Vas Népe, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

A megyei pártbizottság ülése Tegnap kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság. Az ülé­sen a megyei pártbizottság tagjai, gazdasági és hivatali vezetők, párttitkárok, üzemi igazgatók, tsz-elnökök, üzemi munkások és tsz­­tagok vettek részt. A jelenlevők meghallgatták a megyei párt-vég­rehajtó bizottság beszámolóját a megye időszerű gazdasági kérdé­seiről, Gosztonyi János elvtársnak, a megyei pártbizottság első tit­kárának előadásában. A részvevők a beszámoló alapján megvitat­ták a megye időszerű gazdasági kérdéseit és a megyei párt-végre­­hajtó bizottság beszámolóját egyhangúlag határozatként fogad­ták el. Az ülésen megjelent és a vita során felszólalt Oczél János elv­­társ, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Vasárnap 800 géppel, 200 tsz-ben dolgoztak A múlt héten a kedvező időjá­rás hatására m­egyeszerte meg­gyorsult a szántás-vetés és beta­karítás megyénkben. Eddig több mint 18 ezer hold kukoricát tör­tek le, az összes kukoricának mintegy 41 százalékát. A burgo­nyának 85 százalékát takarítot­ták be. A cukorrépa szedése is fo­lyamatosan halad. A termés 82 százalékát takarították be. A ve­tőszántásban megyei szinten 77 százaléknál tartunk. Az idő szá­razra fordulása lehetővé tette, hogy minden traktor dolgozhas­son. Több mint 12 ezer holdon elvégezték az őszi mélyszántást. A rozsvetésben 82, a búzavetés­ben 48 százaléknál tartunk me­gyei szinten. Vasárnap szinte mindenütt ki­használták a kedvező időt a be­takarításra, szántásra és vetésre. Több mint 800 gép vett részt az őszi munkában és 4000 normál­holdon­­ felül végeztek gépi mun­kát a megyében. Vasárnap egy­­egy gép 5,4 normál holdnak meg­felelő munkát teljesített. Különö­sen jól megszervezték a vasárna­pi műszakot a vasszilvágyi, lu­kácsházi, szombathelyi, pácsonyi és a káldi gépállomáson. A tsz­­ekben is nagy lendülettel dolgoz­tak. Több mint 200 tsz folytatta az őszi munkát. A jaki tsz-ben 11 erőgép dolgozott, Kőszegszer­­dahelyen, Kőszegdoroszlón bur­gonyát szedtek és a szarvaskere­­pet takarították be. 384 mosógépet, 670 rádiót, 139 televíziót vásárolt a megye lakossága a harmadik negyedévben A kereseti lehetőségek növeke­dése következtében a megye la­­kossága a korábbihoz képest több árut vásárolt. Megyénk kiskeres­kedelmi hálózata a harmadik ne­gyedévben 39 millió 80(­ ezer fo­rinttal több árut értékesített, mint 1959. év hasonló időszakában. A bolti kiskereskedelem eladása 31 millió 800 ezer forinttal, a vendég­látó kereskedelem bevétele nyolc millió forinttal emelkedett. Érdemes megemlíteni azt, hogy az iparcikkek forgalma az átla­gosnál is nagyobb mértékben nö­vekedett. Ez annak a következmé­nye, hogy a lakosság a fokozódó élelmiszervásárlás mellett is egyre többet tud költeni ruházati, illet­ve tartós fogyasztási cikkekre, amelyek egyrészt munkájuk meg­könnyítését, másrészt pedig szóra­kozásukat szolgálják. Az iparcikkek forgalmán belül a ruházati árukból különösen az iskolai gyermekruházati cikkek, a gyapjúszövetek, a kötöttáruk, a konfekcióáruk iránt volt élénk ke­reslet. A szezonvégi kiárusítás so­rán majdnem egymillió forint ér­tékű ruházati árut adtak el ke­reskedelmi szerveink. Vegyes iparcikkekből a tartós fogyasztá­si cikkek, mint például a mosó­gépek, járművek, rádiók, televí­ziók vásárlása került egyre in­kább előtérbe. Az elmúlt három hónapban 384 mosógépet, 867 ke­rékpárt, 124 motorkerékpárt, 670 rádiót, 139 televíziót vásárolt me­gyénk lakossága. Érezteti hatását a téli tüzelő­idényre való felkészülés is. Ennek során 474 tűzhelyet, 259 kályhát, 2580 vagon tüzelőanyagot értéke­la megyénk 1960. harmadik negyedévi tejes kiskereskedelmi forgalmát összehasonlítjuk az el­múlt évek azonos időszakának adataival, megállapíthatjuk, hogy a lakosság vásárló ereje és ezen keresztül életszínvonala jelentősen emelkedett. Az elmúlt évek kis­kereskedelmi forgalmának fejlődé­sét millió forintban az alábbiak­ban szemléltetjük: sített a megye kereskedelmi áá­­zata. Kedvezően befolyásolta a forgalom növekedését a hitelak­cióban eladott 2 millió 300 ezer forint értékű áru is. Elősegítette továbbá a forgalom növekedését az egyre javuló bútorellátás. Az elmúlt negyedévben (nagykeres­kedelmi áron számolva) majdnem tízmillió forint értékű bútort vá­sárolt megyénk lakossága. Ez há­rommillió forint értékű bútorral több, mint 1959 hasonló időszaká­ban. Az igényeknek viszont így is csak egy hányadát sikerült ki­elégíteni. Az utóbbi három hó­napban 191 kombinált szekrényt, 900 konyhagarnitúrát, 463 háló­­garnitúrát hoztak forgalomba. A forgalomba került mennyiség mindhárom cikknél meghaladta a tavaly ilyenkor eladott mennyisé­get. A megye kiskereskedelmi háló­zata a negyedév végén 255 millió 600 ezer forint értékű árukészlet­tel rendelkezett. 22 millió forint értékű áruval több van a raktá­rakban és az üzletekben, mint a negyedév elején. Ez a készlet elő­reláthatólag elegendőnek bizonyul a további, egyre fokozódó vásár­lási igények kielégítésére is. Élelmiszerek és kiskereskedelem élvezeti cikkek Iparcikkek összesen: 1958. III. n. év 157,1 163,3 320,4 1959. III. n. év 183,3 192,8 376,1 1960. III. n. év 197,5 218,4 415,9 r-----------—*I­V. évfolyam, 258. szám­­ Ara : 50 fillér ! 1960. november 1. Kedd I Kalondzsi tanácsadói fegyvereket szállító „belga üzletemberek“ . Az ENSZ letartóztatta a „tanácsadókat" Az ENSZ kongói képviseletének szóvivője vasárnap este bejelen­tette, hogy ENSZ-közegek „letar­tóztatták Kalondzsi három belga tanácsadóját, nemkülönben a magát Robert századosnak nevező tisztet, akiket repülőgépen Lulun­­burgba vittek”. A „három belga tanácsadó”, akik tiszti rangban álltak a kon­gói egységet eláruló Kalondzsi, Kaszai tartomány „miniszterel­nökének” rendelkezésére, tulaj­donképpen — mint ahogy az a Reuter jelentéséből kiderül­t „belga üzletemberek, akik belga fegyvergyárak fegyvereit és lő­szerét közvetítették Kalondzsi­­nak. Kalondzsi, aki Kaszai tarto­mányból szeretne magának „füg­getlen államot” alakítani, ezeket a „tanácsadó-üzletember-tiszte­­ket” állította azoknak a Baluba harcosoknak az élére, akiket a Kalondzsihoz húzó főnökeik Kon­gó törvényes kormánya, a Lu­mumba kormány ellen szervezett lázadáshoz használnak fel, ugyanakkor, amikor a Baluba törzs zöme Katanga tartomány területén hű maradt a központi kormányhoz és harcol Csembe, a tartomány szakadár „miniszterel­nöke” ellen Az ENSZ szóvivője a további­akban hangoztatta: ENSZ-körök­­ben remélik, a „tanácsadók letar­tóztatása hozzájárul majd a rend helyreállításához Kaszai­ban”. Ennek ellenére azonban készen­létben állanak azok az ENSZ-re­­pülőgépek, amelyek szükség ese­tén további ENSZ-csapatokat szállítanak a tartományba. Elisabetville-ben Csombe „mi­niszterelnök” vasárnap ismét sajtóértekezletet tartott. „Figyel­meztette az ENSZ-et, „súlyos kö­­vekezményekkel” járhat, ha az ENSZ kongói képviselete „sem­mibe veszi” a Csombe-kormány korábbi rendeletét, amellyel száműzte Sendwe-t, a központi kormányhoz hű Baluba törzs po­litikai vezetőjét. Ismeretes, hogy az ENSZ léopoldville-i központ­jában szombaton bejelentették, Sendwe az ENSZ védelme alatt visszatér Katangába, hogy „kísér­letet tegyen a béke helyreállítá­sára”. A. W. Cordier, Hammarskjöld ENSZ-főtitkár vezető munkatársa vasárnap a televízió adásában foglalkozott Kongó problémájá­val. Kénytelen volt elismerni, hogy a belgák nem kaphatnak jó bizonyítványt Kongó függetlensé­gének előkészítéséért, így például 1960-ban csak 72 kongóinak volt főiskolai végzettsége. Strauss nyugatnémet hadügyminiszter támadása az osztrák semlegesség ellen Bécs (MTI): Felháborodást kel­tett Bécsben a Bregenzben tar­tózkodó Strauss nyugatnémet hadügyminiszter durva támadása az osztrák semlegesség ellen. Stra­uss, bár magánemberként érkezett Bregenzbe, nyilatkozott a város rádiójának. Nyilatkozatában nem­csak a NATO-t magasztalta az egekig, hanem az „osztrák semle­gesség védelmének” ürügye alatt fegyverkezésre szólította fel Ausztriát. A bonni hadügymi­niszter militarista nyilatkozatát bécsi politikai körökben az oszt­rák belügyekbe való beavatko­zásnak és az osztrák semlegesség megsértésének minősítik. Úgy vélik egyébként, hogy a kardcsör­tető nyilatkozatot „fölötte ügyet­lenül időzítette”, mert elárulta az összjátékot a volt hitlerista oszt­rák tisztek, a nyugatnémet irány­zatú úgynevezett osztrák szabad­ságpárt, valamint az ismét Ausztriára kacsingató bonni re­­vanspolitikusok között. Hogyan segíti a termelőszövetkezeteket az őszi munkákban a szombath­elyi járási tanács mezőgazdasági osztálya ? A szombathelyi járásban eléggé elmaradtak a tsz-ek a mezei mun­kákkal. Különösen a járás hegy­aljai részén sok még a tennivaló, mert számos tsz-községben búzát még egyáltalán nem vetettek. A minap megkérdeztük Polgáry La­jos főagronómust, hogy a járási mezőgazdasági osztály miként se­gíti a tsz-eket az őszi munkák meggyorsításában. Polgáry Lajos a következőket válaszolta: — Hogyan állnak jelenleg az őszi munkával? — Az őszi takarmánykeverékek vetéstervét a tsz-ek túlteljesítet­ték, őszi árpából ugyanakkor a tervezettnek csak 85 százalékát vetették el. A rozsvetésben 70, a búzavetésben 35 százaléknál ál­lunk. Lassítja a vetést, hogy pél­dául még közel ezer holdon föld­ben van a burgonya. Silózásban is jócskán van még tennivaló. A kukoricatörés is elég lassan ha­lad. — Milyen intézkedéseket hoztak a munkák meggyorsítására? — Időben „lebontottuk” a ve­tésterveket és kiadtuk őket a községi tanácsoknak. A járásban nem könnyű a vetéstervek telje­sítése, hiszen 1700 kat. holddal nagyobb területbe kerül kenyér­­gabona, mint a múlt ősszel. So­kan az időjárással magyarázzák az őszi szántásban, vetésben és betakarításban tapasztalható el­maradást. Bár az idő is késleltet­te a munkálatokat, a legnagyobb késedelem mégis abból származik, hogy a szövetkezetek nem min­denütt vonták be a munkába a családtagokat. Ezért elhatároz­tuk, hogy az őszi munkák idősza­kára, — ahol erre szükség van — állandó jelleggel megbízunk szak­embereket, helyszínen segítsék a vetés és betakarítás megszervezé­sét. Kőszegdoroszlóra például Ko­vács Károly tapasztalt szervezőn­ket küldtük ki. Bárdoson vető­maghiány miatt akadozott a mun­ka, ezért a járási tanács kellő időben előteremtette a bárdosi Búzakalász Tsz számára a hiány­zó vetőmagot. Az osztály többi dolgozója, szakembere is állandó­an kint tevékenykedik a szövetke­zetekben, hogy a kedvező idő minden percét kihasználják a tsz­­tagok a vetésre. A szervező és irányító munkának van már ered­ménye. Tömördön és másutt ja­vaslatunkra bevezették a váltott fogatokkal való vetést, így még a déli órákban is folyik a munka. — Milyen segítséget kapnak a tsz-ek a gépállomásoktól? —­ A Vasszilvágyi és a Büki Gépállomástól jó segítséget kap­nak a tszek. E gépállomások kör­zetében jól haladnak a szövetke­zetek az őszi munkában. A Szom­bathelyi és a Lukácsházi Gépál­lomásokhoz tartozó tsz-ekben vi­szont nagy az elmaradás. Igaz, ezeken a helyeken kedvezőtleneb­bek a talajviszonyok, de mégis azt mondhatom, hogy mind a tsz­­ek, mind a gépállomások részéről jobb munkaszervezés szükséges ahhoz, hogy ezt az elmaradást „behozzák”. Erre a Szombathelyi Gépállomás már tett is intézke­dést. A silókombájnkezelő trak­torosokat külön célprémiummal ösztönzik tervük teljesítésére. Harminc hold siló betakarítása után személyen!­:-",t 300 forint céljutalmat tűztek ki. Előfordult azonban olyan eset is, ■— mint például Szentpéterfán —, hogy fél napot álltak a vontatók, mivel a traktorvezetők nem kaptak időben menetlevelet. A tsz-ekben a betakarítási munkák elhúzódá­sa miatt elmaradás van az apró­­mag-behordásban és cséplésben is. Most minden figyelmünket ar­ra összpontosítjuk, hogy a ráérés­­di hangulatot mindenütt felszá­molják a tsz-ekben és minden erővel gyorsítsák meg az őszi szántást, vetést és betakarítást. — Miben segítették még a tsz-e­ket? — Az őszi munkákkal párhu­zamosan segítettünk a tsz-eknek megszervezni az állatállomány áttel­eltetését. Szakembereink nyolc hónapos időtartamra elké­szítették a takarmánymérlegeket. A szövetkezeti vezetők most tud­ják, hányadán állnak takarmány dolgában. A tapasztalat az, hogy jó néhány helyen hiányzik az ele­gendő abraktakarmány, de a siló­termés bőséges és ezzel ellensú­lyozzák a termelőszövetkezetek abraktakarmány-hiányukat. Itt is szeretném felhívni a fi­gyelmet, hogy tsz-eink a tél fo­lyamán a takarmányokkal a leg­messzebbmenőkig­­ takarékoskod­janak, mert egyes helyeken erre bizony szükségük lesz. Ahol pilla­natnyilag takarmányfelesleg mu­tatkozik, ott is ajánlatos a taka­rékosság, mert minden jól gaz­dálkodó termelőszövetkezet tud­ja, hogy a takarmánybőség esetén ajánlatos tartalékolni a követke­ző esztendőre.

Next