Vas Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-01 / 27. szám
1959. február 1. Vasárnap VAS NÉPE Erőink koncentrálásával gyorsítani kell a mezőgazdaság szocialista átszervezését ■— A mai aktívaülésünknek az a feladata — mondotta a továbbiakban az előadó —■, hogy a határozat alapján és annak szellemében megnézzük: nekünk Vas megyei kommunistáknak, vezetőknek mit kell tenni itt a megyében? Megyénk, mint ismeretes, mezőgazdasági jellegű megye. Szántóterülete 325.600 kát. hold és ebből jelenleg 260.458 kát. hold, mintegy 60 ezer egyénileg dolgozó parasztcsalád birtokában van. — Gosztonyi elvtárs ismertette a termelőszövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzetét és ennek alapján rámutatott: " A Központi Bizottságnak a tsz-mozgalom számszerű viszonyaira vonatkozó megállapítása tehát teljes mértékben áll a mi megyénkre is. Méginkább áll a Központi Bizottság megállapítása a szövetkezeti mozgalom fejlődési ütemének lassúságát illetően. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez itt a megyében még határozottabban kell hozzáállnunk. Szükség van az ütem gyorsítására, mert ha továbbra is ilyen ütemben haladunk előre, akkor félő, hogy a kollektivizálást megyénkben majd csak az unokáink fogják befejezni. Márpedig az ország, a világ halad előre és ezzel a feladattal mi sem várhatunk. Társadalmunk szocialista átalakítása csak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével válik teljessé, csak ezzel foszthatjuk meg mindenütt végső és utolsó gazdasági alapjuktól a kapitalista rend, a régi világ visszaállítására törekvő erőket. Csakis a mezőgazdaság szocialista átszervezésével tudjuk minden dolgozó paraszt számára a szabadabb, kulturáltabb emberibb életkörülményeket biztosítani. Ha figyelembe vesszük megyénk politikai és gazdasági adottságait, valamint eddigi munkánk alapvető tanulságait, s ha egy kicsit kitekintünk megyénk szűk határai közül és a szocialista tábor általános mezőgazdasági előrehaladását nézzük, vagy ha csupán Győr-Sopron megyét nézzük, ahol sem a politikai, sem a gazdasági feltételek nem jobbak, mint nálunk, mégis gyorsabban haladnak előre, mint mi, akkor mi sem helyezkedhetünk más álláspontra, mint arra, hogy erőink koncentrálásával nekünk is gyorsítani kell a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ütemét. Ezután elemezte viszonylagos elmaradásunk okait, szólt, az ellenforradalom okozta súlyos károkról, majd így folytatta: " A párt, a tanács és egyéb szervek részéről lényegileg a múlt év második felében nem folyt céltudatos, konkrét tsz-felvilágosító és szervező munka. A tsz-mozgalom kérdéseivel inkább csak általánosságban foglalkoztunk, mintegy egy feladattal a többi között és az a tempóveszteség a múlt év számszerű eredményeire feltétlenül kihatással volt. Találkozunk még ma is olyan véleményekkel, amelyek eltérnek a párt vonalától. Vannak elvtársak, akik azt hangoztatják, hogy amíg az egyénileg dolgozó panasztoknak ilyen jövedelmük lesz, addig nem lépnek be a termelőszövetkezetbe, következésképpen újra gazdasági megszorításokat, retorziókat, azt a bizonyos „srófot“ kellene alkalmazni. Mások azt hangoztatják, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmat illetően a mi megyénkben túl kedvezőtlenek a parasztok tapasztalatai, ezért a tsz-kérdéssel várni kell, óvatosan kell ezt a munkát végezni. A tsz-mozgalom komoly gátja volt, és sok helyen még ma is az, hogy a tsz-ek vezetői, tagjai 9 NAGYOBB LÉPÉSSEL ELŐRE a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útján Gosztonyi János elvtárs beszámolója ez megyei pártaktíva-értekezleten Mint már közöltük, csütörtökön a megyei pártaktíva értekezletet tartott. A pártaktíva Gosztonyi János elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának beszámolója alapján megvitatta a Központi Bizottságnak a párt agrárpolitikájával kapcsolatos egyes kérdésekről és a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztéséről szóló határozatból adódó feladatokat. A Központi Bizottság határozata mgállapítja — kezdte beszédét Gosztonyi elvtárs —, hogy a termelőszövetkezetek az utolsó két évben megszilárdultak, növekedett tekintélyük az egyénileg dolgozó parasztok előtt. Ugyanakkor a határozat rámutat arra, hogy tsz-eink területe ma még mindig jóval kisebb, mint az ellenforradalom előtt volt, s hogy termelőszövetkezeteink fejlődésének és általában a mezőgazdaság szocialista átszervezésének üteme nem kielégítő. Ezért a Központi Bizottság feladatul tűzte ki, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ütemét meg kell gyorsítani. A határozat aláhúzza, hogy hazánkban a szocialista átalakítás fő útja a termelőszövetkezeti mozgalom. A tsz-ek gazdasági támogatása érdekében az érvényben lévő 3004-es kormányrendelet most a Központi Bizottság határozata alapján tovább bővül és a szövetkezetek gazdasági megszilárdítását, állóalapjuk növelését, termelési tevékenységük fejlesztését, árutermelésük fokozását ösztönző újabb intézkedések jelennek meg, így például a kormány az új tsz-eknek két, holdanként 500 forint indulási hitelt, továbbá nagyarányú gépállomási díjkedvezményt biztosít. A Központi Bizottság szükségesnek tartotta annak az elvnek a kimondását is, hogy az állam a fejlettségi fokoktól függő mértékben támogassa az alacsonyabb típusú szövetkezeti formákat. E támogatásnál is azt kell szem előtt tartani, hogy az alacsonyabb típusú szövetkezeteket mielőbb mezőgazdasági tsz-ekké alakítsuk át. A Földművelésügyi Minisztérium, a SZÖVOSZ és a Termelőszövetkezeti Tanács még ebben a hónapban kidolgozza a tsz-ek, a szakcsoportok és társulások munka-alapszabályait. A jövőben állami kezdvezményt csak azok a szövetkezési formák kaphatnak, amelyek maradéktalanul betartják az alapszabályt. A Központi Bizottság határozatának fontos intézkedése az a javaslat, hogy a kormány rendeletileg tegye kötelezővé a tsz-ekben a földjáradék fizetését és ez alól csak közgyűlési többség által támogatott kérés esetében a Földművelésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács együttesen adhat felmentést. A határozat intézkedik a tagosításokról is. A Központi Bizottság leszögezte: ez idő szerint nálunk a mezőgazdaság gépesítésének fő útja a gépállomások erősítése és az állami gazdaságok gyorsabb gépesítése. A jól működő és döntően saját eszközeikkel gazdálkodó tsz-ek számára azonban továbbra is lehetővé kell tenni az univerzál-traktorok vásárlását. A nagyobb, gazdaságilag megalapozott tsz-eknél pediig a szántótraktor vásárlását is. passzív álláspontot foglaltak el a szövetkezet fejlesztésével, főleg a volt tsz-tagok felvételével szemMindezt összegezve, a megyei párt-végrehajtó bizottság véleménye szerint elérkezett az ideje annak, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének összes kérdéseit illetően véget vessünk a helyenként még mutatkozó tétovázásnak. Itt az ideje, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének nagy ügyét tekintve, a párt agrárpolitikájának és a Központi Bizottság decemberi határozatának alapján megszilárdítsuk saját sorainkban a teljes elvi és cselekvési egységet. Mindenki tudja, hogy a tszszervezés nem könnyű munka. A megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai is elég jól ismerik a megyét, ismerjük a korábban elkövetett hibák hatását, a termelőszövetkezetekből adóssággal kilépettek véleményét, a saját parcellához, a látszólagos paraszti függetlenséghez való ragaszkodás minden tényleges lelki gyötrődéséből fakadó ellenérveit. Éppen ezért mondjuk: ezt a munkát nem lehet fél szívvel, igenis, nem is alapon, nem lehet muszájból csinálni, nem lehet az agitációt azzal kezdeni: jöttem, mert a pártbizottságtól küldtek. Ezt a munkát csak teljes belső meggyőződésből lehet végigvinni, mert egyébként az első nehézségek és esetleges kudarcok kiábrándítóak lehetnek. Abból a meggyőződésből, hogy a pártnak ebben az ügyben is igaza van. Igazunk van akkor is, ha ma még sokan az érdekelt parasztok közül ezt nem hiszik el. A választások idején azt mondták itt számos gyűlésen a dolgozó parasztok nekem is másoknak is, hogy „Éljen a Kádár-kormány száz évig, csak a tsz-t ne forszírozza“. És mi most mégis újra megyünk és agitálunk a szövetkezeti mozgalom mellett. Világosan és őszintén megmondjuk a dolgozó parasztságnak, hogy nem maradhat ! Kedves Elvtársak! A párt Központi Bizottságának decemberi határozata alapján a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítása érdekében a megyei párt-végrehajtó bizottság véleménye szerint, itt a megyében elsősorban a következőket kell tenni: Mindenekelőtt el kell érnünk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért vívott harc az egész párt ügye legyen. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nemcsak falusi ügy. Ez a harc az egész nép ügye és ezt a harcot — mint ahogy általában a szocializmus építéséért folytatott harcot — a munkásosztálynak kell vezetnie. Ebből a szempontból is komoly feladatok várnak ránk az üzemekben. Üzemi pártszervezeteinknek erősíteni kell a munkásosztályban annak a tudatát, hogy a munkásosztály feladata a dolgozó parasztságot a szocializmus útjára vezetni. Külön gondot kell fordítanunk a kétlaki munkásokra. Megyénknek az a sajátossága, hogy üzemi dolgozóinknak mintegy harmada kétlaki. Ki kell alakítanunk az üzemi patronázsmunka új formáit is. Elsősorban a politikai segítben. „Az őszi szél elfújta, a tavaszi szél ne hozza vissza“ A nézet sokhelyütt még ma is dívik, így a mezőgazdaság. Nem mi miattunk, nem azért hogy a listából ki lehessen pipálni Vas megyét. Mi nem dogmák miatt akarunk kollektivizálni, hanem a dolgozó nép jobb sorsáért, a mezőgazdasági termelés növelése miatt. Mindenekelőtt magukért a dolgozó parasztokért, és elsősorban értük, az ő gyermekeik jövőjéért agitálunk a tsz mellett és szervezzük a szocialista mezőgazdaságot. Sokan kételkednek még ebben, mert a maradiság, a megszokotthoz való ragaszkodás rettenetes átok. De a történelemben ez mindig így volt. Minden társadalmi átalakulás nehéz harc eredménye volt, harc a régi és az új között, de az új mindig és minden körülmények között előbb vagy utóbb utat tört magának. Valamikor összetörték az első ipari gépeket. Az elbutított, maradt emberek összetörték az első cséplőgépeket. Amikor az első vasutak megjelentek, nagyon sokan messziről elkerülték keresztet vetve és azt az ördög masinájának tartották. A felszabadulás után nem egy faluban agitálnunk kellett a volt cselédeket, hogy fogadják el a földet. A mi oldalunkon a tsz kérdésében is a nagy történelmi igazság áll és lehet, hogy itt-ott még átkoznak bennünket, találkozunk elkeseredett véleményekkel, de akkor is vitatkoznunk kell és meg kell mondanunk az igazat. Egy-két év múlva ezek az emberek, s méginkább majd a gyermekeik, ha érzik és látják, hogy könnyebb lesz az életük, hogy megszabadulnak a nehéz testi munka igája alól, hogy kulturáltabb, emberibb lett a paraszti élet, hogy kevesebb munkával többet lehet termelni, ha látják, hogy az átszervezés nyomán az egész ország előre halad, falun és városban egyaránt emelkedik az életszínvonal, akkor a mai húzódozók, a mai kétkedők igazat fognak adni nekünk,ségről van szó. Az a célszerű, ha az üzemi párttitkár a tsz párttitkárát, az igazgató az elnököt, a főkönyvelő a tsz-könyvelőt, az állami gazdaságok szakemberei a szövetkezetek szakembereit segítik, támogatják és ezt a kapcsolatot kell állandóvá és folyamatossá tenni. A továbbiakban Gosztonyi elvtárs részletesen szólt arról, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlesztését csak az érdekelt egyénileg dolgozó parasztokkal együtt oldhatjuk meg. Kívülről és különösen erőszakkal nem szervezhetünk szövetkezeteket. A falusi pártgyűlések, a tömegszervezeti rendezvények, a tanácsülések és egyéb falusi megmozdulások legyenek a szövetkezeti agitáció fórumai is, emellett az agitáció érdekében fel kell használni a választások idején jól bevált falusi KISZ-gyűléseket, csoportos beszélgetéseket, továbbá tsz-látogatásokat, és az írásos agitáció legkülönbözőbb formáit, sőt még az olyan alkalmakat is, mint az országos és a hónapos vásárok. Mi legyen az agitációs munkánk tartalma? Nem lehet erre sablont adni, a helyi körülményektől függ. A megye különböző községeiben más és más a helyzet. Van, ahol még a tsz fölényéről kell vitatkozni, van, ahol az egyéni gazdaságok stabilitásába vetett hitet kell megingatni, van, ahol a tsz-ellenes fogalmakat kell szétverni, és van már olyan falu is, ahol a helyzet annyira megérett, hogy a kialakuló falusi közvéleményt kell segíteni, támogatni a tsz irányába. Kik tegyenek a szövetkezeti mozgalom élenjáró harcosai? Gosztonyi elvtárs részletesen beszélt a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről, gazdálkodásuk eredményeiről. Elmondotta, hogy a tavalyi, meglehetősen kedvezőtlen időjárás ellenére a tsz-ek megyénkben búzából több mint két mázsával, rozsból ugyancsak több mint két mázsával, cukorrépából 38 mázsával többet termeltek katasztrális holdanként, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ez azt jelenti, hogy csak a mai feltételek között, amikor sok még a kezdeti nehézség, a megye össz-szántóterülete szövetkezeti birtok lenne, akkor 1958- ban Vas megye 107.924 mázsával több búzát, 73.918 mázsával több rozsot, 164.236 mázsával több cukorrépát adott volna az országnak. A kedvezőtlen időjárás miatt nem értük el azt, amit kitűztünk célul, de mégis a munkaegység megyénkben 33,65 forint lett és a teljesített munkaegységeket figyelembe véve egy családra a közös gazdaságból mintegy 14.787 forint jövedelem jutott és ehhez jön még a háztáji gazdaságok jövedelme. Agitációnkban, kerülve minden felelőtlen ígérgetést, igyekezzünk világos és őszinte választ adni a dolgozó parasztság minden felvetődő kérdésére. Ha nem vesszük figyelembe az egyénileg dolgozó parasztok lelki világát, akkor könnyen erőszakos irányba csúszhatunk. A dolgozó parasztban egész élete munkája, gürcölése, álma van a legtöbb esetben azokban a parcellákban, amelyeknek egyéni birtoklásáról oly nehéz lemondani. Hányan vannak, akik szinte fogukhoz verték a garast, hogy egy-két hold földet vegyenek és mennyit terveztek, álmodoztak gazdaságuk továbbfejlesztéséről és arról, miből mennyit vessenek, milyen állatokat tartsanak stb. És egyszercsak jön az agitátor, hogy add fel egyéni gazdaságodat, lépj be a közösbe. Nem könnyű dolog ez. Csakis a dolgozó parasztok lelki vívódásának megértésével lehet jól agitálni. Ezután arról szólt, hogy kik legyenek a tsz-mozgalom agitátorai. Hangsúlyozta: — Az agitátorok esetében is nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly. Olyan elvtársakat kell kiküldeni, akik értik a tsz-mozgalom kérdéseit, akik tudnak a dolgozó parasztokkal beszélni, képesek a helyi erők megszervezésére, felkészítésére és mozgósítására a tsz-fejlesztés érdekében. És kik legyenek ezek a helyi erők? — Mindenekelőtt maguk a tsz-tagok, — mondotta Gosztonyi elvtárs. — Arra van szükség, hogy megmozduljon az egész falu, s az élen a tsz-tagok járjanak. A kemenesszentmártoni tsz elnöke és tagsága dicséretes szorgalommal fogott hozzá a környéken az agitáláshoz és ha ennek túlságosan szembetűnő számszerű eredményei nincsenek is, ez a munka előbb-utóbb megérleli a maga gyümölcsét. Kemenesmagasiban a tsz-elnök és a tanácselnök lett a tsz-fejlesztés fő szervezője és munkájuk nyomán megmozdult a tsz-tagság is, aminek az eredményeként 18-an léptek be a tsz-be. A helyi erők sorában ott vannak, mégpedig első helyen, a községi párttitkárok, ott vannak a községi tanácselnökök. Számos párttitkárunk és tanácselnökünk ma(Folytatás a 4. oldalott) Nyíltan, őszintén mondjuk meg az igazat A mezőgazdaság szocialista átszervezése az egész dolgozó nép ügye