Vas Népe, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-01 / 282. szám
1957. december 1. Vasárnap Földművesszöveteti Imbináns bemutató Szombathelyen A IV. országos földművesszövetkezeti kongresszus tiszteletére a földművesszövetkezeti kulturális csoportok tevékenysége is fellendült. Megyénkben 32 műsorszámmal készültek fel színjátszók, táncosok, zenekarok, énekesek és szavalók, hogy körzeti, majd megyei, a legjobbak pedig az országos kulturális bemutatón vigyék a nagyközönség színe elé tudásukat. Megyénkben a körzeti bemutatók lezajlottak, s ma délután 3 órai kezdettel Szombathelyen, a Savaria Múzeum nagytermében sor kerül a megyei bemutatóra is. Nyolc együttes összesen 250 szereplővel lép színpadra, s műsoruk nagy változatosságot ígér. A bemutató alkalmából Gyurácz János elvtárs, a MÉSZÖV elnöke mond ünnepi köszöntőt. VAS NÉPE földmvesszövetkezetek legyenek a paraszti termelés segítői Megkezdődött a földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlése Tegnap délelőtt Szombathelyen, a Sabaria Nagyszálló télikertjében megkezdte tanácskozását a földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlése. A küldöttgyűlésen megjelent Nagy Józsefné könynyűipari miniszter, Farkas Pál, a SZÖVOSZ kiküldötte, Kovács László elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, Gonda György elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke s számos más politikai és társadalmi vezető, valamint a földművesszövetkezeti küldöttek. A mezőgazdaságban a szocializmus megvalósításának egyetlen útja a szövetkezés Gyurácz János elvtárs, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke ismertette a jelenlévők előtt a MÉSZÖV igazgatóságának beszámolóját. A beszámoló párhuzamot vont a régi fogyasztási szövetkezetek (Hangya) és a mostani földművesszövetkezetek szerepe, szervezeti felépítése és működése között. A Hangya, bár igyekezett magát népi mozgalomnak feltüntetni, olyan célkitűzéssel jött létre, hogy megszilárdítsa a földbirtokos osztály politikai befolyását, s falun biztos bázist teremtsen magának. A vezető posztokat is olyanok foglalták el, akik az ő érdekeiket képviselték. A földművesszövetkezet viszont a parasztság igazi érdekképviseleti szerve, demokratikusan választott vezetősége van, s a tagság is mindenkor hallathatja hangját. A beszámoló rámutatott, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom eddigi fejlődését a lenini szövetkezeti terv útmutatásai alapján kell vizsgálni. Lenin világosan meghatározta, hogy a mezőgazdaságban a szocializmus megvalósításának egyetlen útja a szövetkezés, s a földművesszövetkezetek ennek az előiskolái. A kisárutermelők millióit a szövetkezetek útján lehet bevonni a szocializmus építésébe. 63 ezer földművesszövetkezeti tag Nálunk az első földművesszövetkezet megalakulása óta eltelt tizenhárom esztendő óriási eredményekről tanúskodik. A földművesszövetkezetek szilárd politikai és gazdasági erővé fejlődtek. Ennek fényes bizonyítéka volt az általános falusi szövetkezetek megteremtése. Ezek főleg működésük első éveiben igen komolyan segítették termelésében a falusi parasztságot, s emellett — bár nem minden igényt kielégítően — a falu áruellátását is biztosították. A földművesszövetkezetek taglétszáma is komoly mértékben gyarapodott. Egyre többen győződtek meg a szövetkezeti tagság előnyeiről, s míg három évvel ezelőtt mindössze 56.238 volt a Vas megyei földművesszövetkezetek taglétszáma, jelenleg a megye földművesszövetkezeteinek 63 ezer tagja van. Ez év szeptember 30-ig a földművesszövetkezeti tagok összesen 2 millió 550 ezer forintot fizettek be részjegyalapra. A megye földművesszövetkezetei tavaly a vásárlási és értékesítési, valamint a részjegyek utáni részesedés fejében 3 millió 110 ezer forintot fizettek ki a tagoknak. Több szakcsoportot! A beszámoló helyesen tükrözte a harmadik megyei küldöttgyűlés óta elért szövetkezeti eredményeket, szólt az időközben elkövetett hibákról, s rámutatott azok kijavítási módjára is. Megemlítette, hogy az októberi ellenforradalom ideje alatt ellenséges beavatkozásra vagy felbújtásra számos becsületes földművesszövetkezeti dolgozót eltávolítottak munkahelyéről — akiket azóta már visszavettek —, s az ellenforradalom különféle kihatásai következtében a megye földművesszövetkezeteiben 351 ezer forintos kár keletkezett. Az ellenforradalom következményeiből azonban tanultak a földművesszövetkezetek, s megtanulták védeni a magukét. Ezt bizonyítja, hogy a földművesszövetkezeti munka az idén már jelentősen fellendült, s a földművesszövetkezetek is hozzájárultak a népgazdaság helyreállításához. Komoly szerepet vállaltak az áruellátásban, az utóbbi időben pedig a mezőgazdasági termelés elősegítésében. A Politikai Bizottság határozata alapján a földművesszövetkezetek fejlődésében új távlatok nyílnak meg, mert a jövőben — általános megelégedésükre — több szerepet kapnak a mezőgazdasági termelés növelésének elősegítésében. A földművesszövetkezetek keretén belül már eddig is számos mezőgazdasági szakcsoport alakult, de a jövőben fokozottabb mértékben kell létrehozni különféle társulásokat, szakcsoportokat stb. A földművesszövetkezetek így helyesen tudják tömöríteni a dolgozó parasztságot, így válik belőlük még inkább a falu egész dolgozó népét felölelő tömegmozgalom, s így válnak alkalmassá az igazi, szövetkezeti közszellem kialakítására. Amilyen komoly mértékben segítették a földművesszövetkezetek eddig az áruellátást, most épp oly mértékben, sokkal nagyobb gonddal kell segíteniük a paraszti termelést. Meggyőzőbben kell népszerűsíteniük a különféle növények, közöttük a cukorrépa, a rostkender, rostlen stb. szerződéses termelését, mert a szerződéskötésekben a megye az ország utolsó megyéi közé tartozik. Közel 100 millió forint értékű árukészlet A földművesszövetkezeti kiskereskedelem fejlődéséről is érdemes számot adni. 1948-ban a Vas megyei földművesszövetkezeteknek 71 kiskereskedelmi és 30 vendéglátóipari egységük volt. Az előbbiek száma 480-ra, az utóbbiaké 245-re gyarapodott, s emellett 152 ipari kisegítő üzemet is működtetnek a földművesszövetkezetek. 1948 óta mintegy 30 millió forintot költöttek új áruházak boltok stb építésére, s a meglévők korszerűsítésére. Sajnos azonban e tekintetben még mindig sok a kívánni való. A megyében 40 községben kellene még italboltot nyitni. A földművesszövetkezeti egységekben — boltokban, vendéglátóipari üzletekben — jelenleg 97 millió forintos árukészlet van, amely minőségileg és mennyiségileg egyaránt kielégíti a lakosság igényeit. Egyelőre még mosógépekből, bútorokból s ehhez hasonló árukból nem tudunk eleget küldeni falura. A földművesszövetkezeteknél már beszerezhetők az építkezési anyagok, s fontos szerepet töltenek be földművesszövetkezeteink a közétkeztetésben is. Javult a földművesszövetkezeti alkalmazottak anyagi helyzete is. 1955-ben például az egy főre eső kiskereskedelmi átlagbér 977 forint volt. 1957-ben ez 1284 forintra növekedett. Hasonló az a helyzet a vendéglátóipari dolgozók fizetésével kapcsolatosan is. A feladatok A beszámoló állást foglalt a földművesszövetkezeti vagyonvédelem mellett s rámutatott, hogy a szövetkezetek megkárosítóit széleskörű társadalmi ellenőrzéssel kell leleplezni. A földművesszövetkezetek előtt álló legfontosabb tennivalók a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének elősegítése, a szövetkezeti demokrácia fokozottabb érvényesítése, a társadalmi ellenőrzés megjavítása, s mindaz, ami előbbre viszi a szövetkezeti mozgalom ügyét. A hosszas, tartalmas beszámoló után a felügyelő bizottság elnöke ismertette a felügyelő bizottság jelentését, utána hozzászólások következtek, amelyeknek ismertetésére lapunk legközelebb megjelenő számában visszatérünk. — HAMMARSKJÖLD, az ENSZ főtitkára középkeleti útja alkalmából nem megy Kairóba, mert New Yorkiból való elutazása előtt megbeszéléseket folytatott Favzi külügyminiszterrel — jelentette be az ENSZ-főtitkárság szóvivője. Péntek este indul Beirutba és ellátogat a Közép-Kelet több fővárosába, így Ammanba és Jeruzsálembe is. Vetítettképes előadás Győr műemlékeiről A három város — Győr—Sopron—Szombathely — kulturális fesztiváljának utolsó idei rendezvényére ma délelőtt kerül sor Szombathelyen. Győr város együtteseinek szereplése a sajnálatos influenza-járvány miatt egyelőre elmaradt Győrt most csak egy előadás keretében ismerhetjük meg — de nem mondunk le zenei és művészeti életének megismeréséről sem. Az előadást ma délelőtt fél 11 óraikezdettel rendezik meg az Ady Endre művelődési otthonban. Czigány Jenő, a Győri Műemlékvédő Bizottság titkára Győr műemlékeit mutatja be vetítettképes előadás keretében. Céltudatos munkával A kommunisták tevékenységében alapvető: milyen a magatartásuk a párt és a dolgozók közötti viszony fejlesztésében. Minden párttagnak elsőrendű kötelessége, hogy segítse kibontakoztatni a dolgozóknak a szocializmus építésére irányuló öntevékeny, alkotó munkáját. A dolgozó tömegek alkotó erejének kibontakoztatásában van a párt tömegkapcsolatának lényege. Ezt a kapcsolatot helyileg még számos körülmény zavarja. Még jócskán fellelhető az olyan felfogás, amely azt várja, hogy a dolgozók a párt általános politikájának hatására a szocialista építés érdekében önmaguktól cselekedjenek. Természetesen a párt helyes politikájának nagy szerepe van abban, hogy a dolgozók anyagilag és erkölcsileg is érdekeltek legyenek a termelésben. Másrészt azt is tudjuk, hogy e politika általános ismerete még nem bontakoztatja ki teljes erővel a dolgozók öntudatát, aktvitást. Nem mert a párt irányításának feltételei úgy teremtődnek meg minden helyen, ha maguk a kommunisták — a pártszervezetek irányítása mellett — helyileg helyesen alkalmazzák a párt országos politikáját. Sok függ tehát attól, hogy egy-egy kommunista milyen részt vállal magára e politika megvalósításából. Természetesen ez nemcsak magatartásbeli kérdés, hanem a párt politikájának megértését is magába foglalja. Mit sem ér, ha egy párttag általában elfogadja a párt általános célkitűzéseit de ugyanakkor a munkahelyén, a maga környezetében nem vállalja magára a rá eső részt a szocialista építés gondjaiból együk például a párt mező- TM gazdasági politikáját, ezen belül a mezőgazdaság szocialista átszervezésének feladatát. Elvben szülte minden párttag egyetért azzal, hogy ez jó dolog, hogy a felemelkedés a mezőgazdaságban másként nem megy, minthogy megteremtsük a megfelelő feltételeket a mezőgazdaság szocialista építése számára. Mégis számos tsz-pártszervezetünk még igen keveset tett annak érdekében, hogy eloszlassa a még meglevő szektás és revizionista nézeteket, amelyek gátolják a termelőszövetkezeti mozgalom erősödését. Íme egy példa: a vasszilvágyi Szabad Föld TSZ-ben még nagyfokú idegenkedés van az ellenforradalmárok tevékenységének hatására kilépett volt tsz-tagok iránt. A tsz kommunistái szinte egyértelműen — persze hibásan — a szövetkezeti tagságot és méginkább a kilépetteket hibáztatják ezért. Bennük keresik a hibát. Pedig először önmagukban kellene tisztázniuk, hogy milyen módon lehetne megszüntetni a szövetkezet érdekeit sértő baloldali és jobboldali nézeteket. S ez jó néhány helyen így van még. A párt elmarasztalja a tsz-ek és az egyéni parasztság viszonyát zavaró nézeteket, de maguk a tsz-ben élő kommunisták még igen keveset tettek ezek eloszlatásáért. Nem keresik az alkalmat, hogy szót érthessenek a kilépettekkel, a tsztagokkal, hogy kölcsönösen tisztázzák a kilépés folytán felmerült vitás nézeteket. Nemegyszer hajlamosak a párttagok arra, hogy kézlegyintéssel elintézik a nekik nemtetsző dolgokat, mondván: úgy sincs olyan ember, aki ezen változtatni tudna. Gyakran találkozunk káros, ártalmas dolgokkal falum, üzemekben. Ezeket minél előbb szeretnénk eltüntetni, kitörölni mindennapi életünkből. Érthető, mert ami nem jó, az mindenképpen kellemetlenséget, bosszúságot okoz az embereknek. Nem tetszik a munkásnak, ha a munkahelyén rendellenességet lát, a dolgozó parasztoknak, ha visszaélést észlelnek a szövetkezetben vagy a boltban, ha olyan kézzel fogható hiányosságokat tapasztalnak, amelyeket minden különösebb nehézség nélkül meg lehetne szüntetni. Nem jó az, ha a komunisták szemet hunynak a hibák, lazaságok felett. A dolgozók várják a párttól, a kommunistáktól, hogy cselekedjenek. Ez nem megy másként, csak céltudatos munkával. Akikor kijavíthatjuk a hibákat, amelyek még néha megkeserítik mindannyiunk életét. A mi pártunk ereje éppen abban van, hogy bízik az emberekben, bízik abban, hogy a dolgozók támogatásával minden nehézséget legyűr. Ezt tévesztjük szem elől akkor is, amikor kételkedünk abban, hogy meg tudjuk változtatni az embereket gondolkodásukban, cselekedeteikben. Emlékezzünk csak rá, milyen nagy felfordulás volt az országban, a megyében — az üzemekben és a községekben, a termelőszövetkezetekben — az ellenforradalom időszakában. S hol állunk ma! Ha ilyen nagy dolgokban változást tudtunk elérni, miért ne érhetnénk el előrehaladást a termelőszövetkezeti mozgalomban, a munkafegyelemben, a termelésben még meglevő hibák megszüntetésében? Az emberek gondolkodása, ítélőképessége sokat változott. Akik megtévedtek, ma már bánják, hogy felültek a demagógiának. Az a termelőszövetkezeti paraszt, aki a múlt ősszel megtévedt és otthagyta a szövetkezetét, ma már szívesen visszatér oda. Egyik kérdésben sem érhetünk el persze máról holnapra teljes változást. Csakis türelmes, meggyőző, az emberek körülményeihez igazodó nevelőmunkával szüntethetjük meg a még fellelhető hibákat. Ez kell ahhoz, hogy például a jó viszony helyreálljon a tsz-parasztság és a kilépettek között. A simasági Május 1 TSZ kommunistái, mikor maguk is rádöbbentek arra, hogy helytelen az elzárkózás a kilépettektől, már tudták, hogy mit kell csinálniuk. Szót értettek ebben a dologban a tsz-tagsággal, de a kilépőkkel is, s ennek eredményeként már nyolc családot vissza is fogadtak a szövetkezetbe. Miről van hát szó? Arról, hogy nem elég a párt politikáját általánosan elfogadni, hanem azt minden kérdésben helyileg kell tudni alkalmazni. Nem elég tehát kijelenteni, megmondani a dolgozóknak valamit, még akkor sem, ha abból nekik csak jó származhatik, meg kell győzni őket arról, hogy elfogadják. A párt és a dolgozók közötti jó viszony megteremtésének megannyi módja, összetevője van. Meg kell szüntetni azokat a hibákat, amelyek még beárnyékolják ezt a jó viszonyt. Nem sajnálhatja erre az időt, a fáradságot egyetlen kommunista sem. Kerék László Bővül az új falurész Jákon Valóságos falurész épült már Jákon, ahol a Kossuth TSZ földjei kezdődnek. Néhány év alatt tizenöt új házat építettek a szövetkezet tagjai. Valamennyi szoba-konyhás, komfortos lakóház. A tagok a jövedelmük jelentős részét a házépítésre költötték, de senki sem jár különbül a faluban, mint ők. A szövetkezetben a jövedelem évről évre gyarapodott. Az idén például 60 forintot ér a munkaegység, s ebből 30 forint a készpénz-részesedés. Ilyen jövedelem után senki sem csodálkozhat azon, hogy egyre fejlődik az új falurész. A tavasszal megépül a tizenhatodik új ház is, ezt Rába Ferenc tsz-tag építteti magának. 3