Vas Népe, 1961. augusztus (6. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

^Oil­ Lg. ptoleiát fai, eg,y£.Lü­ljete­k! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VI. évfolyam, 179 .szám Ára s 50 fillér 1961. augusztus 1. Kedd A kommunista társadalom felépítésének programja A TASZSZ kivonatos ismertetője a Szovjetunió Kommunista Pártja új programjának tervezetéről Moszkva (TASZSZ). Július 30- án közzétették a Szovjetunió Kommunista Pártja programjá­nak tervezetét. Az SZKP Központi Bizottságá­nak júniusi plénuma egyhangú­lag jóváhagyta a program terve­zetét. A plénum határozatának értelmében a programtervezetet a Szovjetunió minden kommu­nistája, valamennyi dolgozója elé A programtervezet bevezetése elöljáróban hangsúlyozza: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott az emberi­ség történetében: a kapitalizmus pusztulásánk és a kommunizmus megszilárdulásának korszakát. A tervezet bevezető része a to­vábbiakban rámutat, hogy a nem­zetközi forradalmi mozgalom kö­zéppontja a XX. század elején­­ terjesztik széleskörű megvitatá­sa végett, s végső megtárgyalása­kor figyelembe veszik a vita eredményeit A párt új programját az SZKP XXII. kongresszusa elé terjesz­tik megvitatás és jóváhagyás vé­gett. A programtervezet beveze­tésből és két részből áll. Az aláb­biakban közöljük a tervezet tar­talmi összefoglalóját­ Oroszországba tevődött át. Oroszország hősi munkásosztá­lya a Vlagyimir Iljics Lenin ve­zette Bolsevik Párt irányításával e mozgalom élcsapatává vált. A tervezet ezzel összefüggés­ben kiemeli: az 1903. évi II. párt­­kongresszuson elfogadott első program, amely Oroszország munkásosztályát és valamennyi dolgozóját harcba hívta a cári önkényuralom megdöntéséért, majd pedig a burzsoá rendszer megszüntetéséért és a­­ proletár­­diktatúra megteremtéséért, meg­valósult. Ugyancsak valóra vált a párt 1919 évi VIII. kongresszu­sán elfogadott második program is, amely kitűzte a szocialista társadalom felépítésének felada­tát. A Szovjetunió Kommunista Pártja napjainkban fogadja el harmadik, programját, a kommu­nista társadalom felépítésének programját.­A kommunizmus történelmi hivatást teljesít. Mentesít min­den embert a társadalmi egyen­lőtlenségtől, az elnyomás és ki­zsákmányolás minden formájá­tól, a háború szörnyűségeitől, s a földön békét, munkát, szabad­ságot, egyenlőséget és boldogsá­got teremt minden nép számára. Bevezetés Az emberiségnek világtörténel­mi jelentőségű fordulata a kapi­talizmustól a szocializmus felé, amelyet az Októberi Forradalom indított el, a társadalom fejlődé­sének törvényszerű eredménye. A tervezet első része hangsú­lyozza: a kapitalizmus­ belépett utolsó szakaszába, a monopolka­­pitalizmus, az imperializmus sza­kaszába. Az imperializmus rotha­dó és haldokló kapitalizmus, a szocialista forradalom előestéje. A kapitalista világrendszer egészben véve megérett a prole­tariátus szocialista forradalma számára. A tervezet ezután taglalja az Októberi Forradalom világtörté­­nelmi jelentőségét, mélyrehatóan elemzi azt az utat, amelyet a szovjet nép a szocializmus győzel­méig a Szovjetunióban megtett, s levonja ez út legfőbb tanulságait. A tervezet megállapítja: a Szov­jetunió tapasztalata bebizonyí­totta, hogy a népek csupán a szo­cialista forradalomnak és a pro­letárdiktatúra magvalósításának eredményeként juthatnak el a szocializmusba. A Szovjetunió tapasztalata teljesen igazolta azt a marxista-leninista tanítást, amely a kommunista pártnak a szocialista , társadalom megterem­tésében és építésében betöltött döntő szerepéről szól. A tervezet ezután leszögezi: a Szovjetunió a kommunista épí­tés feladatait nem egyedül, ha­nem a szocialista országok test­véri családjában oldja meg. A német fasizmus és a japán militarizmus szétzúzása a máso­dik világháborúban, a Szovjet­unió döntő szerepével, kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy sok európai és ázsiai ország né­pei megdöntsék a kapitalisták és földesurak hatalmát. A szocia­lizmus építésének útjára léptek, Albánia, Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Kína, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság, Lengyelország,­­Románia, Cseh­szlovákia, s még korábbin a Mongol Népköztársaság népei, s a Szovjetunióval együtt megala­pították a szocialista tábort. A szocializmus útjára lépett Jugo­szlávia is. A jugoszláv vezetők azonban revizionista politikájuk­kal szembeállították Jugoszláviát a szocialista táborral és a nem­zetközi kommunista mozgalom­mal, s előidézték azt a veszélyt, hogy a jugoszláv nép elveszti forradalmi vívmányait. Az európai és ázsiai országok szocialista forradalmai újabb hatalmas csapást mértek az im­perializmus állásaira. Különösen nagy jelentőségű volt a forrada­lom győzelme Kínában. Az euró­pai és ázsiai országok for­radalmai 1917 októbere után a világtörténelem legnagyobb ese­ményét alkotják. A társadalom politikai szerve­zetének új formája keletkezett: a népi demokrácia , a proletár­­diktatúra egyik formája. Ez a szocialista forradalom fejlődésé­nek sajátosságát fejezte ki olyan viszonyok között, amikor az im­perializmus meggyengül,­ az erő­viszonyok a szocializmus javá­ra változtak meg, kifejezésre ju­tottak benne az érdekelt orszá­gok történelmi és nemzeti sajá­tosságai is. Kialakult a szocialista világ­­rendszer, a szocializmus és a kommunizmus útján haladó, a közös érdekek és célok egységé­ben összeforrt, a nemzetközi szo­cialista szolidaritás szálaival szorosan összefűzött szabad és független népek társadalmi, gaz­dasági és politikai együttmű­ködése.­A szocializmus építésének el­szigetelt, a szocialista országok világméretű együttműködésétől elkülönülő irányzata elméleti te­kintetben nem helytálló, mert el­lene mond a szocialista társada­lom objektív fejlődési törvényei­nek. Gazdasági tekintetben káros, mert a társadalmi munka tékoz­lására, a termelés növekedési ütemének csökkentésére, s az or­szágnak a kapitalista világtól va­ló függőségére vezet. Politikai te­kintetben reakciós és veszélyes, mert nem összeforrasztja hanem elválasztja egymástól a népeket az imperialista erők­­ egyesített frontjával­­ szemben, táplálja a burzsoá­ nacionalista irányzato­kat s végső soron a szocialista vívmányok elvesztésére vezethet. A szocialista világrendszer ma­gabiztosan halad a döntő győze­lem felé a kapitalizmussal vívott gazdasági versenyben. Már a leg­közelebbi időszakban biztosítja felsőbbségét a kapitalista­ világ­­rendszerrel szemben a teljes ipa­ri és mezőgazdasági termelés te­kintetében. Még fokozottabban megnövekszik a szocialista világ­­rendszer hatása a társadalmi fej­lődésnek, a béke, a demokrácia és a szocializmus érdekében való menetére. A tervezetben fontos helyet kap a jelenkori világkapitaliz­mus válságának elemzése. Az imperializmus a hanyatlás és a pusztulás időszakába lépett — állapítja meg a tervezet. — A bomlás feltartóztathatatlan fo­lyamata tetőtől talpig úrrá lett a kpitalizmuson, kiterjed gazdasá­gi és állami rendszerére, politi­kájára és ideológiájára. Az im­perializmus végérvényesen elve­szítette hatalmát az emberiség többsége felett. Az emberiség tör­ténelmi fejlődésének fő tartal­mát, fő irányát és fő sajátossá­gait a szocialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakí­tásáért harcolnak. I. rész a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet — az emberiség fejődésének útja Magyar - ghanai közös nyilatkozat _ ) Tudósítóink jelentik A búza 62 százalékát már elcsépelték a sárvári járásban Meggyorsult a tarlószántás Megyénk három járásában , a sárváriban, a celldömölkiben és a vasváriban a múlt hét végére lényegében befejeződött az ara­tás. A sárvári járásban 23, a vas­váriban 50­ hold rozs és még ke­vés zab maradt aratatlanul. Hét­főn folytatták a megszáradt ke­pek osztagba rakását és a csép­­lést. A sárvári járás tsz-ei a bú­zacsépl­épben­ 62, a rozscséplésben 20, a zabcséplésben pedig 10 szá­zaléknál tartanak. Ebben a járás­ban jó ütemű a nyári talajmunka is. Eddig 10 ezer 37 kát. hold zaz­­lót szántottak meg és 1300 hol­don végeztek nyári mélyszántást Mintegy 1800 kát. hold másodnö­vényt vetettek a tsz-ek. A celldömölki járás tsz-eiben is fokozódott a gabonabetakarí­tás üteme. Mint a járási tanács mezőgazdasági osztályán közöl­ték: a tsz-ek 50 százaléknál tarta­nak a hordásban. Hétfőn a fogat- és gépi erő egyaránt hordta a ke­vés gabonát, és sok tartalékoszta­­got raktak a cséplőgépek részére. Húsz szövetkezetben csépeltek teljes erővel. Az alsósági Béke Tsz és az egyházashetyei Berzse­nyi Dániel Tsz jó idő esetén­­ hét végére elcsépeli a gabonát. A termelőszövetkezetek a cséplő­géptől mindjárt eleget tesznek földadó-kötelezettségüknek, és szállítják a gabonát értékesítésre a Terményforgalmi Vállalat tele­peire. A járásban eddig 160 va­gon gabonát vásároltak fel.­ Foly­tatódott a tarló­­ feltörése, eddig 51500 kát. hold tarlóhántást, és 1300 kát. hold nyári mélyszántást végeztek a tsz-ekben. A vasvári járás termelőszövet­kezetei is példás munkával tűn­nek ki a gabonabe­takarításban. Ebben a járásban is most minden erőt a hordásra és cséplésre össz­pontosítanak. Eddig 6 ezer kát. hold termését osztagolták, és mintegy 3500 tonna gabonát csé­peltek el Több termelőszövetke­zet szépen előrehaladt a gabona­­cséplésben. Az egervölgyi Új Élet Tsz például jó idő esetén csütör­tökön készen lesz a csépléssel. Gondot fordítottak a nyári talaj­munkákra is. Eddig 7500 kat, hold tarlóhántást végeztek a já­rás tsz-eiben. 800 ezer forintot fordítanak a sárvári­ vár renoválására Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség képviselői­­, dr. Gicz László főmérnök és Delovári Já­nos előadó­k, a napokban a sár­vári járási és községi tanácsveze­tőkkel , a vár helyreállításának távlati tervéről tárgyaltak. A tár­gyalás részvevői egyetértettek ab­ban, hogy a vár műemlék épüle­tét­­idővel a község kulturá­lis,­­ központjává lehet, fej­leszteni, amelyben a múzeum mellett a járási könyvtár és a művelődési otthon is helyet kap­­na, az egyik szárnyban pedig­­korszerű vendéglő és szálloda épülhetne.­ « • A kőszegi és bozsoki műemlé­kek mellett az Országos Műemlé­ki­ Felügyelőség a sárvári­ vár helyreállítására is nagy gondot fordít, és 1962-re 800 ezer forin­tot tartalékol az egyre nagyobb idegenforgalmat­­vonzó sárvári vár renoválására. Az első világháború, és az Ok­tóberi Forradalom előidézte a ka­pitalizmus általános válságát. A második világháború és a szocia­lista forradalom során számos európai és ázsiai országban ki­­bontakozott a kap­italizmus ál­talános válságának második szakasza. A világkapitalizmus most e válság új, harma­dik szakaszába lépett. Ennek az új szakasznak az a legfontosabb sajátossága,­ hogy nem világhábo­rú folytán bontakozott ki. A tervezet a továbbiakban megállapítja, hogy az imperializ­mus korszakában az állami mo­nopolkapitalizmus nagyarányban kifejlődik, majd elemzi a kapita­lizmust marcangoló legmélyebb ellentmondásokat.. rámutat, hogy az állami monopolkapitalizmust hallatlanul fokozza a militariz­­r­us.. A militarizmus, miközben a monopolisztikus burzsoázia egyes csoportjait gazdagítja, ugyanek­kor a nemzetek kimerülésére, a a népek elnyomorodására vezet. Napjainkban a nemzetközi re­akció fő pillére az Egyesült Álla­mok monopolisztikus burzsoáziá­­­ja, amely a kapitalizmus „meg­­mentőjének” szerepét vállalta. A tervezet ezzel kapcsolatban leszö­gezi, hogy a monopolisztikus burzsoázia még nukleáris fegy­verrel sem képes szembeszállni a történelmi fejlődés megmásítha­tatlan menetével. Az emberiség nem akar és nem fog megbékül­­ni a kapitalizmus történel­mil­eg­­ elavult rendszerével. A tervezet első részének kö­vetkező fejezete a munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgal­mával foglalkozik. A munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalma világtörté­nelmi jelentőségű győzelmeket aratott. Fő vívmánya a szocialis­ta világrendszer. A győztes szo­cializmus a maga példájával for­radalmi befolyást gyakorol a tő­kés világ dolgozóinak értelmére, harcra buzdítja őket az imperia­lizmus ellen és roppant nagy­mértékben megkönnyíti e harc feltételeit. A munkásosztály világtörténel­mi küldetésének teljesítése szem­pontjából fontos feltétel, hogy megszüntesse soraiban a szaka­dást. Az akcióegységben fellépő, összeforrott­­ munkásosztállyal szemben az­ imperializmus egyet­len bástyája sem tud helytállni. Ugyanekkor a kommunisták bírálják a szociáldemokrácia ideo­lógiai álláspontjait és jobbol­dali opportunista eljárását, lelep­lezik a szociáldemokrácia jobb­oldali vezéreit, akik nyíltan a burzsoázia mellé álltak, s le­mondtak a munkásosztály hagyo­mányos szocialista követeléseiről. A kommunista mozgalom a kit­­(Foly­tatás a 2. oldalon)

Next