Vas Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
1959. Január 1. Csütörtök f Folytatás az 2. oldalról.) Interjú Gonda György elvtárssa!Negyvenezer ember összefogásával — Mik a további tervek — a írta: VÁMOS JÓZSEF, a szombathelyi pártbizottság titkára melőszövetkezeti mozgalom fejlődésének egyik igen beszédes bizonyítéka az a közel 600 új termelőszövetkezeti tag, aki a megyében az elmúlt esztendőben a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját választotta. Bízunk abban, hogy az egyre számosabb és meggyőző példa nyomán termelőszövetkezeteink még szélesebb utat építenek az egész nép számára bőséget és jólétet jelentő szocialista nagyüzemi gazdálkodás felé. A termelőszövetkezetek gazdálkodását a tsz-ekkel összefogva az idén is különböző beruházásokkal segítjük. Tavaly például a szarvasmarha-férőhely — építés és átalakítás révén — 1160-ra bővült. Ezt az idén is folytatjuk. A nagyüzemi gazdálkodás lényeges feltétele a villamosítás is. 1958- ban öt termelőszövetkezetet villamosítottunk, 1959-ben kilenc termelőszövetkezet villamosítása szerepel a tervekben. — Milyen előrehaladás várható a megye iparosításában? — 1959-ben a párt és a kormány illetékes szerveinek támogatásával további előrehaladást szeretnénk elérni a megye iparosításában. Ez a párt- és tanácsi szervek számára az egyik központi feladat. Körmenden, ha szerény keretek között is, de már megkezdte működését a Szombathelyi Cipőgyár új részlege. Rövidesen erőteljes ütemben megindul a munka Szombathelyen a Remix Híradástechnikai Gyár új üzemének megvalósítása érdekében. A sárvári és szentgotthárdi ipari létesítmények ügyében jelenleg is tárgyalások folynak. Ha mindehhez hozzávesszük a Szombathelyi Cipőgyár, a Szombathelyi Pamutipar, a Kőszegi Ágyterítőgyár, a Szentgotthárdi Selyemgyár jelentős bővítését, valamint a celldömölki üveggyár építésének megkezdését, akkor a megye ipari fejlődése igen biztató képet tárt elénk 1959-ben. Ha már a megye új létesítményeinél tartunk, hadd említsem meg két fontos új oktatási intézményünket. Az egyik: az 1959 őszén működését ténylegesen megkezdő Szombathelyi Tanítóképző Akadémia, a másik pedig ugyancsak a megyeszékhelyen a valamikori jegyzőtanfolyam épületében elhelyezett államigazgatási tanfolyam, amelyen a közeljövőben megkezdik az oktatást. — Milyen fejlődés várható városainkban, községeinkben a lakosságot legközvetlenebbül érintő és érdeklő területeken? — Az 1958-as esztendő szép eredményeket hozott, és 1959-ben ezen az úton szeretnénk tovább haladni. Ami községeink és városaink fejlesztését illeti, ebben a lakossággal való legszorosabb együttműködésre építjük tevékenységünket. Tanácsaink beruházási eszközei, a községfejlesztési alap, a villamosításhoz nyújtott állami támogatás, valamint a tanácsi költségvetésben biztosított felújítások összege együttvéve 1959-ben megközelítik a 100 millió forintot. — Mi mindenre kerül ebből a hatalmas összegből? — Szombathelyen 80 új lakás építése fejeződik be és 103 lakás építése kezdődik meg állami eszközökből. 1960-ban befejezzük az Éden Gyula tér—Lenin út sarkán lévő telek beépítését. E teret korszerű közvilágítással és parkosítással Szombathely egyik legszebb terévé akarjuk varázsolni. Az idén kezdődő lakásépítkezés megoldja Szombathelyen a Március 15 tér végső kialakítását is, mert az új épületek egészen a Petőfi Sándor utcáig lezárják a tér nyugati oldalát. 1959-ben Sárváron és Celldömölkön összesen húsz lakás építését befejezzük, Szentgotthárdon és Vasváron pedig együttesen 16 lakás építését elkezdjük, lakásépítésen kívül? — A lakásépítés mellett a tanteremépítés áll ez évi terveink középpontjában. Állami eszközökből 9,2 millió forintot fordítunk általános iskolai tantermek építésére. Ebből 2 millió forinttal megkezdjük Szentgotthárdon egy nyolctantermes iskola építését. Állami eszközökből és községfejlesztési alapból összesen mintegy 80 új tanterem építésével számolunk 1959-ben. Az anyagiakon kívül igen jelentős az a társadalmi munka, amit a lakosság ajánlott fel. — Milyen előrehaladás várható a faluvillamosításban és egészségügyi létesítmények építésében? — Az idén 18 község villamosítását tervezzük, amit az állami támogatás mellett az tesz lehetővé, hogy anyaggal, pénzzel és társadalmi munkával a villamosításra váró községek lakossága is segít. Ennyi községet még soha nem villamosítottunk egyetlen esztendő alatt. Bízunk abban, hogy közös összefogással sikerülni is fog. Vasváron új orvosi rendelő és lakás építését fejezzük be, Sárváron a kórház korszerűsítésére kerül sor. Községeink egészségügyi ellátását jelentősen megjavítja az, hogy 1959-ben 19 községben építenek orvosi rendelőt, néhány helyen orvosi lakással együtt. — Milyen jelentősebb beruházások valósulnak még meg? — 1959-ben befejezzük a mintegy 2,5 millió forinttal épülő korszerű celldömölki áruház építését. Tanácsi vállalataink közül a legjelentősebben — mintegy 2 millió forint összeggel — a Szombathelyi Húsüzem fejlődik. Emellett nagyobb fejlesztést tervezünk az ugyancsak a lakosság ellátását szolgáló tégla- és cserépgyártás növelésére is. — Milyen fejlesztésre számíthatnak a kommunális szolgáltatások? — A lakosság ellátását szolgáló kommunálislétesítményekre is jelentős összegeket fordítunk 1959-ben. Vonatkozik ez elsősorban Szombathely víz- és gázellátására, a város közvilágítására és megyeszerte az utak, járdák javítására, építésére. Ez utóbbiaknál ugyancsak nagy értékű társadalmi munkafelajánlás történt már az elmúlt hetekben. Az üzemek dolgozói is sorra vállalásokat tettek. Ennek köszönhető, hogy megyei viszonylatban 1959- ben körülbelül 5,5 millió forint értékű társadalmi munka elvégzését tervezik. Megemlítem az olyan fontos feladatokat is, mint történelmi és műemlékeink további feltárása és megóvása. Folytatjuk Kőszegen a Jurisichvár helyreállítását, jelentős öszszeget fordítunk a sárvári Nádasdy-vár megóvására, a bozsoki Sibrik-kastély helyreállítását is tervezzük. Természetesen folytatódik Szombathelyen az Isis-szentély feltárása. — Hogyan kezdenek hozzá a feladatok végrehajtásához? — Terveink, feladataink közül csak a legfontosabbakra utaltam. Az 1959-es esztendőt azzal a tudattal kezdjük, hogy a néhány héttel ezelőtt megválasztott több mint ötezer tanácstag a megye lakosságával összefogva, sok szép terv megvalósítására képes. Ennek nyomán pedig mezőgazdaságunk, iparunk fejlődni fog, városaink, községeink szépülnek, gazdagodnak, megyénk dolgozó népe anyagi és szellemi jólétben egyre gyarapodva él és boldogul a szocialista társadalomban; December tizenkilencedikén az újonnan megválasztott városi tanács jóváhagyta Szombathely 1959. évi városfejlesztési tervét. E program megismerése és megvalósítása nagymértékben foglalkoztatja a város lakosságát. Már a választások előkészítése során, a jelölőgyűléseken — amikor még csak vázlatosan szólhattunk a tervről — igen sok választó érdeklődött a részletek iránt. Persze a dolgozóknak a nagyfokú aktivizálódása, törődése a közügyekkel nemcsak ennél a dolognál mu■ tatkozott meg, hanem politikai és gazdasági életünk szinte vakmennyi kérdésében. Ez annak a következménye, hogy a dolgozók egyetértenek a párt és a kormány politikájával, s támogatják annak megvalósítását. Ez a kedvező légkör — amely az elmúlt két évben, az ellenforradalom leverése óta kibontakozott — biztos talajt teremt ahhoz, hogy a lakosság közreműködésével az elmúlt évinél merészebben, gyorsabban és nagyobb léptekkel menjünk előre Szombathely fejlesztésében és szépítéseiben. Az üzemi, szövetkezeti és egyéb foglalkozású dolgozók helyeslését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy alig kezdtünk hozzá a társadalmi munka szervezéséhez, máris mintegy 400 ezer forintot tesz ki a különböző — fuvarokban, szakmunkában és segédmunkában — megtett felajánlások értéke. A kezdet tehát biztató, hogy a folytatás és a befejezés is ilyen legyen, ahhoz szívós munkára, a város vezetőinek nagy felelősségére, pontosan összehangolt szervezőmunkájára és a kommunisták személyes példamutatása útján a város felnőtt lakosságának megmozdulására van szükség. Ír nem kis dolog az, amit célul tűztünk magunk elé. Több mint 60 millió forint — a tavalyinak közel duplája — az az összeg, amelyet 1959-ben lakásépítésre, lakóházak tatarozására, utak, közlekedési eszközök javítására és beszerzésére, iskolák és napközi otthonok fejlesztésére — egyszóval városunk építésére, csinosítására fordíthatunk. Nagy a feladat. De azt is látni kell, hogy sokan vagyunk hozzá, s ha mindenki vállal, tesz valamit — bármily csekélynek is tűnjék az — akkor nagy lépéssel megyünk előre a város fejlesztésében. Társadalmi összefogás nélkül pedig csak részben tudnánk az egész lakosság javát, előnyeit szolgáló terveket megvalósítani. Bízunk a szombathelyi dolgozókban, akik szeretik annyira öreg városunkat, hogy csinosítása, fiatalítása érdekében tettekre is képesek. November 16-án azt láttuk, hogy a választásra jogosultak száma Szombathelyen mintegy 34 ezer. Ez a szám nagyjából a város felnőtt lakosságának felel meg. Ha a munkaképtelen, idős embereket leszámítjuk, de figyelembe vesszük a 10-18 éves gyermekeket és fiatalokat, akkor mégis közel 40 ezres számot kapunk. Az iskolás gyerekeket és a fiatalokat pedig nyugodtan bele „sorozhatjuk" a társadalmi munkások hadseregébe, mert éppen a múlt esztendőben, a fásítási program megvalósítása során mutatták meg az úttörők és a kiszesek, hogy nemegyszer a felnőtteket is megszégyenítő akarással, szorgalommal végezték el azt a feladatot, amelyet önként vállaltak. Negyvenezer társadalmi munkás — igen sok ember. E szónak, hogy „negyvenezer”, valóságos varázsereje van. Mintha már néhányszor találkoztunk volna a történelem során e két szóval. Mátyást 40 ezer katona választotta meg királlyá a Duna jegén. Dózsa György 40 ezer jobbágyparaszt élén kezdte meg a dicsőséges felkelést. 1848-ban, a pozsonyi országgyűlésen a rendek annak a hírnek a hallatára szavazták meg a jobbágyokat felszabadító törvényt, hogy Petőfi a Rákos mezején negyvenezer kaszással ütött tábort. Negyvenezer ember a történelem során országosan nagy, sőt nemegyszer világraszóló tettekre volt képes. Miért ne tudnnánk negyvenezren, mi itt Szombathelyen, városunk érdekében nagy dolgokat véghezvinni? Miért ne tudnánk mi úgy szeretni városunkat, mint ahogy elődeink szerették a hazát? Mi is történelmet írunk azzal, amit cselekszünk, városfejlesztési tervünk megvalósításával Szombathely szocialista fejlesztésének történelmét írjuk. A felszabadulás óta elért eredményeink, sikereink mindmind azért valósulhattak meg, mert pártunk vezetésével, a kommunisták erejüket megfeszítve, fáradságot nem ismerve dolgoztak azért, hogy a lakosságot megnyerjék politikai és gazdasági feladatainknak, szocialista forradalmunknak. Ma is az kell, hogy a kommunisták a városfejlesztési tervek ismertetéséből, népszerűsítéséből és természetesen a társadalmi munka szervezéséből és végzéséből is erejüket nem kímélve vegyék ki részüket. Új esztendőnk városfejlesztési munkája lényegében már ma kezdődik és az év minden egyes napjára jut belőle. Mi a legfontosabb sorrendisége a feladatoknak? Ismertetni kell a lakossággal a tervet, az egyes létesítmények fontosságát, s meg kell beszélni azt: mit várunk a lakosságtól, hol, mennyi társadalmi munkára van lehetőség és szükség? A tervismertető agitációnak igen nagy része lehet és lesz is abban, hogy a lakosság magáénak érezze a tervet és részt is kérjen annak kivitelezéséből. Jól bevált választási agitációs tapasztalataink, módszereink alapján fel kell keresni a dolgozókat otthonaikban és beszélgetni kell velük a város fejlesztéséről. Találkozunk majd nemcsak helyesléssel, hanem ellenvetéssel is. Lesznek, akik hiányolják, hogy az ő utcájuk javítására, házuk tatarozására miért nem kerül sor az idén, mások azt kérdezik majd meg, miért nem vezetik be lakásukba a gázt. Lesznek, akik a terv méreteit illetően élnek majd fenntartással, vagy a múlt évi terv végre nem hajtott feladatait kérik számon. Meg kell válaszolnunk ezekre a kérdésekre. Bármennyire megnőttek lehetőségeink, még nem tudunk minden igényt kielégíteni. Pénzügyi kereteink korlátozottak, s ezen belül arra kell törekednünk, hogy a legigazságosabban használjuk fel a lehetőségeket*. A valamennyi jogos igény ki* ”elégítése többéves feladatot jelent. A város fejlesztésének tempója évente gyorsul, s az idei terv sikeres megvalósításával a jövő évi tervezést, nagyobb lélegzetű városfejlesztést alapozhatjuk meg. A városfejlesztési terv ismertetését szolgálják majd a januárban és februárban megtartandó tanácstagi beszámolók is. Az újonnan megválasztott tanácstagok ekkor ismertetik választópolgáraikkal első, igen jelentős közös munkájuk tervezetét. A terv ismertetésének aktusa — bár igen jelentős — mégis csak egyik lépése a munkának. A szavak csak úgy érnek valamit, ha tettekkel párosulnak. Pártunkat pedig úgy ismerik hazánkban, hogy a tettek pártja, a kommunistákat pedig, hogy a tettek emberei. Ezt az elismerést tovább kell öregbítenünk azzal, hogy a munkából mi, kommunisták többet vállalunk, mint mások és éppen a példáink nyomán kapcsolódjanak be mind többen a társadalmi munkáiba. Vagyis a kommunisták, az aktivisták és a tanácstagok irányító, szervező és mozgósító tevékenységük mellett csákánnyal és lapáttal a kézben ott legyenek, ahol a munka vár rájuk, mint ahogy ott lesznek a városi párt-végrehajtó bizottság és a városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai is. Igen jelentősek az ifjúságra vonzó községfejlesztési feladatok. Fiataljaink a múlt nyáron, a Hanság lecsapolásánál, itthon pedig az oladi nagyszabású fásítási akciónál bizonyították be, hogy nemcsak ügyességük és erejük, hanem szívük és lelkesedésük is van a közösség érdekében dolgozni. Legyenek az 1959. évi városfejlesztési program megvalósításának is rohambrigádjai. A legnehezebb és legfontosabb munkálatok elvégzésére alakítsanak KISZ-szervezeteink ifjúsági brigádokat, hívják maguk közé a KISZ-en kívüli fiatalokat is és együtt versenyezzenek a városi tanács által alapított „Kiváló társadalmi munkáért“ című emlékérem elnyeréséért. Üzemi pártszervezeteink a csoportos szak- és segédmunkára való toborzással, fuvareszközök előteremtésével tehetnek sokat a program valóra váításában. Tegyenek vállalást egy-egy, a tervben szereplő út vagy utcarész megjavítására, saját erőből. Válasszák ki erre a célra azt az utat, amelyik az üzem közelében fekszik és ennek megjavításával a városi önkéntes közmunkából is kiveszik részüket és üzemük dolgozóinak közlekedését is megjavítják és sártalan, portalan úton juthatnak el munkahelyükre. Szép tervekkel, nagy feladatokkal léptük át az új esztendő küszöbét. S amikor egymásnak boldog új esztendőt kívánunk, ne feledjük, hogy jövőnknek is, várható eredményeinknek is mi magunk vagyunk a kovácsai. A mi öreg, szeretett, kezünk nyomán fiatalodó és szépülő városunknak is azt kívánjuk: épüljön, szépüljön tovább az új esztendőben, s ehhez mi, a város lakói ne sajnáljuk az időt, a fáradságot, a társadalmi munka vállalását. VAS NÉPE 3 Építkeznek a vasi tsz-ek Az 1959-es évben tovább építkeznek a vasi tsz-ek. Az új esztendőben 8 szövetkezet épít új istállót 508 férőhellyel. Átalakítással a tsz-ek hét új istállót nyernek, amelyekben 215 állat fér el Három tsz baromfiólat, 4 tsz sertéshizlaldát létesít. A taródházi Béke TSZ 2,5 kilométernyi makadámút építését tervezi. A bogáti Új Élet TSZ tagsága 1000 méteres útszakasz újjáépítését végzi el ebben az évben. 45 esetben nyújtott segítséget a szombathelyi autómentő szolgálat Három hónappal ezelőtt helyezték üzembe Szombathelyen a XII. sz. Autójavító Vállalatnál az autómentő gépkocsit. Azóta nagy segítséget nyújtott a tehergépkocsikat üzemeltető vállalatoknak és a gépkocsitulajdonosoknak. Három hónap alatt összesen 45 esetben sietett a helyszínre. A szombathelyi autómentő szolgálat nemcsak Vas megyére terjed ki, hanem a környező megyékre is. Legutóbb például Nagykanizsa környékén nyújtottak segítséget. A 45 mentés közül 27 esetben a meghibásodott gépkocsit be kellett vontatni, a többi esetben a helyszínen kijavították a hibát. Az új esztendőben bizonyára még több alkalommal veszik igénybe az éjjel-nappal működő autómentő szolgálatot, mivel rövid a közületi, mind a magántulajdonban levő gépkocsik száma növekszik.