Vasmegye, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-31 / 76. szám

Megyénk mezőgazdaságának helyzetéről és feladatairól A­ megyei tanács ülése Mint közöltük, a megyei tanács megtárgyalta, milyen eredménye­ket értünk el megyénkben a me­zőgazdasági termelés fejlesztésé­ről szóló, 1153 decemberi párt­os kormányhatározat megvaló­sításában, és mik a további fel­adatok. A végrehajtó bizottság beszámolójában Koroncai Géza, a vb elnökhelyettese a többi között a következőket mondotta: — A határozat nagy vissz­hangra talált megyénk dolgozói körében. Javult dolgozó paraszt­jaink munkakedve, bátran ter­vezgetnek és tevékenykednek a határozat végrehajtásán.­­• Hangsúlyozta, mily értékes az a segítség, amelyet a munkásosztály, az ipar nyújt a falu dolgozóinak. A következőkben összegezte an­nak a tervnek célkitűzéseit, ame­lyet a párt és a kormány határo­zata nyomán megyénkben készí­tettünk. A beszámoló megállapí­totta: célkitűzéseink többségét nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük, noha a múlt év­ben kedvezőtlen volt az időjárás. 1953 december óta szarvasmarha­állományunk 9, sertésállomá­nyunk 60, lóállom­ányunk 10 százalékkal gyarapodott. Jelentő­sen javítottak munkájukon a gépállomások, amelyek 1954-ben 1953-hoz képest a tsz-ek számára 15 százalékkal, az egyéni dolgo­zóknak pedig 3 és félszer többet dolgoztak. Eredményeink lényegesen jobbak lennének, ha erőtel­jesebben fejlesztettük volna termelőszövetkezeteinket. Az egész mezőgazdaságon belül a szocialista szektorban a leg­jobbak az eredmények, mert itt minden lehetőség meg­van az agro- és zootechnikai el­járások alkalmazására, a gépi technika jobb kihasználására, így most a mezőgazdaság tartós és ál­landó fellendítését nem lehet elképzelni a mezőgazdaság szocialista átszervezése nél­kül. A beszámoló ezután részletezte az elért eredményeket. A terve­zett 20 százalékkal szemben az istállótrágy­ázást az állami és tangazdaságok a szántóterület 23, a tsz-ek 29,3, az egyénileg gaz­dálkodóik pedig 42 százalékon vé­gezték el. Az utóbbiaknál a sok évi mulasztás miatt sok trágya gyülemlett össze, míg a szocia­lista szektor évről évre tervszerű­en végzi a munkát. Meszezéssel háromszor annyi területet javítot­tunk meg, mint 1953-ban. Meg­sokszorozódott a műtrágyafelhasz­­nálás is. Kalászosok tekintetében a múlt évben valamelyest elma­radtunk az utolsó négy év átla­gától, a kapások terméseredmé­nye kb. azonos. Vannak azonban már kimagasló példák. A nagysi­­monyi Dózsa TSZ cukorrépából 220 mázsás, a tormáspusztai Vö­rös Mező TSZ 209 mázsás átla­got ért el, s az utóbbi csak pré­miumként 78 ezer forintot kapott. A körtvélyesi Petőfi TSZ holdan­ként 164 mázsa burgonyát, a csöngei Dózsa TSZ holdanként 40 mázsa kukoricát takarított be az agrotechnikai eljárások betartá­sával, szilárd munkafegyelemmel, a gépek jó kihasználásával. Rész­letezte ezután a beszámoló a kü­lönböző növényféleségek termelé­sében a helyzetet, s felhívta a fi­gyelmet az aprómag-, zöldség- és gyümölcstermelés fellendítésére. Szép eredményeket értünk el az öntözéses gazdálkodás terén, jelentősen fejlődött növényvédel­münk is, bár a­­ kolorádóbogár pusztítását nagy barátunk, a Szov­jetunió segítségével, ide kül­dött repülőinek fáradozásával tudtuk legyőzni. Állattenyésztésünk helyzetének jellemzője, hogy megyénkben 2,4 kat. holdra jut egy számosállat, ami jórnak mondható. A minőségi fajledés jelzi, hogy a törzsköny­vezett tehenek száma 32,3 száza­lékkal, a kocáké 12,8, a juhoké 36,7 százalékkal emelkedett. Még magasabb az arány tsz-einkben, különösen azokban, amelyekben szívesen fogadják a szakemberek tanácsait. A tejtermelés évi át­laga tehenenként 376 literrel, ezen belül tsz-einknél 402 literrel emelkedett. Kiemelkedik a sima­sági Május 1 és a nagygeresdi Petőfi és Kossuth, ahol 9.4—6.5 literes istállóátlagot értek el. A száz tehénre eső borjúszaporula­tot 73-ról 75-re, a száz anyakocá­ra jutó malacszaporulatot 500-ról 980-ra emeltük. Vannak eredmé­nyeink az apaállat-tenyésztés te­rén is, bár itt még sok a tenni­való. Kitűnően bevált a mes­terséges megtermékenyítés: a vemhességi arány 86 százalékos. Baromfiállományunk igen sokat fejlődött, különösen termelőszö­vetkezeteinknél, bár 34 tsz-ben még nincs törzsállomány. A beszámoló dicsérő szavakkal emlékezett meg az állategészség­ügy eredményeiről. Sertéspestis évek óta nincs a megyében, most fokozatosan felszámoljuk a fertőző elvetélést, a tbc-fertőzé­­seket és a májmételyt. A következőkben a tanácsi szervek munkájáról szólva a ma­gasabb szakmai színvonalat hangsúlyozta a beszámoló, vi­szont a még meglévő hibák miatt az említett szervek felelősségét hangsúlyozta. A vezető szervek egyelőre főként a kampányfel­adatok jó elvégzésében segítenek, rendszerint azonban szem elől tévesztik az oly fon­tos, állandó feladatokat, mint például a tsz-ek szervezeti, gazdasági megszilárdítása, számszerű fejlesztése, a gépál­lomások munkája stb. Hason­lóan nem foglalkoznak meg­felelően az állattenyésztés problémáival. A versenyszervező munka is sok kívánnivalót hagy­ maga után. Gondoskodni kell a mezőgazda­­sági szakemberek szakmai és gya­korlati továbbképzéséről is, ösz­­szegezve: biztató eredményeket értünk el 1954-ben, nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ezeket jóval túlszárnyal­hattuk volna, főként azáltal, ha többet törődünk a termelőszövet­kezeti mozgalmunk fejlesztésével. A tapasztalatok arra is figyel­meztetnek, hogy kemény kézzel kell bánni a kulákokkal, akik az utóbbi időben — egyes szervek engedékenysége miatt ,— mindent elkövetnek munkánk akadályozására. Az 1955 évi feladatok közt a beszámoló első helyen a tsz-moz­­galom fellendítését, a tsz-ek gaz­dasági erősítését, a vezetés és a fegyelem megszilárdításával a jövedelmezőség emelését és új tsz-ek alakítását tűzte ki célul. Elsősorban el kell érni, hogy a korábban kilépett, de tévedésü­ket azóta felismert dolgozó pa­rasztokat szívesen fogadják visz­­sza. Emellett széleskörű szervező és felvilágosító munkát kell vé­gezni, hogy dolgozó parasztsá­gunk önkéntesen, meggyőződés­ből válassza a szövetkezeti utat. A tanácsszervek munkájának egyik fontos fokmérője, mi­ként fejlődik területükön a termelőszövetkezeti mozgalom. Előre kell látni, hogy ez a cél­kitűzés ismételten a kulálkság el­leni éleződő osztályharc viszonyai közepette hajtható végre. A be­számoló a főbb termelési ágak­ban célkitűzéseket jelölt meg. A kenyérgabona vetésterületének el kell érnie az össz-szántóterület 39 százalékát. Emelni kell az abrak­­takarmány területét és hozamát hasonlóan a pillangósokét. Az állattenyésztésben a számszerű gyarapodásnak együtt kell jár­nia a minőségi fejlesztéssel és a hozamok növelésével. 131 f csorban az anyaállatok számát és minő­ségét kell javítani. A növény­­termelésben átlagosan 7,3 száza­lékkal kell emelni a termésho­zamot. A szántóterület 25 szá­zalékát istállótrágyázzuk. A sa­vanyútalajok javítását 13 ezer holdon végezzük. Jelentősen fej­leszteni és növelni kell a gépállo­mások munkáját. A beszámoló végül a közvet­len tavaszi tennivalókra tért rá. Minél előbb biztosítani kel , hogy a tavaszi vetést száz százalékig teljesítsük. Maradéktalanul telje­síteni kell a cukorrépa és cikória vetéstervét, majd rá kell térni a burgonya és kukorica ültetésére, mégpedig úgy, hogy később gép­pel lehessen művelni. A állatál­lomány jó átteleltetése végett takarékoskodni kell a takar­mánnyal, be kell vezetni a mér­ve etetést. — Nagyobb gonddal, jobb szervezéssel kell munkán­kat végeznünk, mert ez fontos láncszeme nép­gazdaságunk felemelésének, dolgozó népünk életszínvonala emelésének — fejeződött be a beszámoló. A napirend felszólalásaira hol­napi számunkban térünk ki. FALUSI LEVELEZőileK A FELSZABADULÁSI VERSENYRŐL jó eredményeket értek el a tehenészek A Meggyespusztai Állami Gaz­daság dolgozói szép eredményeket értek el a felszabadulási verseny­ben. Horváth János tehenész a tejhozam növelésében ért el je­lentősebb eredményt: már 11,7 li­ter az istálló átlaga. Negyedévi tej­termelési terve 7505 liter tej. A szakszerű takarmányozás révén 11.216 liter tejet fejt. Ezzel 149 százalékra teljesítette vállalását. Rozmán József tehenész vállalta, hogy a gondozása alatt lévő tehe­nektől 6713 liter tejet fej. Válla­lását túlteljesítette, március 20-ig 10.091 liter tejet termelt. Berta Lajos tehenész arra tett vállalást, hogy az 5 literes istállóátlagot 3 literrel növeli. Berta tehenész 6 literrel emelte meg standátlagát, ezzel 158 százalékra teljesítette vállalását. Horváth Antal, igazgató Pápóc község teljesítette tavaszi árva­ vetésterh­ét Községünk dolgozó parasztjai jól kihasználták a jó időt a ve­tésre. A múlt hét végére elvetet­ték a tavaszi búzát. Ügyeltek ar­ra, hogy ott készítsék elő a ta­lajt vetésre, ahol hamarább fel­szikkad a föld. Ennek köszönhe­tő, hogy idejében elvetették a tavaszi árpát. Községünk időben teljesítette tavasziárpa-vetéster­­vét is. Nem maradtunk el a cu­korrépa-szerződéskötéssel sem. 100 százalékra le van szerződve a cukorrépa vetésterülete. Kovács Istvánná, tanácstitkár Versenyben az erdő­munkás­ok ,atomként az egyes munkákban kimagasló eredményeket értek el egyes dolgozók. A fakitermelés­nél Vörös József munkacsapata vállalta, hogy naponta 1.30 köb­méter fát termel ki. Ezideig 1.38 köbméter fát termelt ki, s ezzel 167 százalékra teljesítette nor­máját. Máthé György munkacsa­pata arra tett vállalást, hogy nor­máját a tuskóirtásos termelésnél 157 százalékra teljesíti. Ezt elér­te. A MÁV-felterhelésnél Szép Viktor munkacsapata átlagosan 214 százalékos eredményt ér el. A kisunyomi vagonfelterhelő Ka­­jári Ferenc Béke-brigádja vállal­ta, hogy naponta két vagon fát rak be. A briigádtagok túlteljesí­tették vállalásukat, naponta há­rom vagon fát raknak be. Így vállalásukat 150 százalékra telje­sítették. A munkacsapatok, erdőgazdasá­gi dolgozók minőségi szempontból is kifogástalan munkát végeznek. Az eredményt a munka jó meg­szervezésével, a munkaidő po­­ros kihasználásával, a termelő­­eszközök karbantartásával és a felszabadulási versenyműszak szem előtt tartásával érték el. Mihályka Gyula, Szombathelyi Erdőgazdaság igazgató, Erdőgazdaságunk dolgozói is lelkesen bekapcsolódtak a hazánk felszabadulása ünnepének tisztele­tére indult versenymozgalomba. A felszabadulási műszak idején, március 20-tól március 24-ig ága- DISZ-fiatalok a felszabadulási versenyben Az esztergagép egyforma zize­­gése mellett formálódik használ­ható alkatrésszé a mozdonyosz­tályról érkezett munka. Fodor Sándor ifjúmunkás, a Járómű­ja­vító Vállalat sztahanovista esz­tergályosa nagy körültekintéssel irányítja az esztergagépet. Ez a most esztergált darab is hozzásegíti, hogy brigádja, győz­tesen kerüljön ki a felszabadulási műszakból. Nagy lelkesedéssel dolgoznak a fiatalok. A DISZ II. kongresszusa tiszteletére vállal­ták, hogy a brigád átlagteljesít­ményét 100 százalékos minőségi munkával 130 százalékra teljesí­tik. Jelenleg 127,7 százalék az eredményük. Ezzel megelőzték versenytársukat, a Török-brigá­dot, amely eddig 121 százalékos teljesítéssel dolgozott Fodor Sándor brigádvezető jó példát mutat brigádja minden tagjának. 176 százalékos teljesí­tésével, selejtmentes munkájával bizonyítja, hogy méltóképpen ké­szül hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára. A brigádban is­­meretlen a DISZ-esek előtt a ké­sés, a lógás, a fegyelmezetlenség, a munkaidőt 100 százalékosan ki­használják. Fodor Sándor segíti a brigád gyengébben dolgozó fiatal­jait. Amikor elindult a párosver­seny, Szilágyi Ákos 102 százalé­kos teljesítésével és többszöri se­lejt­jével bizony az utolsó volt a brigádban. Most Fodor elvtárs se­gítése nyomán 130 százalékos eredménnyel és selejtmentes ter­meléssel büszkélkedhetik. Ő is a brigád legjobbjai közé sorako­zott fel. Fodor Sándor mint az V-ös alapszervezet DISZ-titkára sok­szor elbeszélget a megmunkáló osztály DISZ-fiataljaival, szívesen segíti a gyengébben dolgozókat. Szeretik is a DISZ-fiatalok és mindig bizalommal, örömmel ke­resik fel. Ez a bizalom teszi le­hetővé, hogy a felszabadulási műszak alatt a megmunkáló osz­tály fiataljai felzárkózzanak a járómű javító legjobb dolgozói mögé. Az idő már itt van . .. Ha megaaósul a madárfütty megdobban a gazda szíve. A ha­vat olvasztó, földet szárító, életet adó napsugár kicsalogatja a föld­művelőket a mezőre. Egész télen vártak, készültek a tavaszi mun­kára. Ez a munka minden évben megismétlődik, mégis mindig van benne új. A téli készülődés Nagysimonyi­­ban is más volt, mint máskor. Először indult meg az ezüstkalá­szos gazdaképző tanfolyam. Most nemcsak könyvekből ismerkedtek meg az újjal, hanem azt Laczó Vilmos, a járási tanács főagronó­­musa elmagyarázta és a gyakor­lati tudnivalókat is elmondta. Megismerkedtek egymás tapasz­talataival is. Most a jövő télig abban versenyeznek, ki tudja job­ban kamatoztatni az elmé­letben tanultakat. Jobban kellett felkészülni erre a ta­vaszra azért is, mert ez a tizedik szabad tavasz. A tíz esztendő sok örömteli változást hozott. Itt van a napközi, ahova odaadhatják a kis gyermekeiket, nem kell azo­kat a mezőre cipelni! A mező! Ez foglalja el a paraszt­­ember idejét Különösen az idén nagy gond ez, hiszen nem egy na­pot, de még egy-két órát sem szabad késlekedni. A cseh­ talaj­nak különben is az a tulajdon­sága: csak akkor ad jó termést, ha eltalálják a szántás-vetés ide­jét. Ez az idő pedig már itt van! Amint a hó a dombosabb ré­szekről eltakarodott, már ott vol­tak a gazdák. Régen egymásra vártak, ha egyvalaki kiment, ment utána a többi. Az idén nehéz eldönteni, kié az elsőség, hi­szen se szeri, se száma azok­nak a gazdáknak, akik máris végeztek a tavaszi kalászosok ve­tésével. Hegedűs József jó hírben álló gazda például már elsőnek végzett az árpa- és zabvetéssel. Az ősszel terven felül 114 holddal több őszi kalászost vetet­tek. Akkor jött meg az étvágy a kenyérgabonavetésre, amikor ér­tesültek annak fontosságáról és olvasták a minisztertanács hatá­rozatát, mely szerint a takar­mánygabona-beadási kötelezettsé­get is lehet teljesíteni kenyérga­bonából. Most tavasszal tehát csak a községben lévő Dózsa TSZ vet­t holdat és Csizmazia László egyénileg dolgozó paraszt. Ez a gazda saját maga ment Tokorcs­­ra, a szomszéd községbe vetőma­gért, csakhogy ő is vethessen, mert meg akarja mutatni: érde­mes tavaszi búzát is termelni Nincs panasza a szövetkezeti boltosnak sem. Reggel és este­felé egyre több gazda vásárol mű­­trányát. A felfráevázást elsőnek Vámos János kezdte meg és pél­dáját egyre többen folytatják. Napközben csak az asszonyokat lehet otthon találni, sőt több olyan akad, mint Hegedűs József leá­nya, aki fogasolta a földet, hogy édesapja vetőidejéből egyetlen­­perc se menjen kárba. A termelőszövetkezet tagjai sem tétlenkednek. Ők is részt­­vesznek a nemes vetélkedésben és ők is jobban akarnak dolgoz­ni, mint az elmúlt évben. Tud­ják, hogy munkájukat az egyéni­leg dolgozó parasztok, most még­­jobban figyelik, mint eddig, hi­szen úgy hírlik, hogy az ősszel sokan a szocialista nagyüzemi termelés útjára lépnek, mert így jobban meg tudják adni a föld­nek, ami jár és mi tagadás ben­ne, maguknak is több marad. Az­tán így lehet csak valóra váltani, hogy a cseh­ földet is megjavít­sák és olyant termeljenek rajta, aminek a hazája: rozsot, zabot és gyümölcsöt. Említésre méltó, hogy eddig még nem tapasztalt kedvvel kezd­ték meg a gyümölcsfák tisztoga­tását és készülődnek a permete­zésre. A gyümölcsfaápolásról nem sokat tudtak eddig, s bizony el is hanyagolták. Nem úgy most. Már a gyümölcsösökben vége fe­lé jár a munka. A szőlők nagyré­szét is megmetszették már és a téli földtakarótól is megszabadít­ják. A tavasz még az úttörőket is serkenti. Eddig csak a beadá­si kötelezettséget jól teljesítő gazdák házaihoz jártak es kö­szönteni, most már a tavaszi munkában élenjárókhoz kóstol­nék, szívet indító dalokkal.

Next