Vas Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-16 / 64. szám
1958. március 18. Vasárnap Számítunk városunk minden lakójánál ssűítlésére Az Ingatlankezelő Vállalat idei tervei Vállalatunk központja értekez-etre hívta a házkezelőségek vezetőit és műszaki dolgozóit. Az értekezlet napirendjén a városi tanács végrehajtó bizottságának határozatai és az ebből adódó feladatok szerepeltek. A megbeszélés központi kérdése a társadalmi tulajdon védelme volt. Vállalatunknál a társadalmi tulajdon védelme két részre oszlik. Egyik a vállalaton belül a rendelkezésre álló anyagok pontos számbavétele és az azzal való takarékosság. Ez a része a mi felátunk. A beszállítás jó megszervezésével, a jó nyilvántartással és szigorú ellenőrzéssel ezt a feladatot meg is oldjuk. A társadalmi tulajdon védelmének nehezebbik része a bérbeadott ingatlanok, vagyis a lakóházak és azok felszerelési tárgyainak megőrzése, megóvása. Ez azért nehezebb, mert nemcsak a vállalatunkon múlik, mint bérbeadón, hanem elsősorban a bérlőkön. Az 19551. évi tervek szerint hét és fél millió forintot fordítunk a lakóházak felújítására, tatarozására, karbantartására és az elhasználódott felszerelések pótlására. Államunk két és fél millió forinttal többet fordít erre a célra, mint amennyi a lakbérek évi összege. Ezen felül évi egy millió 300 ezer forintba kerülnek a közüzemi díjak; közvilágítás, vízfogyasztás. Kormányunk helyes politikája következtében a lakásviszonyok napról napra javulnak. Állami lakóházaink nemcsak belül, hanem kívül is szépülnek. Ezt a megállapításunkat a panasz számánál csökkenése is bizonyítja. Míg 1957. I. negyedében 1399 volt az elintézetlen panaszok száma, addig 1958. január 1-én csupán 680. Ez a szám március 1-re 480-ra csökkent. Azt is figyelembe kell venni, hogy állandóan újabb panaszok is érkeznek. Az értekezleten elhatároztuk, hogy a rendeletben előírt egyhónapos határidőn belül minden jogos panaszt elintézünk. Az eddig elért eredményekre támaszkodva felkészülünk a megelőző karbantartásra. Kevesebb anyaggal, kisebb költséggel az apró hibákat azonnal megszüntetjük. Ez szintén óvja a lakóházak épségét, tartósságát Erre biztosíték vállalatunk dolgozóinak és vezetőinek jó kollektív munkája. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy igen nagy a száma azoknak a bérlőknek, akik nem veszik figyelembe az állam erőfeszítését a lakások állagának megvédésében. Sokan a lakásban aprítanak fát, a fürdőszobát elhanyagolják, eláztatják a menynyezetet, a vízcsapokat nem javíttatják meg, feleslegesen engedik a vizet, a lépcsőházakban és pincékben éjszakákon át égve hagyják a villanyt. Egyes lakásokban a tűzhelyeket eszi a rozsda és még folytathatnánk tovább a hibákat. Sokan még a legelemibb kötelességüket sem teljesítik: örökös hátralékban vannak a lakbérrel. A hónap végén a házikezelőknek négy-öt napot a lakbér beszedésével kell eltölteniök. Most már látható, miért nehezebb a társadalmi tulajdon védelmének ez a része. Sokan elfelejtik, hogy a régi bérházak tulajdonosai mennyire megválogatták bérlőiket és szemrebbenés nélkül felmondtak és kilakoltattak kényükkedvük szerint. Vállalatunk köteles a lakásbérleti törvényeknek és a városi tanács szabályrendeleteinek — amely a lakóházak házirendjéről szól — érvényt szerezni és szükség esetén erélyes intézkedést foganatosítani. Az értekezleten a városi tanács végrehajtó bizottságának álláspontját követve elhatároztuk, hogy ez év június 1-ig minden bérleményt felülvizsgálunk. Ellenőrizzük a leltárakat és ott, ahol kirívó hanyagságot, szabálytalanságot észlelünk, kénytelenek leszünk felelősségre vonást alkalmazni. Meg vagyunk győződve arról, hogy a rendszereid, becsületes dolgozók igazságérzete szerint járunk el A becsületes dolgozók nemcsak az üzemekben, munkahelyeiken védik a társadalmi tulajdont, hanem otthonukban is. Az értekezleten megbeszéltük a vasi napok jelentőségét, illetve vállalatunkra háruló feladatokat. Elhatároztuk, hogy erre az időre a határidős tatarozási munkákat befejezzük. Házfelügyelőinket felkérjük a fokozottabb tisztaságra és a parkosításra. Szeretnénk, ha ebbe a munkába bekapcsolódnának a lakók is. A tisztaság, a szép udvar és lakás minden ember érdeke. A megbeszélés értékét növelte az a tény, hogy a határozatok végrehajtására és a kitűzött cél elérésére a szakszervezet nevében Kuglics Győző ab-elnök munkaversenyt kezdeményezett. A dolgozók megfogadták, hogy a kezdeményezést magukévá teszik. A végrehajtás és az értékelés három szakaszban történik. Az első április 4-ig, a második május 1- ig, a harmadik június 1-ig tart A munkaverseny győzteseit pénzjutalomban részesítjük. A versenypontokban többek között szerepel az összes bérleti szerződések és leltárak helyszínen történő felülvizsgálata, a lakbérhátralékok csökkentése, felújítások és tatarozások határidő előtt való befejezése, végül a karbantartásoknál a panaszok csökkentése. Bízunk dolgozóink kollektív szellemében, munkájában. Minden előfeltétel adva van ahhoz, hogy a legközelebbi célkitűzéseinket sikerrel megvalósítsuk. Munkánkban számítunk városunk minden lakójának segítségére. A lakó nemcsak bérlője, hanem egyben tulajdonosa, gazdája is állami lakóházainknak. Kovács László, a Szombathelyi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója Három nap nem a világ, de kívánom mindazoknak— az itt szóban forgó napokat —, akire morognak, ha tíz percet késik az ebéd, ha nincs kikészítve minden második nap a tisza ing, morognak, ha „szalad“ a konyha, ha reped a nadrág egyik gyerek ülepén és így tovább, és így tovább, egészen addig, amíg az emberre rá nem szakad a házi gond teljes súlyával, s nyomatéknek három vásott kölyökkel. Erről a három napról egyszer biztosan regényt fogok írni, de elöljáróban egy napját szeretném idevázolni elégtételül drága kis feleségemnek, aki mondanom sem kell talán, hogy kórházban volt ezeken az öröklétnek tűnő napokon.— De minden minden becsületes háziasszonynak akiknek csodálatos munkája nap mint nap úgy illan el, mint a cigarettafüst ru otthoni munkák taposó malmában. Arra ébredtem, hogy a legkisebbik fiam ordít, holott még csak füngelc volt, de neki már hat órakor a szájába kellett volna dugni a cuclisüveget. A fene se gondolná, hogy a tejet is fel kell hozni, s ha már a tűzhelyre kerül, lehetőleg nem enedni kifutni a lábosból. Az meg éppen eszem ágában sem volt, hogy a gríz össze is csomósodhat a tejben és se kanalazni, se rágni nem tud még a gyerek. A pelenkát is már nem olyan borzasztó dolog, ha csak egyszerűségeket művel a kis emberke, bezzeg egyébként.. De mit vesződök egy gyerekkel itt annyit, amikor már a másik kettő is rágja a fülemat a reggeliért. Úristen, már tíz óra, és még piacon se voltam. Szaladok hát, de az úton jut eszembe, hogy azt se tudom, mit főzzek. Vásárolok ezt is, azt is — amíg a pénzemből futja —és odahaza jövök rá, hogy a három napi kosztpénzt egy piacozással elköltöttem, pedig még egy darab szappan, csomag trisó, egy üveg hipó is kellene, mert várnak rám a pelenkák. Ha uborkasalátát is akarok enni a rántott húshoz mert hát mit tudjon főzni az emberfiam, akkor valami savanyúságért is szaladnom kell. A legkisebbik meg már újra ordít, az ágyak vetetlenek, no nem baj, legalább szellőzik, de itt van még a reggeli mosatlan, s lábasunk meg csak három van, s jóformán ki sem hal a tűzhelyen egyik sem, ha komoly főzést akarok. Márpedig én azt is akartam, de menetközben jöttem rá, hogy a karalábé fáj, s hogy legalább 5 percig még sütni kellett volna a húst is, aztán, hogy a lábas fülét ronggyal kell megfogni, ha nem akarok a feleségem után én is a kórházba kerülni. A nagyobbik fiam egyre mondogatja, hogy édesanyám ezt úgy szokta, ezt így teszi, míg adtam neki egy nyaklevest Elvégre a gyerek ne tanítsa az apját. Egyébként is mérges voltam már, mert a spenótpaszírozás nem akart sehogysem úgy sikerülni, ahogy az a recepten elő volt írva. És amikor rettenetes műveleteken keresztül mégis elkészült a vitamindús gyermekeledel, a büdös kölyök az istennek sem akart enni belőle. Délután három óra is volt már, amikor kimerülten zuhantam a konyhaszékre, hogy a fokozottabban fogyasztott kalóriát valamiképpen pótoljam meggyötört testembe, de hiánytalan fogazatommal képtelen voltam a pirosra sült rántott húsból egy harapást is összerágni. Persze, nem vol megsülve, így meg kellett volna elégednem a főtt burgonyával, ha éppen ez eledel főzése közben nem csap fel bennem a feleségem iránti nagy szerelmirányítás és el nem sózom. Nem is tudom, a gyerekek hogy tudták megenni. Elég az hozzá, hogy a nap már leáldozósan volt — ahogy egy pillanatra kitekintettem a szemközti ház tűzfalára — s én ott álltam a konyha piszkos kövén, mint egy árva liba a jégen, s azt hiszem, többször kaptam oda, ahol fészkel az agy. De nem volt izgalom. A piszkos edények, mocskos gyalázkodással bámultak rám, jaj és a gyerek alá raktam az utolsó tiszta pelenkát. Nem is tudom, mitől piszkálta be a többit, hiszen nem is evett mama. De nem hagyom magam. És lendültem balra, jobbra, s este 7 órakor az egyik szobát már ki is takarítottam. Most már úgysem érdemes bevetni az ágyat, mert lefekvés lesz, a víz már melegszik, hogy a kis nagyobbik fiam tetőtől talpig lecsutakoljam. Már kezdem megszokni, hogy a legkisebbik szakadatlanul ordít, ahogy csak a száján kifér. De most már kénytelen vagyok újra a grizfőzéshez folyamodni, ha nem akarom, hogy éhhalállal pusztuljon el a legkisebbik fiam. A jól végzett munka gyönyörűségével töltöttem meg este 10-kor a cuccsüveget, mert sikerült hígra főznöm ezt a nyavalyás grízt. (Bocsánat.) Csak akkor komorult el az arcom, amikor ráhúztam a cuclit, amin reggel még akkora lyukat csináltam — a sűrűre sikerült gríz miatt —, hogy akár enélkül is beönthettem volna az eledelt a gyerekbe. Mert mit csináljon egy szerencsétlen, magára hagyott családapa? Este 10- kor? Hol talál ilyen időben olyan üzletet, amelyik cucsit árul. Borzalom! Rettenetes! Pokol. .. jaj! Segítség! ... rázuhantam végső kimerültségemben az ágyra, s amikor magamhoz tértem, jöttem rá, hogy máma még nem is cigarettáztam. A pohár sör, szimpla fekete, vagy az esti baráti beszélgetések már eszembe se jutottak. Csak odaálltam aztán az ablakhoz, s én a teremtés koronája, kétségbeesve bámultam a sötét éjszakába. Valahol ott, ott a kórház — néztem egy kivilágított ablakszemet, de azon túl is egy asszony hajlongott a teknő fölé Borzas haja arcába hullt, s amikor felegyenesedett, hogy megrázza a kicsavart ruhadarabot, olyannak tűnt, mint egy tengerparti, szép szobor. Dávid József eLígiítti VAS NÉPE Megalault a Vöröskereszt szombathelyi szervezetének ifjúsági szakcsoportja A sombathelyi városi tanács népművelési osztályának segítségével a napokban megalakult a Vöröskereszt szombathelyi szervezetének ifjúsági szakcsoportja. Elnöknek Kokoly Nándort, a Petőfi utcai általános iskola igazgatóját választották. A szakcsoport feladata, hogy összefogja a város iskoláinak vöröskeresztes szervezeteit, programot nyújtson munkájukhoz. A szakbizottság munkájában a KISZ- és úttörő-szervezetek is részt vesznek. í* 5 holdas kertészetet létesít a szombathelyi Új Élet IS/ A szombathelyi Új Élet Termelőszövetkezetnek a múlt években nem volt zöldségkertészete. A nagyobb jövedelem érdekében úgy határoztak a tagok, hogy az idén egyelőre 5 holdas kertészetet létesítenek. A kertészetbe üvegházat is építenek s így nagyobb módjuk lesz a korai palántanevelésre és általában a zöldséghajtatásra. A munkák szakszerű irányítása érdekében kertészt is fogadott a szövetkezet. Egyházasrádócon népszerű a gépi munka Az egyházasrádóci földművesszövetkezet vezetői helyesen népszerűsítik a gépi szerződéskötés előnyeit. Szinte naponként felkeresik lakásukon a gazdákat és földművesszövetkezeti tagokat, hogy még a tavaszi munkák megkezdése előtt szerződést kössenek velük. A múlt hét végéig 1040 normál holdnyi gépi munkára szerződtek a falu dolgozó parasztjai. —————myjmmmm— AGRONÓMUSOK ÍRJÁK Megoldja a csávázás gondjait a PC csávázógép A gabona Üszögbetegségei országszerte nagy károkat okoznak. 947-ben az üszögfertőzés következtében az országban kétmillió mázsa gabonával termett kevesebb. Az üszögfertőzés ellen eddig is csávázással védekeztünk. Az addigi csávázási módszerek alkalmazása azonban nehéz és körülményes volt. A Linhart-féle kosaras csávázással a nagyüzemekben igen sokáig elhúzódott e munka s sok kézi erőt is lekötött. Mindig probléma volt, hol s hogyan szárítsák meg a nedves vetőmagot. Ehhez sem ponyva, sem rendes szárítófelület (beton stb.) nem volt. A termelőír csávázási problémáját teljes mértékben megoldotta a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, amikor a FC csávázógépet megkonstruálta s a Szombathelyi Mezőgazdasági Gépgyárral el is készíttette. Az újfajta csávázógépek prototípusai a Tanakajdi Növényvédő Állomáson már működnek is Egy-egy gép óránként 10 mázsa vetőmagot csáváz meg. Egy mázsa csávázandó vetőmaghoz 0.2 kiló Germisan porcsávázószer szükséges. Nedves csávázás esetén mázsánként 3 liter Higosan oldat kell. Finom, arányos elosztásban vonja be ezzel a gép a gabonaszemeket s ebben az állapotában egészen a vetés idejéig tárolni lehet a vetőmagot anélkül, hogy külön szárogatni kellene. A csávázásiért mázsánként mindössze "7,4 forintot kell fizetni s a csávázószer költségeit is a termelő viseli. Egy ilyen csávázógép jelenleg a Sárvári Cukorgyári Célgazdaság vépi üzemegységében kifogástalan minőségben dolgozik. A PC csávázógépet legjobban a nagyüzemekben lehet hasznosítani. A tsz-tagok, a termelési társulások tagjai vagy az egyéni gazdák tavaszi vetőmagvaikat már ezzel a módszerrel csáváztathatják. Előzetes bejelentésre a növényvédő állomás a helyszínre viszi a csávázógépet. - Nagy Endre Növényvédelem — közösen Növényvédelmi társulás alakult a napokban a Sárvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet kebelében. A földművesszövetkezethez tartozó Csénye, Bogot, Porpác és Sárvár községben levő dolgozó parasztok közül 91-en alakították meg a társulást. Alakuló gyűlésükön megtárgyalták már a soron levő tennivalóikat is. Elhatározták, hogy a tavasszal közösen végzik el a gyümölcsfák ápolását. Később 100 holdon végeznek vegyszeres gyomirtást. A permetezéshez szükséges gépeket a Tanakajdi Növényvédő Állomástól szerzik be. Az elmúlt esztendőben nagy károkat okozott a gazdák burgonyájában a kolorádóbogár, ezért az idén 50 százalékos hatóanyagú DDT-vel megszervezik a kártevők elleni védekezést. Bögötön 26 taggal talajjavító társulást hívtak létre a gazdák. Erre az indította őket, hogy a múlt években savanyú talajukon gyenge cukorrépatermést értek el s közös erővel eredményesebben végheztvetnek talajjavítást. A társulás gazdái az idén 100 holdon javítják földjeiket. Vlasits Gyula