Vas Népe, 1965. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek: AZ MSZMP VAS MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A VAS MEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 127. szám ÁradO fillér 1965. június 1. Kedd A vassurányiak átvették a vándor sassiót Termelőszövetkezeti tagok kitüntetése :„Lógott a lába” az esőnek, szürke, borús volt az egész táj, cseppet sem májusi hangulatú. De a kultúrteremben, amelyet egyaránt használnak mozinak és színháznak a vassurányiak, mégis tiszta, derűs volt a hangulat, ünnepre gyülekeztek az emberek. Vasárnap délelőtt adták át a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetnek a Minisztertanács vándorzászlóját, amelyet az 1500 holdon aluli gazdaságok kategóriájában második helyezettként érdemelt ki. A vendégek között, akik a szövetkezet ünnepére érkeztek, ott láttuk dr. Gosztonyi Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőjét, országgyűlési képviselőnket, Horváth Miklóst, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Gonda Györgyöt, a megyei tanács vb-elnökét, Ágoston Ottót, a szombathelyi járási pártbizottság titkárát, dr. Szabó Istvánt, a járási tanács vb-elnökét, Nagy Józsefet, a megyei mezőgazdasági osztály vezetőjét. Eljöttek, hogy gratuláljanak a szövetkezeti parasztok nagyszerű eredményéhez, amellyel kiérdemelték a kormány e magas kitüntetését, amelyet dr. Gosztonyi János adott át a szövetkezet vezetőinek. — A jó munkát, amely évek óta jellemezte és kísérte az Önök munkáját, a legmagasabb fórumok is méltányolták, elismerték — mondotta Gosztonyi elvtárs. Azután arról beszél, hogy akik a zászlót odaítélték az ország 23 kiválóan gazdálkodó szövetkezetének, a vassurányiak munkájából leginkább a gazdasági eredményeket vették figyelembe. Azt, hogy a földeket gondosan művelik, évente mintegy 30 százalékát istállórágyával és zöldtrágyával megtrágyázzák, azt, hogy országosan is kimagasló állattenyésztésük van és több mint 30 számosállat jut 100 hold földre. Azt, hogy tavaly minden holdról 3626 forint értékű árut adtak az államnak. De ahol jól gazdálkodnak, ott nemcsak a gazdasági eredmények jók, ott szépül az emberek élete is. Gosztonyi elvtárs beszélt arról, hogy a Magyar—Szovjet Barátságban gondolnak a jövőre, a szövetkezet jövedelmének mintegy 25 százalékát beruházásokra fordítják, törődnek az öregekkel, betegekkel, fiatalokkal. Közismert, hogy Vassurányban szövetkezeti táppénzt kapnak, azok akik három napnál tovább betegek, hogy házassági, bevonulási és a katonai szolgálat után leszerelési segélyt kapnak a fiatalok, hogy fizetett szabadság van, és sok minden, ami könnyebbé, szebbé teszi a parasztemberek életét. Gosztonyi elvtárs ezután arról beszélt a kultúrtermet megtöltő mintegy 200 parasztembernek, hogy minden nehézség és gyakran bürokratikus huzavona ellenére is előre megy a magyar falu. Elmondta, hogy akik a parasztság holnapját a mindennapi kenyeret kérték számon a magyar párttól és kormánytól, amikor a mezőgazdaság kollektivizálása folyt, ma már azok is kénytelenek belátni, hogy nem dőltek dugába a jövőről alkotott nézeteink, terveink. Mezőgazdaságunk ma nemcsak megtermeli az egész ország kenyerét, nemcsak számottevő eredményeket ér el a népgazdaság élelmiszerellátásában, de az exportunk is évről évre nő, ami mezőgazdaságunk hírét-nevét a parasztok hitvallását igazolja a megváltozott új életről. Gosztonyi elvtárs ezután a Minisztertanács jókívánságait tolmácsolva, átadta a vándorzászlót Lipics Jánosnak, a termelőszövetkezet elnökének. Lipics elvtárs szólt arról a 15 esztendőről, ami a Magyar —Szovjet Barátság megalakulása óta eltelt Számot vetett a gazdaság eredményeivel, azzal, hogy például búzából majdnem 16 mázsát termeltek átlagban, kukoricából is alig maradtak a 27 mázsa alatt (májusi morzsolban), arra, hogy minden 100 holdra számítva , 110 mázsa húst értékesítettek, hogy 2700 liternél több tejet fejnek tehenenként hogy minden gazdasági eredmény együttes hatásaként tavaly például 24 630 forint volt egy tag részesedése a közösből, de öt év óta átlag 40 forintot fizetnek egy-egy munkaegységre és ez általában is 24 000 forint körüli jövedelmet jelent Az ünnepség befejezéseként Gosztonyi elvtárs kiváló termelőszövetkezeti tag jelvényt és a vele járó oklevelet adta át a földművelésügyi miniszter nevében három szövetkezeti parasztnak, ifjú Reczetár István növendékmarhagondozónak, Varga Jánosnak, aki a szövetkezetben sajátította el a kőműves szakmát és Máté Győző traktorosnak, aki 15 évvel ezelőtt a szövetkezet első traktorának is a „pilótája” volt Az ünnepség végén az általános iskola úttörőcsapata és a KISZ-szervezet kultúrműsorral szórakoztatta a szövetkezeti parasztokat, a vendégeket. — sz — Gyorslista (2. oldal) Gondolatok az ideológiai irányelvekről (3. oldal) Sporthírek (4. oldal) Úttörőavatás Szombathelyen (2. oldal) Országjáró túrák (6. oldal) 29 000 forint könyvre Az ünnepi könyvhét első két napjáról Felkerestük az Állami Könyvterjesztő Vállalat két nagy szombathelyi könyvesboltját, s megérdeklődtük: — Milyen volt a megyeszékhelyen a könyvünnep első két napja „gazdaságilag”, azaz mennyit költöttek a szombathelyiek könyvre? — összesen 29 ezer forintért vásároltak könyvet a két boltban, a pavilonokban, s a könyvesasztaloknál. A második napot, sajnos, egy kicsit befolyásolta az időjárás: borult időben nem szívesen mozdulnak ki az emberek, kisebb a vásárlási kedv. — Milyen könyvek a legkeresettebbek ? — Berkesi Húszévesek című kisregénye, Szabó Magda útinaplója, a Hullámok kergetése, a megyénkben járt és vasárnap a pavilonoknál dedikáló Váci Mihály verseskötete, a Kelet felöl, Németh Iászló Irgalom című regénye, az orosz és a szovjet líra legkiválóbbjainak terméséből összeválogatott, s Rab Zsuzsa által fordított Sárkányölő, de sokan vásárolják a nem olcsó művészeti, és zenei lexikonokat is. — Minden igényt ki tudnak elégíteni? Úgy érzem, hogy az új könyvek között máris van „hiánycikk”. — Sajnos, van. Hiába rendeltünk utána, rendkívül keveset kaptunk Brecht verseskötetéből, s Berkesi könyvéből sem tudtunk mindenhová eleget juttatni. — A könyvsorsjegyek fogynak-e? — Igen, hisz ezen a „szerencsejátékon” valóban mindenki nyer. Még az is, aki nem üti meg a több értékes főnyeremény és nyeremény egyikét sem, hiszen húzás után beváltunk, könyvre cserélünk minden sorsjegyet. Az Arany János könyvesbolt eddig 15 000 sorsjegyet adott el, a Mártírok téri könyvesboltnak is elfogyott már a többezres első csomag, utána kellett rendelni. Sokan jutottak a könyvünnep első két napján ingyen sorsjegyhez, amelyet minden ötven forint értékű könyvvásárláskor nyújtanak át a vevőknek. — Igén A KISZ Központi Bizottságának vörös selyemzászlaja Szentgotthárdon (Tudósítónk jelenti). Mintha csak az időjárás is kedveskedni akart volna, esőmentes időben zajlott le vasárnap délelőtt Szentgotthárdon a kisdobos és úttörőavatás. Délelőtt 9 óra 30 perckor indult el 9 színpompás felvonulása az úttörőzenekar hangjaira a szovjet hősi emlékműhöz, a munkásőrségtől kapott vörös zászló alatt. A 720 gyermekből álló egyenruhás csapatot az avatószülők, a szülők, vendégek több mint félezer koszorúja követte. A Himnuszhangzása után Mester Lása, jó munkásőr köszöntötte az avatandókat Emlékeztette a pajtásokat arra, hogy mit jelent és mire kötelez a kék, illetve a vörös nyakkendő. Mester elvtárs beszéde után a 260 avatandó fogadást tett a kisdobos és úttörőélet törvényeinek megtartására, majd az avatószülők léptek a kisdobosok elé, akik felkötötték a kék nyakkendőt és a pajtásoknak átadták az ajándékokat. Az új kisdobosokat és úttörőket a munkásőrség, a csapatvezetőség és szavalatok köszöntették. Ezután Vinkovits János, a megyei KISZ- bizottság első titkára szólt az úttörőkhöz, és átadta a KISZ KB vörös selyemzászlaját a csapatnak. Vinkovits elvtárs méltatta a csapat kitűnő kulturális, sport, tanulmánya munkáját és az expedíciós mozgalomban végzett tevékenységét. Megköszönte a nevelők és a szülők odaadó, az úttörőmozgalmat támogató munkáját. Az ajándékzászló ünnepélyes körülhordozását díszelvonulás követte. Dömötör Tibor Úttörőavatás Szombathelyen. (Képes tudósítás az 5. oldalon.) Szovjet küldöttség érkezett Budapestre P. F. Lomakonak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének vezetésével hétfőn délben szovjet delegáció érkezett Budapestre, az 1966—1970. évi tervegyeztető tárgyalásokra. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Vályi Péter, a Tervhivatal elnökének első helyettese, dr. Hetényi István, a Tervhivatal elnökhelyettese, valamint az Országos Tervhivatal, a Külügyminisztérium és Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, I. A. Nazarov nagykövetségi tanácsos és B. K. Puskin kereskedelmi képviselő. Gerhardsen látogatása Kosziginné Gerhardsen norvég miniszterelnök hétfőn a Kremlben látogatást tett Kosziginnél, a szovjet Minisztertanács elnökénél. A két államférfi megvitatta a feleket kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémákat, valamint a szovjet— norvég kapcsolatok kérdését. A barátságos légkörben lezajlott megbeszélésen Gromiko szovjet külügyminiszteren kívül Gundersenn norvég igazságügyminiszter is részt vett. Gerhardsen norvég miniszterelnök hétfőn látogatást tett Anasztasz Mikojannál, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökénél. A szovjet kormány hétfőn a Kremlben ebédet adott Gerhardsen norvég miniszterelnök tiszteletére. Az ebéden Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és más szovjet vezetők vettek részt.