Vas Népe, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

Folytatódik a leszerelési vita az ENSZ politikai bizottságában Sajtótájékoztató a munkavédelemről és a szakszervezetek kulturális nevelő munkájáról Szerdán a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa sajtótájékoztatót tartott. Horn Dezső, a SZOT titkára a munkásvédelemmel kapcsolatos helyzetről számolt be. Elmon­dotta, hogy egy majdnem tízéves fejlődés után a múlt év közepén a munkásvédelmi helyzet javu­lása megállt, sőt néhol visszaesés is mutatkozott. Még kedvezőtle­nebb a helyzet a vas-, acél- és fémgyártásban, a gépiparban, a vas- és fémtömegcikkek termelé­sénél, a könnyű- és az élelmezési ipar területén. A javulás megindításáért az állam rendkívül sokat áldoz. A hároméves terv időszaká­ban 32 milliárd forint érték­ben beszerzett új, korszerű gépek önmagukban is csök­kentik a baleseti veszélyt, ezenkívül az egyes tárcák 1958- ban 106, tavaly pedig 192 millió forintot fordítottak közvetlenül a munkásvédelmi feladatok megol­dására.­­ Az anyagi eszközök azonban önmagukban nem érhetik el a célt. Ehhez meg kell változtatni azt a szemléletet, amely egyes gazdasági vezetők gondolkodásá­ban jelentkezik, akik azt hiszik, hogy a balesetek természetes ve­lejárói a termelésnek, és a sta­tisztika mögött nem látják meg az emberi és a családi tragédiá­kat. Sőt maguk a dolgozók sem törődnek eléggé a biztonsági rendszabályokkal. Sok balesetet okoz a legény­kedés, az ittasság és a felelőt­lenség. Az ilyen hibákat — sajnos — a közép- és felső vezető szervek sem veszik elég komolyan. Sok helyütt mellékesen kezelik a kö­telező biztonsági szemléket, a bal­esetek után pedig túlságosan li­berális a felelősségrevonás. Ösz­­szefügg ez azzal, hogy a biztonsá­gi rendszabályok még ma sem eléggé ismertek. Erre vezethető vissza, hogy általában a balese­tek 37 százaléka, de a faiparban 42, az élelmezési iparban 43, az építőiparban pedig ötven száza­lékra a munkaviszony első évé­ben éri a dolgozókat. Ezért szük­ségesnek látszik, hogy a techni­kumokban és a főiskolákon, de az üzemekben is mélyrehatóan oktassák a balesetek elleni vé­dekezés módszereit. Ezután Vas János, a SZOT kulturális osztályának vezetője ismertette a szakszervezetek kul­turális nevelő munkáját. Elmondotta, hogy a jövő évtől kezdve ezen a területen is meg­kívánják a tervszerűséget. A már ismert eszmei szempontok alap­ján a helyi adottságoknak meg­felelően kell meghatározni a fel­adatokat, lehetőleg igazodva a nemzeti, munkásmozgalmi és más jelentős évfordulókhoz. Az egyes szakszervezeti kul­­túrcsoportok fejlődésének le­­mérésére 1961-ben páros fesz­tiválokat rendeznek, kapcso­lódva a Liszt- és Bartók-év­­fordulóhoz.­­A bányászok és az építők Kom­lón, a vasúti, közlekedési és pos­tás szakszervezetek Szolnokon, a textilesek és az élelmezésipariak tőzegében, a pedagógusok és a he­lyiipari szakszervezet Székesfe­hérvárott, a közalkalmazottak és a kereskedelmi dolgozók pedig Békéscsabán tartanak énekkari fesztivált. Várpalotán a Szakszer­vezetek táncegyüttesei találkoz­nak, Győrött lesz a szakszervezeti irodalmi színpadok közös bemu­tatkozása, Budapesten pedig a gyermekművészeti csoportok se­regszemléjét rendezik meg. Ugyancsak a fővárosban lesz az öntevékeny képzőművészek ki­állítása. A munkásszállások lakói ré­szére adott SZOT-ajándék­­műsorok négy újabb műsor­ral bővültek. Megkezdődött azoknak az üze­meknek a kijelölése, amelyek a politechnikai oktatás, illetve az öt plusz egyes rendszer segítségé­re szakembereket és felszere­lést adnak az iskolák ré­szére, illetve amelyekben a tanu­lók a hét egy napján az üzem­ben ismerkednek meg a termelő munkával. II ruházati kereskedelem problémái a KNEB ülésén Szerdán ülést tartott a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság. Megvitatta a ruházati kereske­delem készleteinek helyzetét és ezzel kapcsolatos közgazdasági problémákról készített előter­jesztést. A jelentés foglalkozott az áruforgalom tervszerű növelésé­vel, a lakosság igényei mind szín­vonalasabb kielégítésével, a ke­reskedelem és az ipar kapcsola­tával, a külkereskedelem­­ szük­ségleteivel, valamint a ruházati készletek összetételének javítá­sával. A jelentést és az ennek alapján elfogadott határozati ja­vaslatot a KNEB a gazdasági bi­zottság elé terjeszti. Megtárgyalta a­­CNEB a mű­szaki fejlesztési alap felhasználá­sának vizsgálatáról adott jelen­tést is. Az előterjesztés foglalko­zott azzal, hogy a vizsgált válla­latok és kutatóintézetek, az érin­tett minisztériumi irányító szer­vek kellően éltek-e az alap adta lehetőségekkel, s a törvényes rendelkezések­ keretei között a legcélszerűbben használták-e fel az anyagi eszközöket. A vizsgálat kiterjedt a minisztériumok irá­nyító és ellenőrző munkájára is. Az erről készített jelentést is gazdasági bizottság elé terjesz­tik. Az elnökség előterjesztést tett a KNEB 1961. évi munkatervére, amelyet a KNEB elfogadott és jóváhagyásra a Minisztertanács elé terjeszt. Megvitatták az elnö­ki beszámolót a végzett vizsgá­latokról. n­y. évfolyam, 283. szám Ára : 50 fillér 1960. dec. 1. Csütörtök feszülnek a sokszínű, modern vonalú hangulattamnak, a szom­bathelyi lámpaernyő-készítő üzemben.­­ (Képes riport a 3. oldalon) Közel 94 millió forint értékű terméket pártoltak a harmadik negyedévben a városi tanács irányítása alatt dolgozó vállalatok A szombathelyi városi tanács irányítása alatt dolgozó vállala­tok az év első három negyedévé­ben az előírt 90 millió 286 ezer forintos termelési értéktervet túlteljesítve 93 millió 838 ezer fo­rint értékű terméket állítottak elő. A szóban forgó vállalatok ter­melésének fokozatos növekedé­sére jellemző, hogy 1958 első ki­lenc hónapjában még mindössze 55 millió 655 ezer forint értékű, 1959 első három terv­negyedében pedig 72 millió 74 ezer forint ér­tékű terméket gyártottak a vá­rosi tanács felügyelete alatt dol­gozó vállalatok. Az ipari tevé­kenységet folytató vállalatok kö­zül különösen a Cipészipari Vál­lalat és a Ruházati Vállalat nö­velte jelentősen termelését. A többszörös élüzem Cipészipari Vállalat 1960-ban jelentős össze­gű beruházással szalagszerű­ ter­melésre tért át és több mint 1 millió forintos költséggel Vasvá­ron új üzem létesítéséhez fogott. A jelentős összegű beruházás folytán a Cipészipari Vállalat ter­melését a jelenlegi 36 ezer párról 100 ezer párra, tudja felemelni. A Ruházati Vállalat fejlődésére jel­lemző, hogy míg 1959-ben 18 mil­lió 500 ezer forint értékű termé­ket gyártott, addig ebben az év­ben előreláthatólag 35 millió fo­rint értékűt­ termel. A városi tanács irányítása alatt dolgozó vállalatoknak a terme­lés növelésében elért ,eredményét azonban nagyban lerontja az­ a tény, hogy a vállalatok a­­ nagy­arányú termelésnövekedés jelen­tős részét a munkáslétszám eme­lésével érték el. Az elmúlt év el­ső három negyedévéhez viszonyí­tott 30,1 százalékos termelésnö­vekedést ugyanis több , mint­­két­harmad részben a munkáslétszám felduzzadása eredményezte. ,A városi tanács felügyelete alatt dolgozó ipari- és szolgáltató vál­lalatoknak tehát a jövőben vál­­toztatniok kell a termelés növe­lésének módszereiben, s a terme­lési érték gyarapítását legalább kétharmad részben a termelé­kenység növelésével kell elér­ni­ük. Új, korszerű ártéri hidat építenek Sárváron. A fenti kép a zsaluzás és az építési munkálatok közben készült Űjahb amerikai rakétahudarc Cape Canaveral (MTI). Az Egye­sült Államokat — a közelmúlt­ban immár másodszor — súlyos rakétakudarc érte. Kedden az esti órákban — mint a Reuter jelenti — E-típusú Atlas rakétát bocsátottak fel. A rakéta azonban néhány perccel a kilövés után le­tért pályájáról és az Atlanti óceánba zuhant. Az Egyesült Államok október 14-én ugyancsak E-típusú Atlas rakétával hasonló kudarcot szen­vedett

Next