjára lépnek, mert így jobban meg tudják adni a földnek, ami jár és mi tagadás benne, maguknak is több marad. Aztán így lehet csak valóra váltani, hogy a cseh földet is megjavítsák és olyant termeljenek rajta, aminek a hazája: rozsot, zabot és gyümölcsöt. Említésre méltó, hogy eddig még nem tapasztalt kedvvel kezdték meg a gyümölcsfák tisztogatását és készülődnek a permetezésre. A gyümölcsfaápolásról nem sokat tudtak eddig, s bizony el is hanyagolták. Nem úgy most. Már a gyümölcsösökben vége felé jár a munka. A szőlők nagyrészét is megmetszették már és a téli földtakarótól is megszabadítják. A tavasz még az úttörőket is serkenti. Eddig csak a beadási kötelezettséget jól teljesítő gazdák házaihoz jártak es köszönteni, most már a tavaszi munkában élenjárókhoz kóstolnék, szívet indító dalokkal.