Vasmegye, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-01 / 79. szám
A megye költségvetéséről és a tavaszi munkákról tárgyalt a megyei tanács ülése Szombati lapszámunkban megírtuk, hogy a megye 1955. évi zárszámadásáról, továbbá az 1956. évi költségvetésről Koroncai Géza elvtárs, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese mondott beszámolót a megyei tanács pénteki ülésén. Ugyancsak ez alkalommal Máthé Sándor elvtárs, a vb tagja a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülés állását ismertette. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a beszámolókat és a velük kapcsolatos felszólalásokat. Az 1955. évi zárszámadás és a megye 1956-os költségvetése Beszámolója elején Koroncai Géza elvtárs röviden ismertette népgazdaságunk elmúlt évi eredményeit, kiemelve, hogy az elmúlt évi költségvetés és zárszámadás hasznos útmutatásokat tartalmaz egy új év gazdálkodásához. Bejelentette, hogy a megye tanácsai kiadási vonalon 98 százalékban, bevételi vonalon 99 százalékban hajtották végre feladataikat. A költségvetés 22 százaléka gazdasági, 28 százaléka kulturális, 32 százaléka szociális, 18 százaléka rendészeti és igazgatási szükségleteket szolgált A megoszlás — mint mondotta — élénken tükrözi szocialista célkitűzéseinket, a dolgozók anyagi, kulturális és szociális igényeinek mind fokozottabb kielégítését, mert a költségvetés 82 százaléka jutott erre a célra. Ezután vázolta Koroncai elvtárs azokat a beruházásokat, befektetéseket, amelyeket a megyei tanács az elmúlt éviben költségvetési kiadásokból teljesített. Tanácsi vállalataink részére közel 14 millió forintot biztosítottak , forgó- és igazgatósági alap, veszteségtérítés címén. Bővült Szombathelyen a Siketnémák Cipészipari Vállalata, a vasvári faüzem, a szombathelyi és vidéki sütőüzemek új kemencéket kaptak. Iskola épült Jakon, Náraiban, Kondorfán, Nagysimonyiban. Felépült a simasági 80 ágyas betegotthon, Szombathelyen két új bölcsőde. Az acsádi, táplánszentkereszti betegotthonokat bővítettük. Megépült Szombathelyen a Béke mozi, a szabadtéri színpad, művelődési otthon létesült Kemestaródfán, Daraboshegyen, Rábasömjénben, Sajtoskálon, Sorokpolányban, Ólmodon, Nicken, s más községekben. Gépállomásaink fejlesztésére három és félmillió forintot fordítottunk. Állatkórház létesült Szombathelyen, termelőszövetkezeteink pedig csaknem tízmillió forintot kaptak. 11 községet villamosítottunk az elmúlt évben. Állami beruházásokból megindult a szombathelyi faipari kombinát, Sárváron az állatifehérje-feldolgozó üzem építése, Répcelakon szénsavgyár épült. A megye többi üzeme is jelentős összegekhez jutott. Áttért a következőkben Koroncai elvtárs a községfejlesztési terv és a községfejlesztési alap pénzügyi beszámolójára. Elmondotta, hogy tanácsaink jórésze felismerte ezek jelentőségét, felkutatták a helyi erőforrásokat és sok hasznos tervet, elgondolást valósítottak meg. Daraboshegyen például csaknem teljesen társadalmi munkával kulturális otthont létesítettek, Körmenden szabadtéri színpadot, Szentgotthárdon fogorvosi rendelőt, Nóráiban öt mezei hidat készítettek el. Rámutatott azonban arra is a beszámoló, hogy sok helyen elhanyagolták a politikai nevelőmunkát, s mert a lakosság hozzájárulását nem tudták megszervezni, nem valósulhattak meg a tervek sem. Az idei költségvetés taglalása során Koroncai elvtárs rámutatott arra, hogy tanácsaink a tervezésnél figyelembe vették a Minisztertanács takarékossági határozatát, s igényeiket úgy állították össze, hogy azok ne zavarják a lakosság árualapjának biztosításait. Kiemelte a beszámoló, hogy költségvetésünk az idén 18 millió forinttal többel rendelkezik, mint az elmúlt évben. A költségvetés a tavalyinál három millió forinttal többet irányoz elő gazdasági feladatokra, 6,3 millióval többet szociális célokra, hat millióval többet kulturális célokra. A lakosság igényeinek közvetlen kielégítését tehát az idén a költségvetés 83 százaléka szolgálja, szemben az 1955. évi 82, és az 1954. évi 80 százalékkal. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy az igazgatási költségek csökkentése terén — a munka ésszerű megszervezésében — tanácsainkra az idén is komoly tennivalók hárulnak. Aláhúzta Koroncai elvtárs annak tényét, hogy az ismertetett arányokból világosan kitűnik: tervezésünk, költségvetésünk a békés építést szolgálja. Ezzel szemben a kapitalista országok költségvetésének nagy részét — kétharmadát, vagy még ennél is többet — a hadikiadások emésztik fel — Hogy költségvetési kiadásainkat teljesíteni tudjuk — mondotta Koroncai elvtárs —, szükséges a vállalati gazdálkodás színvonalának emelése, a termelési és önköltségcsökkentési tervek teljesítése, a géppark kihasználása, s a belső tartalékok feltárása. — Hangsúlyozta az előadó, hogy célkitűzéseink megvalósításához jelentős hozzájárulás az adófizetés teljesítése, s kiemelte, hogy elsősorban dolgozó parasztságunk — érezve népi államunk támogatását — az elmúlt évben eleget tett állampolgári kötelezettségének. A következőkben a költségvetési kiadások főbb tételeit ismertette a beszámoló, így többek között: állattenyésztési és állategészségügyi célokra 12 milliót, lakásgazdálkodásra közel 4 milliót, helyi utakra, hidakra öt és félmilliót, a város- és községgazdálkodás keretében közvilágításra, utak, terek, népfürdők karbantartására több mint 4,5 milliót irányoztak elő. Az általános iskolák fenntartására 7 millió forinttal többet fordítanak, mint tavaly. Az idén új kemencét és iparvágányt kap a körmendi téglagyár, közel egymillió forintos beruházással gazdagodnak élelmiszeripari üzemeink. Ikerváron, Szarvaskenden, Iváncon orvosi rendelő és orvosi lakás épül, Körmenden bölcsőde, Szombathelyen tbc-otthon létesül. Gimnázium épül Celldömölkön, iskolával gyarapszik Körmend, Csehimindszent, művelődési otthonnal ják. A falusi mozik fejlesztésére 350 ezer forintot fordítunk. Mélyfúrású kutat fúrnak Nagy-rákoson, Kemenesmagasiban, Hegyfalun, Csánigon, Toronyban befejeződik a törpevízmű építése. Szombathelyen 30, Kőszegen 10 lakást építünk, s állami eszközökből ezenkívül a megyeszékhelyen 191 lakás épül. Befejeződik a sárvári gépállomás új telephelyének építése, viszont elkezdjük a celldömölki bővítését. Termelőszövetkezeteink 13 millió forinttal több támogatást kapnak, mint tavaly, mezőgazdasági gépekre, talajjavításra. 12 községet villamosítunk. Ezek: Vát, Porpác, Tokorcs, Bögöte, Nemeskocs, Magyarszecsőd, Gyanótgeregye, Nemesbőd, Sarkifalud, Sorkikápolna, Szalafő és Ölbő. — A költségvetés végrehajtása igen komoly feladatokat hárít a megye dolgozóira, tanácstagjainkra, államigazgatási szerveinkre — mondotta Koroncai elvtárs. — Megköveteli, hogy a termelési tervek minden munkaterületen teljesítést nyerjenek. Megköveteli az állami fegyelem szigorú betartását, megköveteli a dolgozók mozgósítását, kezdeményezéseik felkarolását. Megköveteli a szigorú, ésszerű A vitában elsőnek Bodorkas István, országgyűlési képviselő szólalt fel. Idézte az országgyűlés által elfogadott költségvetés számait, s ezek alapján mutatott rá békegazdálkodásunkra s a növekvő jólétre, amelyben dolgozóinknak és köztük dolgozó parasztságunknak részük van. Kérte, hogy a dolgozó parasztság hálája jusson kifejezésre a terméshozamok növelésében, a begyűjtési és adófizetési tervek maradéktalan teljesítésében és nem utolsó sorban abban, hogy mielőbb a nagyüzemi gazdálkodás útjára térjen. —Ekkor még szebbé, gazdagabbá varázsolhatjuk hazánkat és benne Máthé elvtárs beszámolójában részletesen foglalkozott a mezőgazdaságban soron következő feladatokkal. Legsürgősebb tennivalóként a tavaszi munkák, a szántás, vetés, simítózás stb. minél előbbi befejezését jelölte meg. Elmondotta többek között, hogy a késői kitavaszodás máris komoly feladatok elé állította a megye mezőgazdaságának dolgozóit. Különösen nagy feladatok hárulnak a szakemberekre, a gépállomási mezőgazdászokra, hogy szakirányításukkal minél előbb és minél jobb minőségben elvégezhessük a vetést. Fontos feladatként említette, hogy a községi tanácsok úgy szervezzék meg e munkákat, hogy abban legelsősorban maguk a tanácstagok mutassanak példát. A községi tanácsok vezetői a különféle állandó és termelési bizottságok bevonásával széleskörű felvilágosító munkát végezzenek annak érdekében, hogy minél előbb földbe kerüljön a tavaszi kalászosok magja. Azokon a helyeken pedig, ahol az őszi mélyszántást nem fejezték be, a mulasztást minél előbb pótolják . Különös gondot fordítsanak tanácsszerveink és mezőgazdasági szakembereink az őszi kalászosok tavaszi ápolására — mondotta Máthé elvtárs. — Rendszeresen figyeljék az őszi vetések állapotát és ahol a vetésekben felfagyást észlelnek, hívják fel az illető terület gazdájának figyelmét, hogy a vetést hengerezze és azon az egyéb szükséges növényápolási munkát is elvégezze. Ezután arról beszélt, hogy a fejtrágyázást elsősorban a gyenge, késői vetéseken, valamint a tél által megsanyargatott és a fejlődésben elmaradt vagy a rosszabb győvetemények után került kenyérgabonákon végezzék el. A vetéseknél mindenütt tartják irányadónak: legkorábban azokat a növényeket vessék fel, amelyek magvait már rendes körülmények között el kellett volna vetni. A mák, a borsó elvetése mellett legsürgősebb az árpa, zab, vöröshere, lucerna stb. vetése, de az is nagyon fontos, hogy a cukorrépamagot minél előbb földbe tegyük. Ugyancsak tanácsaink fontos feladata a soron következő munkák érdekében felvilágosító munkát végezni. A többtermelés és a munka könnyebbé tétele érdekében mindenütt ismertessék a takarékoskodást, hogy leküzdjük az elemi csapások okozta nehézségeket. — A párt, a kormány bizton sziámit dolgozóink támogatására — mondotta befejezésül Koroncai elvtárs. — Nem kétséges, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, néphez hű értelmiségünk odaadó munkája sikerre viszi 1956. évi népgazdasági tervünket. Ezután kérte a zárszámadás és a költségvetés elfogadását Ezután kérte a zárszámadás és a költségvetés elfogadását, megyénket is — mondotta befejezésül. Holzer Endre elvtárs rámutatott a költségvetés végrehajtásából eredő felelősségre, amely egyaránt kötelezi a tanácstagokat, a vezetőket és a dolgozókat. Éppen ezért javasolta, hogy a tanácsülés utasítsa a végrehajtó bizottságot, év közben hat hónaponként számoljon be a költségvetés kiadási és bevételi terveinek teljesítéséről A zárszámadást és a költségvetést elfogadta. Perjés Jánosnné elfogadta a végrehajtó bizottság jelentését a zárszámadásról és a költségvetésről, s ígéretet tett arra, hogy azt választókörzetében ismerteti. Javasolta: utasítsa a tanácsülés a gazdákkal, a termelőszövetkezetekkel az évek során bevált legjobb módszereket. Hívják fel a figyelmet például arra, hogy burgonyaültetésnél a megfelelő sor- és tőtávolságot mindenütt betartsák és úgy ültessék a gumókat, hogy holdanként 22—24 ezer tő burgonya legyen. A tanácstagok már most hívják fel a termelők figyelmét arra, hogy a napraforgó termesztése milyen fontos népgazdasági érdek. Ennek érdekében felvilágosító munkával érjék el, hogy a termelők az elmúlt évi napraforgó vetésterületüknél az idén mintegy 15 százalékkal többet vessenek. A vetésterületet a kapásnövények napraforgó szegélyvetésével is növelhetjük. Itt említette meg Máthé elvtárs a kukorica-vetésterület növelésének fontosságát. Erről szólva elmondotta: járási és községi tanácsaink, valamint gépállomásaink lépten-nyomon hangoztassák, hogy mennyire jövedelmező és milyen rendkívül fontos a kukoricatermesztés. Különösen a termelőszövetkezetekben fejtsenek ki ennek érdekében széleskörű felvilágosító munkát. Érjék el, hogy a tsz-ek szántóterületüknek legalább 10— 12 százalékán kukoricát termeljenek és azt a lehető legnagyobb mértékben négyzetesen vessék. Ezután a tavaszi munkáknál szükséges versenymozgalom széleskörű kibontakoztatására hívta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy a terméshozam 3 százalékos emelése érdekében az eddigieknél fokozottabb mértékben kapcsolódjanak be a versenymozgalomba. Tanácstagjaink a versenymozgalmat legelsősorban választókerületenként szervezzék, mint ahogy erre máris sok jó példa van. Ha a ránk váró vetést és növényápolást jó szervező és irányító munkával végezzük, valamint a versenymozgalmat lendületessé, életképessé tesszük, akkor a késői kitavaszodás ellenére is minden lehetőségünk meglesz, hogy a párt- és kormányhatározatban megjelölt feladatokat ez évben is maradéktalanul teljesítsük, sőt túlteljesítsük. A tavaszi munkák igen fontos tennivalói mellett a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztéséről is beszélt Máthé elvtárs. Ezzel kapcsolatosan elmondotta, hogy ezt is állandó feladatként kezeljék tanácsszerveink. Utalt arra: végrehajtó bizottságot, vizsgálja felül az egyes tételeket, hol tudna megtakarításokat elérni s az ebből eredő összegeket küldje el az árvízkárok helyreállítására. Hock Károly, a pénzügyi fegyelem és a takarékosság kapcsán, felvetette a pénzügyi állandó bizottságok aktivizálását. Elmondotta, hogy a megyei pénzügyi állandó bizottság kiválóan működik, a járásiak többé-kevésbé betöltik feladatukat, a községiekről azonban ez nem mondható el. Pedig értelmes és igazságszerető dolgozó parasztjaink, akiket beválasztottak az állandó bizottságokba, képesek ellátni e megbízatásukból eredő teendőiket a vállalati gazdálkodás ellenőrzése terén is. A végrehajtó bizottságok segítségét kérte tevékenységük kibontakoztatásához. A vita lezárása után Kraller Ferenc elvtárs — az ülés elnöke — a javasolt két módosítással szavazásra tette fel a határozati javaslatokat. A tanácsülés egyhangúlag megszavazta a javaslatokat és elfogadta a végrehajtó bizottság jelentését a zárszámadásról és az idei költségvetésről. Ezután Máthé Sándor elvtárs tartotta meg beszámolóját a tavaszi mezőgazdasági munkálatokra való felkészülésről, több helyen az a helytelen nézet lett úrrá, hogy most szántunk, vetünk, mezőn dolgozunk, nem érünk rá tsz-fej- Vesztéssel foglalkozni. — Ez a nézet nagyon helytelen s ez ellen a leghatározottabban fel kell lépni. A tavaszi munkára való mozgósítás mellett a tanács tagjainak a tsz-fejlesztésben is tevékenyen részt kell venni. E munkát mindenütt végezni kell. A tsz-fejlesztés egyetlen napra sem állhat meg, hanem azt az időszerű mezőgazdasági munkák végzésével párhuzamosan végezzük — mondotta Máthé elvtárs. Ezután a járási tanácsok figyelmét arra hívta fel, hogy a mezőgazdasági szakemberek idejét és munkaerejét most ne egy-egy községben való agitációra kössék le, hanem adják meg nekik a lehetőséget arra, hogy a járás területén járva, ellenőrizzék, segítsék a községi tanácsok, gépállomások, tsz-ek munkáját. Különös gondot fordítsanak az új és a megnövekedett tsz-ek megsegítésére. Ez annál is inkább fontos, mert sok új tsz az idei tavaszi munka megkezdésével először kezd közös munkához. Ha most a megindulás pillanatában nem adunk ezeknek a tsz-eknek megfelelő segítséget, akkor nem várhatjuk azt, hogy már ebben az évben elérik, illetőleg túlhaladják az egyéni gazdaságok terméseredményeit. A továbbiakban megemlítette, hogy a most következő hetekben, hónapokban, minden felesleges értekezlet, megbeszélés, ülésezés, jelentéskészítés igen komoly kiesést okozhat a munkából, mert az az íróasztalhoz köti le a mezőgazdaságot irányító dolgozókat. A sok értekezés, a hetenkénti vagy a naponkénti jelentéskészítés csak elvonja a mezőgazdasági szakemberek figyelmét az előttük álló legfontosabb feladatok végrehajtásáról. Mindenütt az legyen a jelszó — s ennek betartását a megyei tanács-vk valamennyi tanácsszervétől megköveteli —, hogy minden erővel ki a területre, minél előbb megkezdeni és befejezni a tavaszi szántás-vetést. Csak így lesz biztosítva, hogy terméseredményeink ez évben is a párt és a kormány határozatában előírtaknak megfelelően növekedjenek, termelőszövetkezeteink is megszilárduljanak, továbbfejlődjenek, az egyénileg dolgozó parasztok előtt vonzók fenszek. A költségvetés vitája Minden lehetőségünk megvan a tavaszi munkák gyors és jó elvégzésére