Vas Népe, 1961. április (6. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

­Világ, filmle társai, egyesü­ljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ­A VI. évfolyam, 78. szám Ara : SO fillér 1961. április 1. Szombat K­ÖZLEMÉNY a varsói szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről A varsói barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testülete 1961 márciusában Moszkvában rendes ülést tartott. A politikai tanácskozó testület ülésén képvi­selői minőségben részt vettek. Az Albán Népköztársaság részéről Bequir Bailuka, a Minisztertanács első elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Koco Theodosi, a Minisz­tertanács elnöke, Behar Shtylla, külügyminiszter, a Bolgár Népköztársaság részéről: Todor Zsiv­­kov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, Anton Jugov, a Minisztertanács elnöke, Ivan Mi­­hajlov, a Minisztertanács elnökhelyettese, honvé­delmi miniszter, Karlo Lukanov külügyminiszter, Ceko IV­onov, az Állami Tervbizottság elnökhe­­helyettese , a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részé­ről: Antonin Novotny, a CSKP Központi Bizott­ságának első titkára, államelnök, Viliam Siroky kormányelnök, O­takar Simur­ek kormány­elnökhe­lyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Bohumir Lomsky honvédelmi miniszter, Václav David kül­ügyminiszter, a Lengyel Népköztársaság részéről, Wladys­­law Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Miniszterta­nács elnöke, Stefan Jendrycho­wski, az Állami Tervbizottság elnöke, Marian Spychalski, honvé­delmi miniszter, Adam Rapacki, külügyminiszter, a Magyar Népköztársaság részéről, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Münnich Ferenc, a forradalmi munkás­­paraszt kormány elnöke, Sik Endre külügyminisz­ter, Czinege Lajos, honvédelmi miniszter, Tóth Lajos vezérőrnagy, Jávor Ervin alezredes, a Német Demokratikus Köztársaság részéről, Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára, az Államtanács elnöke, Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának tit­kára, Lothar Bolz, miniszterelnökhelyettes, kül­ügyminiszter, Heinz Hoffmann honvédelmi mi­niszter, a Román Népköztársaság részéről, Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RMP Központi Bizottságának el­ső titkára, az Államtanács elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Leontin Sala­mon honvédelmi miniszter, Gheorghe Marin Gaston, az Állami Tervbizottság elnöke, Cornel Manescu külügyminiszter, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége részéről, N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Miniszterta­nács elnöke, R. J. Malinovszkij honvédelmi mi­niszter, a Szovjetunió marsallja, V. V. Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese. Az ülésen megfigyelői minőségben részt vettek: a Kínai Népköztársaság részéről: Liu Hsziao, a KKP Központi Bizottságának tagja, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövete, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ré­széről: Kim Kvang Hjop, a KMP Központi Bizott­sága elnökségének tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, honvédelmi miniszter, Coj Kvang, a légierők parancsnoka, Liu Cjan Szik külügy­­miniszterhelyettes, a Mongol Népköztársaság részéről: J. Ceden­­bal, az MNFP Központi Bizottságának első tit­kára, a Minisztertanács elnöke, Zs. Lhagvaszuren, honvédelmi miniszter, P. Sagdarszuren külügy­miniszter. Az ülésen részt vett A. A. Greesko, a Szovjet­unió marsalla, a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka is. Az ülésen Walter Ulbricht, a Német Demok­ratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának első titkára elnökölt. A politikai tanácskozó testület ülésének részt­vevői a teljes, kölcsönös megértés és egyetértés légkörében átfogó eszmecserét folytattak a nem­zetközi események legutóbbi alakulásával össze­függő kérdésekről és ezzel kapcsolatban megvizs­gálták a varsói szerződés tagállamainak az euró­pai és a világbéke biztosítására irányuló további kanfe­tijeit-A politikai tanácskozó testület támaszkodott a kommunista és munkáspártok novemberi érte­kezletének elméleti és politikai következtetéseire, történelmi jelentőségű okmányaira, amelyek vá­laszt adnak a békéért és a háború elhárításáért folyó harc legégetőbb, életbevágó kérdéseire. A politikai tanácskozó testület ülésének részt­vevői megelégedéssel állapították meg, hogy a po­litikai tanácskozó testület (1960 februárjában meg­tartott) előző értekezlet óta eltelt, időszakba a szocialista tábor országai újabb kimagasló ered­ményeket értek el a gazdaság, a kultúra, a tudo­mány és a technika fejlesztésében, népeik anyagi jólétének fokozásában, a két rendszer békés gaz­dasági versenyében. A különböző társadalmi rend­szerű államok békés együttélésének lenini politi­kája, a szocialista tábor országai békeszerető kül­politikájának eredményeképpen újabb fontos győzelmeket, aratott, a leigazolt, de nemzeti füg­getlenségükért küzdő népek nemzeti felszabadító mozgalmának csapásai alatt folytatódik a gyar­mati rendszer szétbomlása. A NATO és a többi, támadó szellemű katonai csoportosulás imperialista tagállamai folytatják a fegyverkezési hajszát, fokozzák háborús előkészü­leteiket, újabb katonai támaszpontok létesítésére törekszenek Európában és a világ más részein, növelik atom- és rakétafegyver-készleteiket, ne­gyedik atomhatalommá teszik a NATO-t. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország segítségével „erőltetett ütemben" hitlerista tábor­nokok parancsnoksága alatt építi ki az agresszív nyugatnémet hadsereget, ellátja atom- és rakéta­fegyverekkel, valamint egyéb korszerű, tömeg­­pusztító eszközökkel. Katonai támaszpontokat bo­csátanak Nyugat-Németország rendelkezésére más országok területén. Mindezeket a lépéseket különösen veszélyessé teszi az a körülmény, hogy Nyugat-Németország kormánya egy­felől mindegyre területi igények­kel lép fel más államokkal szemben, másfelől re­­vanspolitikát folytat a nyugatnémet közvélemény körében. Nyugat-Németország a háborús veszély fő gócává válik Európában. Az agresszív imperialista körök elkeseredett erőfeszítésekkel igyekeznek akadályozni a népek előretörését a béke, a demokrácia és a haladás útján. Az imperialista hatalmak mind gyakrab­ban folyamodnak közvetlen katonai erőszakhoz, hogy Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaiban elfojtsák a terebélyesedő nemzeti felszabadító mozgalmat. Ezt bizonyítják a gyarmattartók Kon­góban, Algériában, Angolában, Laoszban elköve­tett véres gaztettei, valamint a Kubai Köztársaság ellen irányuló állandó provokációk. A varsói szerződés tagállamai nem marad­hatnak részvétlen szemlélői az imperialista álla­mok fokozódó háborús előkészületeinek. A szo­cialista államok szakadatlan erőfeszítéseket tet­tek és tesznek az általános és teljes leszerelés meg­valósításáért, a fegyverkezési hajsza beszünteté­séért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. A varsói szerződés tagállamai azonban a nyu­gati hatalmak újabb háborús előkészületei nyo­mán kialakuló helyzetből kiindulva, sokoldalú véleménycsere során összehangolták azokat az in­tézkedéseket, amelyeket védelmi képességük to­vábbi erősítése és a világbéke megszilárdítása cél­jából szükségesnek tartanak. Ennek kapcsán a kommunista és munkáspártok novemberi értekez­letének abból a következtetéséből indulnak ki, hogy a háború ellen síkraszálló szocialista világ­tábor, a nemzetközi munkásosztály, valamennyi nemzeti felszabadító mozgalom és az összes bé­­keszerető erők egyesített erőfeszítéseivel meg le­het akadályozni a háborút. A béke biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges a második világháború maradványainak megszüntetése, még­pedig oly módon, hogy mindkét német állammal megkötik a békeszerződést, s ezzel ártalmatlanná teszik a nyugat-berlini veszélygócot Kyueat-Ber­­lin demilitarizált, szabad várossá tételével. A varsói szerződés tagállamai ünnepélyesen kijelentik, hogy továbbra is tántoríthatatlanul a békés együttélés politikáját folytaják és a népek békéjének és biztonságának biztosítása céljából készek bármely pillanatban hozzájárulni a más államokkal összehangolt, legátfogóbb intézkedések megtételéhez. M­egnyílt Hegy-Britannia Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa Az afrikai népek 3. értekezletének határozatai Az algériai ideiglenes kormány nyilatkozata Loson­czi Pál földművelésügyi miniszter nyilatkozata a csehszlovákiai látogatás tapasztalatairól Prága (MTI). A magyar mező­gazdasági küldöttség, amely Lo­sonczi Pál földművelésügyi mi­niszter vezetésével részt vett a csehszlovák termelőszövetkezetek ötödik országos kongresszusán, majd több csehországi termelő­szövetkezetet és állami gazdasá­got tekintett meg, pénteken Prá­gából visszautazott Budapestre. Losonczi Pál elutazása előtt a következőket mondotta­­ a kül­döttség csehszlovákiai tapasztala­tairól a Magyar Távirati Iroda prágai tudósítójának. Részvételünk a csehszlovák ter­melőszövetkezetek kongresszusán és azt követően tett tanulmány­­útunk igen hasznos volt számunk­ra. A csehszlovák termelőszövet­kezeti parasztságnak ez volt az első országos tanácskozása a me­zőgazdaság szocialista átszervezé­sének befejezése óta. A kongresz­­szu­son nagyszerű célokat tűztek ki. Többek között azt, hogy négy év alatt teljesítik az ötéves ter­vet, hogy 1970-ig az ipar szín­vonalára emelik a mezőgazdasági termelést, hogy rövidesen a ter­melőszövetkezeti parasztokra is kiterjesztik a szociális és nyug­díjbiztosítást. A csehszlovák termelőszövetke­zetek gazdaságilag is megerősöd­tek. Egyre több szövetkezetben térnek át, a munka pénzbeli el­számolására. A korszerű gazda­sági építkezéseknél már számol­nak a mezőgazdaság távlati fej­lődésével. A csehszlovák paraszt felismerte annak lehetőségét és szükségességét, hogy munkáját és életét a városi dolgozók színvo­nalára emelje. M­agyar kiállítás nyílt Kairóban Kairó­ Magyar kiállítás nyílt meg csütörtökön délután Kairó­ban. Külkereskedelmi vállalataink egészségügyi berendezéseket, la­boratóriumi felszereléseket, labo­­ratóriumi berendezéseket és gyógyszereket mutatnak be­ a következő napokban a kairói egészségügyi szakembereknek. Csütörtök délután az­ EAK több minisztériuma képviselőinek je­lenlétében Szijjártó Lajos, a Ma­gyar Népköztársaság nagykövete nyitotta meg a kiállítást. Hűvösebb időt jósol az ünnepekre a Meteorológiai Intézet Sokakat foglalkoztat az a kér­dés, milyen, lesz az időjárás a három ünnepnapon. A Meteoro­lógiai Intézet sajnos, nem a leg­­jobbakkal biztat. A tájékoztatás szerint Grönland és Izland térsé­geiből nagy kiterjedésű hideghul­­lám indult­­ dél felé s már pénteken reggel elérte London, Prága, Varsó, Moszkva vonalát. Prágában reggel mínusz 3, Buda­pesten plusz 11 fokot mértek. A Dévényi-kapunál pénteken reggel megkezdődött a hideg beszivár­gása. A távprognózis osztályon valószínűnek tartják, hogy szom­baton reggel már hazánkban is általános lesz a plusz 2—3 fokos hőmérséklet. A hideghullámot ki­sebb esők, záporok kísérik. Szom­baton az északnyugati irányú szél élénkülésével kell számol­nunk, a Kárpátokon át beáramló hideg kisebb esőket, futózáporo­­kat, esetleg szórványos zivataro­kat hoz. Az ünnepek alatt az év­szaknak megfelelően szeszélye,­ gyorsan változó jellegű lesz az idő. Reggel plusz 4—5 fokig hűl le a levegő, néhány helyen eset­leg talajmenti fagy is lesz, a nap­pali hőmérséklet azonban várha­tólag 10—15 fokig emelkedik. A Szombathelyi Állami Erdőgazdaságban a tavasszal 800 hektár te­rüle­tet erdősítenek és mintegy 8 millió facsemetét ültetnek el. A sorokpolányi kerületben ültetik a facsemetét.

Next