Vas Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-01 / 51. szám
1959. március 1. Vasárnap A tavasz küszöbén Márciusra fordult a naptár, ebben a hónapban hivatalosan is beköszönt a tavasz. Ha még deresek is a hajnalok, nappal már jóval a 10 fok fölé emelkedik a hőmérő higanyszála, s szikkad a föld, a mezőre kívánkozik a parasztember. Tegnap már arról adtunk hírt, hogy a mesteri Dózsa TSZ tagjai megkezdték a vetést. Bár a föld még nem mindenütt alkalmas a simítózásra, fogasolásra, de az okos gazda — dolgozzék szövetkezetben vagy egyénileg —, nem felejti az elmúlt év számos intő példáját, főleg azt, hogy az idejében földbe került mag könnyebben viseli az időjárás szélsőségeit, s hogy az időbeni munkán egész évi fáradozásának sikere vagy sikertelensége dőlhet el Hogyan állunk, illetve mit kell gyorsam és jól elvégeznünk a mezei munka általános megkezdéséig? Egyik legfőbb feladat, hogy minél előbb beszerezzük, rendbetegyük a vetéshez szükséges magvakat. A megye termelőszövetkezetei összesen 37 vagon tavaszi árpa- és zabvetőmagot kapnak, de sajnos tegnapig még nem érkezett meg hozzájuk. Jó lenne, ha az illetékesek megsürgetnék a vetőmaghelyszínre történő szállítását, mert maholnap már jobb helyen lesz a mag a földben, mint a zsákban. Államunk gondoskodott róla, hogy a tsz-ek és az egyéni termelők is elegendő mennyiségű aprómagot és takarmányrépa-magot kaphassanak. E magvakat az egyéniek a földművesszövetkezeteknél, a tsz-ek a MEZŐMAG Vállalatnál szerezhetik be. A vetőmagcsereakció keretében hibridkukoricavetőmagot is ad az állam. A vetőmagbeszerzésére, a különféle szerszámok javítására, a gépállomással való szerződéskötésre igen jól ki lehet használni az úgynevezett tavasz előtti „félnapokat”, amelyeket sokan tétlenül szalasztunk el, s ez csak később, hónapok múltán bosszulja meg magát. Mert a kapkodást, a munka öszszetorlódását, a hasznot soha nem hajtó sietséget csak úgy kerülhetjük el, ha a tavaszeleji félnapokat is hasznos munkával töltjük. Mindez, amit említettünk, a tavaszra való felkészülésnek csak néhány általános vonása, amely éppúgy vonatkozik a 2 ezer holdas tsz-re, mint a 4 holdas egyéni gazdára. Lényegesen nagyobb feladat a tsz-ek alapos felkészülése a tavaszi munkákra. Mert ne felejtsük el: a megyében úgyszólván nincs is olyan tsz, amely az elmúlt hetekben területileg és létszámban is ne gyarapodott volna. Azok a tervek, amelyeket a tszek még a múlt évben kezdtek elbi fenntartásához. Az angol kormány azonban — amelynek a közelgő választásokon alá kell magát vetnie a közvélemény ítéletének — kifejezésre juttatta, hogy hajlandó tárgyalásokra, így került sor Macmillan moszkvai útjára is, amelyet az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban hideg ellenszenvvel fogadtak. Az egyre nyilvánvalóbbá váló ellentétek miatt a Nyugat valami olyasfajta megoldást szeretett volna, hogy „a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon". Felhasználva a Szovjetuniónak azt a megegyezésre törekvő gesztusát, hogy hajlandó a május 27-re felkészíteni, most szűknek bizonyulnak, kinőtték a néhány száz holdakra szabott ruhát. Nem egy faluban meg ezer vagy több ezer holdas nagygazdaságot kell rendbe tenni a mezei munka megkezdéséig. Bár a tsz-községekben megfeszített munkával dolgoznak a komplex brigádok a tervek készítésén, hasznos, hogy amíg mindenhova el nem jutnak, ott a községi gazdasági felügyelők, a földművesszövetkezeti agronómusok s a gépállomás szakemberek segítsenek a munkaszervezet és a nagyüzemi táblák kialakításában. Ezt néhány helyen már így teszik, de jó lenne, ha minél előbb általánossá válna ez a segítség. Mit helyes még a nagyüzemi táblák kialakításákor figyelembe venni? Ahol csak lehet, egybefüggő területen minél több felülvetést végezzenek pillangósból. A pillangóst jól be lehet építeni majd a kialakítandó vetésforgóba, s az állatállomány takarmánybázisa is meglesz, így teszik ezt Meszlenben, Vámoscsaládon és Nagygeresden is. A létszámban és területileg is megnövekedett szövetkezetek egészséges fejlődése fokozott figyelmet és helytállást kíván minden tsz-tagtól. De azt is megkívánja, hogy a községi tanács, a földművesszövetkezetek és a gépállomás együttműködjenek a tsz-ek felvirágoztatása érdekében. Segítsék őket jótanáccsal, s legyen rá gondjuk, hogy már most a növényvédőszertől a mezőgazdasági gépekig mindent megkapjanak, amire csak szükségük van. De segítsék a község vezetői azokat is, akik még egyénileg gazdálkodnak, hiszen az ő munkájuk is igen fontos. A tavasz már kopogtat. Ha nyugodtan, jól felkészülve és kellő időben látunk munkához, fáradozásunkat siker koronázza. Udvardi Gyula Hruscsov és Macmillan jelenlegi moszkvai tárgyalásának végső eredményei még nem ismeretesek. Az amerikai és bonni kormánykörök azonban már most eleve hiábavalónak és eredménytelennek igyekeznek feltüntetni a brit miniszterelnök szovjetunióbeli látogatását. Főként ezekben a körökben hangoztatják, hogy Hruscsov legutóbbi beszéde „hideg zuhany" volt Macmillan küldetésére. A megegyezéstől félő nyugati kőről, „takarója" alól azonban nagyon is kilátszik a lóláb. Ezt tükrözi a londoni Daily Mirror egyik cikke is: „Macmillan azért ment Moszkvába, hogy nyugodt megbeszéléseket folytasson Hruscsoval. Kitűnő eszme volt! Eisenhower azonban sokezer mérföld távolságban hivatalosan és tudatosan hidegvizet zúdított a világnak arra a reményére, amely a csúcstalálkozóhoz fűződött. Eisenhower komoly baklövést követett el. Be kellene látniuk, hogy előbb-utóbb úgyis csúcstalálkozó lesz é vezett intézkedéseit elhalasztani, ha a kitűzött időpontig komoly tárgyalások kezdődnek, javasolták a négyhatalmi külügyminiszteri értekezletet. A nyugati hatalmak nem nagyon titkoltak, Adenauer pedig nyíltan hangoztatta, hogy a „négyhatalmi külügyminiszteri értekezletnek hosszú ideig kell tartania, hogy eredményes legyen". Ha az értekezlet gyorsan véget ér, ez azt jelenti, hogy nem tudtak eredményt elérni’‘. Nyugati elképzelés szerint tehát a külügyminiszteri értekezlet csupán „hosszú ideig tartó’ társalgás lett volna — eredmény nélkül. Hideg zuhany VAS NÉPE Sokat segít a magyarszecsődi tsz-nek a Körmendi Állami Gazdaság A Körmendi Állami Gazdaság vezetői sokféle segítséget adnak a szomszédos magyarszecsődi Világszabadság TSZ-nek. Jó dolog ez, hiszen a gazdaság szakemberei értékes tapasztalataik átadásával jövedelmezőbbé tehetik a szövetkezet gazdálkodását. Erről beszélgettünk a napokban Sárváry Lászlóval, a gazdaság főagronómusával. Első kérdésünk így hangzott: — Elsősorban miben igényli a támogatást a tsz? — A legtöbb gond mindig a tervek készítésénél van. Ezért a tervkészítés idején rendszeresen ott tartózkodtunk a szövetkezetben. Különös gondot fordítottunk arra, hogy annyi takarmány termesztését tervezzék meg erre az évre, hogy szilárd takarmánybázisa legyen a szövetkezetnek. Javaslatainkat hasznosították a tervezésben. A tagság egy részének gondolkodásában él még az egyéni gazdaságból hozott szemlélet, például az, hogy ezen a vidéken nem kifizetődő a kukorica termesztése. Ezért egyáltalán nem is akartak az idén a közösben kukoricát vetni. Csak hosszú meggyőzés után fogadták el javaslatunkat a tagok a kukoricatermesztésben, bár még így is a szükségesnél kevesebbet akarnak termeszteni. Bajok is vannak még a tsz-ben. Például akadályozza a jó tenyésztői munka meghonosodását, hogy az állatgondozók minden héten cserélődnek. Megmondtuk az embereknek, ez nem jó, sokkal helyesebb lenne, ha a gondozók állandó jelleggel vállalnák ezt a munkát. Sajnos, egyelőre még nem változtattak az állattenyésztésben a helytelen munkaszervezésen. — Milyen más alkalmakat használnak fel a segítségadásra? — Nem várjuk meg, hogy hívjanak bennünket. Rendszeresen látogatjuk a szövetkezetei és a gyakorlatban felmerülő problémák megoldásában segédkezünk. Valahányszor közgyűlés van a tsz-ben, valaki tőlünk mindig képviseli a gazdaság vezetőségét. Mondhatom, a szakmai tanácsadáson túl a baráti érintkezés jó szolgálatot tesz közös ügyünknek. A tsz szervezetileg, gazdaságilag úgy megerősödött, hogy új belépőkkel növelheti taglétszámát. Jelenleg maguk a tagok is beszélgetéseket folytatnak az egyéniekkel. Gazdaságunkból 2 ember naponta részt vesz Magyarszecsődön a tez-agitációban. Magyar is szovjet orvosok találkozdja A TIT és az MSZBT rendezésében magyar és szovjet orvosok találkoztak pénteken este a TIT klubban. A szovjet vendégeket dr. Bencze József, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke üdvözölte, majd Szombathely római kori történetét, annak orvosi vonatkozásait, a Markusovszky kórház történetét és névadójának életét ismertette. A baráti beszélgetésen szó esett a legújabb szovjet és magyar gyógyítási eljárásokról is. Rendelkezés a vas- és fémhulladékok gyűjtéséről Az Országos Tervhivatal elnöke a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelkezést adott ki az állami vállalatoknál és szerveknél, valamint a kisipari szövetkezeteknél keletkező vas- és fémhulladék gyűjtéséről és az illetékes vállalatoknak való átadásáról. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy a takarékosság érdekében a szerveknek törekedniök kell a vas- és fémhulladékok csökkentére az elkerülhetetlenül keletkező hulladékot azonban össze kell gyűjteni és a begyűjtő vállalatnak át kell adni. A rendelkezés értelmében a vállalatok és szervek azt a vas- és fémhulladékot, amelyet 30 napon belül saját céljaikra nem használnak fel, az illetékes szakbegyűjtő vállalatoknak vagy a MÉH-nek kötelesek átadni. A beszolgáltatott hulladék ellenértékének 2,5, illetve 3 százalékát az igazgatói alapra, kisipari szövetkezeteknél pedig a jutalmazási alapra lehet fordítani. Az ily módon megnövelt igazgatói, illetve jutalmazási alapból negyedévenként jutalomban részesítik azokat a dolgozókat, akik a vas- és fémhulladék gyűjtése, válogatása, osztályozása és elszállítása terén jó munkát végeztek. " A Tanácsköztársaság évfordulója és április 4. tiszteletére éves munkaversenyt kezdeményeztek a Járóműjavító Vállalatnál A Szombathelyi Járóműjavító Vállalat dolgozói a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója és április 4. tiszteletére egész éves munkaversenyt kezdeményeztek. A mozdonyosztály dolgozói — az üzemrész pártszervezetének és szakszervezeti bizottságának kezdeményezésére — versenyre hívták a kocsijavító osztály, a megmunkáló osztály és a karbantartó osztály dolgozóit. A munkások az egész üzemben röpgyűléseken vitatták meg a kezdeményezést és a terv túlteljesítésére kitűzött feladatokat. . Csatlakoztak a versenyhez a kocsijavító osztály, a megmunkáló osztály és a karbantartó osztály dolgozói is. E termelő üzemrészekben kisebb csoportokban szintén megtárgyal-ták, mit tehetnének a terv túlteljesítéséért, a minőség javításáért. A mozdonyjavító és a kocsijavító osztályok munkásai vállalták, hogy az 1958. évi átlaghoz képest a próbák utáni selejtet az első negyedévben 15 százalékkal, a második negyedévben 20 százalékkal, a harmadik negyedévben 20 százalékkal és a negyedik negyedévben 25 százalékkal csökkentik. A megmunkáló és karbantartó osztályok dolgozói a selejtutalvány és jótállási költségek csökkentésére tettek felajánlást és megfogadták, hogy a termelés folyamatossága érdekében mindig elegendő kereket, rugót és más alkatrészt állítanak elő. A Járóműjavító Vállalat évenként átlagosan 3,5 millió forint nyereséggel dolgozott. Előzetes számítások szerint az idén a munkaverseny következtében az évi nyereséget közel négy millió forintra emelik. Például csupán a selejt csökkentésével mintegy 20 ezer forint megtakarításra tesznek szert. Az üzem vezetői a versenykezdeményezések összesítése után megállapították, ha a vállalást 100 százalékra teljesítik, akkor az éves tervet egy héttel előbb fejezik be. Az éves munkaversenyen belül március 9-től kezdődően kéthetes ünnepi műszakot rendeznek a tanácsköztársasági évforduló tiszteletére. Az ünnepi műszak célja: előnyt szerezni a terv teljesítésében. 3 Munkára készen a nemeskoltai gépállomáson Mint a katonák a díjszemlén, úgy állanak a traktorok a nemeskoltai gépállomás udvarán. Ma még itt vannak, holnap már ekét húznak valamelyik szövetkezeti táblán. Bubi Aranka és Szakonyi Rozália szakácsok jó ebéddel igyekeznek kedveskedni a szerelőknek s a traktorosoknak.