Vas Népe, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

S" Közös közleményt írt alá a szovjet és az albán párt- és kormányküldöttség Az Albán Népköztársaság Mi­nisztertanácsának székházában szombaton aláírták a Szovjetunió és az Albán Népköztársaság párt­os kormányküldöttségeinek tár­gyalásairól szóló közös közle­ményt. Szovjet részről a közös közle­ményt aláírta N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, albán részről pedig Enver Hodzsa, az Albán MP Központi Bizottságá­nak első titkára és Mehv­et She­­hu, az Albán Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. A két küldöttség közös közle­ményben hangsúlyozza, hogy a tárgyalásokon részletes eszmecse­rét folytattak a Szovjetunió és az Albán Népköztársaság együttmű­ködésének és barátságának fej­lesztéséről és megerősítéséről, va­lamint a mindkét felet érdeklő­legidőszerűbb nemzetközi kérdé­sekről. A szovjet és az albán párt- és .­­kormányküldöttség egyhangúlag megállapítja, hogy a két ország­­ kapcsolatai a proletárnemzetkö­­­ziség, az egyenjogúság, a nem­zeti függetlenség és a területi­­sérthetetlenség tiszteletben tar­tása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szoros testvéri együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás eredményeinek megfelelően fejlődnék. E kapcso­latok alapja a marxista-leninis­ta ideológia a szocializmus és a kommunizmus építésének, a bé­kéért és a népek biztonságáért vívott harcnak közös és nagy cél­kitűzése. A felek megelégedésüket fejez­ték ki a két ország gazdasági kapcsolatainak helyzetét és táv­latait illetően. Az albán küldött­ség köszönetét fejezi ki a Szov­jetunió önzetlen támogatásáért. A Szovjetunió csupán a szovjet— albán tárgyalások óta eltelt két­­­ évben több hosszúlejáratú hitelt nyújtott Albániának összesen 526­­ millió rubel értékben. A Szovjet­unió a hitelek keretében segíti Al­­■ jániát a Tirana és Durres, valamint­­ Marinza és Memalia közötti, a­ második és a harmadik, ötéves tervben előirányzott távvezeték építésében, valamint több ipari üzem, hőerőmű és egyéb objek­tumok építésében, illetve több ipari vállalat újjáépítésében és bővítésében. A Szovjetunió segít­séget nyújt különböző olaj- és ásvány­ lelőhelyek felkutatásával összefügő földtani munkában, a halászat, a mezőgazdaság és tu­dományos kutatómunka fejleszté­sében. Fejlődött a Szovjetunió és Albánia együttműködése a tudo­mány, a kultúra, a népművelés, a művészet, az egészségügy, a sport­, a sajtó és a rádió terüle­tén is. A Szovjetunió ajándék­ként kultúrpalotát építtet Tiraná­ban és segítséget nyújt két rá­dióleadóállomás építésében. A szovjet és az albán közös nyilatkozat ezután a nemzetközi helyzet kérdéseivel foglalkozik. Egyebek között megállapítja, hogy a szocialista tábor befolyása nö­vekszik a béke és a szocializmus erői mindinkább az imperializ­mus és a háború erői fölé kere­kednek. A két küldöttség meg­elégedéssel emlékezik meg a gen­fi külügyminiszteri értekezlet összehívásáról és kijelenti: a je­lenlegi nemzetközi helyzet sür­getően megköveteli az államok­tól és kormányaiktól, hogy hala­déktalan és gyakorlati intézkedé­seket tegyenek a feszültség eny­hítésére és a háborús veszély megszüntetésére. Haladéktalanul meg kell oldani a legfontosabb kérdést, meg kell kötni a német békeszerződést és meg kell szün­tetni a nyugatberlini megszállási rendszert. A Szovjetunió és az Albán Népköztársaság küldöttsége a to­vábbiakban állást foglal az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek be­tiltása, a tömegpusztító fegyverek gyártásának megszüntetése, a fegyveres erők lényeges csökken­tése, az idegen területen állomá­sozó csapatok létszámának le­szállítása, valamint a NATO és a varsói szerződés szervezete kö­zötti megnemtámadási szerződés megkötése mellett. Rámutat az atom- és hidrogén, valamint ra­­kétafegyvermentes középeurópai övezet megteremtésének fontos­ságára is. A szovjet küldöttség támogat­ja az albán kormány erőfeszíté­seit, szomszédaival való kapcsola­tainak rendezésére Mindkét fél kinyilvánítja azon hajlandóságát, hogy állami vonalon a jövőben is fejleszti kapcsolatait a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal, a kölcsönös megbecsülés, az egyen­lőség, és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján. A Szovjetunió és az Albán Népköztársaság kormánya jelen­tősnek tartaná az albán—görög kapcsolatok normalizálását is, amelyet azonban akadályoz a gö­rög kormány politikája. A köz­lemény ezzel összefüggésben meg­jegyzi, hogy a görög kormánykö­rök szándéka, mely szerint ame­rikai atom- és rakétatámaszpon­tok létesítését engedélyezi Gö­rögország területén, súlyosbítja a balkáni helyzetet. A Szovjetunió és Albánia kormánya, amelyeket aggaszt saját népük sorsa, termé­szetesen nem hagyhatják figyel­men kívül a görög kormány e fajta cselekedeteit. Hasonló érte­lemben vélekedik a két küldött­ség az amerikai rakétatámaszpon­tok felállításáról Olaszországban is. A szovjet és az albán kor­mányküldöttség elítéli az úgyne­vezett „Földközi-tengeri egyez­mény” összetákolására irányuló kísérleteket is. Támogatja a ro­mán kormány javaslatát a bal­káni országok­­ együttműködése időszerű kérdéseinek megvitatá­sát célzó értekezlet összehívására. A közös közlemény a követke­zőkben amerikai­­ rakétatámasz­pontok létesítésével foglalkozik, s hangsúlyozza, bár a békeszere­tő népek kitartóan követelik a hidegháború megszüntetését, a nyugati államok és mindenek előtt az Egyesült Államok kor­mánykörei minden eszközzel a nemzetközi helyzet élezésére tö­rekszenek. A közlemény ennek alátámasztására megemlíti a NATO tagállamok rakéta- és atomfelfegyverzését, különöskép­pen a Német Szövetségi Köztár­saság hadseregének felszerelését atom- és rakétafegyverekkel. Fi­gyelembe véve azt a tényt, hogy az imperialista körök nem hagy­nak fel a szocialista országok el­leni háborús előkészületekkel, a két küldöttség kiemeli a varsói védelmi szerződés fontosságát, mint a benne résztvevő államok kölcsönös biztonságának hatalmas tényezőjét. A szovjet és az albán kormány küldöttsége rokonszenvét fejezi ki Ázsia és Afrika népei iránt, támogatja e népeket a gyarmati rendszer elleni függetlenségi har­cában. A két küldöttség elítéli az imperialista kormánykörök be­avatkozási kísérleteit a Kínai Népköztársaság belügyeibe, tá­mogatja a kínai nép igazságos harcát, hazájának teljes felsza­badításáért, egyesítéséért, és sík­ra száll a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ tagsága mellett. A közös közlemény ezután a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak és az Albán Munkapárt kép­viselőinek a két párt tevékeny­ségéről folytatott eszmecseréjével foglalkozik. Megállapítja a néze­tek teljes azonosságát minden megvitatott kérdésben, és hang­súlyozza, milyen szükséges a kom­munista és munkáspártok egysé­ge, amelyet a marxizmus-leni­­nizmus megingathatatlan elvein alapuló összeforrottság biztosít. A két párt a jövőben is sokoldalú­an bővíti és erősíti egymáshoz és a többi testvérpárthoz fűződő kapcsolatait. Az Albán Munkapárt képvise­lői a közös nyilatkozatban ki­emelik a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXI. kongresszusának jelentőségét a kommunizmus épí­tése szempontjából. A kommu­nizmus építése a Szovjetunióban elősegíti majd, hogy az Albán Népköztársaságban is gyorsabban építsék fel a szocializmust. A közös nyilatkozat végezetül a két párt és kormány azon kí­vánságát fejezi ki, hogy a népeik javára tovább kívánják fejlesz­teni kapcsolataikat és ezzel erő­síteni a szocialista országok ösz­­szeforrottságát, a béke és a szo­cializmus nagy ügyét. (MTI) A görög demokratikus közvélemény megünnepelte Glezosz hőstettének 18. évfordulóját Görögországban a demokratikus társadalmi szervezetek vasárnap ünnepelték Glezosz legendás hős­tettének 18. évfordulóját. Mint is­meretes, Glezosz 1941-ben ezen a napon letépte a fasiszta zászlót az Akropoliszról és kitűzte a görög nemzeti lobogót. A görög nép az évfordulón még erőteljesebben követelte, hogy en­gedjék szabadon Glezoszt, akit kémkedés vádjával csaknem fél éve börtönben tartanak. A dolgozók sok sok levélben és táviratban követelik Glezosz sza­badlábra helyezését. A kormány vasárnap betiltotta azt az athéni gyűlést, amelyet Glezosz védelmé­ben hívtak össze. (MTI) VAS NÉPE Mftv. mn?«m 2. iwen A mítosz és a valóság Egy éve, 1958. június 1-én ik­tatta be a polgárháború rémével megfélemlített francia nemzet­­gyűlés De Gaulle tábornok kormá­nyát. Az évforduló alkalmából a rHumanité a következőket írja: Egy évszázadon belül soha egyetlen francia államférfi vagy kormányfő sem rendelkezett olyan kiterjedt hatalommal, oly hosszú időszakon át, mint De Gaulle. Ho­gyan használta fel? Az új rendszer hajnalán udvari kamarásai a legcsábítóbb ígérete­ket tették: a csodával meggyógyí­tott Franciaországra a megújho­dás, a prosperitás, a béke és a nagyság vár. Ma már szembe le­het állítani a mítoszt a valóság­gal. De Gaulle tábornok első gond­ja az leti, hogy megfossza a nép­képviseletet minden jogától, a parlamentet a statiszta szerepére kárhoztatva. Kormánya — amely­nek kulcspozícióit a bankok kép­viselői foglalták el — teljes nyu­galommal hozhatott meg olyan pénzügyi intézkedéseket, amelyek a dolgozók hátán csattantak. Vi­szont hallani sem lehetett a há­­­berű szörnyű terhének csökkenté­séről, sőt e téren éppen most az 1960-as költségvetés hadikiadá­sainak 200 milliárd frankos nö­veléséről beszélnek. Algériában a tábornokok hívei annak idején azt állították, hogy De Gaulle első cselekedete a béke helyreállítása lesz. Ma azonban a „fraternizáció” komédiáját már azok leplezik le, akik annak idején ezt megszervezték, a gyilkos had­műveletek folytatódnak Algéria egész területén, egymillió algériai pedig még a hatóságok bevallása szerint is éhhalálnak van kitéve az „átcsoportosítási táborokban”. Ez az algériai politika zsákukeáját jelenti, a háborúban való m­egfe­nek­lést. A De Gaulle hirdette „nagyság”­ és „béke" politikája az atlanti paktum szélsőséges elemeihez va­ló igazodásban jut kifejezésre, a bonni revansvágyók mellé állás­ban, akik pedig ellenségei a nem­zetközi helyzet enyhülésének. Lényegében ez a mérlege a lot­­haringiai kereszt és a páncélszek­rény jegyében­­lezajlott szakadat­lan csodák évének. Kétségtelen, hogy a De Gaule-lal kapcsolatos illúziók elosztóban vannak, amint ezt a községtanácsi választások eredménye is megmutatta. De naiv dolog lenne azt hinni, hogy a személyi hatalom rendsze­re önként átengedné a teret. A kommunisták az első óráktól kezdve leleplezték a „kemény és tiszta" köztársasággal való szem­fényvesztést és továbbra is azon munkálkodnak, hogy a személyi hatalom rendszerének ellenfelei akcióegységbe tömörüljenek a köztársaság helyreállításáért és a megújhodásért. (MTI) A­ntonin Novotny kelet-szlovákiai beszéde Prága (MTI). A kelet-szlovákiai Nagymihály községben­ vasárnap a Csehszlovák Kommunista Párt és a kormány vezetőinek részvé­telével nagygyűlés zajlott le a nagyszabású talajjavító munká­latok megkezdése alkalmából. Antonin Novotny köztársasági el­nök a CSKP Központi Bizottságá­nak első titkára beszédet mondott a nagygyűlésen. Antonin Novotny beszédében főleg a mezőgazdaság fejleszté­sének kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a részben már megkezdett munkák eredmé­nyeként 1965-ig mintegy 60(1.000 hektárnyi területet alakítanak át termőfölddé lecsapolás, illetve mesterséges öntözés útján. Nemzetközi kérdésekről szólva hangoztatta, hogy a nyugati kül­ügyminiszterek cselekedetei­ meg­­csúfolják a világ népeinek re­ményeik­re- Egy csokor a gyermeknap szombathelyi eseményeiből A nemzetközi gyermeknap ese­ményei megyénkben is, mint szer­te az országban, már szombaton elkezdődtek. Változatos program­mal köszöntötték a nőtanácsok, a szülői munkaközösségek szemünk fényét, a gyerekeket. A sokféle rendezvény közül a legkiemelke­dőbbekről számolunk be. ★ Szombaton délután a szombat­­helyi Vasas művelődési otthon­ban nyitotta meg Erdélyi Béla, a Hazafias Népfront városi elnöke a megyei gyermekrajz-kiállítást. A csaknem kétszáz gyermek­rajz, amelyeket megyénk általá­nos iskolásai a 10 éves békemoz­galom évfordulójára hirdetett pá­lyázatra készítettek, azt mutatja, milyennek látják az életet a mi gyerekeink. Néhány kép, így Ambrus Má­ria Tavaszi munka című festmé­nye, Horváth Katalin Utcarészlet című krétarajza, Farkas Miklós Robogó vonat című festménye egészen kiemelkedik térhatások­ban, színösszeállításban és mon­danivalójában. Így jellemezhetnénk a kiállí­tást: a béke, a munka, a dolgozó nép, a ma és holnap örömének tárlata. A mi gyermekeink ilyen­nek ismerik az életet. * Vasárnap reggel sokan vára­koztak a Kőszeg felől befutó mo­torvonatra. A szombathelyi nő­tanács a tavalyi gyermeknaphoz hasonlóan, idén is megszervezte, hogy a gencsapáti állami gyer­mekotthon kis lakóit szombathe­lyi úttörők és szüleik vendégül lássák. Száztizenhárom, sötétkék matrózruhába öltöztetett kislány és kisfiú várta, hogy egy napra megízlelhessék a családi otthon melegét. Örvendetes, hogy jóval több volt a vendéglátó szülő és úttö­rő, mint a gencsapáti kis árvák. Mialatt Rózsa Feri bácsi vezény­letével a városi tanács zenekara pattogó indulókat játszott a kis vendégek tiszteletére, megkezdő­dött az ismerkedés. Czégény Gá­bor és öccse egy kisfiúcska kezét fogták szorosan, s máris ígérték, hogy elviszik a matinéra. Maro­­sics Józsi gyakorló iskolai tanuló meg virággal kedveskedett új ba­rátjának. Hamar eltelt a nap. A gyer­mekek, akik reggel még kiván­csi szemmel mérlegelték vendég­látóikat, este már mint „szüleik­től’’ búcsúztak. Indult a vonat. Integettek a csomagokkal megrakott kis gye­rekkezek. Kivétel nélkül mint boldogok voltak, mert a sok ajándékon túl a legtöbbet kap­ták a gyermeknapra: szülői sze­­retetet. ★ A kerékpár-, roller- és futó­versenyre, amelyet Szombathe­lyen, a Bajcsy-Zsilinszky utcában vasárnap délelőtt rendeztek meg, több mint kétszáz gyermek ne­vezett be. A különböző korú versenyzőket pedagógusok indították útnak az ötzer­ méteres távon. Szép számban voltak szurkolók is: papák, nagypapák, buzdították csemetéiket. A biztatások sok jó pont megszerzéséhez segítették hozzá a futókat és kerékpároso­kat. Akadt olyan „technikás” fu­tó, nem is egy, aki annyira fo­kozta iramát, hogy a start előtt hasraesett. No de sebaj! Tíz év múlva ta­lán már nem fordul ilyen elő. Addig is csak tréningezzetek szor­galmasan, gyerekek! *■ Az általános iskolák alsó tago­zatosainak a MÁV Igazgatóság nőtanácsa az Ady Endre művelő­dési otthonban, a felsőtagozato­soknak a városi nőtanács a Mú­zeumban rendezett szellemi olim- #­piát. A kisebbektől nyelvtant, szám­tant kérdeztek. A nagyok Szom­bathely és a megye életét, törté­nelmi nevezetességeit felölelő kérdésekre válaszoltak — ha tud­tak.. Kár, hogy ez utóbbin felnőttet alig-alig lehetett látni. A játék­vezető kérdései a római kor szo­kásairól, uralkodóiról, építkezé­seiről, az elektromosság, a hír­adástechnika, földrajz, munkás­­mozgalmi ismeretek tárgyköré­ből tevődtek össze. Némi technikai módosítással hasonló szellemi olimpiát a jö­vőben is lehetne rendezni! Nagy sikere volt. * A szombathelyi népkertben a délután 3 órára tervezett nagy mű­soros ünnepélyen mindössze há­romszázan vettek részt. A hűvös idő nem volt jó csalogató. De a szereplők — a Magyar László Úttörőház művészeti szakkörei—, így is nagy buzgósággal játszot­ták le a két óra hosszat tartó műsort. ?-)

Next