Vas Népe, 1965. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
4 Universiad Budapesten Az esztendő legnagyobb sporteseménye Olimpiai és világbajnokok a kilenc sportág versenyein Több sportágban rendeznek ebben az esztendőben világ- és Európa-bajnokságot, a szakemberek mégis a budapesti Universiádét tartják az év legnagyobb sporteseményének. Ezen a versenyen ugyanis nem egy, hanem kilenc sportág képviselői gyűlnek össze, a legtöbb számban olimpiai és világbajnokok mérik össze tudásukat. Augusztus 20—29. között valóságos kis olimpiát bonyolítanak le Budapesten. A főiskolai világjátékokon — ez tulajdonképp főiskolai világbajnokságnak felel meg —, harmincöt országból mintegy 2500—3000 sportoló vesz részt. A Szovjetunióból 185, Lengyelországból 117, Bulgáriából 159,, az NSZK-ból 142, Franciaországból 122, Csehszlovákiából 120, Angliából 114, Olaszországból 112, Japánból 80, az Egyesült Államokból 38 főnyi küldöttség érkezik. Ilyen nagylétszámú Universiádét eddig még nem rendeztek és ilyen erős mezőny sem gyűlt még össze soha a főiskolai világbajnokságon. A legnagyobb érdeklődéssel várt atlétikai versenyeket a Népstadionban rendezik. Itt lesz augusztus 20-án a megnyitó ünnepség, amelynek keretében többi között az olaszországi Juventus labdarúgói mérkőznek a magyar válogatottal. Az atlétikai bajnokság augusztus 25-én kezdődik, világhírű sportolók részvételével. Indul például a magasugró olimpiai bajnok Brumel, akinek legnagyobb ellenfele a tavaly 220 cm-t ugrott lengyel Czeknik lesz. Távolugrásban a szovjet Ter-Ovaneszjan szeretne visszavágni tokiói legyőzőjének, az olimpiai aranyérmes angol Daviesnek. Indul az Universiadén a háromszoros olimpiai bajnok szovjet Tamara Press és húga, a két olimpián is győztes Irina Press, a római olimpia aranyérmese, az olasz Berruti és a lengyelek 4x100 m-es olimpiai bajnok gyorsváltójának két tagja: Klobukowska és Kirszentein, akik az egyéni versenyen is nyertek érmeket. A tokiói olimpia ezüst- és bronzérmesei közül részt vesz az Universiadén az olasz Morale (400 m, gátfutás), a nyugatnémet Walde (tízpróba) és Norpold (5000 m), a kanadai világrekorder Jerome (100 m), és honfitársa, Crothers (800 m), a szovjet Scselkanova (női távolugrás), a csehszlovák Odlozil (1500 m) és az Európa-rekorder magyar kalapácsvető Zsivótzky. Szó van az amerikai súlylökő világcsúcstartó Matson részvételéről is. Az atlétikai versenyeken valamennyi ország indítja sportolóit. Az elsőség 30 számban dől el, csaknem az egész olimpiai programot lebonyolítják, kivéve a 10 000 m-es síkfutást, a 3000 m-es akadályfutást, a marabhonit, a gyaloglást és a női 400 m-es síkfutást. Az időmérés elektromos úton történik, az órákat a rajtpisztoly indítja el — akárcsak a tokiói olimpián. Huszonhat ország legjobb főiskolás versenyzői szerepelnek az úszóbajnokságon. Budapesten lesznek a világhírű amerikai versenyzők, köztük valószínűleg a tokiói olimpia legsikeresebb úszója, Schollander. Nevezett a világcsúcstartó, olimpiai bronzérmes szovjet Babanyina, a volt világrekorder nyugatnémet Klein is. Hollandiából neves nőúszók részvételét jelezték. A magyarok közül rajthoz áll a tokiói olimpia férfi, illetve női 100 m-es gyorsúszó döntőjének tagja, Dobay Gyula és Madarász Csilla. Az úszóversenyeket a gyönyörű környezetben fekvő, 5000 nézőt befogadó margitszigeti sportuszodában rendezik. A tornaversenyeket elsősorban a japán és szovjet tornászok részvétele fémjelzi, ők még egyéni nevezéseket nem küldtek Budapestre, de jelezték, hogy erős csapattal érkeznek. Az viszont már biztos, hogy indul a világ legjobb talaj tornásza, az olimpiai bajnok olasz Menichelli és a jugoszlávok olimpiai győztese, Miroslav Cerar. A tornaversenyek színhelye a Sportcsarnok lesz. A Jégszínházban nyolc napon át folynak majd a vívóversenyek. Neves szovjet, francia, lengyel, olasz, svéd és magyar vívók indulnak. A labdasportok közül a teniszre érkezett a legtöbb nevezés. A margitszigeti teniszstadionban 27 országból az élvonalbeli fiatal teniszezők gyűlnek össze, így a jugoszláv Jovanovics és Pilics, az olasz DK játékos Maioli, a nyugatnémet Ecklebe, a szovjet Lejusz és Metreveli. A férfi és női kosárlabda tornán a Kisstadion szabadtéri pályáján 23 ország legjobb főiskolás csapatai mérkőznek. Ebben a hagyományos egyetemi sportágban nyilván az Egyesült Államok és a Szovjetunió válogatottja között lesz nagy harc az elsőségért. Vízilabdában a magyar olimpiai bajnokcsapat tagjai közül négyen vonulnak fel, a jugoszláv, a szovjet és az olasz válogatott is szerepeltet jónéhány olyan játékost, aki ott volt Tokióban. „ A férfi és női röplabda-bajnokságért 19 ország vetélkedik majd a Népstadion pályáin. A szocialista országok főiskolás válogatottjai mellett a japánok neveztek még erős csapatot. Csaknem olyan erős mezőny gyűlik össze, mint egy esztendeje az olimpián. Az Universiade kilencedik sportága a műugrás. Ebben a versenyszámban is színvonalas küzdelemre van kilátás. Budapest jól felkészült az Universiade résztvevőinek fogadására. A két sportközpontot, a Népstadiont és a Margitszigeti létesítményeket alkalmassá teszik a nagy verseny lebonyolítására. A Népstadionban például 25—25 rádió, illetve tévéfülkét építenek. 2000-es lelátót emelnek a röplabda pályák köré, nyolcsávosra bővítik a Népstadion futópályáját, valamennyi létesítményben korszerűsítik az eredmény számítást és hirdetést. Előkészítik a szállásokat is, a budapesti egyetemi kollégiumokat és internátusokat, a Népstadion és a Sportuszoda szállóit. A Nemzetközi Főiskolás Sportszövetség végrehajtó bizottsága májusban Budapesten ülésezett. A szövetség vezetői ezt az alkalmat használták fel arra, hogy ellenőrizzék az Universiade előkészületeit. Amint dr. Primo Nebiolo, a szövetség olasz elnöke kijelentette, Budapest méltóképp fogadja a világ legjobb főiskolás sportolóit és egész biztos, hogy az augusztusi Universiade óriási élményt jelent majd mind a versenyzőknek, mind a közösségnek. Zs. R. SAKK Az előző feladványok megfejtése: SS. sz. 1. Kc3, KC7, Kb7, g:16, 2. Vbl-Kc5, d6+, Vh7, 23. sz. 1. Vc4, a3, d6, d6, e4, 2. Ha1, Ha3, Hb4, Hd4. 24. sz. feladvány: J. RETTER. Világos: Kd8, Vh2, Bb3, Fc8, Ff8, Hf3, Hh4, gyalogok: a4, c2, C7 (10). Sötét: Kd5, Hc4 (2). Világos lépés a második lépésben mattot ad. 25. sz. feladvány: D. R. WERTHEIM. Világos: Kg6, Vf7, Bb3,Ff1, Hb4, Hf3, gyalogok: c5, d4 (8). Sötét: Ke4, Fel, gyalogok: b7, és (4). Világos lépés a második lépésben mattot ad. 22. sz. játszma. Porosz huszárjáték. LEHOCZKY JÁNOS (Várpalotai Bányász)—NOWINSZKY LÁSZLÓ (Sz. Vasa). Várpalota, 1965. jún. 27. 1. é4, e5, 2. Hf3, HC6, 3. Fc4, Hf6, 4. Hg5, d5, 5. é,d, Ha5, 6. Ve2? Fd6, 7 d4, 0-0, 8. d:e, F:e5, 9. 0-0, Be8, 10. Vd3, H:c4, 11. V:c4, V:d5, 12. V:d5, H:d5, 13. c3, Ff5, 14. Ha3, Hf4, 15. Hf3, Hd3, 16. Hc4, Ff6, 17. He3, Fe4, 18. Hd2, Fg6, 19. Hf3, Bad8, 20. a4, h6, 21. Bdl, Hc5, 22. Ba3, B.dl, 23. H:dl, Fh5, 24. He3, Hd3, 25. Fd2, Bd8, 26. g4, Fg6, 27. Hd4, F:d4, 28. c:d, B:d4, 29. Fc3, Bf4, 30. f3, B:f3, 31. Hd5, c6, 32. He7+, Kh7, 33. H:g6, K:g6, 34. Kg2, Be3, 35. h4, Hf4+, 36. Kf2, Bd3, 37. h5 + , Kg5, 38. Bal, f6, 39. Bél, B:c3, 40. Be7, BC2+, 41. Kg3, g6, 42. h:g, H:g6, 43. B:b7, a5, 44. b4, Bc3+, 45. Kf2, a:b, 46. B:b4, He5, 47. Bb7, H:g4 + , 48. Kg2, Ba3, és a sötét nyert. 23. sz. játszma. Katalán megnyitás: TÓTH GUSZTÁV (Sz. Vasas)DERER Mátyás (Várpalotai Bányász). Várpalota, 2965. jún. 27. 1. d4, d5, 2. Hf3, H£6, 3. g3, h67, 4. Fg2, Fg4, 5. Hbd2, é6, 6. 0-0, Fd6, 7. c3, Hbd7, 8. Bél, 0-0, 9. é4, d:é4, 10. H:é4, Fe7, 11. h3, H:é4, 12. B:é4, Fh6, 13. Ff4, Hf6, 14. Bél, Bc8, 15. Ve1, c5, 16. d:c5, F:c5, 17. Fe3, Vb6, 18. He5! B£d8? (Bfe8), 19. g4, Fg6, 20. H:g6, f:g6, 21. F:c5, B:c5, 22. Ve3! Bd6, 23. F:b7, Hd5, 24. F:d5, Bc:d3, 25. V:b6, B:b6, 26. Be2, g5, 27. Baél, K£7, 28. C4, Bd3, 29. Kg2, a5, 30. b3, Bc3, 31. Be3, B:c3, 32. B:c3, Kffi, 33. a3, c5, 34. Kf3, Kc6, 35. Kc4, Bc6, 36. Bc3, Bc5, 37. b4, a:b4, 38. a:b4, Bc6, 39. c5, g6, 40. b5, Bc8, 41. b6, Kd7, 42. c6+ B:c6, 43. B:c6, K:c6, 44. K:c5, K:b6, 45. Kf6, Kc5, 46. K:g6 és a sötét feladta. 24. sz. játszma. Vezércsel: BAZTN LÁSZLÓ (Sz. Vasas)BÁNCZI LÁSZLÓ (Várpalotai Bányász). Várpalota, 1965. jún. 27. 1. d4, d5, 2. C4, é6, 3. Hc3, Hf8, 4 e3, Fe7, 5. Hf3, Hbd7, 6. Fd3, C6, 7. 0-0, Vc7, 8. h3, 0-0, 9. Hh2, a6, 10. a4, e5, 11. c:d5, c:d5, 12. d:e5, H:c5, 13. Fc2, Bd3 remis. Bazin mesterjelöltnek az első táblások nem hivatalos versenyében fél pont elég volt az első hely megszerzésére. T. G. A MEGYEI KISTEKEBAJNOKSÁG TAVASZI VÉGEREDMÉNYE: 1. Kőszegi Agyterítőgyár 2. Sz. Takarógyár 3. Szombathelyi Pamut 4. Szombathelyi Postás 5. Sz. Béke Tsz I. 6. Szombathelyi AKÖV 7. Szombathelyi Kinizsi 8. Sz. Béke Tsz II. 7421 2983:2782 10 7331 3063:2993 9 7241 3270:3119 8 7322 3033:2838 8 7241 2939:2962 8 7232 2773:2729 7 7133 2983:3025 5 7216 2255:2831 1 IncheM Honnan Megyei I. osztályú minősítő egyéni sakkverseny kezdődik július 10-én Szombathelyen, a Vasas SK Széchenyi utcai sakktermében. A versenyen I. és II. osztályú versenyzői vehetnek részt. Gádzsa Klára a Haladás NB I B-s atlétacsapatának tagja, a megyei bajnokság idei felnőtt távolugró bajnoka. Gondolatok a gyermekrajz-kiállításokon Az általános iskolák minden tanévben megrendezik szokásos év végi kiállításaikat Bemutatják a tanulók egész évi i munkáját számot adnak eredményeikről. A kiállítások gerincét a gyakorlati foglalkozásokon készített tárgyakon kívül a gyermekrajzok képezik. A gyermekrajzok zöme még kötődik a szokványos rajzoktatás követelményeihez. A gyermekek a természeti látvány megörökítését úgy értelmezik, hogy sok esetben csak a tárgyak és jelenségek apró részleteit ábrázolják igen sokszor naturalisztikus részletességgel, ugyanakkor a látvány egészéről megfeledkeznek. Sok helyütt tapasztaltuk ezt, rendszerint olyan iskolákban, ahol nem szakos nevelő tanítja a rajzot. Fel lehetett ezt mérni a nemrégiben Szombathelyen megrendezett takarékossági gyermekrajz-kiállításon. Ennek tematikája az iskolai rajzoktatásétól eltér ugyan, de a rajzok megoldása arra enged következtetni, hogy hasonlóképpen oldhatták meg a tanítási órán készült rajzaikat is. E gyakorlat megváltoztatásának lehetőségét többek között abban látom, hogy a rajzórákat több alkalommal tarthatnák meg szabadban, egyrészt azért, mert izgalmasabb a megoldásra váró feladat a gyermek számára, másrészt könnyebben lát és ért meg bizonyos rajzi összefüggéseket. A rajzi meglátásokon kívül sok kívánnivalót hagy maga után a színes rajzok, illetőleg akvarellek megoldása is. Száraz, sok esetben „kínosan” pontos a színek egymásmellettisége. Nagyon sok rajzon láttuk ezt. Félnek attól, hogy a nedves festék egymással keveredik, „mázolmány” lesz. Ebből az oktalan félelemből születnek meg aztán a színtelen, „elkínzott” rajzok. A másik — sajnos, ritkábban előforduló tapasztalat — az volt, hogy néhány iskolában a rajztanár felismerte annak szükségességét, hogy a gyermekeket, képzeletüket szabadabbra engedje. Ezeken a képeken látszott az a nagyarányú frisseség, könnyedség, amely abból a szeretettől és szabadságból adódott, hogy a tanulók örömmel „vájkáltak” a festékben, bátrabban alkalmazták a kevert színeket. Őriszentpéteren például ügyesen alkalmazták a kihagyásos és a gyertyás technikát, amely újszerűséget adott a képeknek. A színek is frissebbek, erőteljesebbek, tisztábbak lettek. Az esetleges vagy éppen tudatosan irányított színkeveredésből eredő új színek is szépen illeszkedtek a kép egészébe. Ami azonban a rajzok erőssége, a nagy bátorság, egyúttal rendszerint az a hátrányuk is. Ugyanis valóban célszerű, szabadjára engedni a gyermekek fantáziáját, ecsetjét, azonban a rajzi arányok összefüggéseiről, a természeti látvány megközelítőleg reális képéről, annak ábrázolásáról sem szabad megfeledkezni. Sok a felületességből eredő elrajzolás. A körök és a párhuzamos egyenesek távlati elrajzolásai sok esetben abból is származnak, hogy a tanítási órákon — talán éppen a nem élményszerű előadás miatt — a diákok nem értették meg a perspektíva lényegét, törvényszerűségeit. Ezért aztán a házak ,,felborulnak”, végük a levegőben lóg, a forgástestek tetejére nagyobb a rálátás, mint az aljára, a messzebb levő tárgyak közelebb látszanak, mint a távoliak és sorolhatnám a rajzi felkészülés hiányosságából eredő hibákat. A kiállítások egésze azonban mindenképpen dicséretet érdemel, mert a rajztanárok, szakosok és nem szakosok egyaránt — s ezt a kiállított rajzok sokasága igazolta — szükségesnek tartják, hogy a tanulóifjúság képzőművészeti ismeretekből, — elméletiekből és gyakorlatiakból — jó felkészültséggel távozzon az általános iskolák VIII. osztályából. ( (zp) VAS NÉPE „Rohammal hódították meg a szíveket.. Magyar kórus sikere Leibnitzben A kórus még nincs négyesztendős, így jellemzi „magát”: —... egy szűkebb körű, zenét kedvelő baráti közösségből alakultunk. Célunk mindössze annyi volt, hogy hetente egy alkalommal két órát áldozzunk a közös muzsikálás örömeinek...” S ezt az elhatározásukat valóra is váltották: a szombathelyi Építők Derkovits Gyula Művelődési Otthonában tartották foglalkozásaikat Csendben. Mármint „közéleti csendben”. Tagjai — pedagógusok, üzemi dolgozók, diákok, tisztviselők — szorgalmasan jártak a próbákra, nem egy közülük vidékről is. S egyszercsak szárnyra kapta őket a hír! Aranyérmet nyertek a megyei színvonalversenyen, s meghívták őket az I. Országos Kamarakórus Fesztiválra, ahol már nemcsak a közönség tapsával, elismerésével találkoztak, hanem felhívták magukra a szakemberek figyelmét is. Szerepeltek az ország több városában, s ahová nem jutottak el személyesen, a Rádióból hallották hangjaikat. Az országos minősítésben Ezüst-koszorúval tüntették ki őket, s meghívást kaptak a debreceni Nemzetközi Kórusversenyre. Portréjukhoz még egy lényeges vonás: a madrigál műfaját ápolják legszívesebben, de műsorukban megtaláhatók azok a művek is, amelyek nem lépik túl a kamarahangzást. A madrigálkórus most tért vissza első külföldi vendégszerepléséről az ausztriai Leibnitzbe. Ekről a felejthetetlen három napról, az előkészületekről, s a még le nem ülepedett élményekről beszélgetünk a kórus életrehívójával, vezetőjével és karnagyával, Németh Istvánnal. — A mostani vendégszereplés bizonyos mértékig a tavalyi pechünknek is köszönhető. Benne voltunk az országos keretben, s cserepartnerünk 3 héttel az utazás előtt váratlan akadály miatt lemondta fogadásunkat. S mikor a leibnitzi kórus vállalkozott arra, hogy vendégül lát minket, tulajdonképpen zsákbamacskát vett... Mert a mi Kőszegünkhöz hasonló, természeti szépségekben gazdag, nagy kultúrájú kis városban most lépett fel először magyar öntevékeny művészeti csoport. — A fogadások sorozatában volt részünk, még a stájer tartomány énekkari főnöke is fogadott bennünket Grazban. Ott, a tartományi székház udvarán szombaton reggel fél nyolckor szerenádot adtunk... Véget nem érő szerenádot, mert nem akarták elengedni őket, akárcsak az egyetlen fellépésük alkalmával, a nagy koncerten. — A leibnitzi Hugó Wolf teremben zajlott le, rekkenő hőségben, háromszáz főnyi közönség előtt. Ezt a négyszáz személyes modern koncerttermet, amelyet üvegfolyosó köt össze a zeneiskolával , állami támogatással és sok társadalmi munkával építette az ottani kórus, amely nyolcvan tagú, s zenekaron kívül van női, férfi és gyermekkara... A nagy múltú és nagy kultúrájú vendéglátó kórus 1846-ban alakult, s fennállása századik évfordulójára alapították a Hugó Wolf emlékérmet, ezzel ajándékozták meg a szombathelyi madrigál kórust is. A végén bevallották, hogy ötven százalékát sem várták, mint amennyit kaptak. S minden fogadáson, minden köszöntőben elhangzott, hogy „a szombathelyiek rohammal hódították meg az osztrákok szívét ...” De igazságtalanok vagyunk, ha csak a 33 tagú kórus sikeréről beszélünk, hiszen velük utazott néhány kiváló szólista Horváth Rezső (hegedű), Rozsnyai Tibor (cselló), Vasvári Erzsébet (zongora) és Teőke Géza (zongora). Szólószámaikban ők is úgy képviselték a „magyar színeket”, olyan szakmai elismerésben részesültek és közönségsikert arattak, mint a kar. A baráti légkörhöz hozzátartozott Kocsis Gyula tanár, remek nyelvtudása, hozzáértő összekötő szövege. De mindenki mindenkivel tudott beszélni, hiszen a dal, nemzetközi nyelv, a dal: mindenkié... — Mikor látják vendégül nálunk az osztrák kórust? _ — Július 10-én. A Hunyadi úti új munkásszálláson fogadjuk őket, itt lesz a koncert is. Aztán levisszük őket a Balatonhoz, Kőszegre, és megmutatjuk Szombathely nevezetességeit is... Az élmények még mindig nem ülepedtek le: napirenden szerepel az „emlékszel?”. S ezek között is a legszebb a nagy sikeren kívül: nem akarták elhinni, hogy a Madrigál kórus nem „profi”... Szakály Éva Nem kell a traktoros ? Panaszkodik az ikervári általános iskola és nevelőotthon igazgatóhelyettese, hogy nem kapnak állást a fiatal traktorosok. Az intézet tanulói közül huszonöten szerezték meg a szántóföldi traktoros képesítést, szeretnének mielőbb munkába állni, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok azonban nem igénylik a traktorosokat. Egyet-kettőt felvesznek ugyan az állami gazdaságba, de más munkakörbe. Felnőtt, munkabíró fiatalemberek, valamennyien 17 —18 évesek. Ámenetileg szívesen végeznek más munkát, segítenek a növényápolásban, kapálnak, lovat vezetnek... Azt is tudják, hogy a traktoros oklevél, a szakma birtokában még ezután is előfordul, hogy az idénymunkák megszűntével más munkát is el kell vállalniuk. A traktorülést tehát nem tekintik nyugalmas páholynak,azt azonban joggal elvárják, hogy szakképzettségükre, munkájukra igényt is tartson a társadalom. Gazdasági fejlődésünk mostani és következő szakaszában szükség is van rájuk a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban egyaránt. Nem fogadhatjuk el azt a kifogást, hogy a fiataloknak még nincs meg a kellő szakmai gyakorlatuk, mert egyrészt alapos elméleti és gyakorlati oktatást kaptak, másrészt a 17—18 éves fiatalok még nem tölthettek hosszú éveket a szakmában, tehát a gyakorlatot ezután kell megszerezniük. S hol kezdjék, ha nem a nagyüzemi gazdaságokban? Ott, ahol egyébként is öregedőben a tagság, s nem árt a megfiatalítás. Általános a panasz: elmennek a fiatalok, behúzódnak a városokba, a másik gyakori panasz különösen az őszi „hajrá” idején: nálunk a kettős műszak bevezetésére nincsen mód, mert kevés az emberünk. Nos ezúttal emberek lennének, csak az igény hiányzik, a falusi gazdaságok vezetői és a falvak lakói mintha megfeledkeztek volna azokról a nehéz őszi napokról... Pedig az előrelátó tervezés, a munkaerővel való célszerű és tervszerű gazdálkodás nemcsak erény, amit gyakorolni üdvös, hanem kötelesség is, amit teljesíteni illik, sőt kell.... (plan) 1965. július 1. Csütörtök