Vas Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

1959. március 1. Vasárnap A tavasz küszöbén Márciusra fordult a naptár, ebben a hónapban hivatalosan is beköszönt a tavasz. Ha még de­resek is a hajnalok, nappal már jóval a 10 fok fölé emelkedik a hőmérő higanyszála, s szikkad a föld, a mezőre kívánkozik a pa­rasztember. Tegnap már arról adtunk hírt, hogy a mesteri Dózsa TSZ tagjai megkezdték a vetést. Bár a föld még nem mindenütt alkalmas a simítózásra, fogasolásra, de az okos gazda — dolgozzék szövetkezet­ben vagy egyénileg —, nem fe­lejti az elmúlt év számos intő pél­dáját, főleg azt, hogy az idejében földbe került mag könnyebben vi­seli az időjárás szélsőségeit, s hogy az időbeni munkán egész évi fá­radozásának sikere vagy sikerte­lensége dőlhet el Hogyan állunk, illetve mit kell gyorsam és jól elvégeznünk a me­zei munka általános megkezdé­séig? Egyik legfőbb feladat, hogy minél előbb beszerezzük, rendbe­­tegyük a vetéshez szükséges mag­vakat. A megye termelőszövetke­zetei összesen 37 vagon tavaszi árpa- és zabvetőmagot kapnak, de sajnos tegnapig még nem érkezett meg hozzájuk. Jó lenne, ha az il­letékesek megsürgetnék a vetőmag­­helyszínre történő szállítását, mert maholnap már jobb helyen lesz a mag a földben, mint a zsákban. Államunk gondoskodott ró­la, hogy a tsz-ek és az egyéni ter­melők is elegendő mennyiségű ap­rómagot és takarmányrépa-magot kaphassanak. E magvakat az egyé­niek a földművesszövetkezeteknél, a tsz-ek a MEZŐMAG Vállalatnál szerezhetik be. A vetőmagcsere­akció keretében hibridkukorica­­vetőmagot is ad az állam. A ve­tőmag­­beszerzésére, a különféle szerszámok javítására, a gépállo­mással való szerződéskötésre igen jól ki lehet használni az úgyneve­zett tavasz előtti „félnapokat”, amelyeket sokan tétlenül szalasz­tunk el, s ez csak később, hóna­pok múltán bosszulja meg magát. Mert a kapkodást, a munka ösz­­szetorlódását, a hasznot soha nem hajtó sietséget csak úgy kerülhet­jük el, ha a tavaszeleji félnapokat is hasznos munkával töltjük. Mindez, amit említettünk, a ta­vaszra való felkészülésnek csak néhány általános vonása, amely éppúgy vonatkozik a 2 ezer hol­das tsz-re, mint a 4 holdas egyé­ni gazdára. Lényegesen nagyobb feladat a tsz-ek alapos felkészülé­se a tavaszi munkákra. Mert ne felejtsük el: a megyében úgyszól­ván nincs is olyan tsz, amely az elmúlt hetekben területileg és lét­számban is ne gyarapodott volna. Azok a tervek, amelyeket a tsz­­ek még a múlt évben kezdtek el­bi fenntartásához. Az angol kor­mány azonban — amelynek a kö­zelgő választásokon alá kell ma­gát vetnie a közvélemény ítéleté­nek — kifejezésre juttatta, hogy hajlandó tárgyalásokra, így került sor Macmillan moszkvai útjára is, amelyet az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban hideg el­lenszenvvel fogadtak. Az egyre nyilvánvalóbbá váló ellentétek miatt a Nyugat valami olyasfajta megoldást szeretett vol­na, hogy „a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon". Fel­használva a Szovjetuniónak azt a megegyezésre törekvő gesztusát, hogy hajlandó a május 27-re fel­készíteni, most szűknek bizonyul­nak, kinőtték a néhány száz hol­dakra szabott ruhát. Nem egy fa­luban meg ezer vagy több ezer holdas nagygazdaságot kell rend­be tenni a mezei munka megkez­déséig. Bár a tsz-községekben megfeszített munkával dolgoznak a komplex­ brigádok a tervek ké­szítésén, hasznos, hogy amíg min­denhova el nem jutnak, ott a községi gazdasági felügyelők, a földművesszövetkezeti agronómu­­sok s a gépállomás­ szakembe­rek segítsenek a munkaszervezet és a nagyüzemi táblák kialakítá­sában. Ezt néhány helyen már így teszik, de jó lenne, ha minél előbb általánossá válna ez a se­gítség. Mit helyes még a nagyüzemi táblák kialakításákor figyelembe venni? Ahol csak lehet, egybe­függő területen minél több felül­­vetést végezzenek pillangósból. A pillangóst jól be lehet építeni majd a kialakítandó vetésforgóba, s az állatállomány takarmánybázisa is meglesz, így teszik ezt Meszlen­­ben, Vámoscsaládon és Nagyge­­resden is. A létszámban és terüle­tileg is megnövekedett szövetke­zetek egészséges fejlődése fokozott figyelmet és helytállást kíván minden tsz-tagtól. De azt is meg­kívánja, hogy a községi tanács, a földművesszövetkezetek és a gépállomás együttműködjenek a tsz-ek felvirágoztatása érdekében. Segítsék őket jótanáccsal, s le­gyen rá gondjuk, hogy már most a növényvédőszertől a mezőgazda­­sági gépekig mindent megkapja­nak, amire csak szükségük van. De segítsék a község vezetői azo­kat is, akik még egyénileg gaz­dálkodnak, hiszen az ő munkájuk is igen fontos. A tavasz már kopogtat. Ha nyu­godtan, jól felkészülve és kellő időben látunk munkához, fárado­zásunkat siker koronázza. Udvardi Gyula Hruscsov és Macmillan jelenlegi moszkvai tárgyalásának végső eredményei még nem ismeretesek. Az amerikai és bonni kormány­körök azonban már most eleve hiábavalónak és eredménytelen­nek igyekeznek feltüntetni a brit miniszterelnök szovjetunióbeli lá­togatását. Főként ezekben a kö­rökben hangoztatják, hogy Hrus­csov legutóbbi beszéde „hideg zu­hany" volt Macmillan küldetésére. A megegyezéstől félő nyugati kő­ről, „takarója" alól azonban na­­gyon is kilátszik a lóláb. Ezt tük­rözi a londoni Daily Mirror egyik cikke is: „Macmillan azért ment Moszkvába, hogy nyugodt megbe­széléseket folytasson Hruscsoval. Kitűnő eszme volt! Eisenhower azonban sokezer mérföld távol­ságban hivatalosan és tudatosan hidegvizet zúdított a világnak arra a reményére, amely a csúcstalál­kozóhoz fűződött. Eisenhower ko­moly baklövést követett el. Be kellene látniuk, hogy előbb-utóbb úgyis csúcstalálkozó lesz é vezett intézkedéseit elhalasztani, ha a kitűzött időpontig komoly tárgyalások kezdődnek, javasolták a négyhatalmi külügyminiszteri értekezletet. A nyugati hatalmak nem nagyon titkoltak, Adenauer pedig nyíltan hangoztatta, hogy a „négyhatalmi külügyminiszteri értekezletnek hosszú ideig kell tartania, hogy eredményes legyen". Ha az érte­kezlet gyorsan véget ér, ez azt je­lenti, hogy nem tudtak eredményt elérni’‘. Nyugati elképzelés sze­rint tehát a külügyminiszteri ér­tekezlet csupán „hosszú ideig tar­tó’­ társalgás lett volna — ered­mény nélkül. Hideg zuhany VAS NÉPE Sokat segít a magyarszecsődi tsz-nek a Körmendi Állami Gazdaság A Körmendi Állami Gazdaság vezetői sokféle segítséget adnak a szomszédos magyarszecsődi Világ­szabadság TSZ-nek. Jó dolog ez, hiszen a gazdaság szakemberei ér­tékes tapasztalataik átadásával jövedelmezőbbé tehetik a szövetke­zet gazdálkodását. Erről beszélget­tünk a napokban Sárváry László­val, a gazdaság főagronómusával. Első kérdésünk így hangzott: — Elsősorban miben igényli a támogatást a tsz? — A legtöbb gond mindig a tervek készítésénél van. Ezért a tervkészítés idején rendszeresen ott tartózkodtunk a szövetkezet­ben. Különös gondot fordítottunk arra, hogy annyi takarmány ter­mesztését tervezzék meg erre az évre, ho­gy szilárd takarmánybá­­zisa legyen a szövetkezetnek. Ja­vaslatainkat hasznosították a ter­vezésben. A tagság egy részének gondolkodásában él még az egyé­ni gazdaságból hozott szemlélet, például az, hogy ezen a vidéken nem kifizetődő a kukorica ter­mesztése. Ezért egyáltalán nem is akartak az idén a közösben ku­koricát vetni. Csak hosszú meg­győzés után fogadták el javasla­tunkat a tagok a kukoricatermesz­tésben, bár még így is a szüksé­gesnél kevesebbet akarnak ter­meszteni. Bajok is vannak még a tsz-ben. Például akadályozza a jó tenyész­tői munka meghonosodását, hogy az állatgondozók minden héten cserélődnek. Megmondtuk az em­bereknek, ez nem jó, sokkal he­lyesebb lenne, ha a gondozók ál­landó jelleggel vállalnák ezt a munkát. Sajnos, egyelőre még nem változtattak az állattenyésztés­ben a helytelen munkaszervezésen. — Milyen más alkalmakat használnak fel a segítségadás­ra? — Nem várjuk meg, hogy hív­janak bennünket. Rendszeresen látogatjuk a szövetkezetei és a gyakorlatban felmerülő problémák megoldásában segédkezünk. Vala­hányszor közgyűlés van a tsz-ben, valaki tőlünk mindig képviseli a gazdaság vezetőségét. Mondhatom, a szakmai tanácsadáson túl a ba­ráti érintkezés jó szolgálatot tesz közös ügyünknek. A tsz szerveze­tileg, gazdaságilag úgy megerő­södött, hogy új belépőkkel növel­heti taglétszámát. Jelenleg ma­guk a tagok is beszélgetéseket folytatnak az egyéniekkel. Gazda­ságunkból 2 ember naponta részt vesz Magyarszecsődön a tez-agi­­tációban. Magyar is szovjet orvosok­ találkozdja A TIT és az MSZBT rendezé­sében magyar és szovjet orvosok találkoztak pénteken este a TIT klubban. A szovjet vendégeket dr. Bencze József, az Orvosegész­ségügyi Dolgozók Szakszerveze­tének elnöke üdvözölte, majd Szombathely római kori történe­tét, annak orvosi vonatkozásait, a Markusovszky kórház történe­tét és névadójának életét ismer­­tette. A baráti beszélgetésen szó esett a legújabb szovjet és ma­gyar gyógyítási eljárásokról is. Rendelkezés a vas- és fémhulladékok gyűjtéséről Az Országos Tervhivatal elnö­ke a pénzügyminiszterrel egyet­értésben rendelkezést adott ki az állami vállalatoknál és szervek­nél, valamint a kisipari szövet­kezeteknél keletkező vas- és fém­hulladék gyűjtéséről és az illeté­kes vállalatoknak való átadásá­ról. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy a takarékosság érdekében a szerveknek törekedniök kell a vas- és fémhulladékok csökken­tére az elkerülhetetlenül ke­letkező hulladékot azonban össze kell gyűjteni és a begyűjtő vál­lalatnak át kell adni. A rendel­kezés értelmében a vállalatok és szervek azt a vas- és fémhulladé­kot, amelyet 30 napon belül sa­ját céljaikra nem használnak fel, a­z illetékes szakbegyűjtő válla­latoknak vagy a MÉH-nek köte­lesek átadni. A beszolgáltatott hulladék ellenértékének 2,5, il­letve 3 százalékát az igazgatói alapra, kisipari szövetkezeteknél pedig a jutalmazási alapra lehet fordítani. Az ily módon megnö­velt igazgatói, illetve jutalmazási alapból negyedévenként jutalom­ban részesítik azokat a dolgozó­kat, akik a vas- és fémhulladék gyűjtése, válogatása, osztályo­zása és elszállítása terén jó mun­kát végeztek. " A Tanácsköztársaság évfordulója és április 4. tiszteletére éves munkaversenyt kezdeményeztek a Járómű­javító Vállalatnál A Szombathelyi Járóműjavító Vállalat dolgozói a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 40. évfordu­lója és április 4. tiszteletére egész éves munkaversenyt kezdemé­nyeztek. A mozdonyosztály dolgozói — az üzemrész pártszervezetének és szakszervezeti bizottságának kez­deményezésére — versenyre hív­ták a kocsijavító osztály, a meg­munkáló osztály és a karbantar­tó osztály dolgozóit. A munkások az egész üzem­ben röpgyűléseken vitatták meg a kezdeményezést és a terv túlteljesítésére kitűzött feladatokat. . Csatlakoztak a ver­senyhez a kocsijavító osztály, a megmunkáló osztály és a kar­bantartó osztály dolgozói is. E termelő üzemrészekben kisebb csoportokban szintén megtárgyal-­­ták, mit tehetnének a terv túl­teljesítéséért, a minőség javítá­sáért. A mozdony­javító és a ko­csijavító osztályok munkásai vál­lalták, hogy az 1958. évi átlaghoz képest a próbák utáni selejtet az első negyedévben 15 százalékkal, a második negyedévben 20 szá­zalékkal, a harmadik negyedév­ben 20 százalékkal és a negyedik negyedévben 25 százalékkal csök­kentik. A megmunkáló és kar­bantartó osztályok dolgozói a se­­lejtutalvány és jótállási költsé­gek csökkentésére tettek felaján­lást és megfogadták, hogy a ter­melés folyamatossága érdekében mindig elegendő kereket, rugót és más alkatrészt állítanak elő. A Járóműjavító Vállalat éven­ként átlagosan 3,5 millió forint nyereséggel dolgozott. Előzetes számítások szerint az idén a munkaverseny kö­vetkeztében az évi nyeresé­get közel négy millió forintra emelik. Például csupán a selejt csökken­tésével mintegy 20 ezer forint megtakarításra tesznek szert. Az üzem vezetői a versenykez­deményezések összesítése után megállapították, ha a vállalást 100 százalékra teljesítik, akkor az éves tervet egy héttel előbb fejezik be. Az éves munkaversenyen be­lül március 9-től kezdődően két­hetes ünnepi műszakot rendez­nek a tanácsköztársasági évfor­duló tiszteletére. Az ünnepi mű­szak célja: előnyt szerezni a terv teljesítésében. 3 Munkára készen a nemeskoltai gépállomáson Mint a katonák a díjszemlén, úgy állanak a traktorok a nemes­­koltai gépállomás udvarán. Ma még itt vannak, holnap már ekét húznak valamelyik szövetkezeti táblán. Bub­i Aranka és Szakonyi Rozália szakácsok jó ebéddel igyekeznek kedveskedni a szerelőknek s a traktorosoknak.

Next