Vasmegye, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-29 / 125. szám

A DISZ II. KONGRESSZUSA ÉLŐT!­ft ===== A féléves terv határidő előtti teljesítéséért A Szombathelyi Bőr- és Cipő­gyárban május 19-én ifjúsági al­jakör indult a DISZ II. kongressz­­szusa tiszteletére. Az első napon szép felajánlást is tettek az ifjú­sági aljakör fiataljai. Vállalták, hogy a második negyedéves ter­vüket június 19-ig befejezik. A hír eljutott a többi körre is és az ott dolgozó fiatalok azonnal csat­lakoztak a vállaláshoz. Külö­nösen a Rákóczi tüződe fiataljai­nak vállalását tekintik nagyjelen­tőségűnek, mert ennek a körnek a munkájától függ a többi kör vállalásának teljesítése. Szervezeti erősödés A tagszervezésben­­— amelyet­­a DISZ II. kongresszusának tisz­teletére vállaltak fiataljaink — jelen pillanatban a sárvári já­rás halad az élen. Az értékelés szerint eddig több mint ezer fő­vel emelték a taglétszámot. Alig marad el ettől Szombathely vá­ros és a szombathelyi járás. Szom­bathelyen az elmúlt héten 355 fiatal lett tagja a DISZ-szervezet­­nek, a járásban pedig 198. Az egész megyében sok-sok új DISZ- tagot számlálhatunk. Az elmúlt héten a megyében hat új DISZ- szervezet alakult meg és egy hó­nap alatt 5812 taggal gyarapodtak a régi szervezetek. Mindez azt mutatja, hogy nemcsak a fiatalok, de a szülők is egyre jobban ro­konszenveznek az ifjúságot veze­tő szervezettel. Meggyőzni a szülőket... A köcski DISZ-szervezet fiatal­jai a legutóbbi taggyűlésen elha­tározták, hogy a tagszervezésen kívül még más vállalást is tesz­nek a DISZ II. kongresszusa tisz­teletére. Elhatározták, hogy neve­lőmunkát végeznek a DISZ-ta­­gok — ez egyszer kivételesen nem a fiatalok között, hanem ez idő­sek, szüleik között —, hogy szü­leiket meggyőzzék: a kongresszu­sig egész évi beadási kötelezettsé­güket teljesítsék. Ezideig Kovács Erzsébet, Mendel Katalin, és Ko­vács László DISZ-tagok szülei tettek eleget az állam iránti köte- ls­zetségüknek. A Barnevál példája A sárvári Barnevál minden egyes fiatalja DISZ-tag. A párt­­szervezet és a DISZ-szervezet jó nevelőmunkájának eredménye, ez. A DISZ II. kongresszusára vállal­­ást tettek, hogy a fiatalok között egyetlenegy 100 százalékon alul teljesítő sem lesz. A vállalást so­kan túl is teljesítették, mert nem­régen az üzem 25 DISZ-fiatalja kiváló munkája elismeréséül szta­hanovista oklevelet kapott Szép eredmények a Bögötei ÁG-ban A Bögötei Törzsállattenysertő Állami Gazdaságban a pártszer­vezet minden egyes kommunistá­ja, de különösen az igazgató, Őze József elvtárs végez jó felvilágo­sító munkát a gazdaság fiataljai között. Az agitáció nem is volt nehéz, mert a fiatalok tanulásá­hoz, szórakozásához mindent biz­tosítanak. Tíz új DISZ-tag szer­vezését ajánlották fel a gazdaság­ban, s ehelyett a mai napig 21 fiatal kapta meg a tagsági köny­vét. A DISZ-fiatalok — a régiek és újak —­ szép eredményeket ér­nek el a termelőmunkában és mozgalmi téren i­s Lelkesen csatlakoznak... A szombathelyi Ságvári Endre és az Alkotmány utcai szakérett­ségis kollégium DISZ-ifjúságának felhívásához a Munkaerőtartalé­­kok Hivatala 405. sz. Ipari Tárol­lóin,­teretének DISZ-tagjai nagy lelkesedéssel csatlakoztak. Elhatározták, hogy a berentei hőerőmű építkezésénél két hetet dolgoznak a nyári szabadságuk alatt. A komlói építkezéshez hat DISZ-fiatal jelentkezett. Dicséret illeti Mészáros Imre tanár elvtár­sat, aki a tanulók kezdeményezé­sét felkarolta és maga is vállalta, hogy részt vesz a szocialista épít­kezések munkájában.­Dominek Imre, MTH 465. tsz. Ipari Tanulóintézet igazgató­­. Nyáron trágyáznak A Szombathelyhez tartozó szent­ folyamán és kora tavasszal az királyi Győzelem TSZ tagjai még­ évek óta visszamaradt trágyát is értették, hogy a talaj termékét kihordták. Azóta sem gyűjtik pességét leginkább a jó trágya lesz- bent a trágyatelepen, hanem tosítja. Ezideig nem fordítottak egyenesen hordják a trágyát a gondot a trágya kezelésére, de földek végébe, ahol szarvas-, is­­az elmúlt télen úgy határoztak: letve trágyatelepet készítenek és nem engedik veszendőbe menni az azt leföldelik. Ezzel lehetővé rá­­istállótrágya helytelen kezelés é­­lik, hogy fokozatosan áttérjenek vel a tápanyagokat Még a tél a nyári trágyázásra. A II. Kongresszus TSZ udvarára b­ekanyarodnak a szekerek. A szem elé már szürke fátyolt von a sötétség. Későre jár az idő. Az egyik szekérről fiatal fiú ugrik le. Kifogja a lovakat, tisztogatja, meg­eteti őket. Aztán megáll az is­­tálló ajtajában, nézi az egyre fénye­sebben ragyogó csillagokat, hall­gatja a falu esti zaját, a kutya­ugatást, a patakcsobogást. Németh Miklós úgy érzi, hogy ilyenkor es­te nagyon unalmas az élete. Mint 17 éves legényke nem szí­vesen fekszik le rögtön a munka befejezése után. Társaságra, szó­rakozásra vágyik csakúgy, mint a többi fiatal. Ez azonban Bozso­­kon nem található. Ránt egyet sö­tétkék sapkáján aztán megindul a tűzoltószertár felé... A fadarabokkal bedeszkázott ab­laké, kicsi helyiségben fiúk kár­tyáznak. Ez a szórakozás hónap­szám. Barátságtalan, pókhálós he­lyiségben — a DISZ és a tűzoltók közös szobájában. Igaz, hogy volt ennél különb he­lyiségük is, tágas, levegős kultúr­teremmel. De a régi tanácselnök, Koroknál József, meg az akkori DISZ-titkár, Héra Ernő tanító ta­lán unta, megsokalta a fiatalok szórakozását. Mert ilyen határoza­tot hoztak: „A DISZ-t össze kell házasítani a tűzoltókkal. Minek mindegyiknek külön helyiség? Használják felváltva a tűzoltó­­szertárat­. A­­kultúrház a DISZ- helyiséggel pedig­­ óvoda lett Bassok 31 DISZ-tagja ezt meg- Ami nem tetszik a (Egy levél lepődve vette tudomásul. Egy­szerre vége lett a szindare­btanu­­lásnak, a szórakozásnak, a tánc­nak, a terveknek. Először köröm­szakadtáig ellenkeztek a fiatalok. De mikor látták, hogy a pártszer­vezet, a tanács, de még Héra elv­társ, a DISZ-titkár sem támogatja őket, félrerakták a harcosságot. Most az időt a tűzoltószertárban „csapják agyon”. A lányok meg apró kis pletykákkal mennek ba­rátnőikhez. A dolog úgy fest, hogy Bozsokon a DISZ-szervezettel, a fiatalokkal nem törődnek. A tagság márciusban megelégel­te Héra Ernő működését. Új DJSZ- titkárt követelt. Flór Máriára esett a választás. Ő azonban hiába próbálkozik néhány odaadó fiatal­lal a szervezeti élet fellendítésén, ezideig még nem nagyon sikerült neki. — Nincs meg az egyetértés a tagság között — mondja. — Pedig mi is olyan DISZ-szerveze­tet sze­retnénk, mint a csipkereki (amelyik­ről olvastunk az újságban) és én is olyan titkár szeretnék lenni, mint Hosszú Ernő, a csipkereki ta­nító. De ha nem sikerül... — teszi hozzá sóhajtva. Kiderül, hogy legtöbb segítsé­get eddig a határőrségtől kaptak. Különösen Tóth Tibor elvtárs, a határőrség DISZ-titkára látogatja meg sokszor a fiatalokat. De ez még kevés, m­ind­ig kevés. Aztán bozsoki fiataloknak nyomában. Itt van az új tanácselnök, Tan Lajos elvtárs, aki ugyancsak segít­séget ígért. Most azon dolgozik, hogy június végéig a DISZ rendes otthonra találjon. Sajnos, eddig személyesen még nem látogatta meg a fiatalok­at. Ezt a vajúdást a pártszervezet tétlenül nézi. Héra elvtárstól nem kérdezték még meg, hogy mint kommunista, mint pe­dagógus, mit tett a község ifjúsá­gi szervezetének életrekeltéséért, a fiatalok neveléséért. Miért akadá­lyozza a DISZ-helyiség kiutalását? De a pártszervezet kommunistái maguknak sem tették fel ezt a kérdést, őket, úgy látszik, nem ér­dekli a fiatalokban meglévő lelke­sedés, a tanulás, a szórakozás utá­ni sóvárgás, nem figyelnek fel munkaeredményeikre. Megelégsze­nek azzal, hogy olyan egyhangú élete legyen a bozsoki ifjúságnak, mint régen, az ő idejükben volt. ★ Ezekről az eseményekről szá­molt be egy nyomtatott írású le­vél. A levél írója sajnos nem kö­zölte nevét. Ezen nem is csodálko­zunk. Hiszen a fiatalságot az utób­bi időben nem nevelte senki sem harcosságra, bátorságra, igazuk melletti kiállásra. A levél nyomán indultunk el megnézni, mi a valódi helyzet Bo­zs­okon. Bizony nem ért bennünket kellemes csalódás, a névtelen levél írója való képet festett a bozsoki DISZ-szervezet, a fiatalok életé­ről Mi sok-sok fiatallal együtt így gondolkodunk: az ifjúság életét széppé, vidámmá kell tenni. Ha az ifjúság látja a vele való törő­dést, a szerető gondoskodást, ha fejlődésének útjába nem gördíte­nek akadályt, százszorosan meg­hálálja azt. Vajon Málovics Jenő elvtárs, a pártszervezet titkára nem örülne-e annak, ha a DISZ-ta­­gok a merengés és a kártyázás he­lyett vidám kultúréletet teremte­nének a faluban. És a fiatalokat a pártszervezet atyai segítségével irányítaná a DISZ-szervezet, szem­ben a tűzoltók vezérletével. Mi lenne, ha megerősödne a pártszer­vezet egy-két harcos fiatallal? Azt gondoljuk, mindezt nem is lesz olyan nehéz megteremteni. Persze lesznek meredek, bozótos utak a cél eléréséig, de megvan hozzá a nyers, kiformálatlan erő a Horváth László, Németh Mik­lós, Stipsics László, Szalai Mária és a többi DISZ-tag személyében. Ezek a fiatalok, ha segítik őket, semmilyen áldozattól sem riad­nak vissza. A pártszervezeten, a tanácson, a község lakosain, de legfőkép a fiatalokon múlik, hogy az esték Bozsákon ne az unalom, hanem a boldog tervezgetése­k, a szilárd el­határozások, a tettek, a tanulás, szórakozás estéi legyenek. A nap­palok meg a termelőmunkában való helytállásé. ii mezőgazdaság terméshozama fellendítésének kulcskérdése most: a jól végzett növényápolás Ankét a Varmegye szerkekatöségében A Vármegye szerkesztősége megbeszélésre hívta meg a me­gye különböző területein dolgozó mezőgazdasági szakembereket, tsz-elnököket, levelezőinket Az ankéton a soron következő mun­kák — a növényápolás, szénaka­szálás, másodvetés stb. — leg­fontosabb teendőit beszélték meg. A legtöbb szó a növényápolás­ról esett A részvevők elmond­ták tapasztalataikat hogyan von­ják be a családtagokat a nőket a fiatalokat ebék a munkába. — A mezőgazdasági munkák során többször vannak úgynevezett munkacsúcsok. Ilyen a növény­ápolás is. Ilyenkor a vezetők leg­fontosabb teendője: meghányják­­tessék, hogyan lehet ezeket a csúcsokat megkisebbíteni *— mondotta Tőke János, a keme­­nesszentmártoni Úttörő TSZ el­nöke. —­ Véleményem szerint csak úgy lehet a munkacsúcso­kat kisebbre venni, ha a jó szer­vezéssel jó előre felkészülünk ezekre a munkáikra. Tóth Győző, a csencsbereki Új Barázda TSZ agronómusa elmon­dotta: a termelőszövetkezetben vezetőségi ülésen beszélték meg, hogyan könnyítsék és gyorsít­sák meg a növényápolást. Az asszonyok munkáját, a tsz-be való bevonását akadályozta, hogy a tsz a községtől távol esik és elég sok a kisgyerek. — Ezen a nehézségen közös erővel úgy segítettünk, hogy a nagy munkák idejére egy idősebb asszony felügyeleté­vel bölcsődét állítunk fel, így aztán lehetővé válik, hogy az asszonyok is rendszeresen jár­janak a munkába. A családtagok bevonásának je­lentőségéről beszélt Nemes La­jos, a pornóapáti Új Élet Ter­melőszövetkezet elnöke. Ná­lunk is úgy volt az elmúlt évek­ben, hogy a növényápolásra bi­zony nem sok munkaerő jutott. Az alapszabályellenesen­ nagy háztáji gazdaság elvette a szük­séges munkaerőt, aztán még a családtagok bevonásával sem törődött senki. Az idén már je­lentős változás történt, mert a háztáji gazdaságokat ren­deztük és a családtagok nagy része is ott dolgozik már a közösben. — Nagy szerepe van a DISZ- fiatalok munkáiénak a nö­vényápolásban — mondta el véleményét Czet­­tin Gyula, a daniellai Vörös Gár­da TSZ elnöke. — A mi fiatal­jainkra nincs panasz a munká­ban. Az ő segítségükkel mértük ki családtagokra a kapásterüle­tet és amint megkapták részüket, még aznap este nekiálltak a répa sarabolásának. Természetesen az­óta a répát már meg is egyelték, sőt a kukorica kapálását is meg­kezdték. 10 holdon a náluk eső területen 42 mázsás holdankénti kukoricatermést vállaltak. Abban az ankét valamennyi résztvevője megegyezett, hogy a növényápolás elvégzésének helye a média, ha a kapéste­­rületet kimérik faronként vagy családonként, ahogy a he­lyi adottságok kívánják. A kézierő a nagyüzemi, korsze­rű növényápolásban nem elegen­dő és nem is kifizetődő. Ebben a munkában a termelőszö­vetkezetek legna­gyobb segítsége: a gépállo­más. — Több éven keresztül lehetőleg mellőztük a gépi munkát, saj­náltuk, amit elvisz — gyakorolt önbírálatot Czettin Gyula. •— De aztán elővettük a papírt és ceru­zát, amit a mi munkánkban nem lehet nélkülözni. Számadást csi­náltunk, aminek az eredménye­ként egyre nagyobb mértékben használunk gépeket A növény­­ápolásban fele munkát a gépek­kel végeztetjük, a kaszálást pe­dig teljes egészében. Érdekes számítást mond el a gépi munka előnyéről Háló Ká­roly, a csensei Dózsa TSZ agro­­nómusa. — Mi is csináltunk szá­mítást. El is mondom eredmé­nyét. Egy hold gépi kapálás 32 forintba kerül Mi nem is számoltunk kézierő­vel, inkább a fogatos kapálást hasonlítottuk a gépi munkához, mert nálunk is, meg több helyen azzal érvelnek a tagok: „minek a gép, ha van elég lókapa“. Egy pár ló napi bére és táp­anyagszükséglete 160 forintot tesz ki. Hozzá három ember sükséges, akiknek napi teljesítménye leg­alább négy, négy és fél munka­egységet tesz ki, aminek pénz­ben átszámított értéke 120 forint körül van, és a napi teljesítmény legfeljebb öt hold. A számítás eredményeként egy hold lekapálás 56 forint­ba kerül, szemben a gépi 23 forinttal, nem számítva azt, hogy a gép minőségileg is jobb munkát vé­gez. Pityinger József elvtárs, a celli Vörös Csillag TSZ elnöke is ér­dekes adatokkal támasztja alá a gépi munka előnyét .„ Mivel nem féltünk a gépektől, kukori­cánkat és minden kapásunkat nagyrészt géppel műveltetjük, maradt elegendő idő arra, amire eddig bizony a sok munka miatt nem került sor. Az acatolést gon­dosan elvégeztük, gyümölcsfáin­kat permeteztük, a gyümölcsfák alját lekaszáltuk és az árokpar­tok kaszálását is megkezdtük. Ezzel a munkával legalább két vagon szénával is több a közös állatálo­­mány számára. Hasonló számvetést mond el Tőke János, a kemenceiszentmár­­tosol tsz elnöke is. Náluk a gé­pek segítségével még ama is ke­rült sor, hogy egy nagyon lej­tős tábla közepét feltöltsék, így ezen a táblán is lehetővé válik a gépi munka. A növényápolásban is jelentős szerepet játszik min­den munka fellendítője, a ver­­senyf­ozgalom. Enfiis György, a rábasömléni Le­nin TSZ elnöke bírálta a járási tanács ezirányú munkáját. — Pá­rosversenyre léptünk a vámos­családi termelőszövetkezettel, de még senki nem volt nálunk a versenyt értékelni. Arról tud­juk, hogy mi vagyunk előbbre, mert a napokban öt­ezer forint jutalmat kaptunk. Beneveztünk a kukorica­termelési mozgalomba is, de mi 40 má­zsás kukoricatermést vállaltunk, és ennek érdekében ötször ka­pálunk. A cukorrépatermelési verseny fellendítése érdekében, bevezettük a premizálási rend­szert. A növényápolás mellett nem másodrendű kérdés a szénabe­­takarítás és a másodvetés sem, hiszen ettől függ az állatok téli takarmányozása és a tsz jöve­delmezőségének emelése. Tőke János még ismeretlen, érdekes eljárást ismertetett: — Az őszi takarmány után szövetkezetünkben már vetik a silócsalamádét. Ezzel a munkával nem lehet várni, mert a talaj víztartalmát veszélyezteti. A vetést géppel végezzük és 45 centis sortávra tesszük a magot. Kelés után ez a sortáv lehetővé teszi a gépi ka­pálást, gyomtalanítást. A kapa után ebbe a sortávba két sorba szudáni fűmagot vetünk, ami ja­vítja a takarmány értékét és na­gyobb tömeget ad. Mint minden munkáiban, a nö­vényápolásban is nagyon fontos munkát végez a pártszervezet. A verseny élén mindenütt a párttagok, a kommunisták állnak. ,A rárdasömjéni Lenin TSZ-ben az esti megbeszélésen és vezető­ségi üléseken is mindig ott van a párttitkár. Imre Miklós, a győrvári Új Élet TSZ agronó­­musa is attól vár fordulatot, hogy majd megalakul a párt­­szervezet szövetkezetükben. A­ daniellai Vörös Gárda TSZ-ben is a tsz-elnök véleménye szerint elképzelhetetlen a jó munka a párttitkár és a kol­szjuinisták se­gítsége nélkül. — Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni a tavaszi munkák­­nál megyei lapunk, a Vas megye segítségét — mondja el vélemé­nyét Lacza Vilmos, a Celldömöl­­ki Járási Tanács főautonómusa­­­• Jó­magam is többet írhatnék a lapnak, mert látom, ha egy­­egy tsz-ről akár dicsérő vagy bíráló cikk megjelenik, serkent­ a jobb munkára, a hibák kijaví­tására. Szinte szárnyakat kap a tag­ság egy-egy jó cikk után. Hasonló véleményt nyilvánít Piyinger József elvtárs is. A­ celdömölki Vörös Csillag TSZ tagjai nem egyszer a mezőn mun­­aszünetekben olvasták az újságot. A tsz-elnök megállapí­tása szerint szövetkezetük jó munkájához nagyban hozzájárulnak a Vas­megye segítő, lelkesítő cik­kei. Sok értékes tapasztalat, mód­szer és jó tanács hangzott el a szt­ajjkéton. A jelenlévők azt a vé-i lanényüket nyilvánították, hogy, az ilyen ankét megtartása az Sj Náseofh GÄtliCajÄrahkij ufcbtt te safes* »g®,

Next