Vas Népe, 1962. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT VAS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VI. évfolyam, 77. szám Afa: 70 fillér 1962. április , Vasárnap ­t­ ­ Köszöntjük­­ a tsz-ek vezetőinek­­ kétnapos tanácskozását ! Holnap reggel Szombathelyen kétnapos tanácskozásra ál­l­­­ják össze Vas megye termelőszövetkezeteinek vezetői. A tanács­­­­kozás során értékelik a múlt év gazdálkodásának eredményeit, i­ és meghatározzák az idei év legfontosabb feladatait. A nagy­i­ szabású összejövetelen olyan dolgokról esik majd szó, amelyek­­ végső soron a megye egész lakosságát érintik. A tanácskozás jele­lentőségét az a tény is növeli, hogy ebben az esztendőben még nagyobb feladatok várnak ránk a termelés fokozása terén. Az idén nemcsak az eredetileg tervezett termelési célokat kell meg­valósítanunk, de lehetőség szerint be kell hoznuunk a múlt év veszteségeit is. A múlt év munkáját illetően bőven lesz miről tanácskozni. Bár tavaly hosszan tartó aszály sanyargatta a vasi mezőket, a termelőszövetkezetek ennek ellenére is fejlődtek, erősödtek. Gyarapodott a közös vagyonuk, javult a tagság munkában való­­ részvétele, fejlődött a szövetkezeti demokrácia. Előbbre jutot­­£­tok a termelőszövetkezetek a kettős könyvelésben, az önköltség­­­­számításban, s a múlt évben jelentősen megnövekedett a saját­­ gépparkjuk is. örülhetünk a fejlődésnek, hiszen csak a nagy-­­ üzemek magasabb színvonalú gazdálkodásával tudjuk megte­­­­remteni a mezőgazdasági termékek bőségét s a­­magasabb élet­ig színvonalat.­­ Igen. Fejlődtek, erősödtek a vasi tsz-ek, de a jelentős mér­­tékű fejlődésük ellenére sem értek el olyan eredményeket, ami­­­­lyenekre lehetőségük lett volna. Ezt bizonyítják a két hónappal­­ ezelőtt lezajlott zárszámadások is. Sajnos, jó néhány termékféle­­ségből a tervezettnél sokkal kevesebbet tudtunk betakarítani,­­ és sok helyen a munkaegység értéke sem érte el a tervezettet.­­ Tény, hogy az aszály jelentősen befolyásolta a termésátlagok­­ alakulását, de a gyenge eredmények alapvető okait az év köz­ben elkövetett hibákban kell keresni. A tanácskozás részvevői­nek alaposan fel kell tárniuk ezeket az okokat és tanulságot is kell levonni belőlük. Tavaly és tavalyelőtt a járási és a megyei mezőgazdasági­­ szervek sok tanácskozást és tapasztalatcserét rendeztek az új­­ termelési módszerek megismer­tetése és alkalmazása érdekében.­­ Az új módszerek alkalmazásában történt ugyan némi előrehala­­­dás, de nem olyan mértékben, ahogyan kívánatos lett volna. Vi­tassa meg a tanácskozás, mik voltak az előbbrejutás akadályo­zói és mit kellene tenni az új módszerek bátrabb és szélesebb körű alkalmazása érdekében. Alkalom kínálkozik a többi kö­zött annak a megvitatására is, miért nem jutunk előbbre a ta­karmánytápok nagyobb mértékű felhasználásában, mik az okai az évről évre visszatérő takarmányhiánynak, vagy mik akadá­lyozzák a rendszeres készpénzelőlegosztás megtermtésének fel­tételeit. A már említett zárszámadások nemcsak a terméseredmé­nyek alakulását tükrözték, hanem hű képet adtak a vezetősé­gek munkájáról is. Aki részt vett zárszámadó közgyűléseken, tapasztalhatta, hogy általában s°k jogos bírálat érte a vezető­ségek munkáját. Nagy hiba lenne, ha most egy ilyen nagysza­bású összejövetelen nem szentelnének tág teret a vezetéssel­­l kapcsolatos problémák megtárgyalásának. A szövetkezeti veze­­­­tők tanácskozása éppen a vezetés megjavításában szolgálhat nagy tapasztalatcseréül, különösen akkor, ha a felszólalók­­ őszintén és felelősségteljesen elmondják egymásnak a vezetés­­sel kapcsolatos módszereiket, problémáikat.­­ A holnap kezdődő tanácskozás olyan időben történik, ami­­kor a megyében már elkezdődött a tavaszi munka, s minden arra alkalmas percet a vetésre, a soron következő tennivalókra ! Fogadás a Kremlben a szovjet zeneszerzők tiszteletére kell kihasználni. Sok helyen jobbnál jobb munkamódszerek al­kalmazásával igyekeznek minél előbb végezni az időszerű tenni­valókkal. Hasznos lenne ismertetni a munkák meggyorsítása érdekében alkalmazott legjobb módszereket, hogy azokat is mi­­­­nél több helyen alkalmazhassák.­­ Fontos, felelősségteljes munkát végeznek e két nap során a szövetkezti vezetők. Tanácskozásuk azonban csak akkor lesz eredményes, ha őszintén és bátran tárgyalnak a legfontosabb problémákról. A fenti gondolatok jegyében köszöntjük a szö­vetkezeti vezetők kétnapos tanácskozását és munkájához sok­­ sikert kívánunk. Moszkva (TASZSZ): A szovjet zeneszerzők harmadik kongresz­­szusának befejezése alkalmából a kongresszus elnöksége szomba­­top lugy­an­ bácsú fogadást a nagy Kreml palota termeiben. A fogadáson Nyikita Hruscsov vezetésével részt v­ettek a Kom­munista Párt és a szovjet kor­mány vezetői. Az Elnöki Tanács illése­n H­alálra ítéltek két OAS-banditát Befejeződött a SZÖ­VOSZ V. kongresszusa Szombaton az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában befejez­te tanácskozását a Szövetkezetek Országos Szövetsége V. kongresz­­szusa. Az ülés elnökségében he­lyet foglalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Nyers Rezső pénzügyminiszter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, dr. Tatár Kiss Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelőbi­zottságának elnöke, Erdei Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Nagy László, a KPVDSZ titkára, Tisza József, a Termelőszövetkeze­ti Tanács titkára, a SZÖVOSZ el­nökhelyettesei, a földművesszövet­kezeti mozgalom kiváló dolgozói. Az elnökségben foglaltak helyet a magyar szövetkezeti élet nagy ese­ményére hazánkba érkezett 17 or­szág szövetkezeti delegációinak tagjai és vezetői, közöttük A. P. Klimov, a Szovjetunió Fogyasztási Szövetkezetei Központi Szövetsége — Centroszojuz — igazgatóságá­nak elnöke, az SZKP Központi Bi­zottsága póttagja. Az ülés megnyitása után adták át hazájuk szövetkezeteinek üd­vözletét a kongresszusnak a ghá­­nai, a brazíliai, az olasz és az iz­raeli delegáció vezetői. A következőkben dr. Tatár Kiss Lajos válaszolt a vitában elhang­­­zott felszólalásokra, majd a sza­vazásokra került sor. A küldöttek egyhangúlag határozattá emelték a SZÖVOSZ, illetve a földműves­­szövetkezetek­ és a körzeti földmű­vesszövetkezetek alapszabályának módosítására vonatkozó javasla­tot. Ugyancsak egyhangúlag sza­vazták meg a küldöttek a Szö­vetkezetek Országos Szövetsége tevékenységének irányelveiről előterjesztett határozatot. A kongresszus határozatában a földművesszövetkezeti szer­vek alapvető feladataként azt jelölte meg, hogy gazdasági és társadalmi tevékenységük fejlesztésével fokozottan mű­ködjenek közre az egységes szocialista parasztság és az épülő szocialista falu kialakí­tásában. A földművesszövetkezeteknek, mint fogyasztási-, beszerző- és ér­tékesítő szövetkezeteknek — ál­lapítja meg a határozat — fő fel­adata gondoskodni a falusi lakos­ság egyre növekvő fogyasztási és szolgáltatási igényeinek eddiginél jobb kielégítéséről. Segítsék és ösztönözzék a mezőgazdasági árutermelés fokozását, s a mező­­gazdasági termékek értékesítését. Legyenek mindenkor figyelemmel arra, hogy a város és a falu kö­zötti különbség fokozatos meg­szüntetésében jelentős szerepe van az áruellátás és a kereskedelmi hálózat színvonalának. Nyújtsanak a földművesszö­vetkezetek a lakosság részé­re az eddiginél szélesebb és választékosabb étkezési lehe­tőséget. A nők munkájának megkönnyítése és termelő­­munkára való felszabadítása érdekében növeljék a kész- és félkészételek forgalmát, nyújt­sanak segítséget­— különösn a nyári időszakban — a terme­lőszövetkezeti tagok étkezte­tésének megszervezésében. Felhívja a kongresszus a földmű­vesszövetkezetek figyelmét, hogy az eddiginél fokozotatbban szer­vezzék meg a lakosság részére a személyi és háztartási szolgáltatá­sokat. A földművesszövetkezeti szer­veknek — állapítja meg a hatá­rozat — továbbra is fontos felada­ta, hogy a hatáskörükbe tartozó mezőgazdasági termények és termékek — elsősorban a zöldség­gyümölcsfélék, valamint a bur­gonya — felvásárlását és értéke­sítését a lakosság, az ipar és az export növekvő szükségletének megfelelően fokozzák és tervsze­rűbbé tegyék. Szélesítsék tovább kapcsolatu­kat a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekkel. Fordítsanak foko­zott figyelmet a mezőgazdaság egyes sajátos termelési ágaiban­ — így a szőlő-gyümölcstermelő vi­déken —, valamint a kistermelő gazdaságokban kialakult egysze­rűbb mezőgazdasági szövetkeze­tek működésére. A kongresszus szükségesnek tartja a termelési szerződé­sek körének további szélesíté­sét és a termelési biztonság fokozása érdekében a több évre szóló szerződések rend­szerének bevezetését. Gondoskodni kell a szerződéses fegyelem mindkét oldalú megszi­lárdításáról, az áruk átadására, átvételére és minősítésére vonat­kozó előírások megtartásáról. El kell érni, hogy valamennyi szer­ződött áru, s ezen felül is minden forgalomképes és a népgazdaság számára szükséges termék átvé­telre kerüljön. Törekedni kell arra, hogy a szo­cialista nagyüzemek — megfelelő költségtérítés mellett — egyre nagyobb mértékben maguk végez­zék el az áruk válogatását, elő­készítését Tovább kell fokozni a gyorsan romló áruk gépkocsival tör­ténő szállítását a termelőhely­ről közvetlenül a fogyasztó­helyre. Ez lehetővé teszi, hogy a fogyasztók a zöldség-gyü­mölcsféléket már a kora reg­geli órákban frissen vásárol­hassák meg. A felvásárlómunka megkönnyíté­se, az áru útjának lerövidítése és minőségének megóvása érdekében a tájtermelő központokban foly­tatni kell a raktárak és a tárolók építését. Kimondja a határozat, hogy a földművesszövetkezetek — alap­szabályszerű feladataiknak meg­felelően — a továbbiakban is vé­gezzenek széleskörű kulturális te­vékenységet. Ugyanígy szükséges­nek tartja a kongresszus a szövet­kezeti tudományos kutatómunka szélesítését. Fel kell dolgozni a szocialista viszonyok között fel­merülő szövetkezeti kérdéseket. Fejleszteni kell a tudományos kapcsolatokat a szocialista álla­mok, valamint a nyugati országok haladó szövetkezeti intézményei­vel és tudósaival. A nemzetközi szövetkezeti együttműködés elmélyítésével is hozzá kell járulni a nemze­tek közötti békés egymás mellett élés elvének érvénye­sítéséhez. A nemzetközi szö­vetkezeti mozgalom egységét szem előtt tartva, a jövőben is meg kell tenni a szükséges lé­péseket annak érdekébe, hogy a magyar szövetkezetek és a magyar szövetkezők kép­viseletében a SZÖVOSZ elfog­lalhassa jogos helyét a Szövet­kezetek Nemzetközi Szövet­sége tagszervezetei sorában.­­­ A szavazás után bejelentették, hogy az Elnöki Tanács a mozga­lom fejlesztésében elért kiemelke­dő munkájuk elismeréseként 15 földművesszövetkezeti dolgozónak „Szocialista munkáért érdem­érem”, 27 földművesszövetkezeti dolgozónak pedig „Munka Érdem­érem” kitüntetést adományozott. A kitüntetéseket az Elnöki­ Tanács képviseletében Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese nyújtotta át. A kongresszus végül megvá­lasztotta az Országos Földműves­szövetkezeti Tanács, valamint a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának tagjait. A tanács tagjai sorából megválasztotta a SZÖVOSZ igaz­gatóságát. Az igazgatóság, s egy­ben az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács elnökévé Szirmai Jenőt, az MSZMP Somogy megyei bizottságának eddigi első titkárát választották meg. A felügyelőbi­­­­zottság elnöke ismét Nánási Lász­­­­ló, az Elnöki Tanács tagja lett. Emlékünnepségek Bulgáriában hazánk felszabadításának 17. évfordulója alkalmából Szóva (MTI). A bolgár nép em­­lé­künnepségek sorozatán emlé­kezik meg felszabad­ulésünk 17. évfordulójáról. A kolarovgradi bolgár—magyar barátsági hét után Tolbuhinban, a bolgár Dobrudzsa fővárosában is baráti hetet rendeztek. Ünnepség volt hazánk felszabadulásának 17. év­fordulója alkalmából Blago­­jevgrádban, Timovoban, a Szófia melletti Gara-Janaban és még több más bolgár városban és fa­luban is. Március 29-én Mihajlovgrád­­ban, az 1923. szeptemberi antifa­siszta felkelés egyik vezetőjéről, a Bolgár Kommunista Párt már­tírjáról, Hriszto Musajlovról el­nevezett városban megrendezett ünnepségen részt vesz Cséby La­jos, a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövete és a nagykö­vetség több munkatársa. Este a város színháztermében ünnepi nagygyűlést rendeztek, amelyen Celo Georgijev, a Ma­gyarország felszabadításában részt vett első bolgár hadsereg egyik alakulatának volt politikai tisztje mondott ünnepi beszédet. A nagygyűlés részvevői nagy tapssal fogadták Cséby Lajos elvtárs üdvözlő beszédét. Az ün­nepi nagygyűlés magyar és bol­gár irodalmi és zenei műsorral ért véget.

Next