Vas Népe, 1961. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

in ni !■ ni —TM——w— MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HI 'lfm■■«■■■MMMMMMniaBMBaMMBIMnMMMMBMBMaMMMMMMMBni r­­­VI. évfolyam, 1. szám Ara: 70 fi­lér­­sei. január 1. Vasárnap Békés, boldog, új esztendőt! " Szilveszter éjszakáján, amikor , élre fordult az óra mutatója^ •turnsáp közepette, pohárral a ^búcsúztattuk az öeszten­s és boldog új évet kívántunk ymásnak. Ezt tették^ az embe­­r, a Kola félszigettől a Bok­­idle és Sidneytől Mexikóig mmn­­'fu, ahol csak béke van a jld kereksé­gén­ , Minden okunk v ’­gy barátságosan kolonjárt a távozó esztendőtől, az 1960 év a Szovjetunió és a szocia­lta világ’ több országában az nerialisták sorozatos prove a­ TSTM«­nemzetközi legkor • c. »alista tábornak tó axv o­rszágoknak az rontja is. ’•akán kialakult szocializmus Vom­múlt “iSb |&&* «*■ es után, alapo 0,7tpndő A mögöttünk hagyott esztendő (cializmust építő hazánkban ^ -»mely eredményeket hozott elvtárs legutóbbi ■ , izédéből örömmel ért«* k­rtLah­smán farunk termelése ;3 a mezőgazdaság termelje ;** »-TSSTÄS 2ÄÄ «*-> - .fével^úkebb hazánk, Vas me­'ÄVÄÄ S » » S»sef»« "JJS .aguk mögött. A 19 for(ju­itrsSSi-t-j; 1­­elismerést, hogy -^ s a pSaszti életforma kor­­zta és előnyös megváltoztatás­ok igazi útja a szövetkezes. S a­z elismerés eredménye]­l ezett be a történelmi fordula­t megyénk szövetkezeti megye ^ h Megteremtettük az uj paraszti let kialakításának fel^te1®! ' Az új útra tért szövetkezeti pa­rasztokat egy Pihana^ sem hagyta magára a munkásosztály, az állam. Szövetkezeti ^zdasá­guk megalapozásához több millió forintot kaptak. Ez a na­almas összeg komoly merteksm­ntette őket új életük kezdetén : az államnak e nemes gesztusát átva a parasztember maga ara törekedett, hogyan tudná minél jobban hasznosítani a ma­sa erejét. S józan eszét használ­va a saját anyagi erejéből is hoz­zájárult az új gazdálkodási fom­a mielőbbi felvirágoztatásához. Hu­szonhat millió forintra tehető az az összeg, amit maguk a szövet­kezeti parasztok a saját munká­juk és anyagi eszközeik révén fektettek be a szövetkezeti gazda­ságokba. Fényes bizonyítéka ez annak, hogy a parasztember jö­vőt, perspektívát lát a szövetke­zetben. Bizonyítéka annak is, hogy változik a parasztember gondolkodásmódja, mindinkább háttérbe szorul a régi világból hozott „kaparj kurta neked is lesz” szellem, s ezt egyre inkább a közösségi gondolkodásmód vált­ja fel. S mit hozott a szövetkezetben töltött első esztendő, az összefo­gás ereje? Csodákat még nem várhatunk s nem is vártunk tőle. Mégis, hozta a falu képének a megváltozását, segítette a paraszti munka és a paraszti élet kulturá­­lódását. Hogy mindez miben mu­tatkozik meg? A megye közsé­geiben kiépülő szövetkezeti ma­jorokban, a tsz-tagok új házai­ban, a gépekben, amelyek jórészt felszabadították a parasztot a ne­héz munka alól. A múlt évben, ha még meg is kellett fogni a ka­sza nyelét, de már közel sem ve­rejtékezett annyit a föld művelő­je, mint a korábbi években, ami­kor még a keskeny parcellákon dolgozott. Ezután, még kevésbé verejtékezik, mert a mezőgazda­ságnak készített újabb és újabb gépek még inkább megkönnyítik a munkáját. Ha csak ezzel mér­nénk le a nagyüzemi gazdaság előnyét a kisparaszti gazdasággal szemben, már azt mondhatnánk: érdemes volt szövetkezni. Ezen túlmenően is változott a parasztember élete. Volt-e rá pél­da, hogy az egyéni gazda a Ba­laton partján vagy az ország más üdülőhelyén töltötte a vasárnap­ját? Nem, vagy csak nagyon ke­vés volt. A parasztok többségé­nek erre sem ideje, sem anyagi lehetősége nem volt. S most? A múlt nyáron száz és száz vasi­osz­­tag utazott vasárnaponként a Ba­latonra. Egy részük a saját mo­torkerékpárján. Mi ez, ha nem a megváltozott élet bizonyítéka? A múlt évben szervezett üdültetés keretében sokan mehettek már egy-két hetes hévízi üdülésre. Az új évben még többen mehetnek nemcsak üdülni, hanem külföldi kirándulásra is a szomszédos Csehszlovákiába és a Szovjetunió­ba. Külföldet járt, világot látott ember lesz a vasi paraszt, aki valamikor azt is meggondolta, fizessen-e a vonatra azért, hogy a megyeszékhelyre vagy nagyrit­kán a fővárosba utazzék. A szövetkezetben töltött első esztendő azonban nemcsak a pa­raszti munka megkönnyítését, a falu képének a megváltozását hozta magával. A korábbinál több gabonát és egyéb mezőgaz­dasági terményt is hozott. Tavaly már több gabonát adott a falu a városnak, mint bármikor. Igaz, húsból még nem termeltünk töb­bet, de a jövő ebben is ígéretes. A múlt évben a szövetkezetekben jórészt már megteremtették a nagyüzemi állattenyésztés feltéte­leit. Ez biztosíték arra, hogy a jövőben az eddiginél több lesz a húsboltokban a sertéshús és a rántani való csirke. Csak egyetlen példát erre: míg tavaly 186 ezer napos csirkét vásároltak a vasi tsz-ek, az idén már fél milliónál is többre jelentették be igényü­ket. S nemcsak csirkéből és ser­téshúsból, hanem tejből, tojásból és egyéb élelmicikkeikből is többre számíthat a város. Jórészt ennek tudatában, bízva a jövőben és a sikeresen végzett munka jó érzésével köszönti az újévet a városok népe, a mun­kásság is. Erre minden oka meg­van. A múlt évben tovább épül­tek, szépültek városaink, fejlőd­tek üzemeink, gyáraink. Elég er­re a szombathelyi példát emlí­teni. Egy évvel ezelőtt volt-e ilyen szép a megyeszékhely, mint most. Nem volt bizony. Egy év alatt kicsinosodtak az utcák, új lakótömbök épültek, a meglevő üzemek új üzemrészekkel gyara­podtak. Új fény világítja ír­eg­ az utakat, a házak tetején több a televíziós antenna, mint egy év­vel ezelőtt volt, s jobban öltöz­nek, többet szórakoznak az em­berek is. A rosszakaratú ember­nek is el kell ismernie az onosi változásokat. S ha kisebb mér­tékben is, de hasonló fejlődés ment végbe a járási székhelye­­ken, sőt a falvakban is. Ez a fejlődés büszkeséggel tölt­heti el a városi dolgozókat, hi­szen mindez azért következhetett be, mert­ a korábbinál jobban, eredményesebben dolgozott az üzemi munkás. Nem mondjuk, hogy minden problémát, megol­dottunk már. Gondjaink még vannak, de ezek már könnyebben elviselhetők, könnyebben megold­ható gondok. S amikor azt kér­jük a munkásoktól, hogy tovább növeljék a termelékenységet, a műszakiaktól, hogy fejlettebb technológiát dolgozzanak ki, s kamatoztassák azt, ezzel­­ azt akarjuk, hogy az eddiginél is többet költhessünk lakásépítésre, városfejlesztésre, hogy a házak tetején tovább szaporodjanak a televíziós antennák és mind több ruha és lábbeli legyen a szek­rényekben. Azt akarjuk, hogy egyre inkább fejlődjön, épüljön a város és szépüljön benne az élet. Hogy bővüljenek a könyvtárak az iskolák és virágozzék a kul­túra. . Elérhetjük ezt, ha kicsit job­ban dolgozunk, mint eddig, na ésszerűen használjuk fel forint­jainkat, időnket, ha takarékosko­dunk­ azzal az anyaggal, amit a saját munkánkkal megtermel­tünk. Fentebb arról szóltunk, vas megye sokat fejlődött, eltura a­­dott az utóbbi években. S hogy a jövőben tovább fokozódjék ez a fejlődés — akárcsak korábban nekünk kell érte megdolgozni. S most új év küszöbén, amikor egy újabb és sok munkára váró esz­tendőnek nézünk elébe, fogadjuk meg hogy vállvetve, kéz a kez­­­eink meg gondjainkat, s tovább növeljük meglevő ered­ményeinket. Jelenünk biztató. Jövőnkbe te­kintve nagy várakozással kö­szöntjük az érkező évet. Bízva a saját erőnkben, tudjuk, hogy még többre vagyunk képesek. Ennek tudatában kívánunk Vas megye minden dolgozójának békés, bol­dog új esztendőt! UDVARDI GYULA Dobi István újévi levele „Elvtársak! Barátaim! Betegségemből gyógyulóban, de dolgaim végzésében még min­dig korlátozottan, ezúttal levélben fordulok újév alkalmából dol­gozó népünkhöz, szocialista építésünk munkásaihoz, minden honfi­társamhoz. Az esztendő fordulója a számadásnak és a feladatok felmérésé­nek ideje az emberi életben. Visszatekintünk végzett munkánkra, örülünk a sikereknek, megpróbálunk tanulságokat levonni tévedé­seinkből, és gondos gazda módján terveket készítünk a jövőre. Mindnyájunk öröme, hogy az 1960-as évről jó zárszámadást készít­hetünk, és 1961-re a lehetőségeknek az eddiginél is szélesebb táv­latai állnak nyitva előttünk. Hazánkban tovább erősödött a munkás-paraszt hatalom. Köz­életünkben széleskörű politikai bizalom uralkodik. Népünk mun­kájával és állásfoglalásával támogatja a pártot, a kormányt, a köz­­igazgatást, részt vesz a hatalom gyakorlásában. A menetközben adódott nehézségeket a tömegek együttműködésével győztük le. Né­pünk szorgalmának és a belső egységnek köszönhetjük, hogy 1960- ra mint a lendületes szocialista fejlődés évére, mint a hároméves terv sikerekben gazdag befejező esztendejére tekinthetünk vissza. A világ, az emberiség előre halad. 1960-ban tovább nőtt a Szov­jetunió hatalma, a szocialista tábor ereje, tovább növekedett min­den szocialista ország, közöttük a Magyar Népköztársaság tekinté­lye a világon. Az esztendő nemzetközi politikáját a leszerelésre, a béke biztosítására, a gyarmati rendszer felszámolására irányuló szovjet kezdeményezések határozták meg. A kommunista pártok történelmi jelentőségű moszkvai értekezlete elvi és gyakorlati irányításával új lendületet adott a szocializmus világméretű győ­zelméért folytatott küzdelemnek és a néptömegek harcának a tar­tós békéért. Az elnyomott népek egymás után rázzák le magukról a szolga­ság láncait és keresik a szabad élet, a felemelkedés, a társadalmi igazság útját. A népek zsarnokok okozta szenvedéseit látva, még értékesebbnek és drágábbnak érezzük a magunk elnyert szabad­ságát. Az erős szocialista táborban élve népünk békességben, biz­tonságban és nyugodt, alkotó munkában töltötte az esztendőt, ör­vendetes, hogy­ már nemcsak a magunk boldogulásán tudunk teljes biztonságban és félelmek nélkül dolgozni, hanem hozzá tudunk já­rulni azokhoz a világot átfogó mozgalmakhoz,, amelyekre a most felszabaduló népek új életük megalapozásában és védelmében tá­maszkodni tudnak.­­■ Az új esztendő küszöbén előre tekintünk. 1961-ben új tervek megvalósítása vár reánk. Iparunkkal szemben a növekvő belső fo­gyasztás és az ország külkereskedelmi mérlege növekvő igényeket támaszt. Fontos, hogy a termelékenység növelésével, a gyártás fej­lesztésével, az önköltség csökkentésével, takarékossággal 1961-ben még tovább gazdagítsuk, erősítsük népgazdaságunkat. Mezőgazdaságunkban befejezéshez közeledik a szocialista át­alakulás. Egymásba kapcsolódva jelentkeznek a szövetkezeti nagy­üzemek megszervezésének és megszilárdításának, az új szövetkezeti tagokkal való széleskörű beszélgetéseknek, a szakmai és politikai tájékoztatásnak, a szövetkezeti demokrácia kialakításának külön­böző problémái. Ezekkel már a legközelebbi hetekben komolyan szembe kell néznünk. Szocialista építésünkben mindnyájunkra nagy feladatok várnak az 1961-es esztendőben, de érdemes vállalni minden fáradságot és áldozatos munkát. Jó reménnyel nézünk előre, mindenki önma­gáért, családjáért, népünk boldog szocialista jövőjéért dolgozik, azt építi minden alkotó tett ma az országban. E nagyszerű munkához sok sikert, jó egészséget kívánok mindenkinek. Boldog új esztendőt kívánok minden magyar munkásnak, pa­rasztnak, értelmiségnek, a haza minden hű fiának és leányának. Audapest, 1960. december 31. DOBI ISTVÁN”

Next