Vasmegye, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-01 / 79. szám

A megye költségvetéséről és a tavaszi munkákról tárgyalt a megyei tanács ülése Szombati lapszámunkban megírtuk, hogy a megye 1955. évi zárszámadásáról, továbbá az 1956. évi költségvetésről Koroncai Géza elvtárs, a vég­rehajtó bizottság elnökhelyettese mondott beszá­molót a megyei tanács pénteki ülésén. Ugyancsak ez alkalommal Máthé Sándor elvtárs, a vb tagja a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészü­lés állását ismertette. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a beszámolókat és a velük kapcsolatos felszólalásokat. Az 1955. évi zárszámadás és a megye 1956-os költségvetése Beszámolója elején Koroncai Géza elvtárs röviden ismertette népgazdaságunk elmúlt évi ered­ményeit, kiemelve, hogy az el­múlt évi költségvetés és zárszám­adás hasznos útmutatásokat tar­talmaz egy új év gazdálkodásá­hoz. Bejelentette, hogy a megye tanácsai kiadási vo­nalon 98 százalékban, bevételi vonalon 99 százalékban haj­tották végre feladataikat. A költségvetés 22 százaléka gaz­dasági, 28 százaléka kulturális, 32 százaléka szociális, 18 százaléka rendészeti és igazgatási szükség­leteket szolgált A megoszlás — mint mondotta — élénken tükrö­zi szocialista célkitűzéseinket, a dolgozók anyagi, kulturális és szociális igényeinek mind foko­zottabb kielégítését, mert a költ­ségvetés 82 százaléka jutott erre a célra. Ezután vázolta Koroncai elv­társ azokat a beruházásokat, be­fektetéseket, amelyeket a megyei tanács az elmúlt éviben költség­­vetési kiadásokból teljesített. Ta­nácsi vállalataink részére közel 14 millió forintot biztosítottak ,­ forgó- és igazgatósági alap, vesz­teségtérítés címén. Bővült Szom­bathelyen a Siketnémák Cipész­ipari Vállalata, a vasvári faüzem, a szombathelyi és vidéki sütő­üzemek új kemencéket kaptak. Iskola épült Jakon, Náraiban, Kondorfán, Nagysimonyiban. Felépült a simasági 80 ágyas betegotthon, Szombathelyen két új bölcsőde. Az acsádi, táplánszentkereszti betegotthonokat bővítettük. Meg­épült Szombathelyen a Béke mozi, a szabadtéri színpad, mű­velődési otthon létesült Kemes­­taródfán, Daraboshegyen, Rába­­sömjénben, Sajtoskálon, Sorokpo­­lányban, Ólmodon, Nicken, s más községekben. Gépállomása­ink fejlesztésére három és fél­millió forintot fordítottunk. Állat­kórház létesült Szombathelyen, termelőszövetkezeteink pedig csaknem tízmillió forintot kap­tak. 11 községet villamosítottunk az elmúlt évben. Állami beruhá­zásokból megindult a szombat­­helyi­­ faipari kombinát, Sárváron az állatifehérje-feldolgozó üzem építése, Répcelakon szénsavgyár épült. A megye többi üzeme is jelentős összegekhez jutott. Áttért a következőkben Koron­­cai elvtárs a községfejlesztési terv és a községfejlesztési alap pénzügyi beszámolójára. Elmon­dotta, hogy tanácsaink jórésze felismerte ezek jelentőségét, fel­kutatták a helyi erőforrásokat és sok hasznos tervet, elgondolást valósítottak meg. Daraboshegyen például csaknem teljesen társa­dalmi munkával kulturális ott­hont létesítettek, Körmenden szabadtéri színpadot, Szentgott­hárdon fogorvosi rendelőt, Nó­ráiban öt mezei hidat készítet­tek el. Rámutatott azonban arra is a beszámoló, hogy sok helyen elhanyagolták a politikai nevelőmunkát, s mert a lakosság hozzájárulását nem tudták megszervezni, nem valósulhattak meg a ter­vek sem. Az idei költségvetés taglalása során Koroncai elvtárs rámuta­tott arra, hogy tanácsaink a ter­vezésnél figyelembe vették a Mi­nisztertanács takarékossági hatá­rozatát, s igényeiket úgy állítot­ták össze, hogy azok ne zavar­ják a lakosság árualapjának biz­tosításait. Kiemelte a beszámoló, hogy költségvetésünk az idén 18 millió forinttal többel rendel­kezik, mint az elmúlt évben. A költségvetés a tavalyinál há­rom millió forinttal többet irá­nyoz elő gazdasági­­ feladatokra, 6,3 millióval többet szociális cé­lokra, hat millióval többet kul­turális célokra. A lakosság igé­nyeinek közvetlen kielégítését tehát az idén a költségvetés 83 százaléka szolgálja, szemben az 1955. évi 82, és az 1954. évi 80 százalékkal. Hangsúlyozta a be­számoló, hogy az igazgatási költ­ségek csökkentése terén — a munka ésszerű megszervezésében — tanácsainkra az idén is ko­moly tennivalók hárulnak. Aláhúzta Koroncai elvtárs an­nak tényét, hogy az ismertetett arányokból világosa­n kitűnik:­ tervezésünk, költségvetésünk a békés építést szolgálja. Ezzel szemben a kapitalista országok költségvetésének nagy részét — kétharmadát, vagy még ennél is többet —­ a hadikiadások emész­tik fel — Hogy költségvetési kiadása­inkat teljesíteni tudjuk — mon­dotta Koroncai elvtárs —, szük­séges a vállalati gazdálkodás színvonalának emelése, a terme­lési és önköltségcsökkentési ter­vek teljesítése, a géppark kihasz­nálása, s a belső tartalékok fel­tárása. — Hangsúlyozta az elő­adó, hogy célkitűzéseink megvalósítá­sához jelentős hozzájárulás az adófizetés teljesítése, s kiemelte, hogy elsősorban dol­gozó parasztságunk — érezve né­pi államunk támogatását — az elmúlt évben eleget tett állam­polgári kötelezettségének. A következőkben a költségveté­si kiadások főbb tételeit ismer­tette a beszámoló, így többek között: állattenyésztési és állat­egészségügyi célokra 12 milliót, lakásgazdálkodásra közel 4 mil­liót, helyi utakra, hidakra öt és félmilliót, a város- és községgaz­dálkodás keretében közvilágítás­ra, utak, terek, népfürdők kar­bantartására több mint 4,5 mil­liót irányoztak elő. Az általános iskolák fenntar­tására 7 millió forinttal töb­bet fordítanak, mint tavaly. Az idén új kemencét és ipar­vágányt kap a körmendi tégla­gyár, közel egymillió forintos be­ruházással gazdagodnak élelmi­szeripari üzemeink. Ikerváron, Szarv­askenden, Iváncon orvosi rendelő és orvosi lakás épül, Körmenden bölcsőde, Szombathe­lyen tbc-otthon létesül. Gimnázi­um épül Celldömölkön, iskolá­val gyarapszik Körmend, Csehi­­mindszent, művelődési otthonnal ják. A falusi mozik fejlesztésé­re 350 ezer forintot fordítunk. Mélyfúrású kutat fúrnak Nagy-­­rákoson, Kemenesmagasiban, Hegyfalun, Csánigon, Toronyban befejeződik a törpevízmű épí­tése. Szombathelyen 30, Kőszegen 10 lakást építünk, s állami eszközökből ezenkívül a me­gyeszékhelyen 191 lakás épül. Befejeződik a sárvári gépállo­más új telephelyének építése, vi­szont elkezdjük a celldömölki bő­vítését. Termelőszövetkezeteink 13 millió forinttal több támogatást kapnak, mint tavaly, mezőgazda­­sági gépekre, talajjavításra. 12 községet villamosítunk. Ezek: Vát, Porpác, Tokorcs, Bögöte, Ne­­meskocs, Magyarszecsőd, Gyanót­geregye, Nemesbőd, Sarkifalud, Sorkikápolna, Szalafő és Ölbő. — A költségvetés végrehajtása igen komoly feladatokat hárít a megye dolgozóira, tanács­tagjainkra, államigazgatási szer­veinkre — mondotta Koroncai elvtárs. — Megköveteli, hogy a termelési tervek minden munka­területen teljesítést nyerjenek. Megköveteli az állami fegyelem szigorú betartását, megköveteli a dolgozók mozgósítását, kezdemé­nyezéseik felkarolását. Megköveteli a szigorú, ésszerű A vitában elsőnek Bodorkas István, országgyűlési képviselő szólalt fel. Idézte az országgyűlés által elfogadott költségvetés szá­mait, s ezek alapján mutatott rá békegazdálkodásunkra s a nö­vekvő jólétre, amelyben dolgo­zóinknak és köztük dolgozó pa­rasztságunknak részük van. Kér­te, hogy a dolgozó parasztság hálája jusson kifejezésre a termés­hozamok növelésében, a be­gyűjtési és adófizetési tervek maradéktalan teljesítésében és nem utolsó sorban abban, hogy mielőbb a nagyüzemi gaz­dálkodás útjára térjen. —Ekkor még szebbé, gazdagabbá vará­zsolhatjuk hazánkat és benne Máthé elvtárs beszámolójában részletesen foglalkozott a mező­­gazdaságban soron következő fel­adatokkal. Legsürgősebb tenniva­lóként a tavaszi munkák, a szán­tás, vetés, simítózás stb. minél előbbi befejezését jelölte meg. Elmondotta többek között, hogy a késői kitavaszodás máris komoly feladatok elé állította a megye mezőgazdaságának dolgozóit. Kü­lönösen nagy feladatok hárulnak a szakemberekre, a gépállomási mezőgazdászokra, hogy szak­­irányításukkal minél előbb és minél jobb minőségben el­végezhessük a vetést. Fontos feladatként említette, hogy a községi tanácsok úgy szervez­zék meg e munkákat, hogy ab­ban legelsősorban maguk a ta­nácstagok mutassanak példát. A községi tanácsok vezetői a kü­lönféle állandó és termelési bi­zottságok bevonásával széleskö­rű felvilágosító munkát végez­zenek annak érdekében, hogy minél­ előbb földbe kerüljön a tavaszi kalászosok magja. Azokon a helyeken pedig, ahol az őszi mélyszántást nem fejezték be, a mulasztást­ minél előbb pótolják . Különös gondot fordítsa­nak tanácsszerveink és mezőgaz­dasági szakembereink az őszi kalászosok tavaszi ápolására — mondotta Máthé elvtárs. — Rend­szeresen figyeljék az őszi vetések állapotát és ahol a vetésekben felfagyást észlelnek, hívják fel az illető terület gazdájának figyel­mét, hogy a vetést hengerezze és azon az egyéb szükséges növény­ápolási munkát is elvégezze. Ezután arról beszélt, hogy a fejtrágyázást elsősorban a gyen­ge, késői vetéseken, valamint a tél által megsanyargatott és a fejlődésben elmaradt vagy a rosszabb győvetemények után ke­rült kenyérgabonákon végezzék el. A vetéseknél mindenütt tartják irányadónak: legkorábban azokat a növé­nyeket vessék f­el, amelyek magvait már rendes körülmé­nyek között el kellett volna vetni. A mák, a borsó elvetése mellett legsürgősebb az árpa, zab, vörös­­here, lucerna stb. vetése, de az is nagyon fontos, hogy a cukor­répamagot minél előbb földbe te­gyük. Ugyancsak tanácsaink fon­tos feladata a soron következő munkák érdekében felvilágosító munkát végezni. A többtermelés és a munka könnyebbé tétele ér­dekében mindenütt ismertessék a takarékoskodást, hogy leküzd­­jük az elemi csapások okoz­ta nehézségeket. — A párt, a kormány bizton sziámit dolgozóink támogatására — mondotta befejezésül Koroncai elvtárs. — Nem kétséges, hogy munkásosztályunk, dolgozó pa­rasztságunk, néphez hű értelmi­ségünk odaadó munkája sikerre viszi 1956. évi népgazdasági ter­vünket. Ezután kérte a zárszámadás és a költségvetés elfogadását Ezután kérte a zárszámadás és a költségvetés elfogadását, megyénket is — mondotta be­fejezésül. Holzer Endre elvtárs rámutatott a költségvetés végrehajtásából eredő felelősségre, amely egyaránt kötelezi a tanácstagokat, a veze­tőket és a dolgozókat. Éppen ezért javasolta, hogy a tanács­ülés utasítsa a végrehajtó bizott­ságot, év közben hat hónapon­ként számoljon be a költségvetés kiadási és bevételi terveinek tel­jesítéséről A zárszámadást és a költségvetést elfogadta. Perjés Jánosnné elfogadta a vég­rehajtó bizottság jelentését a zárszámadásról és a költségve­tésről, s ígéretet tett arra, hogy azt választókörzetében ismerteti. Javasolta: utasítsa a tanácsülés a gazdákkal, a termelőszövetkeze­tekkel az évek során bevált leg­jobb módszereket. Hívják­ fel a figyelmet például arra, hogy burgonyaültetésnél a megfelelő sor- és tőtávolságot mindenütt betartsák és úgy ültessék a gu­mókat, hogy holdanként 22—24 ezer tő burgonya legyen. A ta­nácstagok már most hívják fel a termelők figyelmét arra, hogy a napraforgó termesztése milyen fontos népgazdasági érdek. En­nek érdekében felvilágosító mun­kával érjék el, hogy a termelők az elmúlt évi napraforgó vetés­­területüknél az idén mintegy 15 százalékkal többet vessenek. A vetésterületet a kapásnövények napraforgó­ szegélyvetésével is növelhetjük. Itt említette meg Máthé elvtárs a kukorica-vetésterület növelé­sének fontosságát. Erről szólva elmondotta: járási és községi tanácsaink, valamint gépállomásaink lép­­ten-nyomon hangoztassák, hogy mennyire jövedelmező és milyen rendkívül fontos a ku­koricatermesztés. Különösen a termelőszövetkeze­tekben fejtsenek ki ennek ér­dekében széleskörű felvilágosító munkát. Érjék el, hogy a tsz-ek szántóterületüknek legalább 10— 12 százalékán kukoricát termel­jenek és azt a lehető legnagyobb mértékben négyzetesen vessék. Ezután a tavaszi munkáknál szükséges versenymozgalom szé­leskörű kibontakoztatására hívta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy a terméshozam 3 százalékos eme­lése érdekében az eddigieknél fokozottabb mértékben kapcso­lódjanak be a versenymozgalom­ba. Tanácstagjaink a verseny­­mozgalmat legelsősorban válasz­tókerületenként szervezzék, mint ahogy erre máris sok jó példa van. Ha a ránk váró vetést és növényápolást jó szervező és irá­nyító munkával végezzük, vala­mint a versenymozgalmat lendü­letessé, életképessé tesszük, ak­kor a késői kitavaszodás ellenére is minden lehetőségünk meglesz, hogy a párt- és kormányhatáro­zatban megjelölt feladatokat ez évben is maradéktalanul teljesít­sük, sőt túlteljesítsük. A tavaszi munkák igen fontos tennivalói mellett a termelőszö­vetkezeti mozgalom további fej­lesztéséről is beszélt Máthé elv­társ. Ezzel kapcsolatosan elmon­dotta, hogy ezt is állandó feladat­ként kezeljék taná­csszerveink. Utalt arra: végrehajtó bizottságot, vizsgálja felül az egy­es té­teleket, hol tudna megtakarí­tásokat elérni s az ebből ere­dő összegeket küldje el az ár­vízkárok helyreállítására. Hock Károly, a pénzügyi fegye­­lem és a takarékosság kapcsán, felvetette a pénzügyi állandó bi­zottságok aktivizálását. Elmon­dotta, hogy a megyei pénzügyi állandó bizottság kiválóan mű­ködik, a járásiak többé-kevésbé betöltik feladatukat, a községiek­ről azonban ez nem mondható el. Pedig értelmes és igazságszerető dolgozó parasztjaink, akiket be­választottak az állandó bizottsá­gokba, képesek ellátni e megbíza­tásukból eredő teendőiket a vál­lalati gazdálkodás ellenőrzése te­rén is. A végrehajtó bizottságok segítségét kérte tevékenységük kibontakoztatásához. A vita lezárása után Kraller Ferenc elvtárs — az ülés elnöke — a javasolt két módosítással szavazásra tette fel a határozati javaslatokat. A tanácsülés egyhangúlag megszavazta a javaslatokat és elfogadta a végrehajtó bi­zottság jelentését a zárszám­adásról és az idei költségve­tésről. Ezután Máthé Sándor elvtárs tartotta meg beszámolóját a ta­vaszi mezőgazdasági munkála­tokra való felkészülésről, több helyen az a helytelen nézet lett úrrá, hogy most szántunk, vetünk, mezőn dol­gozunk, nem érünk rá tsz-fej- Vesztéssel foglalkozni. — Ez a nézet nagyon helytelen s ez ellen a leghatározottabban fel kell lépni. A tavaszi munkára való mozgósítás mellett a tanács tagjainak a tsz-fejlesztésben is tevékenyen részt kell venni. E munkát mindenütt végezni kell. A tsz-fejlesztés egyetlen napra sem állhat meg, hanem azt az időszerű mezőgazdasági munkák végzésével párhuzamosan végez­zük — mondotta Máthé elvtárs. Ezután a járási tanácsok figyel­mét arra hívta fel, hogy a me­zőgazdasági szakemberek idejét és munkaerejét most ne egy-egy községben való agitációra kössék le, hanem adják meg nekik a lehetőséget arra, hogy a járás területén járva, ellenőrizzék, se­gítsék a községi tanácsok, gép­állomások, tsz-ek munkáját. Kü­lönös gondot fordítsanak az új és a megnövekedett tsz-ek meg­segítésére. Ez annál is inkább fontos, mert sok új tsz az idei tavaszi munka megkezdésével először kezd közös munkához. Ha most a megindulás pilla­natában nem adunk ezeknek a tsz-eknek­ megfelelő segítsé­get, akkor nem várhatjuk azt, hogy már ebben az évben el­érik, illetőleg túlhaladják az egyéni gazdaságok termés­­eredményeit. A továbbiakban megemlítette, hogy a most következő hetekben, hónapokban, minden felesleges értekezlet, megbeszélés, ülésezés, jelentéskészítés igen komoly ki­esést okozhat a munkából, mert az az íróasztalhoz köti le a me­zőgazdaságot irányító dolgozókat. A sok értekezés, a hetenkénti vagy a naponkénti jelentéskészí­tés csak elvonja a mezőgazdasági szakemberek figyelmét az előttük álló legfontosabb feladatok végre­hajtásáról. Mindenütt az legyen a jelszó — s ennek betartását a megyei tanács-vk valamennyi ta­­nácsszervétől megköveteli —, hogy minden erővel ki a terület­re, minél előbb megkezdeni és befejezni a tavaszi szántás-vetést. Csak így lesz biztosítva, hogy terméseredményeink ez évben is a párt és a kormány határozatá­ban előírtaknak megfelelően nö­vekedjenek, termelőszövetkeze­teink is megszilárduljanak, to­vábbfejlődjenek, az egyénileg dolgozó parasztok előtt vonzók fenszek. A költségvetés vitája Minden lehetőségünk megvan a tavaszi munkák gyors és jó elvégzésére

Next