Vas Népe, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-26 / 173. szám
1951. július 26. Péntek. KIHASZNÁLATLAN GÉPEK hevernek évek óta a rádóckölkedi Dózsa TSZ-ben. "Négy évvel ezelőtt ugyanis az akkori szövetkezeti vezetők meggondolatlanul hitelre megvásároltak különféle tejfeldolgozó gépeket és villanymotorokat. Vásároltak a többi között istállóikba önitató csészéket is, amelyeket nem használhatnak, mert az istállópadlás rendkívül gyenge ahhoz, hogy arra víztartályt szereljenek, összesen 106 ezer forint értékű kisgépek terhelik a szövetkezetet. Még csak hagyján, hogy megvannak ezek a gépek. A nagyobb baj, hogy nem ápolják, nem vigyáznak az új gépekre. A tejhűtő például a szövetkezeti irodaépület teraszán rozsdásodik. A fészerben, ahol a különféle szerszámokat tartják, tönkremennek a fejőgépek is. Hasonlóan pusztul a tízezer forint értékű tejszeperátor is. A tsz új vezetői és a tagok a régi vezetőket és a járási mezőgazdasági osztály akkori beruházási osztályvezetőjét (akit azóta leváltottak) szidják. A tsz a gépek egy részén szívesen túladna, mivel előreláthatóan nem lesz rájuk szükség. Ezzel csökkentenék adósságukat is. Helyes lenne, ha nem engednék tovább pusztulni a kisgépeket. Ez közös érdekük. Új belépők a váti Lenin TSZ-be Jól jön az esztendő a váti Lenin TSZ tagjainak is. Amint az idei terméseredmények mutatják, 40 forintot ér majd náluk egy munkaegység értéke. A szépnek ígérkező jövedelemre felfigyeltek a tsz-ből kilépett és a volt egyéni gazdák is. Közülük többen úgy határoztak, hogy az őszi betakarulás után a szövetkezetbe újra kérik felvételüket. Eddig hat család tervezi, hogy ismét tsz-tagnak kéri magát. Nem mindig hátból fúj a szél Még sok-sok kételyt kell eloszlatni Vönödkön is ahhoz, hogy az ellenforradalom céljai világosak legyenek minden dolgozó paraszt előtt. Az már bizonyos, hogy a falu dolgozóinak többsége nem akarja — és nem akarta viszontlátni október—novemberben sem — a kapitalizmust. Aki pedig erről ábrándozott, vagy még ábrándozik, rossz tétre tesz. A forradalmi munkás-paraszt kormány, a falusi dolgozók támogatásával megvédte a népi demokrácia vívmányait falun is. A kormány olyan programot adott, amely a dolgozó parasztság földszeretetére, tehetségére támaszkodik s a munkás-paraszt szövetségre épül. A szövetkezésben a lenini önkéntesség elvét követi, az egyénileg gazdálkodóknak is termelési biztonságot nyújt, hogy a legjobb szorgalmuk és szándékuk szerint munkálkodhassanak. Az országos politika ismert a vönöcki dolgozó parasztok előtt is. Igyekeznek is kamatoztatni a gazdálkodásban.. Azt hihetné a falun kívülálló, hogy Vöncökön, a helyes politikai talajon jól sáfárkodik a lehetőségekkel a pártszervezet, csakúgy a községi tanács is. Az új viszonyok között merőben másképpen kellene dolgozniok a kommunistáknak, a tanácsnak is, mint eddig. Csupán rendeletekkel, utasítgatással nem érünk el célt. A múlt hibáin keseregni már csak öncélú, küron dolog lenne. A párt azzal, hogy kijavította a hibákat, véget vetett az elmúlt esztendők hibás gyakorlatának. Csakhogy Vönöckön nem vonták le ebből a megfelelő következtetéseket. Lássuk csak, miért nem. Vönöck sem maradt ki az elmúlt években a kollektivizálás lázából. E munka során itt is követtek el hibákat, s ebből az ellenforradalom idején egyesek politikai tőkét akartak kovácsolni a szövetkezeti mozgalom lejáratására. A Vörös Zászló TSZ létszáma meg is fogyatkozott azokban a napokban. Sok bajt zúdított az ellenforradalom a falu nyakára, mert még most is a földek méricskélésével vannak elfoglalva. A múltbeli hibákat itt is kijavítják, csak éppen furcsa módon. A községi tanács vezetői utóbbi időkig nem működtek együtt a pártszervezettel. Érdekes, hogy avolt MDP- tag tanácselnök, aki részese volt a hibák elkövetésének, úgy látszik azzal akarja jóvátenni ezt, hogy a párttól függetlenül akar dolgozni. Rosta Sándor tanácselnök rosszul gondolkozik. Azzal, hogy elzárkózik a pártszervezettel való együttműködéstől, azoknak a malmára hajtja a vizet, akik az ellenforradalom idején a hibák kijavításának ürügyén a kapitalizmust akarták visszaállítani. Ha most pártonkívüli is, azért kötelessége együttműködni a pártszervezettel. Ne féltse a párttól a tanácsot, mert a párt talpraállása tette lehetővé, hogy a tanácsok egyáltalán létezzenek és működjenek. Tény, hogy a pártirányítás érvényesülését az ilyen jelenségek akadályozzák Vöncekön. A pártszervezet s az abban tömörült 12 párttag is hibás ebben. Egy kicsit defenzívában vannak az itteni elvtársak. A taggyűléseken, pártösszejöveteleken, harcosak. De csak szűk körben! Ebből most már ki kell lépniük a vönöcki elvtársaknak. Nekik kell észrevenniük, hogy nem mindig hátból fúj a szél. Nem mindig úgy történik minden a faluban, ahogy szeretnék. Az ellenforradalom vihara ugyan már elült, de még lengedeznek a szellői s ezekkel bátran eszembe kell fordulniuk. Ha még élnek helytelen nézetek az emberek fejében, abban a párttagok is hibásak. Mert még élnek. A párt lebecsülése, veze-tőszerepének tagadása, vagy elhallgatása a faluban, az ellenforradalom és a revizionista nézetek álomtárából maradtak vissza. Csak egy kicsit körül kell nézni: mi a teendő! Persze az elején kell kezdeni. Amíg a párttagok nem kapnak megbízást, nem erősödik az emberek között végzett politikai munka. Jelenleg pedig az a helyzet, hogy még a bélyegeket is — pártbizalmi híján — Dénes Károly elvtárs, a párttitkár adja ki a tagoknak. Ne várjanak tovább a vönöcki elvtársak a konkrét pártmegbízatások adásával. A napokban taggyűlésen tárgyalják az országos pártértekezlet határozatait. Ezeknek megvalósítása, a meggyőzés alapján, a helyi sajátosságoknak megfelelően csak úgy lesz eredményes, ha minden kommunista vállalja belőle a ráeső részt. A tanácsüléseken, más megmozdulásokon és akár a mezőn is munka közben, hallassák szavukat, hirdessék a párt politikáját. A tagság jó része 45-ös párttag Ezek az elvtársak a felszabadulás utáni években megtanulták, hogy a párt akkor jár jó úton, amikor minden becsületes dolgozóval öszszefogva harcol a nehézségek leküzdéséért. Most is erre van szükség. Ne hagyják senki fiának a párttagok és a becsületes pártonkívüliek együttes kezdeményezését gúzsba kütni. (K. L.) gabonát. B. Ferenc bácsi, a szövetkezet elnöke a vontató pótkocsiján állt, a búzával tömött zsákokat rakta el. Háttal állt az öreg, s így egyszerre nem vehette észre, hogy mögötte állnak az aratók. Éppen egy kibomlott zsák miatt szidta a zsákolót, amikor észrevette őket. Az aratók mögött M. István állt. A látomásra az elnöknek fejébe tódult a vér, szinte megdermedt, a kezéből kiejtette a zsineget is. — Mi az? Mi történt, emberek? — nézett rájuk. Elővette zsebóráját, megnézte, még egészen tíz óra sem volt. Nem ebben állapodtak meg. Azt beszélték meg indulás előtt, hogy legalább tíz óráig aratnak. S aztán csak itt említette meg M. Istvánnak, hogy jó lenne délután háromig vágni a gabonát, mert még ma eső is lehet, meggőzölődött a Rába. — Nem aratunk — lépett a pótkocsi mellé G. László. — Nem aratunk, mert... — Mert puccba akarod magad vágni, mi? — szakította félbe az elnök, s egyszerre nagyon izgatott lett. — Nem látjátok, hogy tornyosulnak a felhők? Itt rohad ez a sok jó búza... A kutya teremtésit, hát kinek a búzája ez, mi? Talán nekem aratjátok, vagy a vici ispánnak? Na hiszen, majd az a nyakatok közé verne. Nem tehetnétek meg ezt. — Az már elmúlt —* kiabált közbe G. László. — Szóval te vagy az, Laci, aki itt a rendet bontja? —– nézett rá szúrós tekintettel az elnök. — Te, akiről soha nem mertem gondolni, hogy rendbontó leszel, aki a legszorgalmasabb vagy a fiatalok között. Senki sem felelt. Az öreg lekászálódott a vontató pótkocsijáról, és G. László elé állt. — Add ide a kaszát — s már nyúlt is érte. Szeme úgy villogott, mint a kasza hegyén megmegcsillanó napsugár. Aztán az emberekhez fordult, s megkérdezte: — Ki jön velem, emberek? Az öreg lódult elöl, s utána a többiek is. M. István az elnök helyére állt, ő rakta tovább a pótkocsinál a zsákokat. G. László pedig ott maradt egyedül a tarló közepén, kissé rémülten, földbe gyökeredzett lábakkal. A kombájnok kitartóan haladtak előre. A túlsó táblában 29 kaszás vágta tovább a búzát. Úgy haladtak egymásután, egymástól kasza és sarló távolságban, mintha egy nagy méhcsalád egymásba kapaszkodva repülne keresztül a búzatáblán. ) G. László és M. István hosszan nézték egy-mást. — Mit csináljak most? — fordult M. István- hoz G. László. ( Az idős ember homlokáról egyszeriben eltűn- ? tek a haragvás felhői. Megfogta Laci kezét és s mélyen a szemébe nézett. — Szégyen ez, Laci, rád nézve. Nagy szé- gyen — s még a fejével is biccegetett hozzá M. István. — Hogy mit csinálj, azt most nehéz volna egyszerre megmondani. Gondolkodott egy kicsit, majd így szólt újra: ) — Menj oda az elnökhöz és kérd el tőle a kaszát.. . ) G. Lápló elindult az aratókhoz. M. István hosszan nézett utána. Körmend felől hogy felhőit gomolyogtak. Felszállt a köd a Rábáról. ( B. Ferenc bácsi lendületesen vágta a gabonát. Lassan haladtak, mert a túlérett gabona , mind a földön hasalt. Nem idős embernek való a munka. Laci odasomfordált az elnök mellé és követte, mint gyerek az apját. Az elnök, mintha észre sem vette volna, tovább vágta a gabonát, ütemesen. Néha azonban, amikor a legény nem vette észre, rá-rápillantott. Mögötte B. Sarolta ? ölelte fel a markot. Az elnök most megállt könszörülni, s szembe nézett G. Lászlóval. A fiú szólalt meg először. ) —^ Visszajöttem — mondta szégyenkezve. s — Nem hívtunk — mordult rá az elnök. — ? Te csak vágd puccba magad, aztán azt csinálsz, amit akarsz. Igaz-e, Sarolta? ( A lány nem szólt, csak kuncogott az öreg háta mögött. A többiek is megálltak. Köszörülni, s Meg aztán kiváncsiak is voltak arra, hogy mi történik G. László és az elnök között. ? — Adja a kaszámat, elnök elvtárs! Én jobban bírom. ) Ekkor már valamennyien ott álltak a két ember körül. Mosolyogtak. Az öreg is elnevette magát, aztán a fiú kezébe nyomta a kaszát... s . ★ : Délután három óráig arattak, arattak volna , még tovább is, de hazakergette őket a vihar. Takács Ferenc VAS NÉPE 3 hír 3 termelőszövetkezetből MAGHOZÓRÉPÁBÓL 200.000 FORINT A gabona aratása mellett befejezték a maghozórépa aratását is a büki Lenin Termelőszövetkezetben. A maghozórépából a megyében a legjobb termést várják a bükiek. A szakemberek becslése szerint kilenc mázsát ad holdja. Mivel a magrépa fajtiszta, fertőzésmentes, ezért magas árat fizetnek érte. A 25 holdról 180— 200 ezer forintos jövedelmet várnak a tagok. Az idei kiváló ered-mények láttán már most elhatá r rozták, hogy jövőre is legalább mekkora, vagy az ideinél is nagyobb területen termelnek maghozórépát. . 10 KILŐ GABONA JUT ! 1 MUNKAEGYSÉGRE j A sárvári járásban a legjobb 1 gabonatermést a simasági Május 11. Termelőszövetkezet érte el. A, , tagok számítása szerint a búza I holdja megadja a 15 mázsás holdankénti átlagtermést. Rozsból és árpából is hasonló jó termésre számítanak. A kiváló eredmények lehetővé teszik, hogy idén egy munkaegységre 10 kiló gabonát tudjanak osztani természetben. Év végén több olyan tag is lesz, akihez száz, vagy ennél is több mázsa gabonarészesedés jut. ÚJ TELEPÍTÉSSEL növelik GYÜMÖLCSÖSÜKET Tovább gyarapítja gyümölcsösterületét az acsádi Petőfi Termelőszövetkezet. Eddig 6 hold cseresznyése és 5 hold fiatal ültetésű szilvája volt a tsz-nek. Mivel a gyümölcsösből eddig is megvolt a tagság számítása, azt tervezték, hogy az idén tovább gyarapítják annak területét. Az idén 9 hold új ültetésű gyümölcsöst, főleg almát és körtét telepítenek. Ezzel együtt már 20 holdat tesz ki a szövetkezet gondozott és szakszerűen kezelt gyümölcsöse. mmV1T-KÜL00FT Megyénkből tíz küldött kelt útra, hogy részt vegyen a világ ifjúságának VI. találkozóján, Moszkvában. A nagy útnak most már végére járnak, vagy talán éppen ma érnek a fesztivál színhelyére. Fiataljaink lelkes érdeklődése kíséri útjukon. Íme hárman, akik a kéthetes találkozók boldog részesei. Horváth László, Hegyhátszentpéter Pintér Anna, Szombathely A megye kisiparosainak nagy része örömmel fogadja a nyudíjtervezetet A forradalmi munkás-paraszt kormány annyi sok kedvezmény mellett megadta a lehetőséget arra is, hogy a Kisiparosok Országos Szakszervezete előterjesztést készítsen a Minisztertanácsnak a kisiparosok betegség és nyugdíjbiztosításáról. A kisipari biztosítóintézet szakemberei kidolgozták a tervezetet, amelyet a kisiparosság most vitat meg. A KIOSZ Vas megyei titkárságán szerzett értesüléseink szerint a megye kisiparosai is szakmaközi gyűléseket tartottak és megvitatták a tervezetet. Általában valamennyien helyeslik a kisiparosok betegség- és nyugdíjbiztosításának lehetőségét, hiszen a rendelet a kisiparosok régi óhaját elégítené ki. De több kisiparos mégis úgy véli, hogy a rendelettervezet némely pontja módosításra szorul. Többen, főleg az idősebb kisiparosok közül elmondották, hogy sokallják a tervezetben előírt 12 százalékos járulékot, mert az az idősebb iparosoknak nagy megterhelést jelent. A KIOSZ megyei titkársága a megye kisiparosainak javaslatát elküldi a felettes szervekhez. 3