Vas Népe, 1965. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-01 / 77. szám
Tudományos technika A „titokzatos“ X-sugár éve született Röntgen Százhúsz Székben a napokban a ■világ minden táján és minden nyelvén, a sajtóban és a rádióban a mindennapi problémák fölé emelkedve, világnézeti különbségekre tekintet nélkül, a szeretet és tisztelet hangján emlékeznek meg az emberiség egyik nagy alakjáról, Wilhelm Konrad Röntgenről. Százhúsz éve, 1845. március 27-én született Düsseldorf közelében, Leranep városkában. Még gyermekkorában szüleivel Hollandiába költözött. Középiskoláit és tanulmányait Hollandiában végezte. Érettségi előtt azonban valami diákcsíny miatt kizárták az iskolából. Emiatt került a svájci egyetemre, ahol érettségi nélkül is elvégezhette a tanulmányait és gépészmérnöki, majd bölcsész (fizikus) oklevelet szerzett. Egyetemi tanulmányai során kapcsolódott be a kutatómunkába, fizikatanára, Kundt Ágoston professzor irányításával. Professzora oldalán került először Würzburgba, ahol magántanári habilitációját kéri, de elutasítják, mert nincs szabályszerű érettségi bizonyítványa. Kundt professzorral Strasbourgba ment, majd 1888-ban mint a fizikai tanszék vezetője került a würzburgi egyetemre. Véletlen 188V céltudatosság ? A XIX. század végén a technikai fejlődés meggyorsulása lehetőséget adott a fizikai kutatások kiterjesztésére, ami viszont serkentette a technikai fejlődés ütemét. A fizikusok az elektromosság titkait ostromolták, eredményesen. Ritkított gázokban az elektromos kisülések tanulmányozása során fedezte fel Crookes és a magyar Lénárd a „katódsugárzást.” Ha kellő feszültség-különbség van a két sarok között, akkor az egyik elektromos pólusról, a katódról sugárzás indul ki. A katódsugárzás maga is elég rejtélyes. Mágneses térben elhajlik a pozitív sarok felé és vékony alumínium ablakon át (Lénárd ablak) a kisülési csőből kivezethető. (Később igazolják, hogy tulajdonképpen az elektromosság elemi részeinek az elektronoknak áramlása.) Röntgen is tanulmányozta a „divatos” problémát, s 1895-ben — állítólag véletlenül — fedezte fel, hogy a katódsugárzás mellett egy új, láthatatlan sugárzás is keletkezik. Azt, hogy a felfedezés véletlen műve volt-e, vagy a természet titkainak céltudatos faggatása, ma már nem tudjuk megállapítani, de azt tudjuk, hogy a felismerés utáni munka igazi, céltudatos munka volt. Röntgen bezárkózott laboratóriumába, és hat hét múlva a titokzatos X sugárnak minden olyan tulajdonságáról pontosan be tudott számolni, amit az akkori lehetőségekkel megtudhatott. A katódsugárzás akadályba ütközésekor egy új sugárzás keletkezik. (Ma úgy mondjuk, hogy a nagy elektromos feszültségkülönbséggel felgyorsított elektronok az antikatódba ütközve mozgási energiájukat elvesztik.) A mozgási energia nagyrészt hőenergiává és néhány százalékban elektromágneses sugárzássá, — röntgensugárrá — alakul át.) A sugárzás legfontosabb jellemzői: láthatatlan, a testen áthatol, a fényképezőlemezen ugyanolyan elváltozást okoz, mint a fény, bizonyos anyagok az X sugárzás hatására világítanak. Amikor 1898 januárjában Röntgen az általa felfedezett titokzatos X sugárzásról beszámolt az ülésen, Kölliker sebész professzor kezének röntgenfényképét is elkészítette. (Kölliker javasolta, hogy a Röntgen által X sugaraknak nevezett titokzatos sugárzást a felfedezőjéről nevezzék el.) Röntgen bemutatta saját kezének, valamint vadászfegyverének röntgenfényképét is. Az X-sugár a gyakorlatban Ezzel két tudományágat, a röntgendiagnosztikát és az ipari röntgentechnikát indította el a fejlődés útján. A röntgensugarak a testeken áthaladva részben elnyelődnek. Az elnyelődés nem egyenletes, a különböző elemek és anyagok különböző mértékben több vagy kevesebb sugarat nyelnek el. Függ az elnyelődés az anyag sűrűségétől is. Pl. a légtartalmú tüdő sokkal kevesebb sugarat nyel el, mint a környező szervek, ezért a tüdő jól ábrázolható és vizsgálható. Vagy a csontok sugárelnyelése is sokszorosa a környező lágyrészek sugárelnyelő képességének. Ezért a csontok is kitűnően ábrázolhatók. Törések pontosan megállapíthatók. Az elért eredményekkel soha meg nem elégedő ember további lehetőségek után kutatott. Sugárfogó anyagok, — úgynevezett kontraszt anyagok, — alkalmazásával lehetővé tette a gyomor, bélrendszer, epehólyag, vese, stb. vizsgálatát is. A levegő behívásával (negatív kontraszt) az agykamrák vizsgálata vált lehetővé. Különleges technikai fogásokkal elérték, hogy a testnek csak egy rétegét ábrázolják, s így a testet, mintegy „felszeletelve” — felrétegezve, — megállapítható legyen a beteg góc mélységi elhelyeződése is. Öntvény készítésekor sokszor elkerülhetetlen, hogy lég- vagy gázbuborék ne kerüljön bele. Ez az öntvény szerkezetét gyengíti. Régebben az ilyen, különösen mélyen a felület alatt elhelyezkedő hiba felismerhetetlen volt, s esetleg nagyobb kár előidézője lehetett. (Pl. tengelytörés üzem közben). Ma röntgen-átvilágítás segítségével az ilyen rejtett hibák is felismerhetők. Az iparban a röntgenkontroll a mindennapos gyakorlatban fontos szerepet játszik. Nem sokkal a röntgensugárzás felfedezése után felismerték a sugárzás biológiai hatását is. Az akkori kezdetleges technikával végzett és a sok felesleges sugárzással járó vizsgálatok után előfordult, hogy a bőr megpirosodott, gyulladásba jött, a baj, kihullott. A felismeréssel együtt a gyakorlati alkalmazás gondolata is gyökeret vert, és-született ír tudományág, — a röntgen terápia. Az élő szöveteken áthaladó sugárzásból is elnyelődik egy rész. Az elnyelt sugárzás az élő szövetekben olyan fizikai és kémiai elváltozásokat indít el, melyek végső fokon a sejtek károsodásához vezetnek. Elsősorban az oszlásban levő sejtek károsodnak és pusztulnak el. Az emberiséget sújtó egyik leggyakoribb és rettegett betegségének, a rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek a legjellemzőbb tulajdonsága a féktelen szaporodás, a rendkívül sok sejtoszlás. Egyben ez a tulajdonság teszi alkalmassá arra, hoggy az elsősorban az oszló sejteket elpusztító röntgensugárzás, és ma már az egyéb ionizáló sugárzások segítségével — a daganatos betegségek gyógyíthatók legyenek. A gyógyításnak sok egyéb feltétele is van, ami a sikert befolyásolja, s amelyek hiánya, vagy a körülmények kedvezőtlensége miatt a retgensugárzással sem lehet eredményt elérni. Bár ezért korántsem a sugárzás a felelős — a hozzá nem értők, — mégis hajlamosak a sugárzást, felelőssé tenni a sikert. Bizonyít a röntgensugár A röntgendiagnosztika és a sugárterápia áldásain, és az ipari röntgentechnológia gyakorlati hasznain kívül Röntgen felfedezésében talán a legnagyobb ideológiai hatásának jelentősége. A röntgensugárzás ismerete előtt elsősorban természettudományi, másrészt filozófiai tanulmányok és tények bizonyítottak az anyag atomos szerkezete mellett. A atomos szerkezetről azonban megközelítő pontosságú elképzelésünk sem volt. Az anyagot az atomos szerkezetein belül kontinuális, összefüggő, az egész rendelkezésre álló teret kitöltőnek gondolták. Az a tény azonban, hogy a röntgensugár az anyagon keresztülhatolhat, csak úgy képzelhető el, hogy az anyag nemcsak folytonos, hanem megszakított is, s maga az atom sem összefüggő egység. (A valóságban a „szilárd” anyag a térnek csak egy tészét tölti ki az atomon belül. Ha az atommagot kb. narancs nagyságúnak képzeljük, — kb. 10 cm. — akkor az elektronhéjat kb. 100 méter távolságban tételezhetjük fel. Tehát egy 100 méter sugarú gömbben a szilárd anyag mintegy narancsnyi.) A későbbi kutatásoknak részben impulzust adott, részben nélkülözhetetlen segédeszközévé vált a röntgensugárzás. Segítségével az ember az anyag szerkezetének titkaiba tudott betekinteni, és az általa nyújtott lehetőségek felbecsülhetetlen segítséget jelentettek a mai materialista világkép megformálásában. A röntgensugárzás végleges bizonyítékot szolgáltatott az anyagi világ materialista felfogása mellett. Röntgen 1901-ben elsőként kapta meg a fizikai Nobel-díjat. De ennél is nagyobb megbecsülés, hogy nevét a köznapi használatban a legegyszerűbb emberek is emlegetik és megértik a világ minden táján, így örökíti meg az emberiség egyik igazi jótevőjét. Dr. Kocsis Sándor főorvos, a TIT egészségügyi Az első Röntgen-gép szerkezete. Diagnosztikai készülék, vagy röntgendiagnosztika,4 Terápiás gép. VAS NÉPE «MWf. spr. 1. CsMbm.