Vas Népe, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-01 / 78. szám
VAS NÉPE A szovjet kormányfő beszéde a roueni díszvacsorán Rouen (TASZSZ). Mint már közöltük, Hruscsov elvtárs a roueni díszvacsorán beszédet mondott, melyben rámutatott: Rouen fontos utak kereszteződésén fekszik. Békeidőben eleven ipari és kereskedelmi központ, amelyen át a leg-különbözőbb áruk nagy tömege árad. De a háborúban Rouen a német beözönlés útjába került, elkeseredett csaták színhelyévé vált. A roueniak 100 évnél is rövidebb idő alatt háromszor élték át a német hódítókkal viselt háború borzalmait, sokat szenvedtek és becsülni tudták a béke áldásait. Mindenki tudja, mily nagy áldozatot hoztak a szovjet emberek a második világháborúban hazájuk szabadságáért és Európa más népeinek felszabadításáért a hitleri területrablók uralma alól. A szovjet nép legjobb fiainak milliói hősi halált haltak a csatamezőkön. A német fasiszta hódítók 1710 várost és munkáslakótelepet, több mint 70.000 falvat romboltak le és égettek fel. 25 millió embert tettek hajléktalanná. Hazánk ebben a háborúban körülbelül 500 milliárd dollára tehető károkat szenvedett. A megpróbáltatások éveiben országainkat a közös ellenség ellen kifejtett harcos együttműködés fűzte össze. Franciaország joggal lehet büszke derék fiaira, a Normandie-Nyeman repülőezred pilótáira, akik hervadhatatlan dicsőséget szereztek, a szovjet harcosokkal vállvetve küzdöttek a német fasiszta hódítók ellen Ez az ezred Moszkvától a Balti tengerig dicsőséges harcos utat tett meg. Két és fél év alatt nagyszámú légiharcban vett részt, s e harcokban a francia repülők sok győzelmet arattak. Az ezred zászlaját a vörös zászló és az Alekszandr Nyevszkij érdemrend díszíti. A hitleristák Nyeman-parti védelmi vonalának áttöréséért az ezred külön dicséretet és a „nyemani" kitüntető címet kapta. 42 repülő szovjet érdemrendet kapott. Marcel Albert és Roland de la Poip főhadnagyok a Szovjetunió hőse címet érdemelték ki. A francia kormány becsületrenddel, felszabadulási kereszttel és több érdeméremmel tüntette ki az ezredet. Amikor elcsitultak a harcok, a francia repülők ugyanazokon a gépeken tértek haza, amelyekkel harcoltak. A szovjet és a francia nép barátságának jeléül ezeket a repülőgépeket a francia légierőnek ajándékoztak. Ebben az időben írta De Gaulle tábornok IV. Sztálinnak, hogy a francia kormány és nép nagyrabecsüli ezt az ajándékot és „a két szövetséges nép mély barátságának fényes tanúbizonyságát látja benne“. Különös örömömre szolgál, hogy itt, Normandia fővárosában emlékezhetek meg a hős francia repülők bátorságáról, mert Normandia nevének dicsőséget szereztek az orosz égboltom Az én fiam is a Normandie- Nyemen ezreddel azonos frontszakaszon áldozta életét a német fasisztákkal vívott harcban, ő is repülő volt. Mélységesen átérzem mindazoknak a fájdalmát, akik szeretteiket vesztették el a háborúban. Hiszen újjá lehet építeni városokat, fel lehet szántani pusztasággá tett földeket, de semmi sem adhatja vissza szeretteinket, akiknek életét derékbatörte a háború. Az emberi elme nem nyugodhat bele ,hogy a halált hozó háború minden negyedszázadban betörjön az emberek békés életébe. A föld legnagyobb szellemei felháborodással keltek ki a gyilkolás vak őrülete ellen. Köztük voltak Franciaország dicső fiai: Hugo és Maupassant, Zola és Jaures, Romain Rolland és Henri Barbusse. Csak most, a mi korunkban vált gyakorlati lehetőséggé, hogy kiiktassuk a háborút az emberi társadalom életéből. A béke erői győzedelmeskednek a háború erői fölött. Minden világrészben sok millió becsületes ember emelte fel szavát a béke védelmében. Sikerrel fejlődik és naprólnapra erősödik a szocialista országok tábora, amely elveti a hódító háborúk módszerét és a békét, a békés együttélést írta zászlajára. Ez a tábor több mint egymilliárd embert tömörít és hatalmas erejét teljesen a béke szolgálatába állítja. Nemrégen, amikor Indiában, Indonéziában, Burmában,'' és Afganisztánban jártunk, ismét meggyőződhettünk arról, hogy ezek az országok, amelyek több mint 500 millió embert számlálnak, tevékenyen harcolnak az új háborúk, a hadikészülődések ellen. Sok más ország is ilyen politikát folytat. Mindezek tanúbizonysága szerint növekszik annak reális lehetősége, hogy megszüntessük a nukleáris kísérleti robbantásokat, véget vessünk, a fegyverkezési hajszának és ne tűrjük új háborúk kirobbantását. A dolog rajtunk, minden ország népein múlik és jóra fordul, ha a népek békeóhaja tettekben fog megtestesülni ! Emelem poharam népeink barátságára, a világbékére, igyunk arra, hogy a roueni toronyóra sohase jelezzen más időt, mint a béke óráit! 600 ezer ember vált hajléktalanná Brazíliában Rio de Janeiro (MTI). Brazília északkeleti részében a szakadatlanul zuhogó eső és a nyomában járó árvíz 600.000 embert fosztott meg hajlékétól. Rio Grande del Norte állam majdnem egész területe víz alatt áll. Sok helyen több kilométer hosszú oszlopokban vonulnak a menekülők a szakadó esőben a száraz területek felé. A szabadban táborozó menekülteket az odvaikból kiűzött mérges kígyók, a vízben gázolókat pedig a vérengző piranhahalak támadják meg. Az Oros-gát víztárolójából még mindig nagy víztömegek ömlenekki. A Jaguaribe folyó árja elérte a tengert, további elpusztított városokat és falvakat hagyva maga után. Újabb jelentések szerint a Tocantins és Maranhao folyó szintje is aggasztóan emelkedik. Az árvíztől megkímélt városokban a menekültek ezrei zsúfolódtak össze, s szállás- és élelmiszerhiány lépett fel. Jószagú szél simogatja a gyöngyösfalui határt. Nem kell messze menni csak a ház elé kell kiállni, hogy az ember végigláthasson a tárulkozó dűlőkön. Máthé Lajos, a hajdani cselédember hunyorgatja szemét a még szokatlan tavaszi fényben. Ujjai mozdulnak, s szerszám után viszket két tenyere. Menne is, de az éjjel eső záporozott, igazi tavaszi eső, aminek még a szagát se verte el a szárító szél. Ragad a barázda, kovászos még a föld. De nézelődni már lehet. Kiállni a ház elé és nézni, hallgatózni. A szemnek úgy tetszik, mintha látná, amint nő a fű, a fülnek meg úgy, mintha hallaná a vetések sercegő igyekezetét. Szép a tavasz! Máthé Lajos sütkérezik a napon. Kicsit felretten, amikor megzavarom magányát. — Szépen zöldell a határ — mondom, s bicceget hozzá, mintegy nyugtázva kijelentésemet. — Lehet még jó termés — mondja. — Volt már olyan esztendő, amikor szintén ilyen gyengék voltak a vetések tavasszal. Nyárra mégis kövér lett a határ. — Melyik volt az az év? Kutatni kezd emlékezetében. — Ilyen volt a negyvenötös is. Mit tesz a véletlen, éppen olyan ügyben járok Gyöngyösfaluban, hogy érdeklődjem: milyen volt itt a 15 évvel ezelőtti tavasz, mit hozott a felszabadulás? Ez az ember meg anélkül, hogy szóbahoztam volna, egyenest odarepített bennünket abba a tavaszba. Régi cselédek sarja az öreg Máthé. Mióta szerszámot tudott forgatni, más cselédje volt a felszabadulásig. Gyöngyöshermánban kereskedett, kocsiskodott, mikor milyen szolgálatra volt szüksége az uraságnak. Negyvenötben kihasítottak neki is öt hold földet a község határából. Aztán egy borjú, a borjúból tehén, majd még egy tehén lett! És Máthé egyenesbe vergődött. Élte a maga új világát itt a nyugati végen. A maga gazdája lett, észre sem igen vette, milyen viaskodásban állt egymással a két fajta világ, míg ez a másik, ez a jobbik diadalmaskodott a régin. Úgy kezdődött, hogy amikor 1945. március 29-én a szovjet csapatok felszabadították a községet, még senki sem tudta, hogyan, miképpen lesz. Harmad, vagy negyednapra került az emberek elé egy bajuszos, pesei ember, Molnár János, aki a kommunista párt nevében olyanformán kezdett beszélni, hogy immár itt az ideje, hogy véget vessenek a földtelenségnek, meg kell szüntetni az olyan állapotokat, amelyekben 450 kiló búzát fizettek egy hold föld bérleményeként. Az emberek ámulva hallgatták a párt emberét, s szinte egyetlen szájmozdulattal mondták kórusban: „Osszuk ki a földeket!“ Igen ám, de melyikeket? A törvény szerint a 100 holdon aluli birtokokat nem lehetett felosztani. Molnár János ekkor bebiciklizett Kőszegre. Felkereste a szovjet városparancsnokot s elpanaszolta a pösei, a ludadi, meg a gyöngyösfalui (akkor még külön volt a három falu) szegényemberek gondját-baját. Nevezetesen azt, hogy a földigénylő bizottság ugyan megalakult, de a fennálló rendelkezések értelmében földet nem oszthatnak. A párttitkár egy órán keresztül tárgyalt Czetkov városparancsnokkal. Aztán amikor hazament falujába, összeszólította az embereket s osztani kezdték a nagybirtokokat. A Szluha-testvérek 90 holdját, az elmenekült Thyll tábornok földjeit, a Nagy Adorján és Jakab Dezső féle birtokokat. Lett földjük a szegényparasztok nak, az egykori cselédeknek- Még emlékeznek rá a gyöngyösfalui parasztok. Az öreg Molnár János most a falu tanácselnöke. Kicsivel később vele is felemlegetjük a régi időket. — Negyvenhatban a villanyt úgy szereltük be a faluba, hogy az itt tartózkodó szovjet távírósokkal kezdtünk alkudozni. Segítsenek. Jó lenne nekünk is villany. Adtak is vezetéket, meg kapcsokat. Nekünk csak az oszlopokat kellete előállítani. Azt meg megszereztük a bozsoki közbirtokossági erdőből. Aztán sorról sorra mesélni kezdi az évek nagyobb eseményeit. Valamennyi egy-egy ütközet a régi világgal. Thyll tábornok „palotáját" birtokba vették ésiskolának rendezték be. A Gyöngyösrefű millió forintos költséggel hidat építettek. S most megint egy újabb iskola létesül, két tanteremmel. 15 év alatt megfiatalodott a falu. Közel félszáz új ház épült a községben. Valamennyi két szoba-konyhás, fürdőszobás lakás. A tervek közöttmár szerepel egy olyan épület felépítése, amelyben helyet kap a művelődési otthon, a tanács és a posta. De az ember leginkább a maga életén tudja lemérni a 15 év eredményeit.. Máthé Lajosból, a régi cselédből egyenes, dereki gazdaember lett, összeszedte magát. Aztán, hogy még jobb legyen az élete, sorsa, tavaly a község valamennyi parasztjával együtt szövetkezetbe lépett. A felszabadulás óta azért ez a legizgalmasabb tavasz. A közösségi munka tavasza. Állunk az éltes ember háza előtt, nézzük a tárulkozó határt. De mintha a jövendő lépne elénk, összeadjuk a lehetőségeket. Egy év múlva jó közös szarvasmarhaállománya lesz a szövetkezeiknek. Két év múlva új tsz-majort építenek. Három év múlva teljesen gépesít:'* gazdaságukat... Az egykori cseléd lassan már elfelejti a régit a 15 évvel ezelőttivilágot...-jutja olyan világba vezet, amelyben nekik kedvez az élet: Horváth János Nekik kedvez az élet Adenauer beszéde a japán parlamentben Tokió (MTI). Adenauer beszédet mondott a japán parlamentben — jelenti az AFP és az AP hírügynökség. „Japánnak és Nyugat-Németországnak nagy feladatot kell betöltenie — mondotta —, mivel e két ország a kommunizmusellenes harc élvonalában van. E küzdelem csak abban az esetben lehet érvényes — folytatta Adenauer —, ha a Nyugat, azonkívül, hogy nagy katonai felkészültséggel rendelkezik, ideológiai és szellemi síkon is harcol.“ Mint az AP megjegyzi, a szocialisták fagyos csöndben fogadták a kancellár nyilatkozatát. Korábban sikerült megakadályozniuk, hogy Adenauer beszéde előtt eljátsszák a japán és a német himnuszt. 1960. április 1. Péntek Li Fu-csun beszámolnia a Kínai Országos Népi gyűlés ülésszakában Peking (TASZSZ) Li Fu-csun miniszterelnökhelyettes a Kínai Országos Népi Gyűlés ülésszakon mondott beszámolójában megállapította, hogy az ország ipari termelésének volumene 1960-ban a tavalyihoz képest 32 százalékkal növekszik. A terv 27.5 millió tonna nyersvas, 18.4 millió tonna acél, 16 millió tonna cement gyártását irányozza elő. Az 1960-ban előállított villamosenergia-menynyiség 55,5—58 milliárd kilowattóra lesz. Idén a széntermelés 425 millió tonnára, a kőolajtermelés 5.2 millió tonnára növekszik. 1960-ban 73 nagy kohómű építését folytatják. Li Fu-csun rámutatott, hogy ebben az évben a nehéziparra nagy feladatok hárulnak a mezőgazdasági termelés emelésének elősegítésében. Az ipar 22.000 traktort, 2000 kombájnt, 8500 teherautót, továbbá nagy mennyiségű műtrágyát, növényvédőszert és öntözőberendezést ad a mezőgazdaságnak. A kínai mezőgazdaság fejlődődését jellemezve Li Fu-csuji közölte, hogy 1960-ban 12 százalékkal nő a mezőgazdaság összhozama, ezen belül a szemestermények és a gyapottermés-mennyiség 10 százalékkal lesz magasabb a múlt évinél. A népgazdaság fejlesztésének terve előirányozza a könnyűipar termelésének 24 százalékkal való növelését. 1960-ban Kínában 0,389 kilométer vasútvonalat kapcsolnak be a közlekedésbe, 82 százalékkal többet, mint 1959-ben. A terv szerint 1960-ban 72,5 miliárd jüan értékű árucikket ad el a kereskedelem a fogyasztóknak. Tovább nő a külkereskedelem volumene. Li Fu-csun a munka termelékenységével és a munkabérek emelésével foglalkozva kijelentette, az idén az iparban 25, a vasúti szállításban, az építkezéseken körülbelül 20 százalékos termelékenységnövelést irányoznak elő. Az 1960. évi terv értelmében 1,8 millió fővel nő a munkások és alkalmazottak létszáma. A Magyar Távirati Iroda közleménye az Elnöki Tanács részleges kegyelmi rendeletéről A Magyar Népköztársaság Elnöki a forradalmi munkás-paraszt kormány előterjesztésére hazánk felszabadulásának 15. évfordulója alkalmával részleges kegyelmet gyakorolt. 1. Kegyelemben részesíti azokat a magyar állampolgárokat, akiket a bíróság 1960. március 31-e előtt javító-nevelőmunkára ítélt. 2. Törli azokat a szabálysértési büntetéseket, amelyeket a rendőrség, tűzrendészet és tanácsszervek 1960. március 31-e előtt szabtak ki. 3. 1960. március 31-től megszünteti a közbiztonsági őrizetbevételt és elrendelik, hogy 1960. június 30-ig oszlassák fel a közbiztonsági (internáló) tábort. 4. Elengedi azon elítélt anyák büntetését, akiket 1960. március 31-e előtt ítéltek el, egy évet meg nem haladó büntetést kaptak és tíz évnél fiatalabb gyermekük van. 5. Kegyelemben részesíti azokat, akiket háborús és népellenes bűntett miatt 1952. december 31-e előtt ítéltek el és büntetésük több mint felét letöltötték. 6. Felfüggeszti azon elítéltek büntetése végrehajtását, akiket a bíróság 1957. május 1-e előtt elkövetett államellenes bűncselekmények miatt hat évet meg nem haladó börtönbüntetésre ítélt. 7. Az igazságügyminiszter előterjesztésére egyéni elbírálás alapján kegyelemből felfüggeszti Déri Tibor, Donáth Ferenc, Farkas Mihály, Farkas Vladimír, Jánosi Ferenc és Váradi Gyula elítéltek büntetésének végrehajtását. Budapest, 1960. március 31. ■ (MTI) Kitüntették a néggg hős szovjet tengerészt Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége katonai kötelességük teljesítése és a természet erőivel szemben tanúsított férfias helytállásukért a Vörös Csillag Renddel tüntette ki a négy szovjet tengerészt: Aszhat Zigansint, Filipp ,Poplavszkijt, Anatolij Kruscskovszkijt és Iván Fedotovot.