Vas Népe, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-02 / 27. szám

Összeomlott az algériai zendülés Fellőtték a második szovjet többlépcsős ballisztikus rakétát Moszkva (MTI). A TASZSZ­ je­lenti: annak a tertnek megfelelő­en, amely szerint kidolgoznak az eddigieknél nagyobb teljesítőké­pességű többlépcsős ballisztikus rakétát, hogy segítségével nehéz szputnyikot lőhessenek fel és űr­repüléseket végezhessenek a nap­rendszer bolygóira, ez év január 31-én este felbocsátották a második ilyen rakétát. A rakéta utolsó előtti lépcsője az utolsó lépcsőmodelljével együtt ez év január 31-én moszkvai idő szerint 19 óra 58 perckor elérte a Csendes-óceán megadott térségét. Az utolsó fokozat modelljét a légkörben való repüléskor megfi­gyelték, és vízbeesését a hajókon felállított rádiólokációs optikai és lehallgató állomások segítségével észlelték. A mérések adatai ismét megerő­sítették a rakéta irányításának rend­kívüli pontosságát. Az idén január 31-én végzett fellövéssel sikeresen befejeződött a fent említett rakéta­típus kidolgozásának adott szaka­sza. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelentésé­re, hogy a TASZSZ 1960. január 8-i közleményében pontos adatok­kal meghatározott térség a kitű­zött határidő előtt, február 1-én szabaddá vált a tengeri repülés számára. Ma kezdődik Moszkvában az európai szocialista országok kommunista és munkás­pártjainak mezőgazdasági tanácskozása Moszkva (MTI). Az MTI moszk­vai tudósítója írja:, Moszkvában ma megkezdődik az európai szo­cialista országok kommunista és munkáspártjainak tapasztalatcsere tanácskozása, a szocialista mező­gazdaság fejlődésének kérdéseiről. A tanácskozáson képviseltetik magukat az ázsiai szocialista or­szágok is. A tanácskozás központi kérdé­se: a szocialista mezőgazdaság fejlődésének eddigi eredményei és a további tennivalók. Fontos szerepet kap a tanácskozáson az egyes országok sajátos termelé­si tapasztalatainak ismertetése. A tanácskozáson előreláthatóan megvitatják a szocialista orszá­gok mezőgazdasági együttműkö­désének lehetőségeit. Magától értetődően a mezőgaz­dasági kérdéseken kívül igen nagy fontossága van annak a ténynek, hogy a szocialista orszá­gok kommunista és munkáspárt­jainak vezetői magas szinten ta­lálkoznak egymással. Ilyen talál­kozókra az elmúlt években több­ször is sor került, így 1957. no­vemberében, majd 1958. májusá­ban a moszkvai KGST-tanácsko­­zás idején és 1959. januárjában az SZKP XXI. kongresszusán. A moszkvai tanácskozáson a kommunista és munkáspártok ve­zetőinek alkalmuk nyílik majd a közvetlen eszmecserére mind a pártmunkát érintő kérdésekről, mind pedig a nemzetközi élet problémáiról. Moszkvába érkezett az MSZ­ZP küldöttsége Moszkva (MTI). Az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjainak mezőgazda­­sági kérdésekkel foglalkozó ta­pasztalatcsere-tanácskozására hét­főn délelőtt Moszkvába érke­zett a Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. A küldöttség tagjai: Münnich Fe­renc, a Minisztertanács elnöke és Fehér Lajos, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. A küldöttség fogadására a szov­jet főváros Kijev­i pályaudvarán megjelent Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titká­ra, továbbá a Központi Bizottság és a Szovjetunió Külügyminiszté­riuma több felelős munkatársa. Jelen volt a küldöttség fogadásá­nál Boldoczki János, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, to­vábbá a nagykövetség több fele­lős munkatársa. Megnyílt az Olasz Kommunista Párt IX. országos kongresszusa Róma (MTI). Szombaton dél­előtt a római világkiállítás kong­resszusi palotájában megnyílt az Olasz Kommunista Párt IX. orszá­gos kongresszusa. „Az olasz társa­dalom megújhodásáért, a­­szocializ­­mus felé való haladásért“ címmel Paliniro Togliatti főtitkár mintegy háromórás beszámolót mondott. Beszámolójának első részében rámutatott, hogy az a támadás, amelyet 1956-ban a reakció az Olasz Kommunista Párt ellen in­tézett, a tények bizonysága alap­ján teljes kudarccal végződött, a nemzetközi helyzet pedig éppen a kommunisták által megjelölt táv­latok szerint fejlődött. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet döntő momentuma az a nyil­vánvaló fölény, amelyet a szo­cialista rendszer vívott ki a kapitalista rendszer felett. Palmiro Togliatti forró szavak­kal üdvözölte N. Sz. Hruscsovnak az ENSZ-közgyűlésében előterjesz­tett javaslatát, majd ezzel össze­függésben a Szovjetunió Legfelső Tanácsa legutóbbi ülésszakának azt a döntését, hogy a szovjet fegyveres erők létszámát egyhar­­rmadával csökkentik. A nyugateurópai politikai hely­zet képének megrajzolásával kap­csolatban rámutatott, hogy a bon­ni Németország a nemzetközi eny­hüléssel szemben megmutatkozó ellenállás egyik lényeges központ­ja. Bírálta az olasz kormány ed­digi külpolitikáját, de ugyanak­kor megjelölte egy új kormánypo­litika fő vonalait, amelyek az ál­talános leszerelés és a békés együttélés, Európa szabad és bé­kés fejlődése felé mutatnak. Az ország belpolitikai helyzeté­ről szólva Togliatti kijelentette, megvannak a feltételek ahhoz, hogy az alkotmányos rend kere­tein belül a munkásosztály vezető osztállya legyen. A kongresszus vasárnapi ülésén megkezdődött a vita Palmiro Tog­liatti főtitkár beszámolója felett. Nagy taps fogadta Francesco de Martinét, az Olasz Szocialista Párt főtitkárhelyettesét, ki pártja nevé­ben üdvözölte a kommunisták kongresszusát. „A hidegháború legsötétebb éveiben kommunisták és szocialisták együtt harcoltak a békéért — mondotta. — Egyetlen közös lépésünket sem tagadjuk meg. Nemet ki­áltunk a kommun­istaellen­es­ségnek" — jelentette ki a küldöttek viha­ros tapsa közepette. Több más küldött gazdasági jel­legű beszéde után M. A. Szuszlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, az elnökség tagja emelkedett szólás­ra.­­ Szuszlov felolvasta az SZKP Központi Bizottságának üzenetét­­és nagyhatású beszédet mondott. Tíz éves a Duna-bizottság A Duna-bizottság január 20-tól 30-ig Budapesten megtartott 18. jubileumi ülésszakán megünne­pelte a bizottság megalakulásának 10. évfordulóját. Az ülésszak napirendjén a du­nai hajózás további megjavítására irányuló fontos kérdések szerepel­tek. A tanácskozások után — ame­lyeken a tagállamok valamennyi képviselője részt vett — határo­zatokat hoztak csatornatípusok lé­tesítéséről, valamint hidrotechni­kai munkálatokról szóló javasla­tok ügyében. Ezenkívül elfogad­ták a dunai hajóutak kiépítése egységes rendszerének módosítá­sáról szóló javaslatokat és a Du­na-bizottság 1960. évi munkater­vét. Az ülésszak a bizottság elnöké­vé S. Petrovicsot, Jugoszlávia képviselőjét, alelnökké pedig Pu­ja Frigyest, Magyarország képvi­selőjét választották, míg a bizott­ság titkára Kriszto Sztojcsev Bul­gária képviselője lett. M. Rusut (Románia) a Duna-bizottság ap­parátusának igazgatójává nevez­ték ki. A Duna-bizottság titkársá­ga és hivatala tisztviselői állásait a tagállamok között egyenlő arányban osztották szét. Tekintettel a Duna-bizottság tagjai számának emelkedésére, tervbe vették, hogy 1960-ban ta­nulmányozzák a bizottság belső szerkezeti összetételéről szóló ok­mányok módosításának kérdését. f­ ....................­V. évfolyam, 21, ám Ára: 50 fillér 1960. február 2. Kedd nanBBHHHHi — Ugye szépek? — mutatja büszkén narancsait Horváth István ká­­lnoni kertész. Ez a kis narancsfa az elmúlt évben 36 gyümölcsöt hozott. Ismert angol közéleti személyiségek nyilatkozata London (TASZSZ). Hatvan is­mert­ angol, közéleti személyiség — parlamenti képviselők, szak­­szervezeti vezetők, írók, művészek — nyilatkozatot tett közzé, amely­ben élesen elítéli a nyugatnémet­országi fasiszta kilengéseket és a Bundeswehr atomfelfegyverzését. A nyilatkozat rámutat: Adenau­er tiltakozik az ellen, hogy a csúcsértekezleten megvitassanak bármilyen javaslatot, amely a fegyveres erők kölcsönös vissza­vonására irányul. „A csúcsérte-­­kezlet munkáját — hangsúlyoz­zák a nyilatkozat szerzői — csak akkor koronázhatja siker, ha Ang­lia olyan politikát folytat, amely a német kérdést az általános le­szerelési terv keretében kívánja megoldani.. Megemlékezés Rózsa Ferencről, a magyar sajtó mártírjáról Hétfőn — a magyar sajtó napja alkalmából — kegyeletes koszo­rúzási ünnepséget tartottak Rózsa Feren­cnek, a Szabad Nép már­tírhalált halt első szerkesztőjének, a Népszabadság székházának elő­csarnokában elhelyezett emlék­táblájánál. Az ünnepségen részt vett Ne­mes Dezső, az MSZMP politikai Bizottságának tagja, a Népszabad­ság szerkesztő bizottságának veze­tője, Szakasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szö­vetségének elnöke, valamint a ma­gyar újságírás több vezető szemé­lyisége, a nyomda- és papíripari dolgozók képviselői, a baráti or­szágok sajtójának munkatársai. Gács László, a Magyar Rádió és Televízió elnöke méltatta Rózsa Ferencnek a forradalmi párt­­munkában eltöltött sok éves mun­kásságát, majd a szerkesztőségek küldöttségei elhelyezték a meg­emlékezés virágait a mártír em­léktábláján. Az ünnepség az In­­ternacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Megkezdte működését a megyei idegenforgalmi hivatal A tegnapi nappal megyénk is bekapcsolódott az országos idegen­forgalomba. A megyei tanács vb építési és közlekedési osztályán megkezdte működését a megyei idegenforgalmi hivatal. Létreho­zásával a végrehajtó bizottság azt a célt szolgálja, hogy megyénket, természeti adottságait és történeti emlékeit az egész országban, sőt külföldön is megismerjék. Me­gyénk rengeteg olyan lehetőség­gel rendelkezik, amely alkalmas arra, hogy érdeklődést keltsen, s visszatérésre bírja azt is, aki már egyszer velük megismerkedett. A hivatal célja, hogy a megyében az­ idegenforgalmat szervezett, és kulturált körülmények között bo­nyolítsa le. Az idegenforgalmi hivatal — amelynek munkatársai az ország legrégebben és legeredményeseb­ben működő idegenforgalmi hi­vatalában, Balatonfüreden ta­pasztalatcserén vettek részt ■—* néhány héten belül önálló, ren­deltetéséhez külsejében is méltó helyiségbe költözik.

Next