Vas Népe, 1961. október (6. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-01 / 232. szám
1961. október 1. Vasárnap Tudósítás a megyei tanács üléséről (Folytatás a 2. oldalról) sok a jogos panasz. A vendégek gyakran és jogosan kifogásolják, a vendéglátóipari egységekben a higiéniával kapcsolatos fogyatékosságokat. A beszámoló megállapította, hogy iparcikkekből az igények zömét ki lehet elégíteni, de számos cikkből gyakran hiány van. Főleg fésűs szövetből készült konfekcióból, különböző cipőárukból, függönyből, Neva és nylon ingekből. Sok bosszúságot okoz a vásárlók körében az egyes apró árucikkek — mint a függönykarika, a zöldségdeszka, a főzőkanál, a képszög —, hiánya. E fogyatékosságokat az illetékeseknek a lehetőségekhez mérten gyorsan fel kell számolniuk. Hosszasan beszélt Horváth elvtárs, a megye szállodahelyzetéről, a különféle árucikkek szakszerű elhelyezésének, raktározásának problémáiról. Horváth elvtárs beszámolóját beható vita követte. Szalontai Ferenc arról szólt, hogy a megyében nőtt a bérből és fizetésből élők száma, ezért a kereskedelemnek is ehhez kell igazodnia- Bírálta a péksüteményellátásban felmerülő hiányosságokat, s a kulturált kereskedelem megteremtésére hívta fel a figyelmet. Perjés Jánosné és Papp István a jó áruellátás fontosságát hangoztatták. Kifejtették: nagyobb propagandát kellene adni az új kereskedelmi cikkeknek, főleg a készételeknek. Bács utasítja a kereskedelmi osztályt, dolgozza ki a megye kereskedelme fejlesztésének tervét. A kereskedelmi osztály a kidolgozott tervet fél év múlva terjessze a vb. elé jóváhagyás végett. Az érdekelt szervek több gondot fordítsanak a munkás lakta területeken és Szombathely peremkerületein a kereskedelmi hálózat bővítésére és korszerűsítésére- A végrehajtó bizottság negyedéven belül hívja össze a vendéglátó- és szállodaipar felelős dolgozóit, s tárgyalja meg velük a vendéglátóipar munkájának megjavításával kapcsolatos teendőket. A vb. tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy Szombathelyen tanboltokat hozzanak létre, ahol a kereskedelmi tanulóknak módjuk lesz megismerni a legfejlettebb kereskedelmi módszereket, s ahol megfelelő oktatást kapnak az udvarias és figyelmes kiszolgálásra. A megyei tanács utasította a járási tanácsok végrehajtó bizottságait, hatékonyabban segítsék a járási kereskedelmi felügyelők munkáját. A vita után Kovács László elvtárs, az ipari állandó bizottság elnöke számolt be az ipari állandó bizottság munkájáról A beszámolóból a részvevők megállapították, hogy az ipari állandó bizottság jól segítette a megye iparának fejlődését. A megyei tanács a beszámolót egyhangúlag elfogadta. Ezután különfélék következtek. A tanácsülés jóváhagyta Lénán Lajos, vb-elnökhelyettesnek való megválasztását, és Gyurácz Jánost megválasztotta vb-taggá. A tanácsülés megválasztotta a Népi Ellenőrző Bizottság elnökét, s a Vas megyei Népi Ellenőrző Bizottság megüresedett tagságába új tagokat választott. A megyei népi ellenőrző bizottság elnökének Ékes Attila elvtársat, tagjainak pedig Pauer Istvánt, Pusztai Ernőt, Sándor Józsefet és Simon Józsefet választotta meg. A megválasztottak a megyei tanácsülés előtt hivatali esküt tettek. A tanácsülés végén interpellációk következtek, majd Horváth István elvtárs, vb-elnökhelyettes zárszavával befejeződött a kétnapos tanácskozás- Gosida György elvtárs felszólalása Az utóbbi években sokat fejlődött a megye kereskedelme — mondotta bevezetőben. — A megyei tanács végrehajtó bizottsága is jelentős összegeket szavazott meg a kereskedelem fejlesztésére. Ennek ellenére a kereskedelem jelenlegi fejlődése még nem felel meg az igényeknek, és nem tart lépést a megye általános fejlődésével. Vas megye általában a legjobban fejlődő megyék közé tartozik. Jó jövedelme és részesedése van a szövetkezeti parasztságnak, s elég jól keresnek a munkások is. Ebből következik, hogy a megyében a vásárlóerő is jó. Ezért minden lehetőt el kell követni annak érdekében, hogy a keresett, vagy időnként csak hiányosan levő árucikkekből is kielégítsük az igényeket. Gonda elvtárs szólt a falusi lakosság tüzelőanyagellátásának problémáiról, majd a vendéglátóipar munkájának jobbá, kulturáltabbá tételéről beszélt. Hangoztatta: a kiszolgálás gyakran sok kívánni valót hagy maga után, s általános helyeslés közepette rámutatott, hogy a vendéglátó konyhai nyeresége gyakran a „prézli” és a bécsi szelet közti aránytalanságából származik. Az ilyen nyereséget nem lehet értéknek tekinteni, és semmilyen haszon nem származhat a vendégek fogyatékos kiszolgálásából. Felhívta a figyelmet: több gondot fordítsanak az úgynevezett aprónak tűnő, de boszszantó, fogyatékosságokra. Kovács László az ipar és a kereskedelem kapcsolatának fokozottabb együttműködésének fontosságára fel a figyelmet, majd a kereskedelmi propaganda jelentőségéről beszélt. Várnai László arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereskedelmi felügyelők munkája nem mindig a legfontosabb teendőkre összpontosul. Részletesen beszélt arról, hogy nő a megye és a város idegenforgalma, s gondoskodni kell turistaszállók építéséről. Felszólalásában hosszasan fejtegette a kereskedelmi munka megjavításának szükségeségét. Zala Ferenc, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője a megye kereskedelmi apparátusának eddigi munkáját méltatta, majd hangsúlyozta, hogy a megyei tanácsnak is sok érdeme van abban, amiért a megye kereskedelmének viszonylag jó a színvonala. A vita után a tanácsülés elfogadta a kereskedelem helyzetéről szóló vb-beszámolót, majd határozatokat hozott. A megyei ta Daru emelkedik a magasba, nehéz terhét könnyű súlyként emeli a tetőre. Szombathelyen a Sztálin úton épülő 19 új lakás építkezésén vagyunk. Itt dolgozik a Farkas segédmunkásbrigád is. Szűkszavú, szerény emberek a brigád tagjai. Termetükről ítélve nem látszanak erős embereknek. De izmos válluk, szílas karjuk könnyűszerrel emeli magasba a „tehénszájú'', 7—0 kiló földet is felölelő lapátot. Mintha vezényszóra hajolnának a derekak. Nem sietnek, s ritkán tartanak szünetet. Ahogyan nézem őket, a hosszútávfutók jutnak az eszembe, akik fáradhatatlanul róják a kilométereket, s a lábuk ,,belemelegszik” a futásba, ők is ilyenek. Reggel kezdték meg a pince kijárata előtti földréteg eltávolítását. Négyen kezdték el a munkát napkelte után, s mire a nap már csak a kémények között sandít ide néhány pillanatra, már 25 köbméter föld „repült” odébb a menetrendszerű pontossággal, egy szusszanásra lendülő lapátokon. Farkas István, a szőke hajú, ahogyan a brigád tagjai mondják, a „tejfelesszájú’’ fiatalember a brigád legfiatalabb tagja. Igaz, hogy mindössze 24 esztendős, de 3 jelző, amit a brigád rásütött, nem illik rá. Az ő lapátja se lendül kevesebbszer, mint az idősebbeké, s ahogyan ő mondja, ,,ő is eladta már magát”, tehát megházasodott. A gondolkodása, az életfelfogása meg különösen felnőttes, megfontoltságra, elmésségre vall. A napokban elhatározta, hogy segédmunkás létére beiratkozik a Közgazdasági Technikum esti tagozatára. Egy időre szakít az esti szórakozással. Tudja, hogy kevesebb idő jut majd az asszonyra, a családra, de a feláldozott idő később majd bőségesen kamatozik. Ez a napokkal ezelőtt született elhatározás, s az elhatározás óta rendszeressé vált iskolábajárás eleinte nem nyerte meg a brigád tetszését. A minap például majdnem kenyértörésre került a sor. A legifjabb brigádtag ugyanis így nyilatkozott, amikor munka után „egy pohár borra” hívták: — Ne haragudjatok, de ma nem tehetem. Este iskolába megyek és oda nem mehetek, boros fejjel, este tanul A kijelentés után hűvösen, mérgesen váltak el tőle a brigád tagjai, de ma már szent a béke. Főleg azóta, amióta a brigád hasznát is veszi a „tejfelesszájú” tanulásának. Farkas István ugyanis néhány napja jár csak iskolába, s máris „ráragadt valami.”Könyveit ugyanis magánszorgalomból is forgatja, s a jogi ismeretekből például rájött, hogy hetekkel ezelőtt jogtalanul vontak le a brigád keresetéből 400 forintot. Mind ez ideig aszerint mérték a tekintélyt a brigádban, ki hány éves, ki mennyit tud a munka utáni „eszmecserék” közben leereszteni a torkán. A Farkas brigádban — a brigádvezetőt is Farkasnak hívják — azonban az utóbbi időben a tekintélynek más mércéje van meghonosodóban. Korábban azt mondták a brigádtagok Farkas Istvánnak, ha valamilyen kérdésben megkockáztatta az ellenvéleményt: „Te csak ne szólj egy szót se, hiszen a fiunk lehetnél”. Most meg azt mondják, ha valamilyen ügyben ki kell mondani a végső szót: „Na, hol van a gimnázium?” A beiratkozás utáni napon, amikor a technikumba járó segédmunkás az első óra élményeiről mesélt munka közben, azt mondta az idősebb Farkas, a brigádterető: — Ez nem óvoda, meg iskola, itt dolgozni kell. Nem az az érdekes, hogy kinek hány iskolája van, hanem az, hogy ki hogyan markolja a lapát, meg a kalapács nyelét. Tegnap viszont már egészen másképp alakult a helyzet. Munkakezdés után hosszú ideig csendben emelkedtek magasba a lapátok, de egy idő után az idősebb Farkas, a brigádvezető így törte meg a csendet: — Na és milyen a légkör ott az iskolában? Nem nevetik ki az embert, ha néha megbotlik a nyelve? — Miért nevetnének — válaszolta a „tejfelesszájú” —, hiszen a tanárok se születtek együtt az algebrai tudományokkal. — Akkor jó — így a brigádvezető —. Ha valóban így van, akkor jövőre mi is belekezdünk valamiféle tanulásba. A nemrég még az iskola hallatára élcelődő brigádtagok igenlően bólintottak. Farkas Mihály Nappal épít. VAS NÉPE Nagy a keletjük a vasvári cipőknek Az év elején újabb üzem kezdte meg működését Vasváron. Társadalmi összefogással új kultúrház épül a községben, s a régi helyén a Szombathelyi Cipészipari Vállalat fióküzemet létesített. Az új üzem már az első negyedévben 130—140 pár cipőt gyártott naponta, mostani termelése pedig megközelíti a napi kétszáz párat. A vasvári cipőknek nagy a keletjük, s az igényekre való tekintettel, az üzem termelésének növelését tervezik. A tervek szerint jövőre megszervezik az üzemben a második műszakot is, s így lényegesebb beruházás nélkül megduplázzák a termelést. Képeink az új vasvári üzemben készültek. Az aljaüzemben egyes munkafolyamatokat kézzel végeznek de már számos korszerű gép gyorsítja a munkát. Bakó Józsefné kikészítő és munkatársai az utolsó csinosító műveleteket végzik a formás pönis cipőkön. Az üzem vízellátásának megjavítását szolgálja a nemrég létesített mélyfúrású kút. 3 Befejeződtek az amerikai nagyiparosok budapesti tárgyalásai Eredménnyel végződtek az ifj. Cyrus Eaton, valamint a W. R. Daley amerikai nagyiparosokkal Budapesten, a Magyar Kereskedelmi Kamarában folytatott tárgyalások. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese szeptember 29-én fogadta az amerikai vendégeket, és vacsorán is vendégül látta őket